VÁZLATOS ÉRTÉKELÉS AZ ÚJ PTK.-RÓL S ÁRKÖZY Tamás *
6. Az új Ptk. jogdogmatikai alapjellemzői
A Ptk.-t átfogóan úgy jellemezném, hogy a) „szupermonista”, b) „tisztán magán-jogi”, c) „kódex”. Ezek az alapvető előnyei, de ebből származnak hátrányai is.
A Ptk. alaptörekvése, hogy a civiljogot teljesen átfogó törvénykönyv legyen.
Nemzetközi szempontból is újdonság – és ebből adódik a szupermonista jelző –, hogy a civil élet mindhárom relációját magába foglalja: állampolgárok egy-másközti jogviszonyait (hagyományos polgári jog) + vállalkozások egymásköz-ti jogviszonyait (kereskedelmi magánjog) + kereskedők fogyasztókkal való vi-szonyait (ún. fogyasztóvédelmi magánjog). A Ptk. kötelmi része az állampolgár-ok egymásközti szerződésein alapul (amikor „amatőr” szerződik „amatőrrel”, tehát pl. az akarathibáknak nagy szerepe van), de szabályozza a Ptk. a kereske-delmi ügyleteket (ahol profi szerződik profi val, tehát az akarathibák aligha ját-szanak szerepet) és a fogyasztói szerződéseket is (ahol a profi val szemben a lai-kus fogyasztót különleges garanciákkal kell védeni). A fogyasztói szerződések kiemelése nemzetközi szempontból is ritka modern megoldás (az Európai Unió által kifejlesztett fogyasztóvédelmi magánjog egyelőre alig került be a nemze-ti polgári törvénykönyvekbe), szerintem jelentős előrelépést jelent. Hátrány vi-szont a kereskedelmi ügyletek viszonylagos elhanyagolása, bár e körben is be-kerültek a Ptk.-ba új gazdasági szerződéstípusok. Az pedig szerintem pozití-vum, hogy a szerződések általános szabályai jelentős mértékben az üzleti gya-korlathoz igazodnak, azaz a követelmények a vállalkozói szférán kívül is
növe-kedtek. A Ptk. korszerűen szabályozza az elektronikus szerződéskötést és a ver-senyeztetési eljárás keretében létrejövő ügyleteket is.
Ehhez hozzáteendő, hogy Európában azért a dualista megoldás van többség-ben német vagy francia mintára, azaz a Polgári Törvénykönyv–Kereskedelmi Törvénykönyv kettőse. A magyar polgári jogi elmélet azonban lényegé-ben 1948-tól elutasította a gazdasági civiljog elkülönítését (ezzel szemlényegé-ben Csehszlovákiában 1964-ben Ptk.-t és Gazdasági Törvénykönyvet is alkottak), az 1959-es Ptk. is magába foglalta a gazdasági szervezetek „tervszerződéseit”.
Amikor a rendszerváltozás után felmerült a Kereskedelmi Törvénykönyv gyors létrehozása (megelőzve a lassabb polgári jogi kodifi kációt), a magyar civiljog-tudomány uralkodó irányzata ezt elutasította és a monista megoldás mellett fog-lalt állást. A monista felfogás – legalábbis a kereskedelmi ügyletek terén és ke-vésbé a társasági jogban – egyre jobban tért hódít, ld. a 2002-es brazil, 2009-es román vagy a 2012-es cseh Polgári Törvénykönyvet. A magyar Ptk. átfogja a teljes civil gazdasági életet, abból csak két terület maradt ki, más és más okok-ból, és ez a már említett munkajog és a szellemi alkotások joga.
Az új Ptk.-ban a gazdasági társaságok (magával vive az egyesülést és a szö-vetkezetet is) a jogi személyek egyik alaptípusaként kerültek szabályozásra és ennek megfelelően a Ptk. – elszakadva a német – osztrák hagyományoktól – a közkereseti és a betéti társaságot jogi személlyé nyilvánította. Ez a megoldás abban a két Ptk.-ban sem szerepel, amely a társasági jogot már korábban beol-vasztotta a polgári jogba – tudniillik a svájci és a holland Ptk. csak a kft.-t, az rt.-t és a szövetkezetet szabályozza a jogi személyek között, a kkt. és a bt. polgári jogi társasághoz kötődve a szerződéses részben szerepel. A 20. század végi–21.
század eleji Ptk.-k, bár közeledtek a monista felfogás felé, a társasági jogot fő-szabályként mind külön törvényre bízták – a brazil Ptk. az rt.-t utalta külön törvényre, a román és a cseh Ptk. viszont a gazdasági társaságok teljes jogát.
Az orosz Ptk. tartalmazza a gazdasági társaságok közös szabályait, de mind a kft.-ről (1998), mind az rt.-ről (1996) külön törvény rendelkezik. A tág értelem-ben vett társasági jog Ptk.-ban jogi személy alaptípusként való teljes körű civil-jogi szabályozása tehát a magyar polgári jog újdonsága. Megjegyzendő, hogy ez a magyar megoldás nem konform az unió társasági jogi irányelveivel sem. Az uniós irányelvek ugyanis egyáltalán nem magánjogi, hanem kereskedelmi jogi szemléletben születtek, jogilag komplexek, talán több is bennük például a szám-viteli jog, mint a polgári jogi rendelkezések. Az új magyar Ptk. viszont – szem-ben a svájci vagy a holland Ptk.-val – számviteli, cégjogi, tehát a polgári jog körén kívül eső kereskedelmi jogi megoldásokat egyáltalán nem tartalmaz.
