Mitílnia és mi lehstne;
egy já rcn ábc-ficdeit falunak
X a j r o ' t t j i r x l c j y M í t r i t o ,
S Á M U E L THESCMEDHC i l n l ,
nwft pcj,»
Nétcetbul Magyarra fordííoifj K O N Y I J Á N O S .
A " . ,?
/ A / V / /
k « t v c4* * a r
i* A f / ,
Vesspűik S a m u d m ilvOneh cím la p ja L’fiv /oí mncibc-szeűett Ja lu rajzával
• iJ ilD . ü t i \4
f e g i P
! ‘ ü : T~
- V/
Bejárta Tíbetben a Himalája völgyeit és lámakolostorokban élve, rendkívüli nélkülözések között tanulmányozta a tibeti nyelvet és kultúrát, az északi budd
hista irodalmat. 1834-ben Calcuttában jelentek meg úttörő művei, előbb szótara Essay towaals a Dictionary Tibetan and English, majd nyelvtana: Grammar of the Tibetan Language. Halála után jóval később ( 1910-ben) adták ki harmadik fő mű
vét, a buddhista szakkifejezések szanszkrit-tibeti-angol szótárát.
1933-ban Tokioban ünnepélyes keretek között Bodhiszattvává avattak (olyan szent eml>erré, aki már elérte a tökéletességet, de nem ment a nirvánába, hanem lélekben itt maradt mások tökeletesedését segíteni), és szobrát elhelyeztek a to
kiói buddhista egyetem templomában. Benne tisztelhetjük azt, aki összekötötte Kelet és Nyugat szívéi és szellemét, egyetemes emberi ertekeket közvetített a nyelvekkel, szokásokkal, határokkal sokféléképp elválasztott, de egybetartozó emberek között.
Nagy keletkutatóink voltak még: Vámbéry Ármin, Goldziher Ignác, Germa- ntis Gyula, Scheiber Sándor, valamint geográfiai és régészeti kutatásaival az
„Ázsia szívét" feltáró Stein Aurél
Az őshaza kutatása resze a nemzeti öntudatra ébredésnek és az erőgyűjtés
nek A reformkorszakban költők és tudósok, nyelvújítók és iparszervezők váll vetve küzdöttek, hogy emelkedő, a világ haladásához felzárkózó nemzet legyünk A Himnusz, a Szózat, a Nemzeti dal, a „Hass, alkoss, gyarapíts”és a „Semmiből egy u jj m ás mlágot teremtettem " ugyanannak a korszellemnek egymást kiegészí
tő megnyilvánulásai.
A reformtörekvések egyik összefogója és katalizátora a Széchenyi István t F91-1860) kezdeményezésére es közakarattal 1825-ben életre hívott Magyar Tu
dományos Akadémia lett. Az Akadémia a nyelvműveléstől az irodalom és történet
tudományon át az élettelen és élő természet kutatásához, az ezeket segítő mate
matika fejleszteséhez adott keretet és indíttatást A magyar tudomány reformkorát olyan személyek fémjelzik, mint Bolyai Farkas, Jedlik Ányos, Semmelweis Ignác
Jedlik Ányos (1800-1895) a budapesti Tudományegyetemen 38 even at vezet
te a fizikai tanszéket. Felfedezte az öngerjesztés elvet, megalkotta a dinamót, az elektromágneses ősmotort. Az 1873. évi Bécsi Világkiállításon bemutatta a feszültségsokszorozás elvét és gyakorlatát, fél méter hosszúságii villamos ivet tu
dott létrehozni.
Jedlik egyetemi oktatói munkássága tanszéki utóda, a kiváló kísérleti fizi
kus Eötvös Loránd tevékenységében folytatódott, s rajta keresztül fizikai Nobel- díjasokhoz vezetett Úttörő technikai kezdemenyezései pedig Bláthy, Déri, Zi pernowsky és társaik alkotásain át az elektrotechnikai forradalomhoz mutattak utat.
Semmelweis Ig n ác(1818-1865) szülészorvos, „az anyák megmentöje" rájött, hogy a gyermekágyi laz nem önálló korkép, hanem fertőzés következménye. En
nek megelőzésére a szülészeti vizsgálatoknál elrendelte a kloros kézmosást, melynek eredményeként a gyermekágyi halálozás csaknem teljesen megszűnt.
