A rendezvényeket a pályázatban foglaltakkal teljes összhangban valósítottuk meg. Kisebb eltérések abból fakadnak (különösen a 2008. évre tervezett prog-ramoknál), hogy a támogatási szerződés (2009. január) késedelme miatt azok a programok, amelyeket a Collegium költségvetéséből nem tudtunk előfinan-szírozással lebonyolítani, elmaradtak, illetve tartalmi elemeik beépültek a 2009.
évi programjainkba.
A „Tenger és Szó / ami elválaszt és összeköt” című nemzetközi költőtalálkozó collegiumi programja (2008. augusztus 7., EC nagyterem)
A találkozó hivatalos nyelve az angol volt, szinkrontolmácsolást biztosítottunk.
A beszélgetésen részt vett: Maria Şleachtiţchi (dékán, a Balti Egyetem filológiai oktatója, vezető költő, műfordító, nemzetközi fesztiválok meghívottja, a kortárs moldvai irodalom kiemelkedő egyénisége), Josep Maria Sala-Valladura (katalán nyelvű költő, műfordító, a kortárs katalán irodalom jeles személyisége, a barce-lonai és több spanyol egyetem, valamint a Sorbonne vendégtanára, nemzetközi
fesztiválok meghívottja, többszörös irodalmi díjazott), Natalie Isabel Bittoun Debryne (Spanyolországban élő francia származású műfordító, több francia és spanyol, valamint más európai egyetem vendégtanára), Menachem Mordechai Falek (Jeruzsálemben élő költő, író, műfordító, az Izraeli Írószövetség alelnöke, a Mosnaim újság szerkesztője, a Jeruzsálemi Írók Egyesületének elnöke, nem-zetközi fesztiválok meghívottja, aki héberül és angolul egyaránt ír, az izraeli irodalmi és kulturális élet meghatározó személyisége, a héber nyelvű kortárs irodalom kiválósága), Paula Falek (Jeruzsálemben élő egyetemi tanár, média-szakember), Sergey Biryukov (moszkvai költő, műfordító, a Hallei Egyetem irodalomtörténeti tanszékének vendégtanára, az európai neoavantgárd kortárs művészeti irányzatban vezető szerepet betöltő orosz neoavangard irodalom ki-emelkedő egyénisége), Evgenyij Sztyepanov (moszkvai költő, műfordító, több moszkvai és szentpétervári irodalmi lap főszerkesztője, nemzetközi fesztiválok meghívottja, több európai egyetem vendégtanára, az orosz neoavantgárd iroda-lom jelentős egyénisége), Viktor Kalinke (költő, műfordító, a Lipcsei Egyetem tanára, az ERATE Könyvkiadó tulajdonos igazgatója, a DAD [Belga, Osztrák, Német, Angol] nemzetközi irodalmi csoport egyik alapítója és vezetője, az euró-pai neoavantgárd egyik legmarkánsabb egyénisége – több euróeuró-pai egyetem mel-lett Pekingben is végzett tanulmányai különösen érzékennyé tették a kulturális párbeszéd előmozdításának a szükségességére), Maristella Bonomo (pályakezdő költő, műfordító, doktorandusz a Bolognai Egyetem filológiai tanszékén, szakte-rülete a film és az irodalom kölcsönhatása, a kortárs olasz irodalom nagy ígérete, akit az olasz irodalomkritika első verseskötete és publikációi alapján olyannyira jelentős tehetségnek tart, hogy a Bolognai Egyetem irodalmi tanszékének pro-fesszori tanácsa őt jelölte a budapesti költőtalálkozó olasz résztvevőjének, tehát személyében a rendezvényen Olaszország új irodalmának egészét képviseli), Dan Anghelescu (költő, esszéista, irodalomkritikus, a Romanian Worlds USA levelező munkatársa, az AXA irodalmi lap főszerkesztője, a „Balcanica” Nem-zetközi Irodalmi Fesztivál, Braila társszervezője, a Dublini