A kérdés felvetése Kovács Sándor Iván recenziójára vezethető vissza, ő ugyanis túl azon, hogy kiáll az öt szent seb szimbolikája mellett, a 33-as számot véli felfedezni aCompendiosa descrip-tiofolióinak számában, a Pécsváradi által a Szentföldön töltött hónapok számában, illetve abban, hogy maga a mű 66 fejezetből áll (2×33 = 66).674 A szám hordozta jelentést a recenzens saj-nos nem fejti ki bővebben, de a Jézus földi életének éveire vagy a Szentháromságra vonatkozó szimbolizmusa közismert. Kevésbé ismeretes, egyúttal pedig – obszerváns ferences művéről lé-vén szó – annál fájóbb hiányt jelent az elmaradt ismertetése annak, hogy a rendi hagyományban magának a Holl Béla hozta 63-as számnak is nagy jelentőséget tulajdonítottak.
Wójcik Sienai Szent Bernardin egyikvitájával támasztja alá az obszervánsok ragaszkodását a hagyomány szerint a Mária éveinek számával megegyező, 63 Üdvözlégyből álló rózsafüzér iránt. Az 50 Üdvözlégyből álló rózsafüzér kanonizálódását megelőző korban ugyanő arra is hoz esetet, mégpedig egy 15. századi lengyel népénekköltészetből, hogy kifejezetten az ilyen felépí-tésű rózsafüzér imádkozására buzdít a ferences szerző.675
Arra, hogy a hagyományosan a Szűzanya évei számának megfeleltetett rózsafüzér a kortárs szerzőt a mű szerkezetének kialakításában is befolyásolhatta, egy igen közeli példa kínálko-zik. A Szt. Bernardinnal egy napon, május 20-án ünnepelt Rieti Szent Columbának (Angelella Guadagnoli 1467–1501) 1501 és 1506 között676 domonkos gyóntatója, Sebastiano Bontempi (1447k.–1521)677által írt, de egészen az Acta Sanctorum megjelenéséig kéziratban maradt latin életrajzának első változata, ahogy azt a szerző az előszóban is tisztázza, azért oszlott 63
számo-674Kovács Sándor Iván: op. cit. ibid.
675Wójcik: op. cit. 105.
676Életrajza: Mostaccio, Silvia: Guadagnoli, Angelella.DBI60 (2003).
677A forrásokban szereplő Sebastianus Perusinus, illetve Sebastiano Angeli azonosításának problémáiról: Com-parato, Victor Ivo: Bontempi, SebastianoDBI12 (1971).
zott fejezetre, hogy ezzel a szent asszony által előnyben részesített imamódot népszerűsítse.678 Ezt a változatot azonban az életrajz írója később egy utolsó fejezettel 64-re bővítette.
Avita ezen utolsó, a kiegészítés okát is feltáró fejeztéből pedig azt is megtudjuk, hogy Ko-vácsnak a foliók számának jelentőségére vonatkozó utalása sem alaptalan. Bontempi ugyanis leírja, hogy Columba halála után Stephana nevű szerzetesnővére a következőt látomást látta. A szent a vízióban megmutatta az apácának egykori gyóntatóját, aki valamilyen finom ételt aprí-tott egy aranyszelencébe (alveolus, pyxidem dictitant nostri albarellum), azt üzenve, hogy ezt az edényt tegye égő szénre. Volt továbbá a domonkos kezében nyolc nagy fehér kenyér, azokat illetően azt rendelte, hogy alamizsnaként ossza szét. Stephana viszont – az üzenetét közvetítő szerzetesnővérén keresztül – arra kérte az öreg Bontempit, hogy egy darabot adjon belőle neki is.
A szerző akkor még kinevette a látnokot, évek múltán azonban úgy vélte, hogy a látomás be-teljesedett. Két szerzetes jött ugyanis, akik az életrajz után érdeklődtek, melynek latin eredetije akkor már készen állt, sőt a szerző az olasz változatnak is a vége felé járt, írnok híján azonban nem hozta nyilvánosságra. Megmutatva nekik a szöveget, azok felhívták rá a figyelmét, hogy a kézirat éppen nyolc kvinternióra rúg, amit a meglepődött szerző a következőképp értelmezett.