Tanítása csak halála után nyert elismerést, amikor az orvostudomány felismerte az aszepszis jelentőségét.
Semmelweis, liatassa János (1814-1868), Korányi Frigyes ( 1827-1913), Hő gyes Hndrv( 1847-1906), Ijetihossúk M ihály ( IH63-1937), nagy orvosaink egymást
A magyarok cselekedetei es n a g y j a i ___________________________________44
4S Nemzetközi élvonalba emelkedő hazai tudomány
S B s l n o n
r. r. ttftoim
^ e c N n i f m u l infnfd>í<d)tn 0pra<f>f
Stf^rtttnng ftin tr fprtííicnften
3J? a f c f) í n t.
t»i« xnu tn(m»UliL Htfrt tfr* "•« m* wp i M^IV Alattit ••mtJm **•»«• Miit lk|w,
UitA bk. IV. t,
j-Kempeien Farkas
9 I c it M y ?t 9r|ii. 091.
AjMifmim f
.4z emberi beszed m echanizm usáról szóló m űiének cím lapja
• /í[ jU ^ -O K A M H A R
H l U l
Körösi (,'soma Sándor Tibeti nyelvtan cím ű kön vívnék cím lapja
Körösi Csorna Sándor
A magyarok csclckedeiei és nagyjai 46
Petőfi Sándor, A rany /am is. K isfaludy Karoly, Vón'ismtirly M ihály é.v K azinczy Fervnc a M agyar Tudományos Akadom ia cim vrútvl
4? Nemzetközi élvonalba emelkedő hazai tudomány
A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia U fó S-beit felavatott palotája
SzédH’nyi Isitviii. a z Akadém ia egyik a la p ilója
hotvös József, az Akadém ia egykori elnöke < IH66- 1N?1)
követő generációi munkásságukkal élettani, illetve orvosi Nobel-dijak, és az egészségügyi gondolkodás forradalmasítása felé mutattak előre.
Bolyai Farkast l --75-1856), a magyar matematika reformkorának alapvetője, 1^96-han erkezett egyetemi tanulmányok folytatására Göttingába. Itt életreszó- ló barátságot kötött a „matematikusok fejedelmevel", Gauss-szal. Hazatérve a ma
rosvásárhelyi református kollégium tanáraként oktatott fél évszázadon át mate
matikát, fizikát, kémiát. Matematikai fő munkája a latin nyelvű Tentamen, mely 1832-33-ban jelent meg Marosvasarhelyen. Pedagógiai „fő műve” fia és tanítvá
nya, a matematikát forradalmasító Bolyai János, akinek munkásságán keresztül Bay Zoltanékig és Neumann Jánosékig, a globális információs forradalomig vezet az út
Bolyai János (1802-1860) matematikus, ftlozofus, a legnagyobb magyar tudós.
Első matematikatanára apja, Bolyai Farkas volt. Ó vezette be a párhuzamosok több mint ketezer éve megoldatlan problémájába. Neki irta híres levelében Te
mesvárról 1823-ban a megoldás hírét: „Semmihői egy u jj más világot teremtettem A geometriát forradalmasító műve 1831-ben látott nyomtatásban napvilágot.
A mű tartalmát címe mutatja: „A tér abszolút igaz tudománya. A XI. Euklidész-fé- le axióma (a priori soha el nem dönthető) helyes vagy téves voltától független tárgyalásban: annak téves volta esetén a kör geometriai négyszögesítésével".
Bolyai matematikai munkássága nem korlátozódott geometriai vizsgálataira, és tudományos munkássága a matematikára. Felismerte a geometriai térszerkezet és a gravitációs erőtér szoros összefüggését.
A Bolyai - és Lobacsevszkij - altal felfedezett új geometria a kopernikuszi
nál is nagyobb fordulat, egészen rendkívüli gondolkodási forradalom - állapítja meg E. T. Bell nagy matematikatörténeti munkájában: „egészen Kopernikuszig kell visszamennünk, hogy valam i hasonló jelentőségűt találjunk, sőt, még a z sem elég’’
Nemcsak a geometriában emelkedett felül az előítéletes gondolkodáson. Ó éppúgy szereti a németet, vagy a románt, mint a magyart - írta az erdélyi szüle
tésű tudós. „Nem akarok boldogító, idvezítő terveimmel csak a magyar nemzet
re szorítkozni: az egész emberi nem általános boldogítása fekszik nekem szive
men. Mi fölséges, édes érzés lesz, ha minden választékok leomolván, az ember az embert embernek nézi," Gondolatait cblx-n a szellemben megírta a Habsburg- birodalom fejének is.