székhelyű ILWC Nemzetközi Alapítvány egyik alapítója és vezetője), Mihaela Albu (az USA-ban élő román költő, egyetemi tanár, a Lumina Lina / Gracious Light, New York szer-kesztője, a Columbia Egyetem, New York vendégtanára, az Amerikai Román Akadémia tagja, több amerikai irodalmi díj kitüntetettje, publikációi az USA, Kanada, Izrael, Németország, Olaszország, Románia irodalmi lapjaiban egy-aránt megjelentek, nemzetközi fesztiválok meghívottja), Nichita Danilov (költő, műfordító, a Kitjegard, Iasiban megjelenő orosz nyelvű kulturális-irodalmi lap főszerkesztője, évekig kulturális diplomáciai szolgálatot látott el külföldön, a
Mihai Ursachi Kulturális Központ, Iasi igazgatója, több jelentős román irodalmi díj tulajdonosa, több kötetét adták ki Európa különböző országaiban, a kortárs román irodalom egyik legnagyobb, vezető egyénisége, nemzetközi fesztiválok meghívottja, a lipován kisebbség kiemelkedő személyisége), Rodica Cristina Da-nilov (egyetemi tanár, az anglisztika professzora a Iasi Egyetemen, több egyetem vendégtanára), Larissa Natalia Danilov (filológus egyetemi hallgató), Zoran Pe-sics (költő, az egyik legrégebbi és legtekintélyesebb szerb irodalmi lap, a Gradina főszerkesztője, a Nisi Nemzetközi Irodalmi Fesztivál egyik szervezője, a kortárs szerb irodalom egyik jelese, nemzetközi fesztiválok meghívottja), Maya Pesics (újságíró, egyetemi tanár, a Nisi Nemzetközi Fesztivál szervezőbizottságának tagja, a Gradina irodalmi lap szerkesztője, nemzetközi fesztiválok meghívottja), Gaál Áron (költő, műfordító, esszéista, az EOS 2007 Nemzetközi Kulturális Művészeti Alapítvány elnöke, Szent György-díjas, több nemzetközi irodalmi díj kitüntetettje, román, szerb, orosz, olasz, héber és amerikai lapokban egyaránt jelentek meg publikációi, a Feed Back, iasi román irodalmi lap magyarországi külső munkatársa, az Európai Neoavangard Kutatási Intézet Alapítvány, Iasi egyik alapítója és tagja, a jász népcsoport himnuszának írója; kötete jelent meg Németországban, Olaszországban, Romániában, nemzetközi fesztiválok meghí-vottja), Gaál Magdolna (kulturális menedzser, az AMON Könyvkiadó, Budapest, tulajdonos igazgatója, a „Tenger és Szó, ami elválaszt és összeköt” I. nemzetközi költőtalálkozó projekt vezetője, nemzetközi fesztiválok meghívottja).
(2) „Szakkollégium, Tehetség, Kiválóság” című konferencia (Eötvös József Collegium Nagyterem – 2008. november 7.)
A konferenciára kiadott bevezető gondolatok és a program bemutatása:
Preambulum
Az elmúlt hónapokban számos olyan hivatalos nyilatkozat elhangzott, amely az oktatási kormányzatnak a tehetséggondozásra és a felsőoktatás minőségi fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit, továbbá annak anyagi forrásait tárta széles körben a nyilvánosság elé. Ezek keretében került sor az Új Tudás és a Magyar Géniusz program meghirdetésére. Az Eötvös József Collegium a szegedi Eötvös Loránd Kollégiummal és a debreceni Hatvani István Szak-kollégiummal együtt idén tavasszal levélben fordult Hiller István miniszter úrhoz, amelyben a tehetséggondozással kapcsolatos javaslataikat foglalták össze:
– Mindenekelőtt kérjük, hogy a tehetséggondozás fontos feladatát ellátó szakkol-légiumokat az új program megvalósításában hangsúlyos partnerként fogadja el.