Az aranyszelencébe aprított étel a latinul előadott életrajz, a két izzó széndarab a két szerze-tes, a nyolc kenyér pedig maga a népnyelvű fordítás nyolc kvinterniója, melynek négyzete a 64 fejezet.679
Jóllehet kizárható, hogy ez az életrajz befolyásolhatta volna Pécsváradit aCompendiosa de-scriptio címeinek összevonásában, hiszen legkorábban 1521-ben az 50 (!) fejezetre átszabott olasz fordítása jelent meg nyomtatásban,680elkészülte mégis azt támasztja alá, hogy a számokra – vonatkozzanak bár azok csak a terjedelemre – az általunk vizsgált időszakban minden esetben nagy figyelmet kell fordítani.
678AASS Maii IV, 320 (praktikus okokból az ötödik kötet elején, csillaggal megkülönböztetve az ötödik kötet oldalszámaitól):„Eam(sc. probitatem virginis)denique sic digestam sexaginta tribus capitulis distinxi. Huic nu-mero forti alludit virginis eulogium, quo praedixit: Facies mihi annuum ex rosis sertum et coronam, in quo penitus numero consistit perfectus numerus annorum vitae S. Mariae Virginis.”
679„Consequenter interpretatus est oraculum.[…]Octo vero panes magnos et candidos, significant iterato histo-riam ipsam, exaratam communi stylo et vulgari in octo quinternis. Numerus quidem octo est numerus beatitudinis, qui in se ductus in quatuor et sexaginta consurgit; qui est numerus capitulorum eius, quia hoc ultimum bene aequi pollet duobus.”AASS IV, 393–394.
680Alberti, Leandro:Vita della beata Colomba da Rieto dil Terzo Ordine di S. Domenego, sepolta a Perugia.
Bologna (Girolamo Benedetti) 1521. április 15.
Így járunk el azokkal a megfigyelésekkel is, melyeket Kovács Sándor Iván tett, aki jelentős mennyiségű szöveget adott ki a magyar utazási irodalom területén (Szepsi Csombor Márton műveit illetve egy válogatást a XV–XVIII. századi szövegekből). Noha állításai még ebben a szélesebb olvasóközönségnek szánt írásban is megfontolandók, ezekkel szemben azonban a kö-vetkező ellenvetéseket tehetjük.
ACompendiosa descriptioPécsváradi-féle kiadása 38 folióból áll, ha aGrande miraculum fe-jezetet és a Lázár-legendát leszámítjuk, a terjedelme még akkor is 35 folio.681Pécsváradi szent-földi tartózkodása 1517-es augusztusi hazaindulással számolva csak akkor tart 33 hónapig, ha 1514 decemberét is hozzászámoljuk. Az odaút azonban ennél bizonyára hosszabb ideig tartott, úgyhogy megérkezése már a következő év elejére tehető.
Térjünk most rá a fejezetek számára. Már a Hollnál szereplő, az „elöljáró beszéd után a négy különböző terjedelmű részben” található fejezetek 63-as száma682 is csak úgy jön ki, ha nem számoljuk bele sem a részeket bevezető fejezeteket (Quantum ad secundam/tertiam/quartam partem: összesen három fejezet), sem pedig a Szent Nárcisz-(Erat quidam patriarcha), a Szent Cyrill-(Grande miraculum)és a Lázár-legendákat. Tipográfiailag ezt egyedül a Nárcisz-legenda címsorának megoldása indokolhatná. Szemben a rövid címeket alkalmazó Farnádi-kiadással, a Pécsváradi-féle kiadás fejezetcímeiben a szöveg értelmétől függetlenül mindig a teljes első sor van kapitálissal szedve. Az, hogy ez alól a szabály alól egyedül azErat quidam patriar csonka címsorral rendelkező fejezet a kivétel, akár úgy is értelmezhető, hogy az aSanctum Sepulchrum Dominialfejezetét képezi.
