5. SAJÁT VIZSGÁLATOK
5.2. Mezőgazdasági tevékenység adóterhelésének vizsgálata
5.2.2. A pozitív adóalappal rendelkező, az adózás előtti eredmény szerint
A vizsgált vállalkozások között akadtak olyanok, amelyek ugyan pozitív adóalapot produkáltak, ugyanakkor adózás előtti eredményük negatív volt az adóalap módosító tételeknek köszönhetően. Ezen vállalkozások esetében a tényleges adóteher megállapítása azonban már bizonyos torzítást okozhat, amennyiben az adóterhelés a számított adó, illetve az adózás előtti eredmény hányadosaként kerül megállapításra. Éppen ezért a tényleges adóteher kalkuláció kizárólag azon vállalkozások esetében képezte a vizsgálat tárgyát, ahol az adózás előtti eredmény is pozitív volt. Az így képzett, Országos II-vel jelzett mutatók tehát már ennek figyelembevételével kerültek kiszámításra, így az adóterhelésre vonatkozó következtetések alapját is a 11. b. számú táblázatban található adatok képezték. Az Országos
II-vel jelzett adatok elemzésére a vállalkozások forgalma szerinti, regionális, illetve tevékenység szerinti csoportosítások elvégzésével kerül sor. Az Országos II.-vel jelölt vizsgálati eredmények, - mint a 8. táblázatok adataiból látható, az Országos I.-el jelzett vizsgálati csoporthoz hasonló eredményeket produkáltak, így ezen összesített adatok újbóli elemzését nem végezzük el. (Az országos I-el jelzett mintához képest az Országos II.
adatsorok nem túl jelentős számú, így 2001-ben 30, 2002-ben 49, 2003-ban 65, 2004-ben 68, 2005-ben 65 vállalkozás adataival korrigáltan kerültek kiszámításra.)
Indokolt megvizsgálni az egyes években a regionális, illetve a tevékenység szerinti adatok alakulását, ugyanis, e szempontok alapján eltérések lehetnek az országos átlagokhoz képest. A következő ábrák és táblázatok a pozitív adóalapú nyereséges, vagyis az országos II.-vel jelzett mezőgazdasági vállalkozások adatainak feldolgozásával készültek.
A vizsgált összes mezőgazdasági vállalkozás regionális eloszlása viszonylag egyenletes képet mutat az évek során (17. ábra). A legnagyobb létszámú vállalkozás csoport az VI. statisztikai régiót, vagyis Észak-Alföldet képviseli. Emellett a VII., azaz Dél-Alföld., valamint a IV., a Dél-Dunántúli régióban lévő gazdaságok képviselték magukat a legtöbb vállalkozással.
Számszerűleg a II., vagyis Közép-Dunántúl, illetve az V., azaz Észak-Magyarország régióból származott a legkevesebb adat.
17. ábra A vizsgált mezőgazdasági vállalkozások számának regionális megoszlása
13,63%
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás20
Az árbevételek regionális alakulása a 17. ábrán látható megoszláshoz hasonló képet mutat.
Látható, hogy 2005-ig a közép-magyarországi (I.) régió dominanciája egyre erőteljesebb, amelyben Budapest szerepe meghatározó. Jelentősebb árbevételre tettek még szert a
20 Megyekód: 02-Baranya;03-Bács-Kiskun;04-Békés;05-Borsod-Abaúj-Zemplén;06-Csongrád;07-Fejér;08- Győr-Moson-Sopron;09-Hajdú-Bihar;10-Heves;11-Komárom-Esztergom;12-Nógrád;13-Pest(Budapest);14-Somogy;15-Szabolcs-Szatmár-Bereg;16-Jász-Nagykun-Szolnok;17-Tolna;18-Vas;19-Veszprém;20-Zala.Régiók:
I.Közép-Magyarország-13; II.Közép Dunántúl-7,11,19; III.Nyugat-Dunántúl-8,18,20; IV.Dél-Dunántúl-2,14,17;
V.Észak-Magyarország-5,10,12; VI.Észak-Alföld-9,15,16; VII.Dél-Alföld-3,4,6.
többiekhez képest az észak-alföldi és dél-alföldi (VI. és VII.) régiók vállalkozásai, bár szerepük relatíve csökkent. Őket követik a dél-dunántúli, illetve a nyugat-dunántúli (IV., III.) régiók, amely régiók kisebb mértékben, mint a fővárosiak de növelni tudták piaci jelenlétüket, majd a sort a szerényebb bevételt produkáló közép-dunántúli, ill. észak-magyarországi (II. és V.) régiók zárják (18. ábra).