– Javasoltuk, hogy a nagy egyetemi központokban működő egy-egy vagy eset-leg több szakkollégium a továbbiakban kiválósági központként működhessék.
– A kiválósági központ (centre d’excellence, centre of excellence) fogalma Eu-rópában jól ismert, jogilag kellőképpen lazán körülhatárolt. A kiválóság és annak megtestesülése a kiválósági központ koncepcióját sokféleképpen értelmezik, egyszerű, egységesen vagy hivatalosan elfogadott definíció nem létezik, inkább követelményrendszerrel definiálják (kiváló tudósok kritikus tömege, rokon és komplementer területek bevonása, vonzza a kiváló fiatalokat, nemzetközi látha-tóság, kiterjedt nemzetközi partnerségi rendszer, dinamikus szerep a központot beágyazó innovációs környezetben, hosszú távú pénzügyi stabilitás). A kiválósági központok fejlesztése általában nemzeti kezdeményezésként folyik.
– Mivel a szakkollégiumi megnevezés és cím az utóbbi években jelentősen de-valválódott, javasoltuk egy szakmai alapon nyugvó kritériumrendszer fölállítását, amelyek alapján a továbbiakban csak a legkiválóbb intézmények használhatnák a kiválósági központ címet.
– Javasoltuk, hogy a Nemzeti Kiválóságokért Közalapítvány létrehozásáról és a szakkollégiumi hálózat támogatásáról szóló 2062/2006 (III.27.) kormányhatá-rozat értelmében és annak 5a és 5b pontja analógiájára a nemzeti, egyetemekhez kötődő kiválósági központok a mindenkori éves költségvetési törvényben meg-határozott módon részesüljenek működtetési támogatásban.
– Javasoltuk, hogy a kiválósági központ értékmegőrzése végett meghatározott időnként újra és újra minőségbiztosítási ellenőrzés után lehessen ezt a státust megtartani.
A javaslat számos támogatót szerzett az egyetemi és a civil szférából egyaránt.
Az ELTE Eötvös Collegium vezetése ezért elhatározta, hogy egy rövid tanács-kozás keretében, az érintett szakterületek és grémiumok képviselőivel feltárják a javaslatban rejlő lehetőségeket, problémákat, és felvázolják a megvalósítás érdekében teendő további lépéseket.
Program
9.00: Köszöntő: Fazekas Marianna általános rektorhelyettes (ELTE) – levezető elnök
Megnyitó: Hiller István oktatási és kulturális miniszter Az egyetemekhez kötődő szakkollégiumi modellek
9.30: Kincses János, igazgató (Eötvös Loránd Kollégium, Szeged)
Jó-e az egy egyetemhez kötődő szakkollégium modellje? Előnyök és hátrányok
9.45: Bujalos István, igazgató (Hatvani István Szakkollégium, Debrecen) A szakkollégiumi minőség mérhetősége
10.00: Rab Virág, vezetőtanár (Grastyán Endre Szakkollégium, Pécs) Több szakkollégium együttélése egy egyetemen belül; az interdiszciplináris szak-kollégium modellje
10.15: Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, igazgató (ELTE Bibó Szakkollégium, Bu-dapest)
A szakkollégium szerepvállalása a társadalmi elitképzésben (adatok, eredmé-nyek); jogi szabályozási kérdések
10.30–10.45: Kávészünet Tendenciák, perspektívák
10.45: Szövényi Zsolt főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium) A szakkollégiumi mozgalom átalakulása (a kiválósági központ mint nemzeti és európai kezdeményezés)
11.00: Nyomárkay István, osztályelnök-helyettes (MTA Nyelv- és Irodalom-tudományok Osztálya)
Az akadémiai intézmények és szerepük az egyetemi tehetséggondozásban 11.15: Dezső Tamás, dékán (ELTE Bölcsészettudományi Kar)
A szakkollégiumi oktatás az egyetemi curriculumban
11.30: Takács László igazgató – Sepsi Enikő igazgatóhelyettes (Eötvös Colle-gium, Budapest).