Ha azonban megnézzük, hogy ezek közül a fejezetek közül a szerző illetve a nyomdászok me-lyeket tekintették a mű részeinek, vagyis hogy bekezdéseiket ellátták-e betűjelekkel, hivatkoznak-e rájuk a tárgymutatóban, lhivatkoznak-egfőképp phivatkoznak-edig hogy utalnak-hivatkoznak-e rájuk más fhivatkoznak-ejhivatkoznak-ezhivatkoznak-ethivatkoznak-ekbhivatkoznak-en, akkor arról győződhetünk meg, hogy ha Holl számítása téves is, eljárása nem teljesen alaptalan.
A részeket bevezető fejezetek közül egyedül a negyedik részhez tartozó szöveg bekezdése nin-csen beszámozva és ez is a fejezet rövidségének köszönhető. A Lázár- és a Narcisszusz-legendára egy-egy, a Cyrill-csodára két bekezdésszám jut, aminek az az oka, hogy a narratív részekben ke-vés olyan adatot találtak a mutató készítői, amelyet hasznosnak ítéltek: ez a két és fél foliós Szent Cyrill-csodából egyedül Szent Szilvánusz neve és Szent Jeromos csodája volt. Ezzel szemben
681Cf. Holl:Pécsváradi Gábor17.
682Holl:A középkori magyar Jeruzsálem-járás281, Holl:Pécsváradi Gábor17: „hozzá két legendás függelék járul.”
a második rész bevezetőjében három, a harmadikéban két kiemelésre méltó részletre is leltek.
A Narcisszusz-legendát a tárgymutatóban az különbözteti meg a többi vizsgált fejezettől, hogy erre a kezdősorával hivatkoznak,683jóllehet a tárgymutató mindig részt, foliót és betűt jelöl meg, titulust sehol. Ez egyrészt egy még azF-ből visszamaradt, dolgozatunknak azFelsőségére vo-natkozó állítását alátámasztó hiba, hiszen aSequitur miraculumfejezetcím aP-benErat quidam patriarchára módosul. Másrészt az a tény, hogy a szabály alól a Narcisszusz-történeten kívül mindössze két másik kivételre lelünk, ezek pedig a szöveg alpontjaira utalnak,684 úgy is értel-mezhető, hogy maga a Narcisszusz-történet is inkább alfejezetnek, mint önálló titulusnak lenne tekinthető. Mindezzel együtt mind a bevezető fejezetek, mind a Narcisszusz- és a Cyrill-legenda részét képezi a tárgymutatónak. A Lázár-legendáról ez már nem mondható el: hiába szerepel a margón az ’s’ betű, a tárgymutató erre sehol sem utal.
Ami a fejezetcímek szövegen belüli használatát illeti, aCompendiosa descriptioszövege sem a részeket bevezető fejezetekre, sem a Nárcisz-legendára, sem pedig a Legenda Sancti Lazari fejezetre nem hivatkozik minttitulusra. Ennél is árulkodóbb, hogy a Lázár-legendához nem foli-oszámmal és betűjellel, hanem a nyomtatvány végére mutatva irányít a szöveg.685A Cyrill-csoda viszont ebből a szempontból is teljes értékűnek tekinthető, mivelGrande miraculumcímmel már aTemplum Sancti Sepulchriban utalnak rá.686
Összegzésül tehát: míg az önhivatkozások alapján a Grande miraculum fejezet kizárását a Compendiosa descriptio egészéből nem lehet a mű hivatkozásrendszerétől való elkülönüléssel alátámasztani, addig e tekintetben mind a Lázár-legenda, mind a Szent Nárcisz-legenda járulé-kosnak tekinthető, amennyiben a szöveg egyikre sem hivatkoziktitulusként, az előbbire pedig a tárgymutató sem utal. A Lázár-legendának a fentiekben felfedett szervetlen kapcsolódása a szö-veghez megerősíti Holl Béla leírását, miszerint a Lázár-legenda „toldalék”,687és nem mond el-lent azon megállapításunknak, hogy ez Pécsváradi toldaléka. Mindazonáltal mind a 63-as szám, mind Kovács Sándor Iván „visszapótlása” – hiszen nem derül ki, hogy mit tekint aProhemiumon kívüli két járulékos résznek – önkényes és így nem adhat kellő alapot ahhoz, hogy a fejezetek számában lévő misztikus jelentést feltételezzünk, ahogy a négy rész fejezeteinek egyenlőtlen
683„Miraculum Narcisci, patriarche Hierosolimitani parte prima folio 7d, ibi ’Sequitur miraculum’.”P A iiir.