18. ábra A vizsgált mezőgazdasági üzemek árbevételének regionális megoszlása
13,92
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
A vállalkozások nettó árbevételének alakulása a közép-magyarországi (I.) régió vállalkozásainak egyirányú trendje kivételével minden régióban hektikus képet mutat:
kezdetben csökkenő majd 2004, 2005-ben jellemzően emelkedő tendenciával, amennyiben a vállalkozások kumulatív forgalmi adatsoraiból indulunk ki. Az ábrából kitűnik az is, hogy a az észak-alföldi és dél-alföldi (VI. és VII.) régiók kezdeti dominanciája 2002-től mérséklődik, 2005-ig ők is az átlaghoz közelítenek. (19. ábra)
19. ábra.
A vizsgált mezőgazdasági üzemek
összesített árbevételeinek regionális megoszlása és változásuk 2001-2004 között
ezer Ft
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
Az egy vállalkozásra jutó árbevételt szemléltető 20. ábrán látható, hogy az átlagos árbevételek sokkal nagyobb kiegyenlítődést mutatnak a régiók között, bár látható, hogy míg a közép-magyarországi (I.) régióban található vállalkozások forgalma szinten maradt, illetve nőtt, addig többi régióban az egy vállalkozásra jutó forgalmi adatok csökkenésének lehettünk tanúi.
A vizsgált évek során megfigyelhető egyértelműen negatív trendből, amely egészen 2005-ig tartott, romló piaci viszonyokra is következtethetünk. Ezt erősíti meg az is, hogy a közép-magyarországi (I.) régió viszonylag kiegyenlítettebb teljesítménye kivételével a többi régióra is a teljesítmény egyöntetű és folyamatos csökkenése a jellemző, vagyis országosan jellemző negatív folyamatról van szó 2005-ig.
20. ábra.
A vizsgált mezőgazdasági vállalkozások egy gazdaságra jutó árbevételeinek regionális megoszlása 2001-2004 között
ezer Ft
0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 300 000
RÉGIÓ I.
RÉGIÓ II.
RÉGIÓ III.
RÉGIÓ IV. RÉGIÓ V.
RÉGIÓ VI. RÉGIÓ VII.
ORSZÁGOS II.
2001 2002 2003 2004 2005
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
Amennyiben ágazat -, illetve tevékenység szintjén próbáljuk meg bemutatni a folyamatokat, akkor azt látjuk, hogy tisztán a növénytermesztést, illetve a vegyes gazdálkodást folytató üzemek (ahol a növénytermesztés mellett állattenyésztés, esetleg egyéb tevékenység is megtalálható), esetében a fajlagos mutatók általában az országos átlagnak megfelelő tendenciákat követtek (21., 23. ábra), míg az állattenyésztő vállalkozásoknál sokkal kevésbé kifejezett a trend. Ugyanakkor a KSH adatai szerint például 2004-ben a hozamok jelentős növekedése következett be (jellemző növényeinkből: búzából, kukoricából országosan közel a duplájára, napraforgóból, burgonyából, cukorrépából mintegy 30%-kal nőttek a hozamok).
Bár ott is megjegyzik, hogy ennek ellenére az árbevételek alig változtak, mivel értékesítési átlagárak 25% körüli estek vissza. Ezzel egyidőben megjelent az intervenciós felvásárlás rendszere Magyarországon amely jelentős felajánlásokat produkált a szűkös raktárkapacitások ellenére, illetve az sem elhanyagolható szempont, hogy hazánk, mint tengeri kikötővel nem rendelkező ország, exportlehetőségeit a magasabb szállítási költségek is nehezítették
21. ábra A vizsgált növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások
egy gazdaságra jutó árbevétele, illetve azok regionális megoszlása és változásuk 2001-2004 között
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
Az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások teljesítménye az országos átlaghoz képest hullámzó az évek folyamán (22. ábra). Azt azonban meg lehet állapítani, hogy a vizsgált állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások eleve magasabb árbevétel szinteket produkáltak az időszak során, illetve nem mutatkozott meg annyira az árcsökkenésekből fakadó egy gazdaságra jutó forgalomcsökkenés, mint a növénytermesztésben. Esetünkben az országos statisztikák szerint pedig az élő állatok forgalmának értéke ugyan – 2004-ben az árnövekedés következtében - 4,2%-kal emelkedett, viszont volumene 7,7%-kal csökkent 2003-hoz képest.