Az Eötvös Collegium tehetséggondozási programja – A kiválósági központ és a kiválósági hálózat mint a szakkollégium továbbfejlesztett modellje (hazai és eu-rópai perspektívák, problémák)
12.00–12.45: Vita.
Felkért hozzászólók: Juhászné Huszty Katalin, gazdasági főigazgató (ELTE), Seifert Tibor kollégiumi főigazgató (ELTE), Závecz Ferenc, fejlesztési és gazda-sági szakállamtitkár (OKM)
Összegzés: Fazekas Marianna általános rektorhelyettes
12.45: Zárszó: Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár (Oktatási és Kul-turális Minisztérium)
A konferencián kialakult konszenzusnak és Sepsi Enikő további előkészítő munkájának köszönhetően az új felsőoktatási törvénybe bekerült a Kiválósá-gi Központ fogalma, illetve az a lehetőség, hogy az esetenként meghirdetett pályázatok keretében a szakkollégiumok igényt tarthatnak a címre, amelynek alapján – a mindenkori költségvetéstől függően, további pályázati kiírás
ese-tén – az oktatási kormányzat a kollégiumokban folyó szakmai programok számára célzott támogatást biztosíthat. (A kiválósági hálózat – amely a kivá-lósági központ gondolatának előkészítését jelentette – fejlesztésére vonatkozó szakmai tevékenységünkről a (IV) Hallgató- és kutatócsere fejezetben, alább számolunk be.)
(3) In honorem Szepessy Tibor. Előadások a 80 éves Szepessy Tibor tisz-teletére (Eötvös Collegium nagyterem – 2009. január 25.)
A Bollók János Klasszika-filológia Officina 2009. január 16-án konferenciát szer-vezett tiszteletbeli elnöke, Szepessy Tibor tanár úr köszöntésére. Az eseményre két ünnepi alkalom miatt került sor. Egyrészt tisztelt tanárunk januárban töltötte be nyolcvanadik életévét, másrészt ezen a napon nevezte ki Hiller István oktatási miniszter Szepessy Tibort az Eötvös József Collegium kurátorává. A konferencián 18 előadás hangzott el. Kollégái, barátai, tanítványai rótták le tiszteletüket.
Tóth Iván összefoglalója:
Vészterhes időkben –1949-ben – ígéretes ifjú tehetségként nyert felvételt az Eöt-vös József Collegiumba Szepessy Tibor klasszika-filológus, irodalomtörténész, műfordító.
Hatvan év elteltével ugyanitt gyűltek össze pályatársai, tanítványai és tisztelői, hogy előadásaikkal köszöntsék a magyar ókortudomány kiemelkedő alakját.
Sok évvel ezelőtt zöldfülű történészhallgatóként a Szegedi Tudományegye-tem (akkor még JATE) aprócska latinszemináriumában izgalommal vegyes kíváncsisággal vártam többedmagammal a városba vendégelőadóként elláto-gató Szepessy Tibort, aki akkor éppen Apollónios Rhodiosról beszélt váteszi hevülettel a – néhány perc elteltével már teljesen megbűvölt – hallgatóságá-nak. E személyes tapasztalat birtokában nem volt nehéz elképzelnem, hogy mit érezhetett és láthatott Mykéné romjai között az a görög felvigyázó, aki ahelyett, hogy kötelességét végezve az idegenvezetői engedéllyel nem rendel-kező Szepessy Tibor rögtönzött előadásának véget vetett volna, megkérte az akkor még latin szakos hallgatót, Hiller Istvánt, hogy fordítsa tanára szavait.
A Hellaszban tett tanulmányút emlékképeinek és a legendás, „combközépig érő zöld pulóvernek” a felelevenítése mellett az oktatási és kulturális minisz-ter az ünnepelt hazai és nemzetközi klasszika-filológiában elért eredményeit és több évtizedes tanári munkáját is méltatta az Eötvös Collegiumban tartott egynapos konferenciát felvezető köszöntőjében. A múltidézés a rendhagyó
miniszteri beszéd után tovább folytatódott, de ezúttal már tudományos elő-adások formájában.
