A királdi szénterület88
A téma két különálló, majd egy idő után már összekapcsolódó történet. Először a kro-nológia szerint a királdi területeken nyíltak meg a szénbányák. Később aztán – ez a trianoni döntés miatt szénhiánnyal küzdő hazánk – fokozott szénkutatásai és bányanyitási törekvései voltak, ekkor kezdődtek a putnoki térségben is a bányaművelések.89
A királdi bányászati kronológia
1851 Center, Királd Szénbányászat megindulása, gr. Nádasdy Tamás.
1869 Királd Schlosser Albert vasgyáros megnyitotta az Albert bányát.
1873 Királd Binet József, József táró, amely később a Királdi Kőszénbánya nevet vette fel.
1885 Királd Binet József, József táró, amely később a Királdi Kőszénbánya nevet vette fel, bezárt?
1886 Királd Melczer Géza és Társai (Englender) Center-Királdi Kőszénbá-nyák vállalat. Bérbe vett területen nyitottak bányát.
1887 Királd Schlosser Albert vasgyáros bezárta az Albert bányát.
1890 Királd Melczer Géza és Társai Center-Királdi Kőszénbányák vállalat. A bányát tűz miatt bezárták.
1891 Országos Megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Rt, a Melczer Géza és Társai, Center-Királdi Kőszénbánya Vállalatból. Gr.
Teleki Géza, Hercz Zsigmond.
1891 Királd – Uppony - Mercse A MÁK megszerezte az itteni szénbányászati jogokat.
1892 Királd
A MÁK megnyitotta a Margit tárót és ismét üzembe vonta az Albert, Sámuel, Hönsch, és Mária tárókat és a II lejtősaknát. A MÁV putnoki állomástól az Albert táróig iparvágány létesült, 9 km hosszban, normál nyomtávval.
1892 Királd Elkezdődött a bányatelep lakóépületeinek építése.
88 Izsó István dr.
89 A korábbiakkal ellentétben az elcsatolt területeken maradt, jó minőségű szenet termelő bányák pótlására, a gyengébb, fiatalabb korú szénmezőkre is szükség lett. Ilyen volt a Putnok térségi szén is.
90 Az évszám néhány helyen csak hozzávetőleges értékű, mivel nem igazán lehet a pontos dátumot megállapíta-ni. Ezt adott esetben kérdőjellel jelöltük.
1894 Királd elindítja a Zsigmond akna mélyítését. Kihosszabbítják az iparvá-gányt is ide.
1894 Királd A Géza lejtősakna építése.
1899 Királd Bezárnak a következő bányák: Margit, Mária, Hönts tárók, I és II. lejtősakna, Albert táró.
1899 Királd, Járdánháza, Borsodnádasd Bányamunkások sztrájkja.
1900 Borsod
Déry K. 1900-ban tudományos munkában tárgyalja a Diósgyőri M. kir. Bányák, a MÁK Rt. és a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt. bányaterületeit.
1900 Királd A MÁK bezárja a Hurok völgyi lejtősaknát.
1900 Királd Bányamunkások sztrájkja.
1900 Királd Bányász zenekar alakult.
1903 Királd Bányamunkások sztrájkja.
1907 Királd Sztrájk. Ez volt a borsodi bányások első sikeres bérkövetelése!
1908 Eger-Putnok Elkészült az Eger-Putnok vasútvonal. Királd bányászatára nagy hatással lett!
1910 Királd 10 napos sztrájk, eredménnyel.
1918 Királd Megalakult az olvasókör, amely nyomán 1932-re már 3000 köte-tes a könyvtáruk.
1939 Borsod
Vitális I. 1939-ben a Borsodi medencét két szénelőfordulási típusba sorolja: 1. az alsómiocén Bátor–Aranyos–Szarvas, Szúcs–Egercsehi, Járdánháza–Ózd–Királd bányavidékek; 2. a középsőmiocén Sajó-völgyi terület.
1939 Királd A Géza lejtősakna kihajtása.
1939 Országos A jelentősebb bányákat, gyárakat, üzemeket hadiüzemmé nyil-vánították. Katonai parancsnokok irányítása mellett a haditörvé-nyek bevezetésével.
1944 Baross akna, Királd Sztrájk a bérek és ellátás miatt. Katonai erővel letörték.
1951 Királd Béke táró megnyitása.
1953 Királd A Mocsolyási lejtősakna építése.
1954 Királd A Géza lejtősakna bezárása.
1956 Királd Felépült az új kultúrház.
1959 Királd Béke táró zárása.
1961 Borsod-Ózdvidék
Juhász András 1961–63-ban Nyugat-, és Kelet-borsodi barnakő-szén medencének nevezi el ezeket a barnakő-szénterületeket. Az előbbit Egercsehi–Ózd–Királdi területnek, az utóbbit Sajó-völgyi rész-nek.
