mikor az 1950-es évek elején elkezdődtek. A város területét az akkori községtől távolabb, a Tardona patak völgyében jelölték ki, és az akkori politikai irányzatnak megfelelően „Béke város‖ nevet kapta.
Amikor elhatározták az új, szocia-lista nagyváros építését, akkor egyértel-műek voltak a célok. Kazincbarcika a Sajó völgy szénbányászatának súlypont-jában helyezkedik el, ezért a környék szénbányászati munkaerejének egy jelen-tős részét itt kívánták letelepíteni.
A Borsodi Hőerőmű építése
A vegyipar egyik országosan leg-nagyobb gyára, a Borsodi Vegyi Kombi-nát, szintén itt épült, akkor a nitrogén alapú műtrágya, valamint PVC gyártására.157 A telepü-léshez kicsit később csatolt Berentén va-lósult meg a Borsodi Hőerőmű, 200 MW kapacitással, amelyet az itt bányászott porszénre terveztek Ugyancsak Berentén épült – az erőmű szomszédságában – a szénbányák központi osztályozó üzeme, amely szinte a teljes borsodi szénterme-lést fogadta. szükségletére épült nagyjából, mert eze-ken kívül még számos szakma képviselőit is ide várták, amely így sok ezer főt tett gyára, bizonyos idő alatt robbanóanyagot gyártó hadiüzemmé volt átállítható! (RZ)
A Nitrogén II. és a PVC II .gyáregységek
Az ipari üzemek építésével és fej-lesztésével egy időben a város lakóépüle-tei is hihetetlen ütemben kezdtek el épül-ni. Az ide csábított, hozott munkaerőt, családokat lakással kellett ellátni! Ezeken túl aztán a politika az új szocialista nagy-várost el kívánta látni minden olyan léte-sítménnyel is, amely az itt lakókat itt is tartja!
Az L épület alapjai, mögötte már a kész épületek158
Az F épület az M épületről fényképezve
Sajnálatos módon itt kell megem-lékeznünk a kor egy súlyos hagyatékáról is. Nevezetesen arról, hogy a kazincbar-cikai ipari létesítmények jelentős részét és magát a várost is rabok építették! Itt ter-mészetesen nem csak a közbűntényes elítéltekre gondolunk első sorban, hanem a politikai okok miatt fogva tartottakra, valamint a szovjet hadifogságot túlélt, onnan elbocsátott hadifoglyokra, akik hazánkba érve ismét fog-ságba kerültek! A magyar katonákon, csendőrökön kívül dolgoztak itt német, szlovák és egyéb nemzetiségű hadifoglyok is! Egy részük csak az 1956-os események kapcsán szabadult ki!159
158 A városépítés során az épületeket betűjelzéssel látták el, mivel utcanevek még nem igazán voltak. (RZ)
159 Rónaföldi Zoltán: Rabmunka Kazincbarcika építésénél.
Az építés erőltetett üteméhez rengeteg építőanyagra volt szükség, ennek megfelelően ezt csak egy nagyvasúti iparvágánnyal, átrakás nélkül, és MÁV üzemmel lehetett biztosíta-ni. A Tardonai völgyben keskeny nyomtávú, külszíni bányavasút már évtizedek óta üzemelt.
Ez azonban erre a városépítési feladatra nem volt alkalmas, részben kapacitása, részben pedig vonalvezetése miatt. Ezért jött létre a normál nyomtávú iparvágány.
Kazincbarcika, a normál nyomtávú, MÁV iparvágány vonala
Az iparvágány a kazincbarcikai vasútállomás, Sajókaza felé eső végén ágazott ki és a falun át, a későbbi városi parkon keresztül, a mai Irinyi János Középiskola és a sportpálya között kialakított, építőanyag tároló területre ezen át szállította a MÁV az anyagokat. Hossza hozzávetőlegesen mintegy 2,5…3 km lehetett.
1954-ben Kazincbarcika városi rangot kapott és újabb falut csatoltak hozzá, Berentét.
Ekkor már tizenegyezer lakosa volt Kazincbarcikának, ez húsz éven belül megháromszorozó-dott, köszönhetően a térségben működő bányászatnak, a Borsodi Vegyi Kombinátnak, a Bor-sodi Erőműnek, a Központi Szénosztályozónak és az ezeket kiszolgáló vasútnak, más szállítá-si vállalatoknak, az építőipari cégeknek és még sok mindenkit sorolhatnánk…
A város, később, ha már nem is olyan intenzíven, de tovább épült, szükség volt az anyagok szállítására, egészen a panelház építési programig, mert azok elemeit már tehergépkocsikon szállították a házgyárakból.