A nap folyamán az ünnepelt tiszteletére tizennyolc felolvasás hangzott el négy ülésszakban. A változatos előadástémák jól tükrözték azt a sokszínűséget, amely Szepessy Tibor tudományos munkáját az eltelt évtizedekben jellemezte. Az elő-adók jóvoltából elkalandozhattunk Menandros világába, a Szent István kori Magyarországra, Mátyás udvarába, bepillantást kaphattunk Pindaros és Philétas költészetébe, a császárkori Róma irodalmi életébe, a bizánci retorikába és törté-netírásba, de szó esett Comenius latinságáról, a görög irodalom reneszánsz kori újraéledéséről, Homéros goethei recepciójáról vagy éppen – Joseph Ratzinger nyomán – Benedek Európájának kulturális válságáról.
Egy témát azonban nem érintett senki: a görög szerelmi regényt. Talán mert – mint ahogy az egyik résztvevő tréfásan megjegyezte – senkinek nem volt bá-torsága Szepessy Tibor egyik legkedvesebb „vadászterületére” bemerészkedni.
E hiányosságtól eltekintve az előadások színvonalára nem lehetett panasz, már csak azért sem, mert többségük tudományos nóvumot is kínált, és ezt mi sem bizonyította jobban, mint hogy Szepessy Tibor az ünnepi esemény közepette sem feledve főszerkesztői feladatát, nem egy előadást cikké átdolgozva is szívesen látna a nemrégiben Akadémiai Nívódíjat kapott Antik Tanulmányok folyóiratban.
A késő délutánba nyúló előadásfüzér azonban nem csupán szerény főhajtás volt egy kiváló tudós és tanár előtt – akit 1956 után a diákságra veszélyesnek ítélve hosszú évekig „száműztek” a szakmából –, hanem más is: tanúbizonyság. Egy a hetvenes évek végén napvilágot látott tanulmányában Szepessy Tibor a görög és latin próza fordításáról elmélkedve egy „tragikusan megszűkült és túlterhelt szakmai bázisról” beszél. Több mint három évtized távlatából elmondhatjuk, hogy a magyar ókortudomány és klasszika-filológia helyzete nem sokat válto-zott. De legalább él és élni akar!
Erre volt tanúbizonyság, hogy a négy ülésszak alatt nem csupán a különböző szakterületek immáron hazai és nem egy esetben nemzetközi hírű kutatói – elég itt a tudományos világszenzációt keltő Archimédés-palimpszeszt kiolvasását elvégző magyar kutatócsoport tagjaira utalnom – adták át egymásnak a staféta-botot, hanem a különböző generációk is. Szimbolikus volt, hogy az előadás-so-rozatot az ifjabb pályatárs Tegyey Imre nyitotta meg, késő délután pedig a két legifjabb Szepessy-tanítvány, Juhász Erika és Adorjáni Zsolt zárta le. A folyto-nosság tehát megvan. És noha állandó szélmalomharcot vívnak, olyan tudósok is vannak, mint Szepessy Tibor, akik nem bújnak a tudomány elefántcsont-tornyába, hanem tanítanak, nevelnek, inspirálnak, és példát mutatnak szakmai
alázatból, emberségből, tisztességből. Egyszóval igazi értékeket közvetítenek.
Ezért is gondoljuk, hogy a magyar tehetséggondozás bástyájának, az Eötvös Jó-zsef Collegium kurátori posztját mostantól az arra legmegfelelőbb ember tölti be Szepessy Tibor személyében.
Jó lenne még többet áldozni ezekre az értékekre és képviselőikre, még akkor is, ha sok rövidlátó, önjelölt ítész csak legyint, mondván: „nem piacképesek”.
Tévednek.