1963 Királd A Mocsolyási lejtősakna bezárása.
1965 Királd Befejeződött a Szabadság akna rekonstrukciója, ez már csak be- és kiszállásra, anyag, valamit meddő szállításra szolgált. Fővona-lon villamos mozdonyos szállítás.
1968 Királd Befejeződött a Szabadság akna rekonstrukciója A településen felépült a Béke-lakótelep, és a kultúrház is.
1971 Királd 3+2 típusú, keretes Dobson fejtésbiztosító berendezéssel kezdőd-tek kísérlekezdőd-tek. A kőzetnyomási viszonyok miatt nem volt ered-ményes.
1971 Királd 2MK-E páncélpajzsok alkalmazása. Nem vált be.
1972 Királd A Dobson biztosítás vége, ezután MK biztosítóberendezés, amely jó eredményeket hozott.
1977 Királd A Zsigmond akna bezárása.
1977 Putnok Elkezdődött Királdon az új Királd-Mocsolyási üzem építése, függőlegesakna, fürdő, műhelyek, üzemtér.
1983 Borsodi Szénbányák A jelzett időpontban a következő bányák voltak: Lyukóbánya, Tervtáró II, Szeles IV, Edelény IV, Albert I, Rudolf IV, Ormos
VII, Feketevölgy I, Putnok és Királd már egy bánya, Farkaslyuk, Egercsehi.
1984 Királd A Zsigmond és Szabadság aknák zárása. A területet a putnoki bánya műveli tovább.
1992 Putnok-Királd A Putnoki Bányaüzem kivált a Borsodi Szénbányákból és kft-ként önállóan folytatta működését. 1992. október 1.
2001 Putnok - Királd A szénbányászat megszűnése.
A putnoki bányászati kronológia
Év Hely Téma, történés
1923 Putnok A Velezdi lejtősakna kihajtása elkezdődött. Ezzel egy időben egy függőleges aknát is mélyítettek.
1925 Putnok A Velezdi lejtősakna és a függőleges akna munkáit pénzügyi okokból abbahagyták.
(Borsodi Szénbányák Rt)
1941 Putnok A Velezdi lejtősakna és a függőleges akna munkáit nagy anyagi ráfordítással újraindí-tották.(Borsodi Szénbányák Rt)
1942 Putnok A Velezdi lejtősakna felől érkező szénre a putnoki MÁV állomás közelében szénosz-tályozó épült fel. Kötélpálya kötötte össze a bányával.
1943 Putnok A Velezdi lejtősakna termelésbe lépett.
1948 Putnok Átadták a kultúrházat a bányatelepen., ugyanekkor alakult meg a bányász zenekar is.
1965 Putnok A Velezdi lejtősakna mezőbővítő beruházása. Ezt a fejtésgépesítés korszerűsítése követte.
1970 Putnok VOB-HP-102C páncélpajzsok alkalmazása.
1970 Putnok Putnok Bánya vágathajtását is F gépekkel képzelték, de az itteni vizes körülmények ennek erős gátat szabtak. A gépek egyszerűen elsüllyedtek a talpban!
1972 Putnok VHP-190 páncélpajzsok alkalmazása.
1977 Putnok
Putnok Bánya szállítási rekonstrukciója, az új II. szállító lejtősakna építése. Nagytel-jesítményű szállítószalagok üzembe állítása. A rekonstrukció több lépcsőben, évek alatt valósult meg.
1977 Putnok Elkezdődött Királdon az új Királd-Mocsolyási üzem építése, függőlegesakna, fürdő, műhelyek, üzemtér.
1981 Putnok A Velezdi lejtősakna csak anyagbeadás és meddőszállítás, a függőleges akna, mint légakna üzemelt tovább.
1982 Putnok Putnok Bánya II. lejtősakna hosszabbításaként az új Ártéri rakodóig 788 m hosszú, zárt szalaghíd épült, 1000 mm-es szállítószalaggal. A kötélpálya elbontásra került.
1985 Putnok VHP-531 pajzsok a fejtéseken.EDW-150 2L jövesztőgép.
1988 Putnok Vastagtelepi (6 m!) Hemscheidt pajzsok, EKF-4 láncos vonszolók, és nagyteljesítmé-nyű, nagyméretű Eickhoff jövesztőgép. A kezdetek rendkívül biztatóak voltak!