195 Az új Ptk. tehát tisztán civiljogi törvény, a közjogi vagy a polgári eljárásjo-gi rendelkezések kimaradtak belőle. Ez viszont jelentős hátrány a gazdasáeljárásjo-gi jog területén, hiszen egyfelől jelentős rapid jogalkotási kényszert teremtett (2014.
március 15-ig kétszázat meghaladó törvényt kellett módosítani), másfelől a ci-viljogi tisztaságból jogszabály-kollíziók, párhuzamos, illetve elmaradt szabá-lyozás egyaránt következhet. Néhány példa.
a) A 2006. évi Gt. 4. §-a általános jelleggel intézményesítette a nonprofi t gaz-dasági társaságot. Ez most a Ptk.-ból kimaradt, mégpedig azért, mert a 3:4. § már hivatkozott rendelkezései szerint a társulók eltérhetnek a Ptk.-tól és ameny-nyiben óhajtják, kimondhatják, hogy nem nyereségorientáltan működnek és az esetleges nyereséget a tagok nem veszik ki a társaságból. Igen ám, de eseti szer-ződéses kikötésekkel nem tudnak a civil törvény szerinti közhasznú szervezeti státusba kerülni, elvesztenének számos gazdaságpolitikai előnyt. Ezért aztán a cégeljárás 2013 év végi szabályozás módosítása volt kénytelen a cégtörvényben (ahová abszolút nem való) visszahozni és önállóan szabályozni a nonprofi t tár-saságot (önálló cégnévvel).
b) A költségvetési szerv, a köztestület és a közalapítvány – az első teljesen, a másik kettő részlegesen – közfeladatokat lát el, de ugyanakkor polgári jogi jogi személy is. A Ptk.-ból azonban – közjogi feladataikra hivatkozva –ezek a szer-vezetek kimaradtak. A költségvetési szervek így az államháztartási törvény-ben kerültek továbbra is szabályozásra. Ennek alapvető hátránya, hogy az Áht.
rendelkezései sok esetben ellentétben állnak a Ptk. jogi személyekre vonatko-zó közös szabályaival. Például a költségvetési szervek alapvető okiratai kies-nek a bírósági kontrollból, mert nem a bíróság veszi e szerveket nyilvántartás-ba, hanem a Magyar Államkincstár. A köztestületet és a közalapítványt pedig eddig csak a (régi) Ptk. szabályozta, tehát az új Ptk. hatálybalépésével elvileg szabályozatlanná válnának. Ezt próbálta rendbe tenni a 2011-es ún. civiltörvény új Ptk.-val kapcsolatos 2013. decemberi módosítása, amely az eddigi tartalmi szabályozást megismételve a köztestületek vonatkozásban rendezte a jogi hely-zetet (pedig a köztestület nem civil szervezet). A közalapítvány viszont telje-sen kimaradt a Ptk. kapcsán módosult törvényekből (pedig számos működik), ami már csak azért is problematikus, mert az új Ptk. – eltérve az eddigi felfo-gástól – az alapítványt tisztán a magánalapítványra modellezte. Ez a szabályzás tehát a közalapítványokra nem megfelelő, a közalapítványok jelentős része vi-szont – ellentétben a köztestülettel – nem törvényen alapul. Itt tehát viszonyla-gos joghézag keletkezhet.
c) A Ptk.-ban rendkívül kevés eljárási vonatkozás maradt meg, és ezt is pótol-ni kellett valahogy. Pl. a társaságból való kizárási perek részletes szabályait a cégeljárási törvény új szabályozásában lehet megtalálni, holott a cégeljárás nem peres eljárás.
A komplexitáshiány sokkal bonyolultabbá teszi majd a jogalkalmazást, hiszen sok jogszabályból kell majd a Gt.-ben eddig együtt szereplő rendelkezéseket ösz-szeszedegetni. A Ptk. olyan tömegű jogalkotásra kényszerítette a magyar köz-igazgatást, amelyre egyszerűen nem volt felkészülve. Az Opten Kiadó szerint a Ptk. miatt a hatályos törvények 42%-a „mozdult meg”, emellett a kormányren-deletek és miniszteri renkormányren-deletek tömegét kellett 2014 első két hónapjában újra-alkotni. Ha pedig a Ptk. kiegészítő jogszabályai nem állnak kellő jogtechnikai színvonalon – már pedig közülük sok technikai szempontból hibás – ez az egész Ptk. hatékonyságát csökkenti, kérdésessé teheti a Ptk.-val bevezetett új intézmé-nyeket. Jelentős problémát fog okozni, hogy a cégnyilvántartásról és a cégeljá-rásról szóló törvényt nem alkották újra, de rengeteg helyen módosították, így al-kalmazása meglehetősen nehéz lesz.