Effektív adóráta modell

Az effektív adóráta⁷ számítások elméletileg az adózás hatását mutatják a relatív tőkevonzó képességre az egyéb gazdasági faktoroktól függetlenül. A folyamat elemzésére Finkenzeller és Spengel 2004 a neolasszikus King/Fullerton (1984)⁸ modellből levezetett Devereux/Griffith (1999)⁹ modellt alkalmazták induktív megközelítésben. Az EATR így egy olyan megközelítés, amelynek segítségével hipotetikus beruházási projektek esetén lehet az adófizetési kötelezettség nagyságát meghatározni. Az implicit adórátával szemben ez egyfajta

„ex ante” vizsgálata lehet az alternatív választások következményeinek. Azután, ha például egy multinacionális társaság már létrehozta a leányvállalatot valamely, - például újonnan csatlakozott tagországban, a tőkebefektetés optimális mérete már a tőke költségén, illetve a marginális adókulcson fog múlni.

Az effektív adóterhelés meghatározására egy német multinacionális vállalat új tagállamban működő leányához juttatott határon átnyúló befektetéseit vették figyelembe. A feltételezés szerint tehát egy német anyavállalat 100%-os tulajdonában lévő leányvállalatánál eszközölt beruházások esetében vizsgálták az effektív adóterhelés és különböző finanszírozási politikák hatását az anyavállalat szintjén. A leányvállalat szintjén megvalósuló beruházást a képződött eredménytartalékból, vagy az anya által juttatott tőkeinjekció, illetve eszközátadás révén.(3.

táblázat)

7 Avarage Effective Tax Rate –Átlagos Effektív Adóteher (AETR)

8 King, M.A./Fullerton, D: The Taxation of Income from Capital. Chichago, 1984.

9 Devereux, M, P./Griffith, R. The taxation of Discrete Investment Choices, IFS Working Paper 98/16 (Revision2) London, 1999.

3. táblázat Átlagos effektív adóterhelés (EATR) alakulása német anyavállalat vonatkozásában

(határon átnyúló befektetés)

Forrásadó figyelembevétele Anya-leányvállalat irányelv figyelembevétele Átlagos effektív adóterhelés Átlagos effektív adóterhelés

Ország Forrásadó kulcs osztalékon Forrásadó kulcs kamaton Átlag kulcs

%

Helyezés

Finanszírozási forrás Finanszírozási forrás

Eredmény-tartalék Új eszköz Kölcsön Eredmény-tartalék Új eszköz Kölcsön Átlag kulcs

% % %

Helyezés

CZ 5 0 30,6 8 28,2 30,6 32,8 25,9 26,6 30,0 27,5 9

HU 5 0 23,9 6 20,2 22,7 28,8 17,5 18,2 25,7 20,5 6

PL 5 0 23,0 5 19,7 22,1 27,3 17,0 17,6 24,2 19,6 5

SI 15 0 33,4 9 29,3 35,2 35,7 21,7 22,4 26,9 23,6 7

SK 5 0 22,3 4 19,0 21,4 26,5 16,2 16,9 23,4 18,8 4

EE 0 10 24,5 7 16,8 26,3 30,5 16,8 26,3 30,5 24,5 8

LV 5 10 20,1 3 16,4 18,8 25,2 13,4 14,1 22,0 16,5 2

LT 0 10 15,3 1 12,2 12,9 20,8 12,2 12,9 20,8 15,3 1

CY 0 0 16,7 2 13,6 14,3 22,2 13,6 14,3 22,2 16,7 3

MT 0 0 34,6 10 33,8 34,5 35,6 33,8 34,5 35,6 34,6 10

DE 36,0 (hazai beruházás) 36,0 (hazai beruházás)

Forrás: Martin Finkenzeller, Christoph Spengel: Measuring of the effective levels of company taxation in the new member States: A quantitative analysis. Working Paper nْ 7/2004.EC, 2004.;

A vizsgálatok megállapították, hogy az effektív adóterhelés az új tagállamokban lényegesen alacsonyabb a Németországban alkalmazottnál. Ehhez járult még, hogy amióta Németországban alkalmazzák a külföldi befektetésekre vonatkozó mentességi szabályt, azóta a vállalatok előszeretettel öltenek nemzetközi jelleget, kihasználva az adószintekben meglévő különbségeket. Az elvégzett vizsgálatok alapján kiderült: továbbra is a hatályos társasági adókulcsok jelentik a tőkebefektetések legfőbb iránymutatóját. A magasabb nyereségtartalmú tevékenységek esetén az effektív adóráta megközelítése inkább a törvényben rögzített társasági adókulcsok, illetve az adott ország relatív kedvezőbb megítéléséhez köthető.