1991 Putnok
A vastagtelepi (6 m szénvastagság!) Hemscheidt pajzsokkal biztosított második front üzemelése közben nagyméretű vető, teljes elszerencsétlenedés A berendezést kisze-relték, javítás után eladásra került az ostravai szénbányákhoz. (Nem volt szerencsés, bányatűz miatt ott is üzemelési gondok jelentkeztek.)
1992 Putnok-Királd
A Putnoki Bányaüzem kivált a Borsodi Szénbányákból és kft-ként önállóan folytatta működését. 1992. október 1.
2001 Putnok -
Királd A szénbányászat megszűnése.
A kezdeti időkben a királdi bányák szene az Eger – Putnok vasútra épült iparvágányon került a felhasználókhoz. A putnoki bánya szene pedig a Sajó ártere felett átvezető függőkö-télpályán át jutott a vasútállomás melletti szénosztályozóra.
Aztán ahogy a királdi telepek lassan elfogytak, illetve a célszerűség a mezőkapcsolá-sokat diktálta, egyre inkább összeolvadt a királdi és putnoki szénbányászat. Ennek legutolsó stációja a Királd – Mocsolyás térségben megépült új aknaüzem lett. A szén viszont már nem
felszerelt, ártéri osztályozóra és vagontöltőre – innen vasúton Berentére, valamint az egyéb felhasználókhoz.
A királdi bányavasutak egyik lényeges pontjára az előzőekben bemutatott Eger – Put-nok helyiérdekű vasútvonal kapcsán már utaltunk. 1892-ben 9 km normál nyomtávú iparvá-gány létesült Putnok állomásra Királdról. 1894-ben az iparváiparvá-gányt a létesítés alatt álló Zsig-mond aknáig hosszabbítják. 1908-ra épült meg az Eger – Putnok vasút, amelynek része lesz az előbb említett iparvágány egy jelentős része is.
A III. katonai felmérés térképén már az Eger – Putnok vasútvonal szerepel. Az iparvá-gány nyomvonala a következő ábrák szerinti volt.
A külszíni iparvágányon kívül természetesen a bányában és annak külszínén is voltak vasutak. Ezek 600 mm-es nyomtávval bírnak. A vontatás változatos, a kötélvontatástól a dí-zel- és villamos mozdonyokon keresztül.
A III. katonai felmérés térképe
Királd bánya vasútjai91
Királdi bányaudvar, csillesorral92
91 www.kisvasut.hu térképe alapján
92 www.profilia.hu
Hely Pályaszám Gyártás Állapot K BM 50 bányamozdony
Putnok .... 87/1967
Putnok .... 88/1968
EL-5/06 villamosmozdony
Putnok LwHf ..../1... sorsa ismeretlen Putnok LwHf ..../1... sorsa ismeretlen Putnok/Királd LwHf ..../1.. sorsa ismeretlen Putnok/Királd LwHf ..../1... sorsa ismeretlen Putnok/Királd LwHf ..../1.. sorsa ismeretlen Putnok/Királd LwHf ..../1... sorsa ismeretlen Putnok/Királd LwHf ..../1... kiállítva
Ezek a mozdonyok a bányavasút földalatti szállítását végezték mind Királdon, mind a későbbi putnoki bányával való összevonás után.
EL 5/06 villamos mozdony94
Bányamentő kocsi95
93 www.kisvasut.hu
94 www.kisvasut.hu Molnár Márk felvétele
Ikarusz személykocsi96
Régi típusú személykocsi97
A normál nyomtávú iparvágányon való vontatásról nem maradtak fenn adatok. Itt csak a két korabeli vasútállomás képét tudjuk közölni.
Királd vasútállomása
95 www.kisvasut.hu Molnár Márk felvétele
96 www.kisvasut.hu Molnár Márk felvétele
97 www.kisvasut.hu Molnár Márk felvétele
Putnok vasútállomás98
Putnok vasútállomás99
A putnoki állomáson felépült osztályozó és vagontöltő, 1942 után100
98 MEK Képkönyvtár
99 www.profilia.hu
100 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
Putnok bánya szállítószalag csőhíd az Ártéri osztályozóhoz
és iparvágányhoz101
A már felrobbantott Ártéri szénosztályozó és iparvágány
helye102
Az Ártéri osztályozó helye, az iparvágány kapcsolódása a Bánréve – Miskolc vasúthoz, Putnok állomásnál103
101 Rónaföldi Zoltán, a felvétel 2004-ben a bontás előtt készült.
102 Rónaföldi Zoltán, a felvétel 2004-ben a bontás előtt készült.
103 Google Earth