A vállalkozások regionális adóterhelés vizsgálata

Amíg az országos számok egyértelműen lineáris trendet követnek, addig az egyes régiókban ez korántsem alakult így. Eltérések figyelhetők meg az egyes évek, illetve a régiók vonatkozásában is az országos átlagtól.

2001 és 2005 között a legnagyobb változást a 2004-es év hozta a régiók többségében, amelyben az adókulcs változás okozta hatás is érvényesült természetesen (50. ábra). Ezzel együtt - mint látható - az adóteher nem változott évről évre egyöntetűen az egyes régióknál.

50. ábra A vizsgált élelmiszeripari vállalkozások

fajlagos adóterhelésének regionális megoszlása és változásuk 2001-2004 között

0

Forrás: AKI adatok alapján saját számítás

Kisebb mértékű változás figyelhető meg a közép-magyarországi (I.), közép-dunántúli (II.)., az észak-magyarországi (V.) és észak-alföldi (VI.) régióban, míg a nyugat-dunántúli (III.), a dél- alföldi (VII.), és a dél-dunántúli (IV.) régióban a változás jelentősebb, ez utóbbi régió

vállalkozásai esetében a csökkenés meghaladja a 10%-ot 2001-hez képest. (51. ábra) Mivel a változások előjele negatív, így az előzőek alapján azt mondhatjuk, hogy ezeknél a vállalkozásoknál jellemzően nem a jövedelmezőség javult, hanem inkább a számított adó lett kevesebb, - illetve mint a fenti ábrából látható - ezen régiók adóterhelése a többihez képest eleve magasabb szintekről indult ki.

51. ábra Az átlagos adóteher változása a 2001-es évhez viszonyítva

-12

Forrás: AKI adatok alapján saját számítás

Az országos átlagtól való eltérés követhető nyomon a következő, 52. számú ábrán. Mint látható a közép-magyarországi (I.), illetve az észak-alföldi (VI.) régiók követték a vizsgált négy év során a leginkább az országos trendet. A többi régió esetében, még ha meg is közelítették az országos átlagot, időnként attól jelentősebb mértékben eltértek.

52. ábra Az egyes régiók átlagos adóterhének eltérése az országos átlaghoz viszonyítva

-4

Forrás: AKI adatok alapján saját számítás

Mint az 53. ábrából látható, az egyes régiók a kumulált adóterhelésüket tekintve nem mutatnak már olyan nagy szóródást. Megállapítható, hogy a vizsgált időszakban összességében az országos átlagnál nagyobb adóterhelést a dél-dunántúli (IV.), észak-magyarországi (V.), és a közép-észak-magyarországi (I.) régió élelmiszeripari vállalkozásainak kellett volna teljesítenie, amennyiben az adókedvezményektől eltekintünk, míg az országos átlag alatt tudtak maradni a közép-dunántúli (II.), a nyugat-dunántúli (III.), észak alföldi(VI.), és alföldi (VII.) régiók. A számok hátterében az áll, hogy az észak alföldi (VI.) és a dél-alföldi (VII.) régió vállalatai szerényebb jövedelemtermelő képesség mellett a többi régióhoz képest alacsonyabb adóalapot produkáltak, míg a közép-dunántúli (II.) régió esetében hiába volt az egyik legmagasabb az egy élelmiszeripari vállalkozásra jutó adóalap, vagyis az ebből származó adófizetési kötelezettség, arányaiban a gazdasági tevékenység eredménye ezt az átlagot meghaladóan tudta kompenzálni.

53. ábra Az egyes régiók élelmiszeripari vállalkozásainak kumulatív

adóterhelése a vizsgált évek során

17,32

Forrás: AKI adatok alapján saját számítás

5.3.2.3. Adókedvezményeket is figyelembe vevő adóterhelés alakulása

A tényleges adóteher megállapításakor a mezőgazdasági tevékenység elemzésénél látottakhoz hasonlóan az adókedvezményeket is figyelembe vettük. Az így kalkulált adószintek is megállapítást nyertek, mely mutatók a következő 11. táblázat szerint alakultak:

11. táblázat

Az adókedvezményekkel figyelembe vett effektív adóterhelések alakulása 2001-2004 között

2001 2002 2003 2004 2005

VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA (db) 1 346 1 349 1 318 1 494 1483

