Magyarország részese az 1958-as New York-i Konvenciónak (Konvenció), mely a legszélesebb körben elfogadott multilaterális nemzetközi egyezmény a

külföldi válaszottbírósági ítéletek elismerése és végrehajtása tekintetében.²

A Konvenciót Magyarországon az 1962. évi 25. törvényerejű rendelettel hirdették ki.³ A törvényerejű rendelet végrehajtásáról az 12/1962. (X. 31.) IM rendelet rendelkezik. Mindkét jogszabályt 1962. június 3-tól kell alkalmazni Magyarországon. Itt szeretnék kitérni arra a magyar fordítási sajátosságra, ami a törvényerejű rendeletben felmerül: végig választottbírósági határozatokról beszél. Több okból is pontatlan e fogalom: egyrészt a határozatok eljárásjogi

* PhD, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Nemzetközi Magánjogi Tanszék.

1 Az Ünnepelt maga is írt a nemzetközi egyezmény jövőjéről, ld. HORVÁTH Éva: Mi lesz veled New York-i Konvenció? In: RAFFAI Katalin (szerk.): A nemzetközi gazdasági kapcsola-tok a XXI. században – Ünnepi kötet a nyolcvanéves Bánrévy Gábor tiszteletére. Budapest, Pázmány Press, 2011.

2 A 2014. júniusi állapot szerint 148 állam csatlakozott az egyezményhez. http://www.uncitral.

org/uncitral/en/uncitral_texts/arbitration/NYConvention_status.html

3 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról az 12/1962. (X. 31.) IM rendelet rendelkezik. Mindkét jogszabályt 1962. június 3-tól kell alkalmazni Magyarországon.

gyűjtőfogalmat jelöl, másrészt a Konvenció eredeti szövege egyértelműen a választottbírósági ítélet (arbitral award) kifejezést használja.⁴

A nemzetközi választottbíráskodásra vonatkozó szabályok, a Konvenciót ki-hirdető tvr. mellett, több jogszabályban vannak szétszórva, ami nehezíti az át-tekinthetőséget.

Ennek legfőbb okát abban látom, hogy a szocialista rendszerben Magyarországon nem létezett önálló törvény a választottbíráskodásról. Az 1952. évi polgári perrendtartás XXIV. fejezete rendelkezett a választottbírósági eljárásról. A törvény csak szűk körben, speciális felek közötti jogviták esetén engedte meg a választottbírósági eljárás kikötését. A 360. § (1) szerint csak gaz-dálkodó szervezet és külföldi fél, vagy külföldi felek, vagy belföldi gazgaz-dálkodó szervezetek között felmerült vitás ügyekben volt erre lehetőség. Ebből az okból kifolyólag a választottbírósági eljárások száma minimális volt.

1989-ben felmerült az igénye egy önálló választottbíráskodásról szóló tör-vény megalkotásának. A fő kérdés az volt, hogy a belföldi és nemzetközi választottbíráskodást egy törvényben szabályozzák-e, vagy az új törvény csak a nemzetközi választottbíráskodást szabályozza. Rövid vita után, végül a két el-járást egységes törvényben szabályozták, azzal az indokkal, hogy mindkét eljá-rás azonos alapelveken nyugszik. A választottbírósági törvény (Vbtv.)⁵ hatálya tehát a nemzetközi és belföldi választottbíráskodásra egyaránt kiterjed. A nem-zetközi választottbíráskodással a törvény VI. fejezete foglalkozik. ⁶

A végrehajtásról szóló törvény (Vht.)⁷ 205–210/B §-ai tartalmaznak a nem-zetközi választottbírósági ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkezé-seket. A nemzetközi választottbírósági ítélet végrehajtására két lépcsőben kerül sor. Az első a Vht. 205–208. §-aiban szabályozott nemperes eljárás, amelyben a bíróság végrehajtási tanúsítvánnyal látja el az ítéletet. Ez tanúsítja, hogy a kül-földi választottbírósági ítélet a magyar jog szerint a belkül-földi választottbíróság ítéletével azonos módon végrehajtható. Ha a tanúsítványról hozott határozat jogerőre emelkedik, következik a második lépcső, a végrehajtási eljárás.

Magyarországon az általános hatáskörű intézményes választottbíróságok közül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó Választottbíróság tárgyalhat nemzetközi ügyet. A Vbt. 9. § (2) bekezdése szerint a Választottbíróság Eljárási szabályzata (2011. március 1.) a választottbírósági

4 A továbbiakban a Konvencióval összefüggésben a választottbírósági ítélet kifejezést fogjuk használni.

5 A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. számú törvény.

6 HORVÁTH Éva: Nemzetközi választottbíráskodás. Budapest, HVG-Orac, 2010. 136–137.

7 A bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény

173 törvény diszpozitív szabályai mellett kerülhet alkalmazásra a felek akaratának megfelelően.⁸

Magyarország két fenntartást tett a Konvencióval szemben: az egyez-ményt csak egy másik szerződő állam területén hozott és a magyar jog sze-rint kereskedelminek minősülő jogviszonyokból származó vitákra vonatkozó választottbírósági ítéletek elismerésére és végrehajtására fogja alkalmazni.

