Zarnóczki Áron
VIII. Bethlen külpolitikai tervei és az angol kapcsolat
A bécsi béke megkötése után Roe tehát nem mondott le Bethlen támogatá-sának megszerzéséről, az erdélyi követek hiánya viszont nem tette lehetővé
90 Angyal D.: Magyarország története… i. m. 233–235.
91 To Sir George Calvert; with Sir Thomas Roe’s Discourse to the Grand Vizier about Gabor’s Peace. 1624. okt. 18/28. Negotiations… i. m. 303–306.
a kapcsolattartást a fejedelemmel. Roe-nak a továbbiakban a fejedelmet is meg kellett győznie arról, hogy érdemes szövetségre lépnie a protestán-sokkal, aki – mint láttuk – már lépéseket tett ezügyben, különösebb siker nélkül. Bethlen 1623 folyamán több irányban tájékozódott. Először igye-kezett a valtellinai konfliktusban a Habsburgok ellenében álló velenceieket és franciákat megnyerni. Velence nem akarta sem Bécset megsérteni, sem Bethlent eltávolítani. A franciákkal szintén Konstantinápolyon keresztül igyekezett felvenni a kapcsolatot. Césy követnek – akárcsak Roe-nak – nem volt felhatalmazása a fejedelemmel való tárgyalásra.92 A francia külpolitika Richelieu 1624-es hatalomra jutása után változott, a bíboros kezdetben a Por-tán keresztül biztatta Bethlent. Francia követ 1625 elején indult Erdélybe, Párizs és Bethlen kapcsolata a követjárás után is élénk maradt. Richelieu külpolitikai kezdeményezésének tekinthető végső soron a Hágai Szövetség is. Bethlen és Gusztáv Adolf kapcsolata szintén barátságos volt, a svéd király azonban inkább Lengyelország ellen szövetkezett volna, ez pedig ellentétben állt a fejedelem céljaival.93 Nem fogadta el a protestáns lengyel urak hívását sem az ország trónjára.
A protestáns államok képviseletében Strassbourg Pál érkezett 1624-ben Er-délybe. Strassbourgot Anstruther dániai angol követ ajánlotta V. Frigyesnek, ám sem a Téli Király, sem Rusdorf nem tudta meggyőzni Jakabot, hogy tegye meg követének. Végül Károly herceg Thurnra bízta Strassbourg ügyét, aki a protestánsok nem hivatalos követeként jelent meg Bethlen előtt. A fejede-lem örült a kapcsolatfelvételnek, ám kikötötte, hogy csak pénzbeli támogatás esetén harcol.94
Talán a leghosszabb ideig a Habsburg házassági terve foglalkoztatta Bethlent.
Először 1623-ban vetette fel II. Ferdinándnak, miszerint egy Habsburg herceg-nő kezéért és a Magyar Királyság kormányzói címéért cserébe Bécs mellé áll, és az oszmánok ellen fordul. Az ötletet Bécs kezdetben nem vette komolyan, később viszont már a spanyol rokonok véleményét is kikérték. Madrid Bethlen katolicizálásához kötötte volna a házasságot. Végül 1625-ben Bethlen Bran-denburgi Katalint választotta, ám a Habsburgokkal való egyezkedése tovább erősítette az értetlenséget és a bizonytalanságot politikájával kapcsolatban,95 többek között Roe-ban is.
92 Angyal D.: Magyarország törénete… i. m. 201.
93 Angyal D.: Magyarország története… i. m. 231–232; Szekfű Gy.: Bethlen Gábor… i. m. 220.
94 Angyal D.: Magyarország története… i. m. 231–232.
95 Szekfű Gy.: Bethlen Gábor… i. m. 194–201.
Bethlen Gábor újbóli fegyverkezésének híre 1624 végén ért el Roe-hoz, aki rögtön továbbította a hírt Londonba és Hágába.96 Egyre többet foglalkozott jelen-téseiben a budai pasa tevékenységével is.97 Ekkor már várta az erdélyi rendkívüli követ érkezését is, mint később kiderült, személye nem sokat lendített a tár-gyalásokon. Roe ekkor a fejedelemtől várta a kezdeményezést, hiszen céljainak ismerete nélkül nem tudott további döntéseket hozni.
Végül mégis ő tette az első lépést. Roe a portai követek nevében felhívásban fordult Bethlenhez 1625. február 28-án. Levelükben kifejtették, hogy a császár győzelme Bethlenre nézve is hátrányos lenne, így érdemes oszmán szövetségben maradnia, hiszen a szultántól védelmet is várhat. A török segítség megszerzéséhez személyes segítségüket ajánlották fel, cserébe a fejedelemtől a bécsi békétől való elállást kérték, valamint fegyveres segítséget is ígértek.98 Eközben megérkezett az új erdélyi követ, aki azonban még nem rendelkezhetett Bethlen válaszával.
