Zarnóczki Áron
VI. Roe és Rusdorf erőfeszítései a londoni udvar Bethlen-politikájának megváltoztatására
Roe Bethlenhez való viszonyulása az 1623-as év folyamán változott meg, miu-tán egyre jobban kiismerte magát külpolitikájában, és felismerte, hogy hasz-nos támogatót nyerhet vele London Pfalz visszaszerzésének ügyében. Viszont a madridi látogatás kudarca az angol külpolitika Bethlenről alkotott véleményét nem befolyásolta. Elsődleges célja tehát az lett, hogy az angol kormány vegye fel Bethlennel a kapcsolatot. A konstantinápolyi követ ezzel feszegetni kezdte utasí-tása határait, teret engedve személyes meggyőződésének és céljainak. Felvetette londoni feletteseinek Bethlen haderejének értékességét, amelyre bizonyítékként beszámolhatott Bethlen 1623-as hadjáratának sikereiről. Roe rájött arra is, hogy az Oszmán Birodalom támogatása nélkül a fejedelem nem hadakozhat sikere-sen, így lépéseket tett, hogy megakadályozza a zsitvatoroki béke esedékes meg-hosszabbítását, ezzel fenntartva a Porta beavatkozásának a lehetőségét. Ebben a holland követ, Cornelius Haga segítségére is számíthatott, aki szintén Bethlen támogatói közé tartozott.72 Az angol követ figyelemmel kísérhette Bethlen dip-lomáciáját követtársai segítségével, így tájékoztatást nyert arról is, hogy Velencén keresztül a fejedelem követeket küldött Hágába, a háborúban érdekelt protestáns Hollandiába. Szövetségi ajánlatát a hollandok elutasították. Válaszuk szerint Bethlen már azzal is segített, hogy lefoglalta a császár seregeinek egy részét.73
Braunschweigi Keresztély stadthloni veresége (1623. augusztus 6.) után nem sokkal Bethlen ismét béketárgyalásokba kezdett. A II. Ferdinánddal való alkudo-zásairól Roe-nak csak sejtései lehettek, a Portán tartózkodó erdélyiek pedig hatá-rozottan cáfolták, hogy a fejedelem hadjáratának befejezését tervezné. Jakabnak küldött levelében viszont már teljes biztossággal írt a készülő fegyverszünetről.
Roe értékelése szerint Bethlennek lehetősége lenne folytatni a háborút, bár meg-jegyzi, hogy a protestáns seregek sikertelensége miatt újfent egyedül maradt.74 Erzsébetnek írt beszámolójában Roe megismételte a cseh királynőnek vélemé-nyét: Bethlen egyedül nem viselheti a háború terheit, ugyanakkor hozzátette, a fejedelem a kereszténység egyetlen reménye.75
the Treaty with Count de Thorne, B. Gabor’s Agent). Negotiations… i. m. 78–89; Angyal D.: Magyar-ország története… i. m. 197–198.
72 Roe Carletonnak, 1623. okt. 18/28. Negotiations… i. m. 186.; Roe Calvertnek, 1623. nov. 10. Uo. 187.
73 Carleton Roe-nak, 1623. nov. 17/27. Negotiations… i. m. 194.
74 Roe Jakabnak, 1623. dec. 27. Negotiations… i. m. 204–205.
75 Roe Erzsébetnek, 1624. máj. 15/25. Negotiations… i. m. 239.
Anglia követe ekkor már eredeti utasításaival ellentétes tevékenységet foly-tatott,76 amelyet viszont a londoni külpolitika megváltozása is elavulttá tett. Új utasítást Roe csak 1624 májusában kapott Calverttől, amelyben immár engedélyt kapott a Bethlennel való kapcsolatfelvételre:
“…his Majestie thincks it now fitt you doe your endeavour, as much as you may, to keepe Bethlem Gabor in heart, by those courtesies which you find in your power to him in that court”77
Az államtitkár igen nagyvonalú kitételét Roe elégtelennek találta, és ponto-sítást kért. A konkrét utasítás hiánya azonban jól jelzi, hogy ekkor Angliának nem volt pontos elképzelése Bethlen szerepét illetően, hasonlóan a hollandokhoz legfeljebb elterelő hadműveleteket vártak tőle.
Időközben – május 8-án – Bethlen békét kötött Ferdinánddal Bécsben.