Eszmében es élete mindennapi gyakorlatában megteremtette az emberség es magyarság példás harmóniáját A Holdon kráter őrzi Bolyai nevét, és szép jel
kép - közvetlenül mellette Eötvösét
Főtvös Ixiránd(1848-1919) legnevezetesebb találmánya az általa 1891-ben ki
fejlesztett torziós inga (Eötvös-inga), amellyel megmérhetek a nehézségi erő vál
tozásai Vizsgálatai során bebizonyította, hogy a gravitációs vonzóerő csak a tes
tek tömegétől függ, anyaguktól nem; vagyis a gravitáló és a tehetetlen tömeg egy
mással egyenlő, illetve arányos. Ez az eredmény egyik fontos kísérleti alapja volt Einstein általános relativitáselméletének. Tudományos munkássága mellett igen jelentős tudomány- és oktatásszervező tevékenysége. 1891-ben kezdeményezé
sére alakult meg a Mathematikai és Physikai Társulat, melynek első elnöke volt Bolyai János születésének centenáriuma alkalmából 1903-ban Bolyai szülő
városában, a kolozsvári (később Bolyai) Tudományegyetemen Eötvös így vallott A magyarok cselekedetei és nagyjai_____________ ___________________48
49 Nemzetközi élvonalba emelkedő hazai tudomány
H álássá János Korányi Frigyes
/löf> í w ftuirv Lcnhossák M ihály
A magvarok cselekedetei és nagyjai 50
*»•* ,•
n ; ; f • v : :z : 'P- *
Semmelweis Ignác szülészorvos, a z „anyák megmentője'
A manKUKisíirbvIyi református kollégium
sí Nemzetközi élvonalba emelkedő hazai tudomány
Jedlik Ányos hírein A t i!lán y delejes Jbrjfpny es a sződavizgyartógép
jedhk A\nystnlii i ilh n iy in d iló ' jn. tíz ősdinam ó
A magyarok cselekedetei trs nagyjai S2
Bolyai Farkas ifjúkori önarcképe
HVnVWM rrwoio*A«
iumejt. mriniM rciAa, rimimiB *r
KnuMmau , anHonn tm'mVA « ■riormt-
«t*« nurc n o M i « , ir r M D u c jn o i.
o / w i» r * « ( i< ( i TnifUN'i.
áKIIII Piafnar* •! flflll* I r«M. Oiiiutii*
’xí. x i A ss>5 c m .
Vmimrltipni- IS A T > p it C o lU g ii R i U r m i i i n i m p í r Jo u fN ir M , <1
H i h i o d i h %.* U Ha f o l i d Vili.
Tvntamen cím ű m atem atikai főm űve első kötetének cím lapja
« ■■ II I -%- '
Bolyai János. m üivnek cím lapja A kel Bolyai szobra M arosvásarhelyl Bolyai Parim * kézírásával
S3 Nemzetközi élvonalba emelkedő hazai tudomány
Bolyai János 1823-as levele a v ilág h írű sorokkal:
„semmiből egy u jj más világot teremtettem ”
A „ Tudománv N apja"
Bolyai modellje főm űve cím laptervéből
w* * ^ y y r w v « iM irf</
/<y<w/w
^d //a /s ;a /A S \ l.
ÍÁ sao é*’/'*"**
^ 1 , v •
.’ ^ ’í'íÍ W ^ !
j/ i'Á . , s fíí.^ tr s ‘S* A w /á*ij
‘/srf/rtrstrrr* ff?
I w y
A P P E N D I X
ICIINTTAM I*ATM m l f t m l ! v é te m # t K i b » n t
-« -« # '* • ! -« é -« f fmitítml* 4 * i» m a lt i X I Em elté rt ( • p t i » r i hm *d ttftfvom é*e > d i*dm )
m-difinJmlém, ,é fiium f»|.
j i U t J i , q u i d n i u r i c ir c « h
(••mtincft.