Legnagyobb volumencsökkenés a sertéságazatban következett be (17%), de 5%-kal csökkent a szarvasmarha-ágazat kibocsátása is. A juhágazat szinte egyedülálló volumennövekedése ugyanakkor 40%-ot ért el, a baromfi kibocsátás a 2003. évi szinten maradt. A másik fő kategória, az állati termékek volumene és az értéke is csökkent 2004-ben az országos mutatók szerint. A legnagyobb visszaesés a tejágazatban következett be (a tejtermelés volumene 10,5%-kal, az értékesítési árak pedig 8,7%-kal csökkentek egy év alatt). A legjelentősebb visszaesés a kisebb méretű gazdaságokban következett be, mivel ők nem rendelkeztek megfelelő tartalékokkal a kedvezőtlenebb időszakok átvészeléséhez. (FVM, 2006) A vizsgált vállalkozások többsége nagyüzemi méretkategóriába sorolható a 22. ábra alapján, így a vizsgált mutató az országos trendeket ugyan követi, de a negatív hatások valószínűleg nem ugyanúgy érvényesültek, mint az előzőekben. Külön kiemelhető a közép-magyarországi (I.) régió vállalkozásainak teljesítménye, amelyek az országos trendekkel szemben 2002-től folyamatos növekedést produkáltak.
22. ábra
A vizsgált állattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások
egy gazdaságra jutó árbevétele, illetve azok regionális megoszlása és változásuk 2001-2004 között
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
A vegyes gazdálkodást folytató vállalkozások forgalmi mutatói az országos átlag alapján a növénytermesztő vállalkozásokhoz állnak tehát közelebb
.
23. ábra A vizsgált vegyes gazdálkodású mezőgazdasági vállalkozások
egy gazdaságra jutó árbevétele, illetve azok regionális megoszlása és változásuk 2001-2004 között
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
További differenciáltabb képet kapunk a vizsgált mezőgazdasági vállalkozások működéséről, ha azok adózás előtti eredményét tesszük vizsgálat tárgyává. Az 24. ábrán látható, hogy az egyes régiók gazdálkodásának eredménye, - a nyugat-dunántúli (III.) és az észak-magyarországi (V.) kivételével, az országos átlag felett alakult. Ennek oka, hogy már az egy vállalkozásra jutó bevételek sem éték el a többi régió teljesítményét, illetve a költségszintek is magasabban alakultak. A másik következtetés, hogy a vizsgált időszakban két élesen elkülöníthető ’korszak’ jellemezte a teljesítményeket, a 2005 évet leszámítva. Az első két évet követően 2003-tól általános és drasztikus visszaesés következett be. A legrosszabb évnek, eredményesség szempontjából a 2004-es év tekinthető, amikor nem csupán az egy
vállalkozásra jutó árbevétel, de a jövedelmezőség is tovább csökkent. Szerencsére a 2005. év már itt is a konszolidációt vetít előre.
24. ábra A vizsgált mezőgazdasági vállalkozások egy gazdaságra jutó
adózás előtti eredményének regionális megoszlása és változásuk 2001-2004 között
ezer Ft
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
A szektorális teljesítmények követhetők nyomon a 25.,26.,27.ábrákon, ahol - mint látható - kezdetben (2001-2002-ben) az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok közel 60%-kal magasabb adózás előtti eredményt produkáltak a tisztán növénytermesztést-, és mintegy 150%-kal magasabb szintet a vegyes gazdálkodást folytató vállalkozásokkal szemben.
