Hogy Farnádi mariánus lett volna, az a vonatkozó irodalomban több helyütt is olvasható.733 Tar-tós vélemény ez, ám érdemes megvizsgálni, vajon van-e alapja. A következőkben látni fogjuk, hogy az anakronisztikus jelző használatát adatok híján leginkább a kutatók konventuálisokkal szembeni rosszindulata és a két rendi ág bonyolult viszonyai váltották ki.
732Sermones dominicales Biga salutis intitulati.Hagenau 1499, 39 S. Idézi Bárczi:Ars compilandi57. oldal 85.
jegyzet. A szövegben mint a bűn szétterítésének egyik verbális eszközét példázza: a többes szám használatát (se pluralizare). A gyónó szavainak kiforgatása a pap válaszában nyilvánvaló nyelvi játék(Carissime fili, dic tuam culpam, quia ego tecum tunc non fui, quando haec fecisti, et tantummodo duo sumus, ubi me et te accusas).
733Karácsonyi:Szent Ferencz rendjénekII, 577.
Ami ugyanis az adatokat illeti, még argumentum ex silentiót is nehéz lenne faragni abból, hogy Farnádi nem szerepel az obszervánsok dokumentumaiban, hiszen nevét a mariánusokéban sem találni; ráadásul íróként Pécsváradit sem említik az obszerváns krónikában. De a későbbi kutatók sem tulajdonítják fontosnak megemlíteni Farnádi rendi hovatartozását, neve legalábbis kimaradt mind Nagy Béninek a Kollányi-féle, az obszerváns formuláriumot is értékesítő összeg-zés734 mintájára írt tanulmányából,735mind Monay Ferenc736 hányatott sorsú, a román soviniz-mus pusztítása miatt kétszer is megírt737rendi irodalomtörténeti arcképcsarnokából.
A mariánus szót szűk értelmében véve, vagyis hogy a Szűz Mária nevét 1523-ban felvevő provincia tagja lett-e volna, nyilvánvalóan nem lehetett az, hiszen a Farnádi-féle kiadást feltét-lenül 1521 előttre tesszük, ekkor pedig még értelemszerűen nem beszélhetünk mariánusokról.
De – ahogy Szabó Piusz az 1517-es capitulum generalissimumszervezeti és névhasználati ha-tásait megvilágítja738– már nem beszélhetünk conventuálisokról sem: mivel az egyébként már korábban megreformált, tehátconventuales reformatinévvel illetett szerzetesek is elfogadták az obszervanciát, Magyarországnak csak obszerváns ferencesei voltak, akik csak 1523-ban válnak szét két – szalvatoriánus és mariánus – provinciává.
Ez akár magyarázatot adhatna arra a tényre, hogy az őt kolofónban szerepeltető kiadásnak a címlapján – konventuális–obszerváns konfliktus ide, hiányzósacrajelző739oda – mégiscsak ott áll adivi Francisci ordinis de observantiakifejezés. És nem csak ott: a ferencesekre általánosan számos helyen kifejezetten mint obszervánsokra740 hivatkozik, ahogy magára is.741 Ez alapján
734Kollányi Ferenc: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében. Századok (1897); önálló kötetben: uő:
Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében.Budapest (Athenaeum) 1898.
735Nagy:A mariánus ferencesek.
736Monay Ferenc:A magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról.Róma (Tipografia Ars-Graf) 1953.
737Részben lefoglalt, részben a szeme láttára elégetett jegyzeteiről az előszóban ír.
738Szabó György Piusz:Ferencrendiek a magyar történelemben. Adalékok a magyar ferencrendiek történetéhez.
Budapest (k. n.) 1921, 70–71, illetve a 83. és 89. lábjegyzetben, illetve Nagy:A mariánus ferencesek374.
739Lásd a54. oldalt.