Növekvő profitabilitás mellett tehát az adóalap hatása csökken, és a hatályos adókulcs lesz a domináns adózási szempont. Ez belföldi és a külföldi tőkebefektetésekre is igaz. Ezért a legalacsonyabb adókulcsú országok a legkedvezőbb célpontjai a magas jövedelmezőségű befektetéseknek. (Losoncz, 2006)

12. ábra Törvényes és az átlagos effektív adóráták alakulása

az EU 15-ök esetében

10,00 15,00 20,00 25,00 30,00 35,00 40,00

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

% Hatályos adókulcs ok EU15 Átlagos effektív adóterhelés EU15 Hatályos adókulcs ok EU10 Átlagos effektív adóterhelés EU10

Forrás: Matthias Mors: Is there a need for the harmonisation of corporation taxes in the EU. Tax harmonisation and legal Certainty in Central and Eastern Europe. Conference Vienna 2005. Martin Finkenzeller, Christoph Spengel: Measuring of the effective levels of company taxation int he new member States: A quantitative analysis. Working Paper nْ 7/2004.;

A legtöbb új tagország különböző adókedvezményeket alkalmaz. Ezeket beépítették a szerzők a modellbe. Az adókedvezmények jelentős hatással vannak a tényleges adóteher megállapítására, illetve az egyes országok tőkevonzó képességére. Nagyon sokszor a befektetések legjellemzőbb adószempontú orientációját jelentik. A legtöbb multi befektető él az adókedvezmények nyújtotta előnyökkel, még akkor is ha köztudott, hogy a képződött profit az anyavállalathoz kerül. A legtöbb új tagország azonban már leépítette, vagy megkezdte leépíteni a meglévő adókedvezményeket. A rendszerváltás idején még egyértelműen a társasági adókedvezmények jelentették a nemzetközi tőkemozgások orientációját, amelyek Magyarországon a 90-es évek végére már egyre kevésbé voltak elérhetőek, illetve megszűntek. Később a nemzetközi mobil tőke vonzására a közép-kelet-európai országok az adókulcsok csökkentését alkalmazzák a kedvezmények leépítésének kompenzációjaként, amely továbbra is fenntartja előnyüket a régi EU tagországokkal szemben.

Valójában az adókulcsok redukálásának versenye, illetve kimondottan a társasági adókulcsok csökkenése nem pusztán az EU bővítési folyamatának következménye. Emellett a nemzetközi tőkemozgások, a nemzetközi adópolitikák közelítésére, egyszerűsítésére irányuló elképzelések is motiválják az adópolitikák változási irányait.

Az új megközelítés különböző stratégiákon keresztül érvényesül a közép-kelet európai országok esetében. Szlovákia és Románia már alkalmazza az „egykulcsos adórendszer”-t a személyi-, és a társasági jövedelemadó valamint az ÁFA vonatkozásában. Ezen adók az új rendszerben egy viszonylag alacsony kulccsal kerültek bevezetésre (pl. Szlovákia esetében 19%), majd az egy éves működés tapasztalatai alapján hasonló rendszer alkalmazását vetik fel egyes szakértők Magyarországon, - és a személyi jövedelemadó vonatkozásában Hollandiában is. Szlovák szakértők rámutatnak, hogy az egykulcsos adórendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az adóbevételek 222,6 Mrd koronára nőttek, amely 20,6 Mrd-al több a vártnál, tehát mintegy 10%-kal múlja felül a tervet. Társasági adóból 12 Mrd koronával több folyt be. Érdemes viszont szem előtt tartani azt is, hogy amíg az „egykulcsos” rendszer adott esetben lehet, hogy hatékonyabb, ugyanakkor sérülhet viszont az adóelmélet szempontjából egy nagyon fontos alapelv, az igazságosság elve, kevesebb mód nyílik ugyanis az eltérő jövedelemszintek esetében az adóterhelés diverzifikálására (Anonymus, 2005, 2005, 2006).