Növénytermesztéssel foglalkozóknál kiemelhető az közép-magyarországi (I.) és a dél-dunántúli (IV.) régió teljesítménye. Állattenyésztéssel foglalkozóknál a közép-dél-dunántúli (II.) és észak-alföldi (VI.) régió teljesítménye, a vegyes gazdálkodást folytatók esetében pedig a nyugat-dunántúli (III.) és a dél-alföldi (VII.) régióé kedvezőbb a többi régióhoz képest. Így következtethetünk arra, hogy nem egyes régiók eredményesek, inkább bizonyos tevékenységek, más és más régióban vezettek eltérő jövedelempozíciókhoz. A vizsgált időszak második felére (2003-2004-re) az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások előnye eltűnik, és az adózás előtti eredmény a növénytermesztő vállalkozások szintjére, tehát a 10-15 millió Ft-ra csökken a pozitív adóalapot produkáló adózás előtti eredmény szerint nyereséges vállalkozások esetében. Az Európai Uniós csatlakozással azonban megnőtt a vállalkozások gazdálkodási eredményének alakulásánál jellemzően az egyéb bevételek közt elszámolt állami támogatások szerepe. Úgy tűnik tehát, hogy hiába a GOFR növényeknél átlagosan négyszeresére nőtt egy hektár területre jutó állami támogatás összege 2004-től. EU forrásból, illetve a nemzeti (Top Up) kiegészítésből GOFR növényeknél 33.310,- Ft, nem GOFR
növények esetében 24.310,- Ft támogatással számolhattak a gazdaságok. (Béládi-Kertész, 2005) A közvetlen támogatásoknak azonban csak egy része került kifizetésre 2004-ben, - mint már korábban említettük, mégis közép és hosszú távon komoly jövedelemkorrekciós tényezőként kalkulálhatnak vele a regisztrált termelők. Ez a 2005 év teljesítményéből már látható. A vizsgálatba vont vállalkozások éves forgalmukat tekintve - a hazai viszonyok között - jellemzően a mezőgazdasági nagyüzem kategóriájába tartoznak. Mint újonnan csatlakozott ország üzemei, egyenlőre még a moduláció sem vonatkozik rájuk, tehát a támogatásokat is teljes egészében megkaphatják, amely további pozíció javulást eredményezhet számukra a jövőben. A támogatások hatása a növénytermesztő gazdaságok egy részénél már 2004-ben is jelentkezett, ennek ellenére a kedvezőtlen gazdasági feltételek miatt az országos fajlagos mutató még így is csökkenést mutat 2003-hoz képest. A 2004-es év ezenkívül megmutatta azt is, hogy milyen következménye lehet annak, ha a termelők túlzottan gabona centrikus termelést folytatnak. Az intervenció intézménye, az egyéb támogatások átcsoportosítása tárolókapacitások bővítésére a tagállami finanszírozás problematikája az EU reformok tükrében várhatóan még jó ideig kockázati tényező marad és veszélyeztetheti akár a jól prosperáló gazdaságok eredményes működését is.
25. ábra A vizsgált növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások egy gazdaságra jutó
adózás előtti eredményének regionális megoszlása és változásuk 2001-2004 között
5 0000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 45 000
ORSZÁGOS II.
RÉG IÓ I.
RÉGIÓ II.
RÉG IÓ III.
RÉGIÓ IV.
RÉG IÓ V.
RÉG IÓ VI.
RÉG IÓ VII.
ezer Ft 2 001 2 002 2 003 2 004 2 005
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
26. ábra A vizsgált állattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások egy gazdaságra jutó
adózás előtti eredményének regionális megoszlása és változásuk 2001-2004 között
5 0000
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
A vegyes gazdálkodást folytató vállalkozások (27. ábra) a egy gazdaságra jutó adózás előtti eredményüket tekintve a leggyengébb teljesítményeket produkálták, csupán a nyugat-dunántúli (III.) és a dél-alföldi (VII.) régió vállalkozásai tudták alulról közelíteni az állattenyésztő, illetve növénytermelő gazdaságok hasonló teljesítményét.