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (eFt) 109 019 049 126 431 037 109 081 775 83 989 093 76 129 471 SZÁMÍTOTT ADÓ (eFt) 18 888 146 20 197 003 16 126 699 11 032 644 10 052 951

ADÓKEDVEZMÉNY (eFT) 5 852 398 6 392 595 1 472 683 483 874 727 730

KEDV. ÉLVEZŐ VÁLL. SZÁMA (db) 170 223 186 156 115

KEDV. ÉLVEZŐ VÁLL. ARÁNYA (%) 12,63 16,53 14,11 10,44 7,75

EGY VÁLL. JUTÓ ADÓKEDVEZM. (eFt) 34 426 28 666 7 918 3 102 6 328

SZÁMÍTOTT ADÓ-ADÓKEDV. (eFt) 13 035 748 13 804 408 14 654 016 10 548 770 9 325 221

ADÓKEDVEZMÉNY ARÁNYA (%) 30,98 31,65 9,13 4,39 7,24

ADÓTEHER I (%) 17,33 15,97 14,78 13,14 13,21

ADÓTEHER II (%) 11,96 10,92 13,43 12,56 12,25

Forrás: AKI adatok alapján saját számítás

Mint a táblázatból látható, a vizsgált időszak első két évében az élelmiszeripari vállalkozások esetében az adókedvezmények jelentős szerepet kaptak az adófizetési kötelezettség mérséklésében. Segítségükkel az első időszakban 30 % feletti adó volt megtakarítható, amely így jelentős versenyelőnyöket hozott azoknak a vállalkozásoknak, akik éltek-élhettek a kedvezmények nyújtotta lehetőségekkel. Mint az adatokból kiderül ezek a vállalkozások a vizsgálatba vont élelmiszeripari cégek mintegy 12-16%-át tették ki, átlagosan 30 millió forint adókedvezményt realizálva. Az így kialakult tényleges adóteher (II) szintek tehát ugyanebben az arányban csökkentek, amelyek 10% körüli értékükkel kedvező kilátásokat jelentettek az ágazat számára. A következő három év történései, bár nemzetközi szinten még így is versenyképesnek ítélhető szinteket figyelhetünk meg, - a vállalkozásokat érintő hatásokban már kevésbé tekinthetőek kedvezőnek. A cégek 14, 10 majd 2005-ben már csak 8 %-át kitevő arányban részesültek az adókedvezményekből, és ami igazából problémás: hogy az egy vállalkozásra jutó adókedvezmény 1/6-ára csökkent. Még rosszabb mutatókat kapnánk, ha a 2005. év adókedvezményeiből levonnánk azt az egy vállalkozásra által kapott részt, amely az összes adókedvezmény 67%-át adja. A mezőgazdaságnál elmondottakhoz hasonlóan az előbb említett folyamatok hátterében itt is a kiemelt térségek adókedvezményének 2003 évi megszűnése, illetve a megelőző időszak adókedvezményeinek 2005-ös évre történő kifutása áll. A mikro-, kis- és középvállalkozások hiteleinek kamatához kapcsolódó kedvezmények az élelmiszeripar esetében még kevésbé voltak képesek kompenzálni az előző években kieső kedvezményeket.

A kedvezőtlen fordulat tehát az adóterhelésben is érezteti hatását. 2003-tól - mint már a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó üzemek esetében láthattuk, éles változás figyelhető meg. 2003-ban az addig tapasztalható lineáris trend megtörik (54. ábra), az adóterhelés az

adókedvezmények leépülése folytán növekedni kezd. A vizsgált vállalkozások szintjén kimutatott mintegy 23%-os adóteher növekedés már érezhető hatást képes kifejteni az ágazatban. Komoly hatással lehet a befektetésekre, illetve a foglalkoztatásra is.

54. ábra A tényleges adóteher alakulása a pozitív adóalappal és adózás előtti eredménnyel rendelkező vizsgált élelmiszeripari vállalkozások vonatkozásában adókedvezmény figyelembevételével,

illetve anélkül 2001-2004 között

y = -1,106x + 18,2 R² = 0,9407

y = 0,222x + 11,558 R² = 0,1476

10,00 12,00 14,00 16,00 18,00

2 001 2 002 2 003 2 004 2 005

%

ORSZÁGOS II.

ORSZÁGOS II.(adókedvezménnyel) Lineáris (ORSZÁGOS II.)

Lineáris (ORSZÁGOS II.(adókedvezménnyel))

Forrás: AKI adatok alapján saját számítás