A n elq re i oHa w n e b o l y a i d « t a d s m , r # n m « l» a r u m i« F i e i n i u C i i u i i o R r j . o A u iU > K < C i<
• u c i u m n i C »p.
/I geom etriát és a gondolkodást forradalm asító m ű cím lapja
Bolyai kézírásával... és nyom tatásban
A magyarok cselekedetei es nagyja)
t
Sl
Eötvös L o r á n d
Holdtérkéft részlete Bolyairól és K öltüsriil elnevezett kráterekkel
példaképükről: „...csak a z a z igazi tudom ány, amely világra szól; s ezért, ha iga z i tudósak és- am int k e ll- jo magyarok akarunk lenni, úgy a tudom ány zász
lóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt határainkon túl is meglássák, és meg
adhassák neki a z illő tiszteletet. Ez a m i eszményképünk, ez valósult meg Bolyai alkotásával egyszer; ilyen teljes mértékben talán egyetlenszer."
Eötvös Loránd Bolyai példája nyomán maga is világraszólót alkotott, és ilyen teljesítmények fele indította útnak tudósok es feltalálók seregét.
S 5 __________________Élvonalbeli alkotok és alkotások képekben
Élvonalbeli alkotok és alkotásuk, képekben
„Az em beri szellem a forrása m inden művészi alkotásnak és m inden találm ány
nak. A művészeti alkotások es a találm ányok gondos védelm e az állam felada
ta." Hogsch Arpadnak, a W IP O főigazgatójának ezen szavai olvashatók a széllé m i tulajdon védelm ét szolgáló világszervezet genfi székházának kupoláján.
Az emlieri .szellem a tudomány teren egyrészt öntörvényűén fejlődik, másrészt a társadalmi elet egeszenek részéként a gazdasággal szoros kölcsönhatásban van.
Ennek meggyőző példája az 1867-es kiegyezéssel megindult gazdasági és tudomá
nyos tevekenység párhuzamos fellendülésé. Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás - ismertek fel reformkorunk nagyjai. Magyarország iparosodása, a természettudo
mány felhasználására épülő termelés-gazdálkodás új szükségleteket es új lehető
ségeket teremtett a tudomány számára is. Ebben a folyamatban gazdasági hasznot hajtó erővé vált az alkalmazott tudomány. A/ innováció hasznából pedig lehetett támogatni a tudományos-műszaki kutatási és oktatást
A kiegyezés után halaszthatatlanná váll a második magyar Tudományegyetem ügye. A hivatalba lépett új magyar kormány vallási és közoktatási minisztere, Eötvös József már 1868. februárjában felszólította a kolozsvári jogakadémiát és az orvos-sebészeti intézetet, hogy tegyenek javaslatot egy egyetem felallításanak módjára. A két intézmény hamarosan válaszolt, és a miniszter Kolozsvárra látoga
tott. Az új egyetemre vonatkozó törvénytervezetet 1870-ben terjesztette a képviselő
ház elé. Az egyetemet 18~2-lx:n alapították meg, s ez volt az első magyar tudó mányegyetem, amelyen az ipari társadalom igényeinek megfelelően önálló terme- szettudomanyi és matematikai kar létesült.
Ezzel egyidöben döntő fordulat történt a budapesti Műegyetem életében is.