27. ábra A vizsgált vegyes gazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások egy gazdaságra
jutó adózás előtti eredményének regionális megoszlása és változásuk 2001-2004 között
5 0000
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
Összességében a mezőgazdasági vállalkozások adóalapjának vonatkozásában az adózás előtti eredmény ábráin látható trendek figyelhetők meg (28. ábra). A módosító tételekről megállapítható, hogy a vizsgált évek során a csökkentő tételek mindvégig meghaladták az adóalapot növelő tételeket, átlagosan 20-30% közötti egyre növekvő nagyságrendben, azonban 2002-ben előfordult, hogy a különbség elérte az 57%-ot is. Adóalap csökkentő tételként leginkább az értékcsökkenés elszámolásához kapcsolódó tételek, illetve a
veszteségelhatárolások felhasználása játszottak meghatározó szerepet, míg a növelő tételek között leginkább szintén az értékcsökkenés, illetve annak számviteli törvény szerinti elszámolása, kisebb mértékben a céltartalék kaptak szerepet. Ugyanakkor a vizsgált öt év értékei nem különülnek el olyan élesen két „korszakra”, mint az adózás előtti eredmény esetében. Ennek oka, hogy a közép-magyarországi (I.) régió kivételével valamennyi vizsgált térségben az adóalap szintjén már 2002-ben komoly visszaeséseknek lehetünk tanúi. Továbbá leszögezhető az is, hogy az országos átlag felett teljesítő előbb említett I. régión kívül valamennyi régió az országos átlag körül teljesít. A változások iránya ebben az esetben országosan is folyamatosan csökkenő 2005-ig, illetve 2004 év produkálja a legalacsonyabb értékeket. Kedvezőnek ítélhető regionálisan, hogy régiók többségében (így II., IV., V., VI. és a VII. régiókban) 2004. évtől a kedvezőtlen tendencia megfordulni látszik.
28. ábra A vizsgált mezőgazdasági vállalkozások
egy gazdaságra jutó adóalapjának regionális megoszlása és változásuk 2001-2004 között
5 0000
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
29. ábra A vizsgált növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások
egy gazdaságra jutó adóalapjának regionális megoszlása és változásuk 2001-2004 között
5 0000
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
A tevékenység típusonként vizsgált mutatók vonatkozásában megállapítható, hogy növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások esetében az egy vállalkozásra jutó adózás előtti eredményhez hasonló tendenciák figyelhetők meg, a fajlagos adóalap alakulásában is.
Kiemelhetőek szintén a közép-magyarországi (I.) régió vállalkozásai, amelyek 2001-2003 között kiugróan magas adóalapot produkáltak a többi régióhoz képest (29. ábra). Az állattenyésztő vállalkozásoknál (30. ábra), az országos trendhez hasonló irányzatokat látunk, regionálisan azonban már jelentősebb eltérések tapasztalhatók, itt talán szintén a közép-magyarországi (I.), illetőleg a közép-dunántúli (II.) régiók adatai emelhetők ki. Ugyanakkor a vizsgált időszak végére a különbségek itt is kiegyenlítődni látszanak
A vegyes gazdálkodást folytató vállalkozások esetében (31. ábra) jellemzően alacsonyabb adóalapszinteket találunk, amelyek szintén a már ismertetett tendenciákhoz hasonlóak.
30. ábra A vizsgált állattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások
egy gazdaságra jutó adóalapjának regionális megoszlása 2001-2004 között
5 0000
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
31. ábra A vizsgált vegyes gazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások egy gazdaságra
jutó adóalapjának regionális megoszlása 2001-2004 között
5 0000
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
A számított adó - a lineáris adókulcsnak köszönhetően - természetesen az egy gazdaságra jutó adóalaphoz hasonló trendeket produkálja. Mivel 2004-ben 18%-ról 16%-ra mérséklődött az adókulcs, ezért a 2004. évi számított adó még kisebb arányt képvisel. Az állami költségvetés bevételeihez így kezdetben leginkább az közép-magyarországi (I.), közép-dunántúli(II.)., a dél-dunántúli (VI.) és a dél-alföldi(VII.) régiók mezőgazdasági vállalatai járultak hozzá, bár az utóbbi években azok előírt adófizetési kötelezettsége is csökkent (31. ábra). A fentiek tükrében a tevékenységek szerinti megoszlások tehát nem kerülnek újra elemzésre.