Roe már említett gyanúja Bethlen átpártolásáról nem szűnt. A fejedelem szín-lelésének lehetősége mellett a követ árulása is felmerült benne, ezt az elképzelést csak erősítette katolikus vallása.99
Tavasszal már Konstantinápolyba is elért a hír, hogy Bethlen és a császár tár-gyalásai megszakadtak, és a fejedelem Brandenburgi Katalin kezét kérte meg.100 Bethlen a követek felhívására adott válasza semmitmondó volt, viszont ígérete szerint új követe tájékoztatja majd Roe-ékat véleményéről, és tárgyalási joggal is rendelkezik majd. Roe-nak tehát meg kellett elégednie az üzenetvivő hírnök kifaggatásával, aki megerősítette a hírt, hogy Bethlen udvarában készülődés folyik.101
Az angol követ azonban nem volt elégedett Bethlen üzenetével, amelyet új rendkívüli követe hozott 1625 tavaszán. Roe véleménye egyezett a többi re-zidensével abban, hogy az erdélyi nem tárgyalni, hanem előadni jött. Ismer-tette Bethlen feltételeit, miszerint a fejedelem csak akkor hajlandó harcolni, ha a protestáns fejedelmek szövetkeznek vele, nem kötnek békét nélküle, valamint havi negyvenezer tallért fizetnek neki. Igyekezett azt is bizonygatni,
96 Roe Carletonnak, 1624. jan. 21. Negotiations… i. m. 336; Roe Erzsébetnek, 1624. nov. 27. TNA PRO SP 97/10 f. 154.
97 Például: Roe Calvertnek, 1625. jan. 31/feb. 17. TNA PRO SP 97/10 f. 213. Roe a nagyvezírt is igyekezett meggyőzni a fejedelem támogatásáról 1625. jan. 20-i levelében. TNA PRO SP 97/10 f. 180.
98 Roe Bethlennek, 1624. feb. 18/28. Negotiations… i. m. 350–353.
99 Roe Conwaynek, 1624. feb. 21. Negotiations... i. m. 356.
100 Roe Wake-nek, 1625. ápr. 15/25. Negotiations... i. m. 374.
101 Roe Conwaynek, 1625. ápr. 16/26. Negotiations… i. m. 377.
hogy a fejedelem és a császár közötti békének vége, ám szavai nem győzték meg teljesen a portai követeket.102
Roe elégedetlen volt az események menetével. Angliába küldött levelei nem maradtak visszhang nélkül, de nem is volt különösebb foganatjuk, és Bethlen válaszai sem voltak biztatóak. A fejedelem meggyőzésére irányuló törekvésé-nek következő lépéseként levelet írt Erdélybe. Üzenetében biztosította Bethlent támogatásáról, biztatta, hogy keressen kapcsolatot a protestáns hatalmakkal, akik nem fogják elutasítani. Megemlítette, hogy az angol királynak is beszámol a fejleményekről.103
A következő hetekben ismét sürgető leveleket küldött Londonba. Conway-nek tett jelentéséből kiderül, hogy Roe-nak a későbbiekben lehetősége volt kifaggatni az erdélyi követet, így részletesen számot tudott adni Bethlen céljairól. Az osz-mánoknál igyekezett elérni, hogy engedélyezzék szövetkezéseit, ne hosszab-bítsák meg a zsitvatoroki békét, kapjon segítséget a hódoltsági pasáktól, illetve engedjék el az évi adót. A fejedelem kéréseit az oszmán nagyvezír nem utasította el, de nem is hagyta jóvá, csak az adót engedte el. Az erdélyi követ elárulta ura feltételeit, amelyek alapján csatlakozna a nyugati protestánsok szövetségéhez.
Bethlen ígéretet szeretett volna kapni arra, hogy nem kötnek békét nélküle, húszezer fős sereget adnak Thurn irányítása alá, és ötszázezer koronás segélyt biztosítanak az erdélyi seregek ellátására. Külön kitétele volt, hogy a konstanti-nápolyi követek segítsék őt.104 Később Roe tudomására hozta az államtitkárnak azt is, hogy a nagyvezír várhatóan nem fogja aláírni a béke meghosszabbítását a császárral, hanem engedi Bethlent háborúzni, hogy az oszmánok előnyösebb helyzetbe kerüljenek.105