(4) Was ich bin, und was ich habe, dank’ ich dir, mein Collegium – Classi-cal Studies and Textual Criticism Colloquium in Memory of István Borzsák (Eötvös Collegium, Budapest 20-25 April 2009) című rendezvénysorozat
Előzmények
Az Eötvös József Collegium Bollók János Klasszika-filológia műhelye a Colle-gium 2007-ben elhunyt kurátora a nemzetközi tekintélyű klasszika-filológus, a hazai ókortudomány doyenje, Borzsák István professzor emlékének méltó meg-örökítésére 2008 tavaszán nagyszabású nemzetközi és magyar rendezvénysorozat megszervezését határozta el. A rendezvénysorozat mottója – a címben olvasható idézet – Borzsák Istvántól származik, aki egy XIX. századi „hazafiaskodó” német vers sorát ekképpen igazította a szívéhez közel álló Collegium eszményéhez (mein Collegium > mein Vaterland). A ránk hagyott szellemi és lelki örökséget követve a rendezvénysorozat központja az Eötvös Collegium lett. Borzsák István élet-műve azonban a magyar tudomány közös kincse, ezért az egyes magyar nyelvű ülésszakokat és eszmecseréket a professzor úr gazdag életpályájának oktatói és kutatói helyszínei szerint szerveztük meg.
Ennek megfelelően a magyar nyelvű rendezvények első napján az Eötvös Col-legiumban a collegiumi tanárok és öregdiákok (védnök: Bertényi Iván, az Eötvös Collegium Baráti Körének elnöke), az MTA Irodalomtudományi Intézet (védnök:
Szörényi László igazgató), valamint a Neolatin Társaság (védnök: Havas Lász-ló elnök) emlékezett. Április 23-án (csütörtök) délelőtt a Református TeoLász-lógia (védnök: Békési Sándor dékán) és a Debreceni Egyetem Klasszika-filológia Tanszéke (védnök: Gesztelyi Tamás tanszékvezető) tartott közös emlékülést a Református Egyetem Teológiai Karának dísztermében. Április 23-án (csütör-tök) délután az Egyetemi Könyvtár (védnök: Szögi László főigazgató) és az Or-szágos Széchényi Könyvtár (védnök: Monok István főigazgató) rendezett közös
emlékülést az Egyetemi Könyvtár dísztermében. Április 24-én (péntek) délelőtt az ELTE (védnök: Hudecz Ferenc rektor) Bölcsészettudományi Kara (védnök:
Dezső Tamás dékán) emlékezett a Bölcsészettudományi Kar dísztermében.
Április 24-én (péntek) délután a Magyar Ókortudományi Társaság (védnök:
Török László elnök) és az ELTE klasszika-filológiai tanszékei (védnök: Ritoók Zsigmond akadémikus, professzor emeritus) tartottak közös rendezvényt. A Ma-gyar Tudományos Akadémia (védnök: Maróth Miklós alelnök) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem képviselői részint az Eötvös Collegiumban, részint más helyszíneken emlékeztek meg.
A magyar nyelvű rendezvényeket megelőzve, illetve azokkal párhuzamosan idegen nyelvű rendezvénysorozatot is szerveztünk. Április 20–21-én világhírű vendégelőadók részvételével kétnapos konferenciát tartottunk. A hét többi napján (szerda–szombat délelőtt) – Borzsák professzor kutatói hitvallását követve – a klasszika-filológia segédtudományainak, az azokra épülő szö-vegkritikának a művelését aktív műhelymunkával kívántuk megeleveníteni.
A nemzetközi mércével mérve is példátlan műhelyfoglalkozások tizenhét másfél órás szemináriumból álltak. A szemináriumokat világhírű papirológus, epigrafikus, paleog ráfus és kodikológus kollégák vezették. A szemináriumso-rozat végeztével április 25-én Dies studiosorum címen a hazai és nemzetközi klasszika-filológia legifjabb generációja tartott konferenciát, ahol a részt vevő francia, olasz, német, szlovák és magyar hallgatók kutatási területükből tar-tottak előadásokat.