Erről Roe-t nem tájékoztatta, habár Hágába elküldte Petendy Györgyöt azzal a feladattal, hogy adjon magyarázatot békekötésére. Roe számára reményteli lehetőségnek tűnt utasításának megváltoztatása mellett az újonnan hatalomra kerülő Richelieu bíboros Habsburg-ellenes terve is, a helyzetet azonban nem tudta kihasználni, hiszen az erdélyi fejedelem gyakorlatilag megszakította vele a kapcsolatot. Hónapokig nem kapott hírt Erdélyből.78 A békeszerződés szövegét is csak Lengyelországból sikerült megszereznie, ám ez a változat meglehetősen rossz latinsággal íródott, így Roe nem bízott meg benne, és pontosabb szöveget kért.79 Bethlen hallgatása gyanút ébresztett benne: fel-merült a követben, hogy a fejedelem a béketárgyalások mellett Ferdinánddal kíván szövetségre lépni. Értékelése szerint Bethlen rosszabb ellenség lenne, mint barát, ugyanakkor nem tartotta lehetetlennek visszacsábítani a pro-testánsok oldalára.80
Roe hosszasan tervezgette Bethlen Gábor megnyerésének módját, céljának megvalósításán nagy energiával dolgozott 1624–25-ben. A követ 1624 végén már természetesen tudott a walesi herceg és Buckingham madridi kudarca mellett
76 Kellner A.: A tökéletes követ…i. m. 105–106.
77 Calvert Roe-nak, 1624. máj. 18. Negotiations… i. m. 244.
78 „There is not one word nor mention of Bethlem Gabor, nor his designes, since the departure of his ambassadors”. Relation from Constantinople, 1624. júl. 10/20. Negotiations… i. m. 257.
79 Roe Jakabnak, 1624. szept. 4. Negotiations… i. m. 276 és Roe Sbaraskynak, 1624. szept. 10/20.
Uo. 282–283
80 „If he joyne with the other faction, he will prooue a woorse enemye then he was a friend […].”
Roe Calvertnek, 1624. júl. 25. Negotiations… i. m. 264–265.
arról is, hogy Károly francia hercegnőt fog feleségül venni, ez tovább növelhette az ügybe vetett hitét.
Az erdélyi fejedelem megnyerésének tervét Károly walesi hercegnek írt levelében fejtette ki. A követ szerint a legfontosabb lenne a megbecsülés és a segítség jeleként követet küldeni hozzá és szövetséget kötni vele. Tájékoz-tatta Károlyt arról is, hogy Bethlen jelenleg a császárral igyekszik tárgyalni és házassági ajánlattal állt elő. Természetesen Roe részletesen kitér arra is, hogy Anglia mit nyerne a szövetséggel: Bethlen szövetségesként harmincezer emberrel hadakozna, valamint a magyar rendek esetleges segítségét is meg-említette. Biztosítékként protestáns feleséget javasolt Roe, azzal a kitétellel, hogy ne holland legyen.81 Igyekezett Calvertet is tájékoztatni a Bethlennel való szövetkezés előnyeiről. Felveti Roe levelében, hogy nehéz lesz újra harc-ra bírni a fejedelmet, ha már egyszer letette a fegyvert, valamint megemlíti, hogy a brandenburgi választó lányai közül egyet és a szövetséget kellene fel-ajánlani a fejedelemnek.82 George Abbotot is igyekezett Bethlen érdekében befolyásolni. A canterburyi érsek rámutatott a Bethlennel való szövetség elutasításának egyik fő okára:
“Of Bethlem Gabor wee understand litle, but that hee is wise, and maketh the best conditions for himselfe; he is remote of, and wee know not the certainty of his estate; and some blemish it is unto his action, that hee useth the Turks and Tartars; which maketh christian princes afrayd to ioyne any way with him.”83 A főpap véleményét Roe igyekezett ellensúlyozni haderejének jelentőségével és függetlenségének hangsúlyozásával, bár Bethlen oszmán kapcsolatait nem tagadta.84 Abbotnak fél évvel később egészen különleges véleményt fogalma-zott meg Roe, szerinte Bethlen bár adót fizet a szultánnak, nem tekinthető alattvalójának. Bethlen serege gyors, előbb érne Bécs vagy Prága falai alá, mint Mansfeld:
“Gabor is a free prince to us, in our consideration of him, and in his owne estimation of himselfe; and though hee pay tribute to the grand signor, hee is not therefore a subiect […] And if nothing can bee transacted in this world without some trust, is it not more congruous to trust a prince so constantly professing our religion? […] Gabor will not loose his tyme upon any that
