A fejedelem angol megítélése és érintkezési lehetőségei Angliával

I. Jakab nem akart kapcsolatba lépni Bethlennel, sem levél, sem követség út-ján. Az angol udvar a fejedelmet megbízhatatlannak és állhatatlannak tartotta,

43 Angyal D.: Erdély politikai érintkezése… i. m. 401; Szekfű Gy.: Bethlen Gábor… i. m. 220;

Ugyanakkor ismert egy levele Thurzó Györgyhöz: Sváby Frigyes: Jakab angol király levele Thurzó György nádorhoz. Századok 4 (1870) 570–571.

44 Érdemes megjegyezni azonban, hogy 1629 után visszatért a spanyol orientációhoz.

45 Adams, S.: Spain or the Netherlands… i. m. 98–99.

magyar királyságát pedig illegitimnek. Kérdés, hogy milyen szempontok szerint értékelték Londonban a Bethlen Gáborról és Erdélyről szerzett információkat.

A követek jelentései mellett a nyugati hírekre is hagyatkozhattak, amelyek német és holland területekről érkeztek a szigetországba. Valószínűtlen azonban, hogy a londoni kormánynak megfelelő információi lettek volna Erdély lehetőségeiről és különleges geopolitikai helyzetéről. Nem tudtak értelmezhető képet alkotni Bethlen politikájának mozgatórugóiról. Sokirányú diplomáciája, seregeinek elkésése a fehérhegyi csatából és hirtelennek tűnő békekötései a császárral csak erősítették a fejedelem állhatatlanságának képét.⁴⁶ Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindez az angol udvar véleményének tekinthető. A közvélemény nagy része szimpatizált Bethlennel, ahogy Pfalzi Frigyessel is. A fejedelemmel kapcsolatos hírek különös népszerűségnek örvendtek Angliában.⁴⁷ A Bethlennel kapcsola-tos nyugati véleményekre fényt vethet a Sebes agynak késő sisak című versciklus, amely bemutatja a harmincéves háború meghatározó szereplőit. Szerzője, Prágai András forrásul Rusdorf verseit használta.⁴⁸ A Bethlennel kapcsolatos politikai propagandára és annak a közvéleményre kifejtett hatására nincs részletes át-tekintés, főként angol viszonylatban.⁴⁹

Bethlen Gábor legegyszerűbben Konstantinápolyon keresztül érintkezhetett Londonnal, hiszen Erdélynek és Angliának is volt itt követsége. Bár Bécsben is tartózkodott angol követ 1622 végéig, ám II. Ferdinánd fővárosában

értelem-46 Bethlen nyugtalan, többirányú diplomáciájáról esetenként saját követeik jelentettek Londonnak.

Digby alig néhány hónappal a nikolsburgi béke után írta: “I have beene aduised seuerall Parties of good qualitye that Bethlem Gabor hath promised either in this Monthe or the next, to send succours unto the Prince Elector Palatine.” Digby Calvertnak, 1622. június 22. TNA PRO SP 80/5 f. 204v. Digby levele azonban Bethlen protestánsok melletti elkötelezettségére is felhívhatta az udvar figyelmét.

47 A Bethlenről és a magyarokról angol nyomtatványokban megjelent információkról áttekintést nyújt: Gömöri György: Bethlen Gábor a korabeli angol nyomtatványokban és szépirodalomban.

Irodalomtörténeti Közlemények 98 (1994) 52–61; Gömöri György: Az angolok magyarságképe a XVII. század első felében. In: Uő: Angol–magyar kapcsolatok a XVI–XVII. században. Budapest, 1989, 39–59 (Irodalomtörténeti Füzetek 110.). Bethlen tevékenységét számos angol nyomtatvány kísérte figyelemmel, amelyek esetenként a hasonlóan érdeklődő hollandoktól kerültek át. Például:

Articvli Confoederationis Hvngariae, Bohemiae & incorporatarum Provinciarum. Nyomtatta: Iacob Hillebrandt. Hága, 1620. TNA PRO SP 113/10.