1868-ban Eötvös József felszólította a budapesti Műegyetemet is intézményük fejlesztésére vonatkozó elképzeléseik kidolgozására, és a miniszter Ugyancsak 1870-ben ennek újjászervezésére vonatkozó törvényjavaslatát is előterjesztette A builapesti lett ezzel - tudomásunk szerint - a világ első olyan műszaki felsőoktatási intézményé, amely nevélx-n is viselte az „egyetem" megjelölést. Az 18^1-~2-es tan- evlx'n kezdte meg e felsőfokú oktatási intézmény önkormányzati alapon, egyetemi rangra emelve, mint a technikai tudományok egyeteme azt a pályafutást, amely magas elismerést szerzett neki itthon és külföldön egyaránt
Az. ezredfordulóra a magyar főváros egész Európa egyik legdinamikusabban fejlődő metropolisa lett. Ekkor alapítottak meg olyan világcégeket, mint például a Tungsram. Ekkor épült a kontinens első földalatti vasútja 18%-ban tartották az első mérnökkoilgresszust. És ekkor született meg az emlxrri szellem és az általa
A magyarok cselekedetei és nagy jai S<>
4CcJhyuuix. }ix ía& luA o m á*ij L ^ tU m
.-1 kolozsvári Tudományegyetem J(X)2-hen a tudott palotája, amely 194 5-ben Bolyai János nevét vette fe l
A HtuUtfH-sli Műszaki levetem knzfxinti ejnilete ( Épült ltauszm ann Alajos tért el alapján 1905-1910 között)
Élvonalbeli alkotók és alkotasok képekben
LIOAxrtJtck rtnk cgCu vaj* ftlé«re fu^oriiatnat. el
H I V A T A L O S L A P J A . McsJi'lvnlk o..nJcn UOlftllOllyft Uflkl.'l <*WUr> I) l»cl I
UtAr)xr'<t«l |in»c^k
miniszter elöterjrsztrjere kiuevczte a sza
badalmi rnuiice elnökévé dr. Selm ürcr Gyula miniszteri tanácsost. ugyanazon tanácsba ulnökUL és pedig a magyAi kúria tagjai köztil h u r ik Antal. Hegedűt László, dr. Beck Hugó é i dr. Pahiny Fereuez kúriai birakat.
továbbá dr. Rrtk&lczuy Saudor zágrábi tör- 'éuyBzéki eluüköt e* dr. M ikultic Imrét a zágrábi hétszemélyes tábla tűnőkét: a Jozsef- műegyetem tanárai kozill ti art ha, Viueze.
■ Emil Ilrjttí Sándor és ti tttm /am Ferencz in Üvános rendes tanárokat; továbbá a szabadalmi hivatal elnökeié dr. S rh m ld t József miniszteri tanácsost alelnlikévé dr.
11 'tte i Gyula ítélőtáblái bitót szabadalmi Irinákká: (tulánfi Sándor miniszteri oíztálj- tanáesost. Majmr Tibor osztáiytauacsoíi cxim- mel és je lle g e i fölnihazott miniszteri rit
káit. I'otn/jSn, lilemer okleveles mérnököt, dr. Aura Zsígmoml kir. ügyészt, di Rittó Béla műegyetemi raattuutaiüri es Lodc Rezső Ijiarfeliig) elől. albirákká |ie<lig dr A'aiftcr Szilárd miniszteri fogalmazót Ferrich Imre mérnökül s a pozsegai dllaniépltoweti hivatal főnöket. végre Urai*; József es B ruckninllír Ferenez miniszteri mérnökökét.
A kernkcdrlemllgyl »»■ kir. mlnUner a tu. kir. szabadalmi hivatalhoz üt ét falta- mára kUltagokka kinevezte Hr<ydu* Károly állatni ipariskolai igazgatót. L*iu-i óikrn állatni ipariskolai tanait. Stpfafo Nándor
m Kir allamvasúti főmérnököt es Dtíturl Béla volt kir törvényszéki bírót dr. M ura kvzp Károly műegyetemi magántanárt az országos ehemiai intézet központi vegy kitér- lea állomáson alkalmazott kulturvegyesz!
és a szabadalmi tanács jegyzői teendőivé megbízta Folrtvrínj József minisztert segéd fogalmazót
A kereskedelemügyi ni. kir. miniszter . m. kir. szabadalmi hivatalhoz kinevezte segéc hivatali főigazgatóvá F rw km j János mlniu téri könyv- és térképtári főigazgatót, k . egyúttal a • Szabadalmi Közlöny* szerkes;
lésével bízott meg továbbá kinerezte l u-mí, Autal miuiszteri irodatiíztei szabadalmi Jevé - tárnokká.K liarl Antalés Nándor minis téri irodatiszteket valamint S ú tár Feren>/
joghallgatót és fa r m it János napidlja szabadalmi hivataltlsztekke. végül L ipu ■ Emil és F? app Ágoston uapidíjasokat sz badalmi hivatali legedtisztekke.
A kereskedelemügyi iu. kir. miniszter 1895. évi X.XXVII. t-cz. 27. §. alapján SrA Fulöp gépeszmőruökuek. S zitán Jakab ok-, veles vegyésznek. Kelemen Manó gépéi mérnöknek é* Btm auer Zsigmond oklevei- - rc-L'veszuek a szabadalmi ügyvivői jogosít
ványt kiadta.