684„Columna Christi ubi est – parte 1 folio 8 h ibi ’Quartum est’ etc.”,illetve a„Mundi medium – parte prima folio 3 m ibi vigesimo secundo”.
685„Gemens et flens condolebat (sc. Lazarus) peccatoribus propter penarum eos sequentium magnitudinem. Hec Augustinus. De hoc plura in fine.”P16 (q).F-ből hiányzik.
686„iterum Narcissus predictus, de quo infra titulo Grande miraculum q. 31.”P3 (p)F-ből hiányzik.
687Holl:A középkori magyar Jeruzsálem-járás281, 290.
eloszlása688 miatt a könyvek számával operáló antik minták (pentas, decas) érvényesülése is kizárható.
Ha mindezt összekapcsoljuk az ötös tagolás elmaradásával – hiszen feltűnő, hogy éppen ezek a részek maradtak ki az egységesítésből – leegyszerűsítve azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az ötös tagolás Pécsváradi kezében elkülöníti az „adatgazdag” és az „irodalmi” részeket, vagyis ha a mű egységét nem is bontja meg, de jelzi, hogy mit értett a ferences alectu iocundakifejezés alatt.
Az iménti cáfolat mellett viszont mindenképpen Kovács Sándor Iván érdeme, hogy felfigyelt aCompendiosa descriptioegyik legfontosabb, mind a szerkezetet, mind a szöveget, mind a mu-tatót átható jellegzetességére: a mennyiségek iránti érdeklődésre.
A szent helyek méreteinek megadásán túl ennek az érdeklődésnek a bizonyítéka, hogy a tárgy-mutató egy-egy mennyiséget mint lényegi információt emel ki a szövegből. Bárczi Ildikó mun-kálkodásának köszönhetően a tárgymutató járulékos részből kutatási tárgy lett: a könyv kortárs használatát dokumentáló adatok gazdag, ugyanakkor csak jelentős fáradsággal kitermelhető kin-csesbányája.689 A tárgymutató visszafelé használva – azt vizsgálva tehát, hogy a szöveg mely részeit tartotta fontosnak a kiadó vagy a szerző – a szöveg értelmezését is segítheti: mit tartottak fontosnak a kor olvasói vagy milyen érdeklődést feltételeztek róluk a nyomdászok.
Megmagyarázza például, hogy a szent helyeken égő mécsesek pontos száma, akkor is ha az egyáltalán nem tekinthető sem kerek, sem szimbolikus számnak, lényeges volt mind a zarándo-kok érdeklődése, mind pedig az ezeket rendbentartó ferencesek magukról alkotott képe szem-pontjából is.690
Ez a megfigyelés igazolja a források vizsgálatánál tett megállapításunkat, miszerint a jeruzsá-lemi püspökök listája azért tér el Rufinustól, hogy Szent Cyrill – a róla írt levélnek megfelelően – a negyvenedik lehessen. Különös ugyanakkor, hogy a mutató nem írja ki aquadragintát. Ez azonban semmit sem von le a mennyiségek fontosságáról tett megállapításunk igazságából,
hi-688A négy részben található fejezetek száma rendre: 31 (azErat quidam patriarchanélkül 30) + 19 (bevezető nél-kül 18) + 8 (bevezető nélnél-kül 7) + 11 (bevezető nélnél-kül 10, a Lázár-legenda nélnél-kül 9), összesen tehát 69 (bevezetők nélkül 66, ebből még levonható a Narcisszusz- és a Lázár-legenda).
689Bárczi Ildikó:Ars compilandi. A késő középkori prédikációs segédkönyvek forráshasználata. A hiteles infor-mációk összegyűjtésének kevéssé bevallott módszerei. Az intertextualitás információs rendszerei.(Historia Litteraria 23) Budapest (Universitas Kiadó) 2008. A továbbiakban Bárczi:Ars compilandi.
