Poétikai réteg vagy funkció

A funkció célja viszony kialakítása az adó és vevő között. Viszonyról beszélünk, ha az adó és vevő közötti kommunikációs kapcsolat elég szoros ahhoz, hogy lehetővé tegye a közvetlen, intenzív és több csatornán (elsődleges és másodlagos, verbális és nemverbális stb. csatornák) egyidejűleg megvalósuló kommunikációt. A közvetlen kommunikáció lényege a kritikai funkciót lehetővé tevő kognitív szűrő teljes vagy részleges kiiktatása, és ezáltal a kommunikációs tartalmak közvetlen befogadásának lehetővé tétele. A viszony kialakításának két alapvető eleme a szinkronizáció és a szimbólumhasználat (vö. „látomás” és „indulat”, Füst 1993).

44

2. táblázat. Jellegzetes kifejezések Füst Milán néhány verséből

természeti környezet

[A szőlőműves] ragyogó csillagok; csendes, tiszta éjjel; fénylő, gyors felhők;

sötétkék ég; dús domboldal; súlyos szőlőfürtök; nehéz szagú borpincék; száz kis fehér ház a domboldalon; [Őszi sötétség I. Nyilas-hava] rohanó tengerzöld felhők; ködös éjjel/éjszaka és hajnalidő; gyors felhőket aranyozó szűz, hajnali fény; távoli temetők nedves sírjai közt zúgó szél; távoli erdők bugyogva patakzó, bővizű, hűs csurgója; kormos domb; gőzölgő szakadék; tar bokrok;

gonosz, kegyetlen város; [Levél az ifjúságról] furcsa éjszaka, határtalan éj;

nehéz eső utáni csönd; órjás, félelmes hold; holdözön; messzi kastélyok; rév, gátak, szakadó vizek; vad folyam/folyó; dobszótól, trombitától zengő-zúgó lég;

a folyón túl tündöklő tündéri fény, egynéhány sárga lámpa.

szereplők bánattal teli vándor; jószívű, idegen szellem; zöldszemű, búvó vadmacskák és veres ordasok; [Levél az ifjúságról] kiáltozó, síró, éneklő és nevető emberek;

mulató ifjak, akiknek a bor a fejükbe szállt; az éj felvert kábultjai; kedves, régi, szelíd és bölcs polgármester; nemes és büszke fő, gyermekarcu, ősz, hódprémes agg; kontyos révész; kastélyok ébredő cselédsége; megrémült kukták; gyertyás katonák; ordító őr; négy vad-erős ló, tajtékos állatok; álmos madarak.

a szereplők (főként a lírai én) állapotai és cselek-vései

[Zsoltár] bántják; üszkösbottal szurkálják szörnyű módon; jeges vízbe rántják;

ragadós mézfürdőbe lökik; piszokban él; gyakorta mossa kezeit; meghúzódik egy sarokba; mások lehelletét útálja; ebszájjal elmarna mindenkit magától;

[Őszi sötétség I. Nyilas-hava] magányos, didergő, holtan fekvő ↔ boldog lélek;

bús arcát (felderíti) a tengerzöld szőlőfürt; zöld, hideg almákat eszik;

boldogságában sír; boldogan alszik; gyenge és alázatos; arról álmodik, hogy elhagyja a várost és Perzsiába megy; [Levél az ifjúságról] felkavart ↔ pihenő, boros lélek; a szíveket át- meg átfutó vad izgalom; helyüket nem lelő és párjaikat kereső, magányos szívek; nagy futkosás és zűrzavar.

A szinkronizáció fő formái az adott művészeti ágak kötött ábrázolási vagy kifejezési formái, keretei és sémái (például a dallamok vagy melódiák, az ismerős színek, formák és alakzatok, vagy a költői nyelv zenei-ritmikai elemeinek segítségével kialakított versformák). A szimbólumhasználat egyik leghatékonyabb formája az archetípusok vagy ősminták aktivizálása:

„Az archetípussal való minden kapcsolat, legyen az megélt vagy pusztán szóbeli,

«megérint», vagyis hat, mert erősebb hangot vált ki bennünk, mint a magunké. Aki az ősképekkel beszél, ezer hangon szól, megragad és ural, s amit megnevez, egyúttal felemeli az egyszeri és múlandó világból az örökkön létező szférájába, a személyes sorsot az emberiség sorsává magasztalja, s ezzel bennünk is eloldja azokat a segítő erőket, amelyek mindig lehetővé tették az emberiség számára, hogy a csapásokból megmeneküljön, és a leghosszabb éjszakából is felébredjen.” (Jung 2003: 79)

45 Példák a funkció megvalósítására:

▪ lényegében ez a funkció teszi lehetővé a műélvezetet;

▪ a szimbólumhasználat hatékonyságát mutatják a reklámkommunikáció során alkalmazott pozicionálás különböző eszközei is. A pozicionálásnak talán a leghatékonyabb formája az, amikor a reklámozott termék vagy szolgáltatás legfontosabbnak tartott (egyedi, más termékektől megkülönböztető) tulajdonságaihoz egy (kulcs)szót vagy szlogent kapcsolnak hozzá, amely egyfajta

„horogként” képes behatolni a potenciális vásárló koponyájába, ott rögzülni, és a továbbiakban ún. „holdudvarhatást” kifejteni, amely minden olyan esetben, amikor az adott kulcsszó előfordul, automatikusan „behozza” a hozzákötött terméket vagy szolgáltatást (vö. Ries – Trout 1995).