A kereskedelemiig) i ra. kir. iniuisziér Ő es. és a|>. kir. Felsegenek legfelsőbb elhatározása es az ISOi évi X .W V II t -ez.
_>7. S-a alapján Kuhm ir Jakab, R/.lhy János, dr. HfrkiiiiiHH József. ItVf*z Sándor. M tllír
1 A Szalxukilm i Közlöny szűz rtwft/elonl dsC szám a
hozott értékek anyagi és erkölcsi elismerésének biztosítására született meg a ma
gyar szabadalmi törvény es jött léire a Magyar Szabadalmi Hivatal, hogy a szel
lemi tulajdon védelmével is segítse annak gyarapítását. A feltalálás és a találmá
nyok kérdésé egyszerre fordítja figyelmünket a múlt és jövő fele és egyben arra indil, hogy új szempontból tekintsük át a teremtett világ magyar származású al
kotóinak és alkotásainak nagy történelmi tablóját Erről mutatunk be néhány nagy egyéniséget
Irin y i János (1817-1895) a biztonsági gyújtó, a zajtalan gyufa feltalálója, egyben az új szemléletű kémia egyik legelső hazai képviselője.
Mecbwart András {1834-1907) nevéhez a malomipar egyik kiváló alkotása fűződik \ Ganz-gyárban, F, Wegmann hengerszék .szabadalmának többszöri tökéletesitésevel és átalakításával kifejlesztette a kéregöntésű, rovátkolt acél
hengerekkel működő hengerszéket. A sorozatban gyártott hengerszékeket a Ganz az egész világra exportálta, 1907-ig mintegy 30 000 hengerszék készült el.
Puskás Twadart 184-4-1893) felismerve a telefon jelentőségét, kiutazón Ame
rikába, ahol találkozott Bell-lel es Edisonnal. Utóbbi munkatársává fogadta, kél évig együtt dolgozlak Edison laboratóriumában. 1879-ben Párizsban megszer
vezte az első európai telefonközpontot. 1893-ban Budapesten megkezdte rend
szeres közvetítéseit az altala létrehozott telefonhírmondó, a rádió előfutára.
Zipernuu'sky Károly (1853-1942) 18K2-ben Déri Miksával (1854-1938) szaba
dalmaztatta az öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, mely egybeépíti a váltakozó áramú generátort az öngerjesztő dinamógéppel. Mechwart Andrással közös találmánya egy közvetlenül a gözgephez csatolt generátor. Itt a szinkron- gép mágneskerekét egyesítették a gőzgép lendítókerekevel. 1884-ben Derivel fel
találta a közös tengelyre szerelt, két gépből álló forgo áramátalakítót. Ebből
<ilakúit ki később az első szinkronmotor is. Zipernowskynak legjelentősebb, az elektrotechnikát forradalmasító - Blátby O ltó Titusszal (1850-1939) es Déri Miksaval közös - találmánya a váltóáramú transzformátor volt.
B ánki D ónál ( 1H59-1922) Csonka Jánossal ( 1852-1939) közösen kidolgoz
ta a Bánki-Csonka motort és ennek részéként a porlasztót. Önálló szabadalma a nagynyomású robbanómotor, melyet 1898-ban vízl->efecskendezéses megoldás
sal tökéletesített. 1917-|>en készült el a kis- és közepes esésű vízfolyások ener
giájának hasznosítására alkalmas vízturbinája, amely új utat nyitott a törpe vízi erőművek fejlesztésére.
Kandó K álm án (1869-1931) vezetésevei kezeltek foglalkozni a budapesti Ganz-gyárban a váltakozó áramú villamos vontatással. Ennek nemzetközileg is kimagasló eredménye az olasz Valtelllna-vasút villamosítása 1902-ben. Az olasz kormány nagyszabású vasútvillamosítási elképzeléseinek megvalósításához Kan
dó tervezte a villanymozdonyokat. Az 1920-as években feltalálta és kidolgozta a fázisváltás villamos mozdonyokat
Fejér Lipút (1880-1959) a magyar matematika iskolateremtő alakja, eredmé
nyeinek legtöbbje új kutatási területet nyitott meg. Legnagyobb hatású felfede
zése a róla elnevezett Fejér-tétel, amely a Fourier-sorok összegeziletőségére vo
natkozik.