740Az összes előfordulás: capella ab antiquo est donata fratribus minoribus Sancti Francisci de observantia 8r (h), fratres minores de observantia 20v (a), fratres minores de observantia habent claustrum sive locum 21r (b). A követ-kező két hely csak Pécsváradinál: in qua (sc. fenestra) fratres minores de observantia divinum officium persolvunt die ac nocte 2r (h) (az egész betoldás), fratres minores de observantia 23v (s) (a minores is betoldás).
741Az összes előfordulás:ego quidem frater Ungarus ordinis minorum de observantiaa1v (d),ego frater minor de observantia supradictus, qui hec scripsi5v (c).
tehát akár egy obszervánssá átnevezett konventuális742 is lehetett volna a szerző, akit később átkereszteltek mariánussá.
De fordítsuk meg a kérdést most már a filológiai vizsgálat eredményeit is tekintetbe véve:
lehetett-e egy konventuális Farnádi szövege az alapja az obszerváns Pécsváradi átdolgozásá-nak? Semmiképp, hiszen mit is keresett volna a Szentföld kolostoraiban egy konventuális 1517 előtt, mikor az ottani szent helyek felügyelete kifejezetten az obszervánsok feladata és előjoga volt?
Vizsgáljuk meg végül az utolsó kombinációt: hogy a Pécsváradi által kiegészített és Magyar-országra küldött kéziratot az 1517 után obszervánssá alakított konventuális testvérek egyike adta ki a saját neve alatt. Figyelembe véve az épp lezárult és súlyos sebeket okozó konfliktust, nem valószínű, hogy egy ilyen lehetőségeket rejtő kéziratot az egykori ellenlábasainak adjon át vagy rajtuk keresztül küldjön el Pécsváradi.743Ha ehhez még hozzáadjuk a Takács Ince feltételezése szerint a mű megjelenését segítő Bánffyakat is, illetve a családnak a ferences szerzeteshez való bensőséges viszonyát – itt most Pécsváradi házi kápláni vagyis lelkiatyai szerepére és Bánffy Jakab lovaggá ütésére utalok –, újabb alátámasztást nyer, hogy Pécsváradi nem hagyható ki a Farnádi-féle kiadást eredményező képletből sem, ami a filológiai tanulságokkal is összevág.
Összegzésül tehát annyi állapítható meg, hogy a Farnádi neve alatt megjelent mű konventuá-lis szerzetes terméke semmiképp sem lehet, és bár kronológiai okokból elképzelhető, hogy egy egykori konventuális írja rá a nevét obszervánsként egy obszerváns eredetű műre, ezzel egyrészt nem használt volna már semmit sem sem a rendjének, sem magának, másrészt ez a megoldás a fentiekben feltárt kapcsolatrendszert figyelembe véve kevéssé valószínű. Ha volt is bármilyen
„eltulajdonítás”, mögötte rendi viszályt feltételezni felesleges. Farnádi mariánussá léptetése te-hát sokkal inkább annak az irodalomtörténészi-történetírói részrehajlásnak az eredménye, mely elképzelhetőnek tartotta, hogy a konventuálisoktól minden rossz kitellett. Ez pedig – a kutatók pártossága –, akárhogy is nézzük, azt mutatja, hogy az obszervánsok sikeresen építettek fel egy még fél évezredes távlatban is meghatározó narratívát a konventuálisokkal való konfliktusukról.
742Ez azobservantiaszó használatából kiinduló felvetés már csak azért sem lehetetlen, mert a szombathelyi ko-lostor már 1516. december 17-én elfogadta az obszerváns rendtartást, ez pedig azzal járt, hogy új megnevezésük az ordinis sancti Francisci de observantia(Karácsonyi:Szent Ferencz rendjénekI, 82).
743Hogy salvatoriánus szempontból a mariánusok mindig is konventuálisok maradnak, azt szépen érzékelteti az a Szabó Piusz hozta adat, hogy az 1531-es és 1533-as szalvatoriánus tartományi gyűlésen továbbra isreformatinak írták a mariánusokat (Szabó: op. cit. 72. oldal, 83. jegyzet).