Az implicit adóráta

Az implicit adóráta vizsgálatok vonatkozhatnak a fogyasztást, esetenként az energiafogyasztást terhelő adókra, a foglalkoztatást érintő, illetve a tőke-, valamint üzleti jövedelmeket terhelő adókra. Ezen túlmenően megkülönböztetünk háztartásoktól vagy gazdasági szervezetektől származó adókat. A dolgozatban közelebbről a vállalatokat érintő üzleti jövedelmeket terhelő adózás képezi az elemzés tárgyát.

A társasági jövedelmek adóterhelésének vizsgálatánál alapvetően deduktív vizsgálati módszert követve a múltbeli események számaiból kiindulva vonhatóak le következtetések.

Számítások készülhetnek egyes Európai Uniós tagállamok nemzeti statisztikai adatbázisainak – az egyes nemzeti számlák felhasználásával, illetve vállalkozások adatait tartalmazó adatbázisok, reprezentatív felmérések adatainak felhasználásával.

Az ilyen jellegű vizsgálatok alkalmával a társaságoknál képződött jövedelmeket terhelő adókból származó bevételeket vetítjük különféle, a társaságok által előállított jövedelemalapokra, amelyek lehetnek különféle eredménykategóriák pl.: az adózás előtti eredmény, szokásos vállalkozói eredmény, stb., illetve kapott kamatok, osztalékjövedelmek, stb.

A makroszintű vállalati jövedelem implicit adórátái általában alacsonyabb szintet képviselnek a hatályos adókulcsoknál. Az implicit ráta ugyanis tartalmazza az adóalap módosító tényezőket, valamint az egyes cégek adóminimalizálási törekvéseit, bizonyos esetekben a különféle adókedvezményeket (pl. szektorális adókedvezmények). Aggregált statisztikai adatsorokból képzett tényleges mutatókat követhetünk nyomon a következő ábrán régi és egyes új uniós tagállamok példáján.

9. ábra Vállalati jövedelmek és háztartások tőkejövedelmeinek implicit adórátái

1995-2003 átlagában, %

Forrás: European Commission Directorate General Taxation And Customs Union, 2005.

A vállalati jövedelmek adórátáinak hátterében alapvetően két trend volt megfigyelhető. 1995 és 2003 között az évek átlagában relatív enyhén növekvő adóbevételek a régi tagállamok esetében (Dánia, Hollandia kivételével), enyhén csökkenő adóbevételek a vizsgált új tagállamok esetében (Litvánia kivételével). Általában csökkenő adóalapok a régi tagállamok (Dánia, Ausztria, Egyesült királyság kivételével) illetve növekvő adóalapok az új tagállamok (Csehország kivételével) esetében.

A hasonlóan makroindikátorok segítségével képzett mutató esetében a számlálóba a társasági adóbevételek kerültek, amelyet csökkentettek a feltételezett forrásadóval, a nevezőben pedig a

ITR Tőkejövedelmek ITR Vállalati jövedelmek ITR háztartások tőkejövedelme

képződött tényleges adóalapot korrigálták az elszámolható és nem elszámolható adózási költségekkel. Ez alapján számított adóráta Belgium vonatkozásában áll rendelkezésre, sajnos csak 2000 évig. A 10. ábrán látható, hogy a múlt adataiból számított implicit adókulcs 1978-1993 között egyre növekvő mértékben maradt a törvény által deklarált adókulcs alatt. A nyolcvanas évek végéig a társasági jövedelemadó bevétel viszonylag állandó volt a vállalatoknál hagyott növekvő vállalati nyereségek ellenére. Ezután a több lépcsőben bevezetett reformoknak (adóalapszélesítés, kedvezmények visszavonása) köszönhetően a két mutató közti rés fokozatosan szűkült. Ez átláthatóbbá tette a rendszert, a hatékonysági veszteségek csökkentésére és a jövedelmezőség növelésére sarkallta a vállalkozásokat.

10. ábra Hatályos adókulcs és a pozitív adózás előtti eredményt produkáló társaságok implicit

társasági adókulcsa Belgiumban

Forrás: Christian Valenduc: Corporate income tax and the taxation of income from capital: Some evidence from the past reforms and the present debate on corporate income taxation in Belgium.

Working Paper nْ 6/2004.EC, 2004.

A vizsgálatokat végző Valenduc (2004) felhívja a figyelmet arra is, hogy számításba kell venni az üzleti élet ciklikusságából fakadó tényezőket. Ki kell szűrni például azokat a vállalkozásokat amelyek adózás előtti eredménye nulla vagy negatív, tehát a veszteséges vállalkozásokat is. Ezek ugyanis például egy alacsonyabb negatív értéket hordozva a nevezőben, magasabb implicit adórátát eredményeznének

Mikroindikátorokból azaz a társasági beszámolókból származó adatok felhasználásával nyert nemzetközi mutató is rendelkezésre áll az adóterhelés közvetlen bemutatására. A Bach⁴

-4Bank for the Accounts of Companies Harmonised. (Wuoristo, 1996)

adatbázisnak köszönhetően az egyes országokban⁵ eltérő módon (reprezentatív felmérések, statisztikai kérdőívek, központi adatgyűjtések) szerzett információk segítségével léteznek olyan pénzügyi beszámolókból származtatott adatok, melyek bizonyos korlátozásokkal, de alkalmasak következtetések levonására.

A vállalkozások beszámolóinak felhasználásával nyert adóráta mutató [ITR Bach] (11.

ábra), ahol a számított adót az adózott eredmény és a számított adó összegére vetítik, természetesen eltér a nemzeti számlákból (makro adatokból nyert) levezethető implicit adóráta mutatótól [ITR NA], már az adóztatható profit kategóriájának meghatározásában is, de erre is születtek próbálkozások. Brend- és Schmidt-Faber (2001) által német vállalkozások és nemzeti számlák összevetése alapján megszületett egy a nemzeti számlák eredmény levezetéséhez hasonló módon számított, azt közelítő adó ráta is [ITR Bach (NA)], amelynél a mutatóban a számított adót a teljes működésből származó bevétel, az anyagi-, személyi jellegű-, és egyéb ráfordítások, valamint a pénzügyi eredmény eredőjére vetítik.

A fentiek felhasználásával az egyes EU országokra kalkulált különféle adóterhelést kifejező mutatókat az alábbi 11. ábra foglalja tehát össze.

11.ábra Adóterhelést kifejező ráták az egyes EU országok viszonylatában⁶

0 10 20 30 40 50 60 70

1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.

%

ITR NA ITR BACH ITR BACH NA EU Hatályos adókulcsok

Forrás: Claudius Schmidt-Faber: An implicit tax rate for non-financial corporations: definition and comparison with other tax indicator. Working Paper nْ 5/2004. EC, 2004.

5 AT, BE, DK, FI, FR, DE, IT, NL, PT, ES + USA, Japán

6 Görögország, Luxemburg, Írország, Egyesült Királyság kivételével

A Claudius Schmidt-Faber (2004) által az EU tagországok vonatkozásában végzett vizsgálatai alkalmával azt tapasztalta, hogy az implicit adóráták a mikroindikátorok felhasználásával képzett ITR kivételével végig a hatályos adókulcsok alatt maradtak azzal együtt mozogtak, a vizsgált időszak végére enyhén, de csökkenő tendenciákat mutattak.

Megfigyelték, hogy a mikroindikátorok segítségével képzett ITR jóval érzékenyebb a gazdasági konjunktúraciklusokra. A tapasztalt folyamatok hatására változtak a cégek finanszírozási és profit elosztási gyakorlata.