Az iparvágány 1968-ig működött rendeltetésszerűen, azt csak 1970-es évek végén szüntették meg, majd elbontották. Egy időben olyan terv volt vele, hogy városi villamos vo-nalként, az újvárost kötötte volna össze a vasútállomással, felváltva az autóbuszokat.
A normál nyomtávú iparvágány a mai Liget út keresztezésében160
Ebből aztán persze semmi sem lett, pedig így utólag, életrevaló terv volt és környe-zetbarát. években a kazincbarcikai fűtő-ház 324. és 411. sorozatú
moz-donyai végezték a szerelvények vontatását. A fűtőház 1964-ben megszűnt, de helyét a tén települt vontatási főnökség vette át. A gőzmozdonyok még sokáig megmaradtak. A Beren-tére telepített M44. sorozatú, Ganz gyártású, dízel-villamos mozdonyok, a szénosztályozó napi kiszolgálását végezték. Munkaszüneti napokon viszont, szén-irányvonati szolgálatban, ikerkapcsolással, kiváló teljesítménnyel, az ország keleti felén sokfelé megfordultak.162
A városépítés 760 mm nyomtávú iparvasútja
A kazincbarcikai Béke-város építkezéséhez szükséges építőanyagok gyorsabb szállítá-sa érdekében a 32. számú Állami Építőipari Vállalat azzal a kéréssel fordult a Közlekedésügyi Miniszterhez, hogy a felvonulási területen keskeny nyomközű vasutat építhessen.
160 A háttérben a Lenin út első épülettömbje, jobbra a városi park.
161 A képen a Lenin út épületei, jobb szélén az Újvárosi Általános Iskola épülete
162 id. Rónaföldi Zoltán MÁV műszaki főfelügyelő visszaemlékezései. (A bánrévei fűtőház önállóságának meg-szűnte után, 1962-től a kazincbarcikai, majd a berentei vontatási főnökséget vezette az 1970-es évek elejéig.)
A 760 mm-es nyomtávolságú vonal a Békevároshoz kiépített normál nyomtávolságú iparvágány 23+80-as szelvényétől indult, a nagyvasúti iparvágányt 60 méteres sugarú ívvel hurokban visszafordulva keresztezte, ahol átrakó létesült.
A kisvasút az épülő város utcáin vezetett, a fontosabb építési területekhez, homokbá-nyához, habarcstelephez leágazások épültek. A fővonal 4-es szelvényénél épült meg a négyál-lásos ideiglenes motorszín, majd a vasútvonal a 7-es szelvénynél keresztezte a 600 mm-es herbolyai bányavasutat, melynek biztosítására az egyik irányból terelőcsonka, a másik irány-ból vágányzáró sorompó létesült.
A vasút üzemeltetését kezdetben a Kaposvári Gazdasági Vasutak, majd 1957-től az ÉM 31. sz. Állami Építőipari Vállalata végezte.
A felszámolás időpontja ismeretlen, de az 1960-as évek térképein a kisvasút már nem kerül ábrázolásra.163
A kisvasút vonalvezetése164
1964 nyarán költöztünk a városba. Ekkor a fő utca (Lenin út), az Építők útja, a Május 1. út és a Tavasz és a Hámán Kató utcai lakóházakból állt a város. Természetesen ezek mellett ott volt még érintetlenül a Sajókazinc, Alsó- és Felső Barcika, mint falu, ezek egy része majd a város bővítésekor azonban elbontásra kerül! A városban az első három utca a völgyirány-ban, egymással párhuzamosan fut. A korábban ide költöző, itt élő gyerekkori barátaim erre a
163 Moór Attila www.kisvasut.hu
164 www.kisvasut.hu
kisvasútra igen jól emlékszenek. A visszaemlékezők szerint a vasút egyes részeit az erőltetett városépítési ütem miatt fel sem szedték, hanem egyszerűen rábetonozták az utat, vagy a jár-dát.
A 600 mm nyomtávú herbolyai bányavasút és a 760 mm nyomtávú városépítési vasút kereszteződésének terve165
165 www.kisvasút