31. ábra Az egy mezőgazdasági vállalkozásra jutó számított adó, illetve annak regionális megoszlása
2001-2004 között
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
Az is nagyon lényeges, hogy a 31. ábrán látott számított adó fajlagos mutatói még nem a tényleges adófizetési kötelezettséget jelentik, miután az adókedvezmények ezidáig nem kerültek beszámításra. A tényleges effektív adóterhelés megállapításánál természetesen ezzel is számolni kell.
Amennyiben országos II. adatsoron a számított adó és az adózás előtti erdmény hányadosaként kalkulált adóterhelést az adókedvezmények figyelembevétele nélkül vizsgáljuk (32. ábra), úgy megállapítható, hogy a vizsgált évek során nem alakult ki egyértelmű lineáris trend, amelyre az adóterhelés görbe alacsony R2 értéke is utal. Az adóterhelés, vagyis az ennek figyelembevételével számított implicit adóráta 2001-ről 2002-re kezdetben 27,81%-kal csökkent, a következő évben 13,24%-kal nőtt az előző évhez képest.
2004-re ismét csökkent, az előző évhez képest 5,60%-kal, majd 2005-re ismét növekedett 2,46%-kal. 2005-re összességében 20,95%-kal, vagyis a 2001. évi érték 79,05%-ra csökkent e szerint a tényleges társasági adóterhelés. A fenti adatokból azonban megállapítható az is, hogy a vizsgált időintervallumban a vállalkozások adóterhelésének csökkenése elmaradt a vizsgált gazdaságok által produkált adózás előtti eredmény, valamint számított adóalap ugyanazon
időszakban bekövetkezett csökkenésétől, amelynek oka, hogy a számított adó az adózás előtti eredménynél nagyobb mértékben mérséklődött.
Az egyéb szakirodalmakban prognosztizált csökkenő tendencia az országos átlagok szintjén sem jelentkezett egyértelműen. A vizsgált vállalkozások adóterhelése, mint az alábbi ábra szemlélteti 2002-t követően nem csökkent számottevően az alkalmazott alacsonyabb adókulcsok ellenére sem. A kapott trendfüggvény „B” értéke jelzi, hogy az egységnyi időszak alatti átlagos változás értéke sem túl magas, a csökkenés mértéke visszafogott.
32. ábra Az adóteher alakulása a pozitív adóalappal és adózás előtti eredménnyel rendelkező vizsgált
vállalkozások vonatkozásában 2001-2004 között
y = -0,566x + 14,23 R2 = 0,303
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
2 001 2 002 2 003 2 004 2 005
%
ORSZÁGOS II.
Lineáris (ORSZÁGOS II.)
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
Az országosan vizsgált adóterhelés mellett a vállalkozások mérete alapján-, regionálisan-, illetve szektorálisan meghúzódó eredményeknek is célszerű a mutatókat megvizsgálni.
5.2.2.1. Gazdaságok méretkategóriák szerinti adóterhelés vizsgálata
A mezőgazdasági tevékenységet folytató, kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások esetében számított adóterhelés vonatkozásában, a vállalkozások mérete és adóterhelése között a 33. ábra alapján valamennyi kategóriára vonatkoztatható egyértelmű korreláció nem tapasztalható. Szembetűnő azonban, hogy az egy milliárd forint éves árbevételt meghaladó forgalmú cégek adóterhelése a vizsgált időszakban mindvégig magasabb volt a többi kategóriánál.
33. ábra Az adóteher alakulása a pozitív adóalappal és adózás előtti eredménnyel rendelkező vizsgált
mezőgazdasági vállalkozások vonatkozásában 2001-2005 között
0,00%
2,00%
4,00%
6,00%
8,00%
10,00%
12,00%
14,00%
16,00%
18,00%
2001 2002 2003 2004 2005
ÁB > 1 Mrd Ft 1 Mrd Ft < ÁB>100 mFt 100 mFt < ÁB > 10 mFt ÁB < 10 mFt
Forrás: AKI adatok alapján saját számítás
Amennyiben az alapadatokat is tartalmazó, a 11 számú melléklet adatait vizsgáljuk, megállapítható, hogy az egy vállalkozásra jutó számított adó és adózás előtti eredmény is
Amennyiben az alapadatokat is tartalmazó, a 11 számú melléklet adatait vizsgáljuk, megállapítható, hogy az egy vállalkozásra jutó számított adó és adózás előtti eredmény is