81 Roe Károly hercegnek, 1624. szept. 18/28. Negotiations… i. m. 286–287.
82 Roe Calvertnek, 1624. okt. 18/28. Negotiations… i. m. 303–306.
83 Abbot Roe-nak, 1624. jún. 23. Negotiations… i. m. 253.
84 Roe Abbotnak, 1624. dec. 9/19. Negotiations... i. m. 319.
will not open to him, butt his marches are swift and hee wilbee before the gates of Vienna or Prague, sooner then count Mansfield can moue into the Palatinate.”85
Új erdélyi követ végül 1624 októberében érkezett Konstantinápolyba. A küldött találkozót kért Roe-tól, de később halogatta a megbeszélést, ezt Roe úgy értékelte, hogy időt kíván nyerni. Viszont a békekötés pontjai legalább megerősítést nyertek.86 Gyanúja Bethlen átállásával kapcsolatban továbbra sem csökkent, ezt legjobban Erzsébetnek írt leveléből érzékelhetjük. A volt cseh királynővel való mély barát-ságának köszönhetően Roe titkos szándékának lehetünk ismerői: gyakorlatilag megígérte Erzsébetnek, hogy ha Bethlen elveszett a protestáns ügy számára, akkor az erdélyiek titkainak és szándékainak ismeretében meg fogja akadályozni a portai terveiket. Viszont ha továbbra is az ő oldalukon áll, akkor segíteni fogja.87
Rusdorf aktivizálódásának 1624-ben lehetünk tanúi. Anglia spanyolbarátsá-gának végével kivitelezhetőnek látta Bethlen bevonását a protestáns szövetségbe.
Rusdorf egy levelét ismerjük ebből az évből, amelyet Bethlen Gáborhoz írt, jú-nius 16-i keltezéssel. Ebben felhívja a fejedelem figyelmét a protestáns szövet-ség lehetőszövet-ségére, a továbbiakban pedig rendszeresen informálta az események menetéről.88 Első levelét a hazatérő Szenci Molnár Albert vitte Bethlenhez. Bár Rusdorf kapcsolata nem szakadt meg ezután Szencivel, későbbi üzeneteit már nem rajta keresztül továbbította a fejedelemhez.89
A két diplomata erőfeszítései, amelyek az angol politikusok befolyásolását szolgálták, sikert hoztak, ám még távolinak tűnt a szövetség megvalósítása. Roe a későbbiekben még intenzívebben igyekezett ebbe az irányba terelni a londoni külpolitikát. Az angol kormány tétlensége azonban érthető, egyrészt még Jakab békepolitikája volt a meghatározó, másrészt hiába volt közelebb Erdély Bécshez vagy a cseh területekhez, a háború fő színtere az angolok számára lényegesen nyugatabbra volt Pfalz miatt. Emiatt inkább a német területeken harcoló
pro-85 Roe Abbotnak, 1625. jún. 9/19. Negotiations… i. m. 408.
86 Roe Conwaynek, 1624. okt. 5/15. Negotiations… i. m. 293.
87 “I shalbee able to crosse all their dessignes euery where, if I see hee bee wholly lost; though my endeauour shalbee to preserue his creditt, if he care for it […].” Roe Erzsébetnek, 1624. okt. 5/15.
Negotiations… i. m. 295–296.
88 P. Vásárhelyi J.: Johann Joachim von Rusdorf válogatott levelei… i. m. 103; 110–115.
89 Vásárhelyi Judit: Eszmei áramlatok és politika Szenci Molnár Albert életművében. Budapest, 1985. (Humanizmus és reformáció 12.) 84–88.
testáns seregeket támogatták szűkös anyagi forrásaikkal, pénzügyi támogatásra ráadásul Bethlen is igényt tartott. Tehát az angoloknak nem fűződött különö-sebb érdekük a távol hadakozó fejedelem támogatásához egészen addig, amíg nyilvánvalóvá nem vált, hogy a német területeken harcoló protestáns seregek nem képesek jelentős győzelmeket aratni a katolikusok felett.
Az angol követ Hágába küldött levelei más célokat szolgáltak, hiszen V. Frigyes és Erzsébet udvara támogatta Bethlent, elsősorban Rusdorfon keresztül. Erzsébet Bethlen házasságának megszervezése szempontjából bírt jelentős szereppel. A frigy ötlete Roe-tól származott, célja Bethlen érdekeltté tétele a protestáns szövetség-ben. Először Erzsébetnek említette ötletét, akinek egyik udvarhölgyének testvére Thurnt szolgálta. Ezen az úton hívták fel Bethlen figyelmét a brandenburgi válasz-tó lányára, Katalinra. A házassággal a fejedelem rokonságba kerülhetett számos protestáns fejedelemmel, így Frigyessel és Gusztáv Adolffal is, ez szerepet játszott a későbbi lánykérésben. A brandenburgi választó, János Zsigmond ekkor Varsó vazallusa volt, de a császárt sem akarta provokálni, így Scultetus Weichard 1625-ös követségének lánykérését még hivatalosan nem fogadta el.90