Résztvevők
Bernasconi, Angelo Università di Bologna; Brockmann, Christian Universität Hamburg; Dostálová, Růžena Prága; Easterling, Pat Cambridge; Edwards, Mike ICS London; Faraggiana, Chiara Università di Bologna; Gastgeber, Christian ÖAW Institut für Byzanzforschung; Gruskova, Jana Pozsony; Harrauer, Chris-tine Universität Wien; Harrauer, Hermann ÖAW Wiener Papyrussammlung;
Kordoš, Jozef Nagyszombat; Kozelnická, Maria Pozsony; Kreuz, Gottfried Uni-versität Wien; Machajdíková, Barbora Pozsony; Maehler, Herwig Wien; North, John UCL; Panteghini, Sebastiano Wien; Perilli, Lorenzo Università di Roma Tor Vegata; Petit, Laure ÉNS Paris; Piccione, Rosa Maria Università degli Studi di Torino; Pintaudi, Rosario Messina/Firenze/Prága; Piqueux, Alexa ENS Pa-ris; Rashed, Marwan ENS PaPa-ris; Reisner, Sonja Universität Wien; Rhodes, Peter Durham; Schwabl, Hans Universität Wien; Sharples, Bob UCL; Smolak, Kurt
Universität Wien; Sojer, Claudia Università di Bologna; Taranová, Eva Pozsony;
Trédé, Monique ENS Paris; Weber, Dorothea Universität Wien; Whitehead, Da-vid Belfast; Zervan, Vratislav Pozsony.
Adamik Tamás ELTE BTK; Adorjáni Zsolt MTA Ókortudományi Kutató-csoport / PPKE BTK; Ács Pál MTA Irodalomtudományi Intézet; Bangha Imre University of Oxford / EMTE-Sapientia (Csíkszereda); Barna Gábor SZTE;
Bácskay András ELTE BTK; Báthory Orsolya PPKE BTK; Bartók István MTA Irodalomtudományi Intézet; Berkes Lajos ELTE–EC; Bertényi Iván kuratóriumi elnök, EC; Békési Sándor KRE HTK; Bíró Mária KRE BTK; Bolyki János KRE HTK; Boross Klára ELTE Egyetemi Könyvtár; Bibor Máté János ELTE Egyetemi Könyvtár / ELTE BTK; Buda Attila ELTE BTK; Darab Ágnes DE BTK; Darkó Jenő DE BTK; Delbó Katalin ELTE–EC; Dezső Tamás ELTE BTK; Déri Balázs ELTE BTK; Egedi-Kovács Emese ELTE BTK; Ekler Péter Országos Széchényi Könyvtár; Farkas Anna ELTE–EC; Farkas Zoltán PPKE BTK–EC; Fábián Zol-tán KRE BTK; Fehér Bence KRE BTK; Ferenczi Attila ELTE BTK; Fodor Nóra PPKE BTK; Gesztelyi Tamás DE BTK; Gloviczki Zoltán ELTE BTK; Gózon Ákos az Élet és Tudomány főszerkesztője; Guba Ágoston ELTE–EC; Gyulai Éva DE BTK; Havas László DE BTK / Neolatin Társaság; Hegyi Orsolya PPKE BTK;
Hegyi W. György ELTE BTK; Horváth László ELTE–EC; Horváth Zoltán ELTE IK; Hudecz Ferenc rektor, ELTE; Ikvahidi István ELTE–EC; Ittzés Dániel SOTE;
Izsák Lajos ELTE BTK; Jankovics József MTA Irodalomtudományi Intézet; János István NYF; Juhász Erika PPKE–EC; Káldos János Országos Széchényi
Izsák Lajos ELTE BTK; Jankovics József MTA Irodalomtudományi Intézet; János István NYF; Juhász Erika PPKE–EC; Káldos János Országos Széchényi