Problémát okoz azonban,⁹ hogy a Konvenciót kihirdető tvr. megalkotása óta eltelt időszakban számos jogszabályváltozás történt, ezért jelenleg a „kereske-delminek tekintendő jogviták” fogalom értelmezésére nincs hatályos jogszabály.

Az IM rendelet 2. §-a szerint kereskedelmi jogviszonyból származó vitáknak mi-nősülnek azok, amelyek „nemzetközi kereskedelmi kapcsolatból származnak.”

A fogalmat egy másik jogszabály az 1/1960. (V. 10) KkM rendelet szabályoz-ta, amely kimondszabályoz-ta, hogy külkereskedelmi szerződést kizárólag külkereskedel-mi vállalat és a kormány által felhatalmazott egyéb állakülkereskedel-mi vagy szövetkezeti vállalat köthet jogszabályban meghatározott áruk vagy tevékenység tekinteté-ben. A Vbtv. 1994. december 13-i hatályba lépésével egyidejűleg ezeket a sza-bályokat hatályon kívül helyezték. Ezzel egy időben hatályba lépett a Ptk. 7. § (2) bekezdése, amely tágította a választottbírósági kikötés terjedelmét, a részt-vevő felek körét és az eljárás tárgyát.

A kialakult bírósági gyakorlat szerint is a fenntartást a Ptk. 7. § (2) bekezdés-be foglalt tág értelembekezdés-ben kell alkalmazni.¹⁰ E felfogást követte a bíróság abban az esetben is, amikor a kereskedelmi ügynöki szerződésen alapuló tevékenysé-get kereskedelminek tekintette.¹¹

A 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépésével a régi rendelkezés hatályát vesztette, de az új Ptk.-ban már nem találunk rendelkezéseket a választottbírósági eljárásról. Jelenleg annak értelmezése, hogy mi tekintendő a magyar jog szerint kereskedelmi jogviszonynak, hatályos jogszabály hiányában, kizárólag a bíró-ság értelmezésén múlik.

Más kérdés, hogy ezek után a magyar fenntartás „kiüresedett”, mert a nem-zeti jog tartalma már nem indokolja, és indokolt lenne mielőbbi visszavonását kezdeményezni.¹²

8 HORVÁTH (2010) i. m. 146–147.

9 K^ECSKÉS László – M^URÁNYI Katalin: A hazai és külföldi választottbírósági ítéletek végrehaj-tásának elrendelésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok Magyarországon. Magyar Jog, 2013/3. 136.

10 Fővárosi Ítélőtábla 3. Pkf. 25.298/2004/1.

11 BH 2007. 130.

12 Vö. KECSKÉS–MURÁNYI i. m. 136.

A másik fenntartás tekintetében fontos lenne tisztázni külföldi választottbírósági ítélet fogalmát. A Konvenció I. cikk 1–3. bekezdései ugyan rendelkeznek a külföldi választottbírósági ítélet mibenlétéről, de a kötelező for-mai kellékek tekintetében a részes államok joga határozza meg ezeket.

A Vbtv. csak a belföldi választottbírósági ítéletről (domestic award) ren-delkezik, külföldi ítéletről (foreign award) nem. A Vbtv. 42. § (1) bek. sze-rint a választottbíróság érdemi ítéletet vagy megszüntető végzést hoz. A 40–41.

§ ok felsorolják választottbírósági ítélet formai és tartalmi követelményeit. A választottbírósági ítéletet írásba kell foglalni és azt a választottbírónak illetve a választottbíráknak alá kell írni. Több bíróból álló választottbírói tanács esetén a tagok többségének aláírása elegendő, feltéve, ha az elmaradt aláírás okát feltün-tetik. Az ítélet tartalmi elemei a 41.§ szerint: rendelkezés a költségekről, a dön-tés alapjául szolgáló indokok részletes ismertedön-tése, kivéve, ha a felek egyezsé-get kötöttek és azt foglalták az ítéletbe, keltezés, és a választottbíráskodás helye.

Minden félnek kézbesíteni kell egy példányt a választottbírák által aláírt ítélet-ből. Az MKIK mellett működő Választottbíróság Eljárási szabályzata 40. § (1) bekezdése részletezi, hogy a belföldi választottbírósági ítéletnek milyen eleme-ket kell tartalmazni: a választottbíróság neve, az ügy száma, ítélethozatal helye, ideje, a felek és a résztvevők neve, a jogvita tárgya, a döntés, a költségek, indo-kolás, a választottbírák neve és aláírása.

A 12/1962. (X. 31.) IM rendelet 1. §-a szerint külföldinek minősül az a választottbírósági ítélet, amelyet

a) nem Magyarország területén hoztak

b) amelyet Magyarország területén hoztak, de a választottbíróság székhe-lye külföldön van és az eljáró tanács tagjainak többsége, vagy az egye-dül eljáró választott bíró külföldi állampolgár.

Fentiekből levonhatjuk a következtetést, hogy a választottbírósági ítélet fo-galmát a magyar jog a Konvencióval összhangban értelmezi. A hazai joggya-korlatban sem találtunk olyan nyilvánosságra hozott esetet, melyben a felek a Konvenciótól eltérő értelemben felfogott külföldi választottbírósági ítélet elis-merését és végrehajtását kezdeményezték volna.

II. A Konvenció II. cikke a választottbírósági kikötés elismerésével és ennek