48 Régi magyar költők tára. XVII. század. 8. köt. Bethlen Gábor korának költészete. S. a. r.: Komlovszki Tibor – Stoll Béla. Budapest, 1976, 36–107; Fazekas S.: Johann Joachim Rusdorf… i. m. 999.

49 A fejedelem érdekében írt munkának tekinthető: Gál István: Maksai Péter angol nyelvű Beth-len Gábor életrajza 1629-ből. In: Uő: Magyarország és az angolszász világ. Szerk: Frank Tibor – Gál Ágnes – Gál Julianna. Budapest, 2005, 748–769. A Bethlennel kapcsolatos publicisztikáról áttekintést nyújt: G. Etényi Nóra: Pázmány Péter és a korabeli publicisztika. In: Pázmány Péter és kora. Szerk.:

Hargittay Emil. Piliscsaba, 2001, 180–184.

szerűen nem volt lehetséges a kapcsolatkeresés. A német területeken dúló háború veszélyessé tette a követküldést nyugatra, és Bethlen emberei Hágánál nem mentek tovább. A fejedelem számíthatott a holland állam szimpátiájára, ráadásul a Staten-Generaal pénzelte Pfalzi Frigyes hadvezéreit a fehérhegyi csata után. Frigyes komoly lehetőségnek tekintette Bethlen segítségét. Lon-doni követe, Johann Joachim von Rusdorf az angol politikusokat igyekezett meggyőzni Bethlen hasznosságáról. Tehát a Portán keresztül való érintkezés járt a legnagyobb előnnyel Bethlen számára, mivel az oszmán fővárosba jóval gyorsabban elértek követei, ráadásul az erdélyiek számára ismerős helyszínen zajlottak a tárgyalások.

Az angol–erdélyi egyeztetésekben később főszerepet játszó követ, Sir Thomas Roe 1621 végén érkezett Konstantinápolyba. Tapasztalt diplomatának számított, hiszen kisebb küldetések mellett expedíciót vezetett Henrik herceg megbízásából Dél-Amerikába, 1614 és 1618 között pedig a Mogul Birodalommal folytatott kereskedelmi egyezkedéseket, amelyek a későbbiekben a Kelet-indiai Társaság jelentős hasznára váltak.⁵⁰ Londont és Konstantinápolyt nagy távolság válasz-totta el, a diplomata levelei 6–8 hétig utaztak az angol fővárosba, és ugyanannyi ideig vissza. Az oszmán főváros távolsága, hasonlóan Madridéhoz, alapvetően meghatározta az itt tartózkodó nyugati követek, így Roe lehetőségeit is. Az angol követ sokszor nem megfelelő vagy elavult utasításai miatt nem tudott a lehető leghatékonyabban politizálni, de gyakran panaszkodott arra is, hogy felettesei nem tájékoztatják megfelelően.⁵¹

Londonban a két államtitkár, Sir Edward Conway és Sir George Calvert te-kinthető elsődleges levelezőpartnerének. Az államtitkárok teendői közé tartozott a külpolitikai ügyek intézése, így a diplomáciai jelentések kezelése is. Roe mel-lett a többi angol követ is hozzájuk juttatta el rendszeresen leveleit és jelentéseit, amelyekre Conway vagy Calvert válaszolt is. A királynak, I. Jakabnak, majd I. Károlynak Roe kevesebb jelentést tett, de ez nem jelentett problémát, hiszen az angol követ tudta, hogy leveleit az uralkodó is olvassa. Roe kapcsolatban állt Buckinghammel és az angol politikában ekkor már jelentős szereppel bíró canterbury-i érsekkel, George Abbottal is.

50 Életrajzára lásd: Michael J. Brown idézett műve és Michael Strachan: Sir Thomas Roe, 1581–1644, a Life. The Chantry. 1989.

51 Alig néhány hónappal érkezése után – a szultáni audienciájáról tájékoztató levelében – már új utasítást kér a német helyzettel kapcsolatban, illetve megemlíti a levelek hiányát. Roe Calvertnek 1621. márc. 8/18. Negotiations… i. m. 21–22. Hivatkozásaimban megtartottam a leveleken szereplő eredeti dátumozást.