Füst Milán verseiben a szimbólumhasználat gyakran váratlan asszociációkkal társul.

Például a Szűz archetípusa keveredik a testiséggel (Őszi sötétség. I. Nyilas hava), a Holdasszony archetípusa a kancával (Levél az ifjúságról), az Angyal archetípusa nevetségessé válik, a Nap és Hold olyan lesz, mint a kiskutyák, a Csillagok pedig kurrognak, mint a pulykák… (A jelenés). Ez egyébként azért érdekes, mert a váratlanság kizökkenti a befogadót a műélvezetből (metanyelvi szintre emeli), és ezáltal csökkenti az előhívott archetipikus tartalmak érzelmi hatását. Ez valószínűleg összhangban van Füst Milán befelé forduló, introvertált emberi-költői attitűdjével – elzárkózott a közeli kapcsolatoktól („Mért kell hát érintkeznem”), és sosem nyílt meg igazán az emberek előtt, még költőként sem.

Irodalom

Beaugrande, Robert de; Dressler, Wolfgang 2000. Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest:

Corvina K.

Boda István; Benediktsson Dániel 2006. Multimédia és marketingkommunikáció az oktatásban.

In: Tompa K.; Nádasi A. (szerk.): AGRIA MEDIA 2006. Eger: EKF Líceum K. (CD-ROM melléklet).

Brochand, B.; Lendrevie, J. 2004. A reklám alapkönyve. Budapest: KJK–Kerszöv Jogi és Üzleti K.

Füst Milán 1993. Látomás és indulat a művészetben. In: Vilcsek Béla (szerk.): Irodalomelméleti tanulmányok. A műalkotás születése és megközelítése. Budapest: ELTE TFK. 81–93.

Gordon, Thomas 1993. Vezetői Eredményesség Tréning. V.E.T. Budapest: Studium Effektive.

Griffin, Ed 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest: Harmat K.

Jakobson, Roman 1993. Nyelvészet és poétika. In: Vilcsek Béla (szerk.): Irodalomelméleti tanulmányok. A műalkotás születése és megközelítése. Budapest: ELTE TFK. 97–106.

Jung, C.G. 2003. A szellem jelensége a művészetben és a tudományban. Budapest: Scholar K.

Kotler, Philip 1991. Marketing management. Elemzés, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés.

Budapest: Műszaki K.

Petőfi S. János 2004. A szöveg mint komplex jel. Bevezetés a szemiotikai-textológiai szövegszemléletbe. Budapest: Akadémiai K.

Popper, Karl 1998. Test és elme. Az interakció védelmében. Budapest: TypoTex.

46

Porkoláb Judit; Boda I. Károly 1995. Füst Milán: „Ha csontjaimat meg kelletik adni”.

Versértelmezés interaktív számítógépes program segítségével. In: Szende Aladár (szerk.):

Anyanyelvi nevelés – embernevelés. Országos Anyanyelv-Oktatási Napok. Eger, 1994. július 4-7. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 162–164. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 198.)

Porkoláb Judit; Boda István Károly 2001. Kérdő mondatok Füst Milán Összes verseinek Újak ciklusában. In: Szathmári István (szerk.): A retorikai kérdés a nyelvhasználatban. Budapest:

Nemzeti Tankönyvkiadó, 29–53. (Az alakzatok világa 2.)

Porkoláb Judit; Boda István Károly 2006. A háttértudás szerepe a költői kommunikációban (Füst Milán: Zsoltár). In: Gecső Tamás (szerk.): Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia.

Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola – Budapest: Tinta K. 317–325. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 58.)

Ries, A.; Trout, J. 1995. A marketing 22 vastörvénye. Budapest: Bagolyvár K. (Profit Könyvek 1.)

Rosengren, K. E. 2004. Kommunikáció. Budapest: TypoTex.

Terestyéni T. 2006. Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az Internetig. Budapest: AKTI-TypoTex K.

Tóthfalusi István (szerk. és ford.) 1990. Füst Milán: 25 vers. Milán Füst: 25 Poems. Budapest:

Maecenas.

Források

Boda István Károly; Porkoláb Judit 2008. Interaktív konkordancia szótár Füst Milán válogatott verseiből. Debrecen. (http://www.inf.unideb.hu/~bodai/concord/concord.html)

47 BÓDI ZOLTÁN

WEBES ÉS WEBKETTES ALKALMAZÁSOK NYELVÉSZETI