690Lampades trecente sunt in templo Sancti Sepulchri[…]Lampadarum 27 habent curam fratres miniores in templo[…]Lampades 39 ardent supra Sanctum Sepulchrum[…]Lampadarum 11 habent curam fratres minores supra Sanctum Sepulchrum[…]Lampadarum 12 habent curam fratres minores in monte Calvarie[…].
szen a szerző is bevallja, hogy többet nem talált, vagyis a püspökök száma nem igazolható teljes bizonyossággal.
Éppen ellenkezőleg: a mennyiségek önmagukért való, kerek voltuktól vagy szimbolikus jelen-tésüktől független tisztelete éppen abban áll, hogy az 1191, az 5475 vagy az 548 000 önmagában is egzaktabb, tehát a mutatóban pontosan kiírandó szám, mint a gazdag szimbolikus jelentéssel bíró, de felfelé esetleg még bővíthető negyven.
A szent dolgokkal kapcsolatos mennyiségek maguk is megszentelődnek, ezt három esetben figyelhetjük meg: a Szent Sír-templom tulajdonságai (ideértve az egykori püspökei számát)691, a szentföldi templomok esetében692és Krisztus sebei esetében.693A három példában közös, hogy a pontos számok ismerete a dolog lényegi megragadásának képzetéhez kapcsolódik, azonban egy finom, ám nyilvánvaló különbség mégis tehető. Míg az építményekhez kapcsolódó mére-tek hasonlóságot mutatnak a számoknak a mai útikönyvekben és idegenvezetői gyakorlatban is létező halmozásához, az utóbbinak ilyen, az utóbbival csak kevés modern analógia vonható.
Térjünk azonban vissza a címekhez! AProhemiumalapján viszont arra a kérdésre is választ kell adnunk, hogy nem áll-e fenn annak a lehetősége, hogy a 7 év 7 böjtös búcsúkra vonatkozó lis-ta adalis-tai is megjelennek aCompendiosa descriptióban, csak marginális jelek helyett más tipog-ráfiai jelöléssel: a címrendszer segítségével. A címek listájában eszközölt változtatásokat, ahogy azt a címek összehasonlító táblázata segítségével világossá tettük, az ötös tagoltság kialakításá-nak igénye magyarázza. Az arra vonatkozó találgatásokkialakításá-nak pedig, hogy vajon nem lehetséges-e, hogy a részleges búcsúkat egyszerűen csak a címek vagy az iniciáléval kezdett címek jelölték-e volna, véget vethet, ha figyelembe vesszük, hogy mind az egyszerű, mind az inicálés címsorok szabadon kombinálódnak a keresztekkel. Csak az adhatna kellő alapot ilyen feltételezéshez, ha a kereszt és a két címtípus között kiegészítő eloszlást figyelhetnénk meg.
Az iniciálék száma és elhelyezkedése az F-hez képest a P-ben szinte semmit sem változik:
számuk hárommal bővül(Mons Quarentana, India, Byr). Ezek tehát a két kiadás közti átalakí-tásnak pusztán mellékszereplői, hiszen csupán a könyv díszeiként szogálnak. Azonos helyen való
691Episcopi quot fuerunt in templo Sancti Sepulchri[…]Sex versus habet superius scriptum Sanctum Domini Sepulchrum[…]Templum Sancti Sepulchri habet intra se 23 sancta loca[…]Templum Sancti Sepulchri quantitas et situs[…]Templum Sancti Sepulchri quinque valvas olim habuit[…]
692Ecclesie mille erant olim in Hierosolimis[…] Helena Sancta 72 ecclesias construxit in Terra Sancta[…]
Hierosolimis olim mille ecclesie erant[…]
693Xristus habuit vulnera quinque milia quadringenta et septuaginta quinque[…]Xristus livores habuit mille et ducentos minus novem[…]Xristus in capite habuit mille vulnera[…]Xristus guttas sanguinis habuit quinque centena milia et quadraginta octo milia[…]
felbukkanásuk ugyanakkor azt is egyértelműsíti, hogy aPmár azFmint nyomtatvány alapján készült.