Kormánya mellett angol követtársaival is érintkezésben maradt, gyakorlatilag az angliai hírek kivételével mindenről ők tájékoztatták Roe-t. Michael Branth-waite, majd Sir Isaac Wake Velencéből, Roe személyes barátja, Sir Dudley Car-leton pedig Hágából írt neki, esetenként pedig Franciaországból vagy Dániából is érkeztek hozzá levelek.⁵²

Az ekkor Hágában tartózkodó Stuart Erzsébet szintén Roe fontos levelező-partnerének számított, hiszen mint fiatalkori barátok sokszor olyan titkokat is elárultak egymásnak, amelyeket Roe nem mindig továbbított feletteseinek.⁵³ Ennek a kapcsolatnak is köszönhető, hogy az angol követ legfőbb céljai közé tartozott konstantinápolyi tartózkodása során Frigyes és Erzsébet visszasegítése Pfalz és esetleg Csehország trónjára, főleg miután felismerte, hogy Bethlen Gábor személyében alkalmas uralkodót talált a Habsburgokkal való szembeszállásra.

A fejedelem támogatását vallási okokból is kívánatosnak tartotta Roe, hiszen a legtöbb angolhoz hasonlóan erősen katolikusellenes volt.⁵⁴

Kapcsolatban állt a lengyel királlyal és a főurakkal is,⁵⁵ de előfordult, hogy Bécsből szerzett értesülésekre⁵⁶ is támaszkodott jelentéseinek írásakor. Ezek a messze nyúló kapcsolatai jelzik egyben „területi illetékességének” európai ha-tárait is: figyelemmel kellett kísérnie Lengyelország, a Magyar Királyság, Erdély és a román fejedelemségek ügyeit, az Oszmán Birodalmon belüli érdekképviselet és információszerzés mellett.

Érdemes részletesen megismerkedni Roe konstantinápolyi környezetével.

Roe rendszeresen találkozott és tárgyalt az oszmán tisztviselőkkel. Mint Ang-lia követének, kitüntetett szerepe volt a Portán.⁵⁷ Sikerrel képviselte országa, pontosabban a Levantei Társaság kereskedelemi érdekeit, de a török vezetés kikérte véleményét egyes európai ügyekben is. Mivel az 1620-as évek oszmán belviszályai a tisztségviselők gyakori cserélődésével jártak, ezért Roe hosszabb távú, állandó hivatali támogatásra nem számíthatott. Sajnos a követ kevés alka-lommal említi portai kapcsolatait, valószínűleg a többi követ és az oszmánok

52 A követek kötelességének is számított az államtitkárok tehermentesítésére tájékoztatni a többi angol diplomatát. Lee, Maurice: The Jacobean Diplomatic Service... i. m. 1267.

53 Brown, Michael J.: Itinerant Ambassador… i. m. 142–144.

54 Kellner A.: A tökéletes követ… i. m. 104.

55 Például: Roe Calvertnek, 1624. jún. 13/23. Negotiations… i. m. 247.

56 Advices from Constantinople, 1624. máj. 15. Negotiations… i. m. 242.

57 Az angolok a Porta fontos kereskedelmi partnerei voltak: Ágoston Gábor: Koraújkori kiviteli tilalmak és fegyverkereskedelem: az oszmánok és Anglia. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk.: Lengvári István. Pécs, 1996, 183–194.

kémtevékenységétől félve.⁵⁸ A nyugati követek különleges helyzetben voltak az Oszmán Birodalom fővárosában, Anglia, Franciaország, Hollandia és Velence képviselői, bár riválisok voltak, számos esetben számíthattak egymás segítségére, valamint értesüléseiket is kicserélték egymás között. Roe főleg a holland követre, Cornelius Hagára számíthatott.⁵⁹