G alam b Józsefi 1881-1955) a világ első egyszerűen vezethető és szerelhető népautója, a híres T-inodell tervezője
A magyarok cselekedetei es nagyjai______________________________________________ 5H
BnkJy Im re (1891-1944) 1930-ban szabadalmi bejelentést tett a kripton- töltésű izzólámpára. A Tungsram 1936-ban kezdte meg a kriptontöltésű kettős- spirálos izzólámpák gyártását.
M ihály Dénes (1894-1953) találmánya, a szeléncellával és húros oszcülog rá ffal működő „Telehor' 1919-ben több kilométer távolságra közvetített állóké
peket. 1929-ben a Berlin-Witzleben rádióállomás a világon először adott moz
gó televíziós közvetítést az általa feltalált és továbbfejlesztett közvetítő készü
lékkel.
Okoltcsányi Ferenc (1894-19541 1931 ben leifedezte a televízió céljait szol
gáló tükörcsavart, melynek gyakorlati kiviteleződre 1933-ban került sor.
Tihanyi K álm án <1897-1947) feltalálta és 1926-ban „Radioscop" néven sza
badalmaztatta a korszerű k é p c s ő előfutárát. Angol es francia szabadalmában vi
lágosan leírja a töltéstarolást es a képfelvevő csőnél a toldalékcső alkalmazását.
Ez tette lehetővé a képoldalon való letapogatást, ami a korszerű ikonoszkop alap- követelménye
B író László Józsefi 1899-1985) hírlapiró 1938. április 25-en szabadalmat je
lentett be Budapesten egy g o ly o srendszerű töltőtollra. 1939-l)en Párizsba, majd Argentínába ment, ahol eljutott az iparilag tömegesen gyartható megoldásig. A golyöstollra 1943. június 10-én kapott argentin szabadalmat Argentínában Eterpen néven 1945-től árusítottak. Angol neve — Biro-pcn - alkotójára emle- keztet
Goldm arkPéter]Wro/v< 1906-1977) mérnök, feltaláló 1940-rc kidolgozta az első. gyakorlatban használható 3^3 képsoros színes televiziórendszert. mellyel a CBS-társaság még ebln-n az evlx-n megkezdte kísérleti adasait. Másik jelentős ta
lálmánya az 1948-ban szabadalmaztatott mikrobarázdás hanglemez volt. Az tir- kutatáshoz szükséges űrtávközlési feladatok megoldásában is reszt vett. Munkás
ságért megkapta a le g ran g o sa b b amerikai tudományos kitüntetést, a „National
Medál of Science"-!. , ,
Heller Uiszló ( 1907-1980) az 1940-es éveklx-n kidolgozta az erőmüvek víz nélkül, levegővel történő hűtésére a „Heller-system néven azóta világszerte is merne vált eljárást. Rendszeréhez For& U bzh (1907-1985. aprobordas alumm.
um hőcserélőt fejlesztett ki. amely olcsón és viszonylag kis meretek mellett tud
ja átvinni a meleg vízből a hőt a hűtölevegől*. Az eljárást kettőikről
Hel-ler-Korgó rendszernek is nevezik. , . .
Kem ényJánosG > ^V < 1926-1994) budapesti születesu matematikus-filozó
fus - ak, Thomas E Kurtz matematikus kollegájával - a Basic szám,tr,gépes nye v létrehozója es a Dartmoulh-i Time-Sharing System, vagyis a számítógepek szink ron használatának kifejlesztője A „Three Mile Island amerikai atomerőmű
. i i .. i v/iikseues tavas atok megtetelere c.aner elnök u /e m z a v a ta n a k kivizsgálásán! es a szuksckcnh *> ^
i i . , i Kemény Jánosi kerte lel A Kemenv
ve-liizottsagot alakított, m elyn ek vezele sert r v t i n e i i y . . . » , M K olyan * M l I r t a * * adót.. l « « r fogad,
•a d , kormány, hanem a * amcnkal egyito " m.nuul ha«nak» fal angol
•a d , kormány, hanem a * amcnkal egyito " m.nuul ha«nak» fal angol