Az I. Jakab jóváhagyásával kiadott követutasítása szerint Roe-nak – többek között – vissza kellett tartania az oszmánokat a keresztény országok elleni há-borúktól.⁶⁰ Bethlen Gábornak a térségben és a nemrég kezdődött harmincéves háborúban játszott fontos szerepét Roe hamar felismerte. Külön utasítást kért a kapcsolatok alakítására vonatkozóan, amire Angliából azt a választ kapta, hogy ne foglalkozzon a fejedelemmel:

“For Bethlem Gabor […] His majestie hetherto would never have any thing to doe with him, neyther would hee have your lordship take any notice of him or his affairs, but to leave him unto them that have undertaken the care of him.”⁶¹

Ennek ellenére Roe nem hagyhatta figyelmen kívül Bethlen tevékenységét, ezért jelentéseibe továbbra is belefoglalta a róla szerzett információkat.

Roe-nak meghatározó szerepe lesz a későbbiekben Bethlen Gábor és Anglia kapcsolatában. Kevésbé jelentős az angol–erdélyi viszony szempontjából Lord Digby említett bécsi követsége. Digby sem kapott utasítást Bethlenre vonatko-zóan.⁶² Eltekinteni azonban nem tudott a tevékenységétől. Akárcsak Roe, rend-szeresen jelentette a fejedelemmel kapcsolatos új információkat. Részletesen értekezik hadmozdulatairól, és gyorsan felismeri azt is, hogy Bethlen serege inkább alkalmas zavarkeltésre, betörésekre, például várostromra.⁶³ Később a nikolsburgi béketárgyalások híreit juttatta el Londonba⁶⁴ és beszámolt a

sop-58 Roe kapcsolatai közé tartozott például Zülfikár is, aki az erdélyi követek tolmácsa volt évtize-deken át. Roe Calvertnek, 1622. aug. 24. Negotiations… i. m. 76–77.

59 A holland érdekeknek megfelelt Bethlen támogatása a Portán. Diplomáciájukra lásd Piri Zoltán idézett művét, valamint: Miklós Ödön: Bethlen Gábor és a holland diplomácia. Protestáns Szemle 38 (1929). 595–608.

60 Roe követutasítása: Calvert Roe-nak, 1621. szept. 9. Negotiations… i. m. 2–4.

61 Calvert Roe-nak, 1622. ápr. 11. Negotiations… i. m. 28–30.

62 TNA PRO SP 80/4 f. 22–25.

63 Például: Digby Calvertnek, TNA PRO SP 80/4 f. 182–183.

64 Digby Calvertnek , 1621. okt. 7. TNA PRO SP 80/4 f. 311; Digby Carletonnak, 1621. okt. 17.

TNA PRO SP 80/4 f. 314v; Digby Calvertnak, 1621. nov. 28. TNA PRO SP 80/4 f. 350.

roni országgyűlés előkészületeiről is.⁶⁵ Valószínűleg nem került kapcsolatba az erdélyi udvarral.

Amint láttuk, Bethlen kezdeményezte a kapcsolatot Roe-val és rajta keresztül az angol udvarral. A közeledési szándék kialakulásában nem feledkezhetünk meg a fejedelem egy kezdettől fogva lelkes támogatójának, a már említett Jo-hann Joachim von Rusdorfnak (1589–1640) a tevékenységéről. Rusdorf kálvi-nista családból származott, első fontosabb szereplése 1613-ban volt, ugyanis ő köszönthette az Angliából Erzsébettel hazatérő Frigyest. Jelentős politikai publicisztikája, amely a fehérhegyi csatavesztés után kezdődött. Frigyes ügynö-keként 1621–1622-ben Bécsben tevékenykedett Digby kíséretében, majd, 1622 és 1627 között – immár önállóan – londoni követe volt. Angliai működése so-rán kiterjedt levelezésével igyekezett Frigyes ügyének híveket szerezni, Bethlen mellett Gusztáv Adolf támogatását is szerette volna megnyerni. A fejedelemmel való kapcsolatfelvételére 1624-ben került sor.⁶⁶