A magyarok nem üres kézzel és nem üres fejjel jöttek a Kárpát-medencébe. Ta
nultak Európától és gazdagították a világot. A félnomád nép letelepedését köve
tő fél évezred során hazajuk a reneszánsz egyik műhelyét adó ország lett. Annak lelzésere pedig, hogy hova emelkedett Magyarország a reneszánsztól a századun
kig ívelő története során, Norman Macrea-nek, a The Economist volt főszer
kesztőjének, a japán gazdasagi csoda kutatójának 1992-lxm közreadott Neumann biográfiájából idézzük a magyar fővárost a XX. század kezdetén bemutató so
rait:
„A s z á z a d elején Budapest volt Európa leggyorsabban fejlőd ő metropolisa. Ez a város tudósok, művészek és leetulő milliomosok olyan seregét produkálta, amely csak Italia reneszánsz városállam aihoz fogható."
A honfoglalástól eltelt első évezred haladását jól érzékelteti az a tény, hogy a millenniumi emlékműhöz a kontinens első földalatti vasútján utazhattak a fő
városban az emberek.
Ha egy |elkepes vasúttal vagy autóval haladunk végig történelmünk küzdel
mekkel teli évszázadain - a honfoglaló harcosoktól a Nobel-díjas tudósokig, a földműves társadalomtól az információs társadalomig útközben a kultúra sok gazdagítójával találkozunk Kövid történeti bevezetésként bemutatunk néhány ki
emelkedő eseményt és személyt az előfutárok és az alapokat lerakók közül.
G azdaságföldrajzi és geopolitikai keretek
Őseink a népvándorlások korának mozgásai során a IX század vegén érkeztek hazánkba Hívásra jöttek, európai hatalmak szövetségeseként. Szvatopluk morva, Amulf keleti frank, majd Berengár itáliai unilkodo egymás közötti harcaiban, meg Bölcs Leó bizánci császárnak Simeon bolgár cárral vívott kereskedelmi háború
jában vettek igénybe a magyarok katonai szolgálatait.
1 ladi sikereik igazolták hírüket Ebben jelentős szerepet játszott olyan eszkö
zök sora, mint a visszacsapó ij. amellyel a nyugatiakat lényegesen meghaladó távolságra lőhettek, a zabla, amely iranyithatóvá tette a lovat, az olyan nyereg, amely kevéslx* szorította el a ló tüdejet, így növelte teljesítőképességet, a kengyel, amely által felállva nyílazhattak hátrafelé, de maguk a tenyésztett lótipusok, és főleg az olyan lovasok, akiket kicsi koruktól a fizikai nehezségeket elviselő, edzett és magas küzdőszellemű harcosokká neveltek
Hzek azonban csak a nyugatiak felé biztosítottak számukra fölényt, mert az ijfeszítő sztyeppa lovas népek között általánosan elterjedtek voltak ezek az eszközök és tulajdonságok A magyarok, miközlvn győzelmeket értek el nyuga
ton. súlyos vereséget szenvedtek el a besenyőktől keleten, akik elűzték őket Etel- kozi otthonukból Kénytelenek voltak tehat új hazát keresni, melyet a Karpat- medencélx-n találtak meg A terület fokozatos birtokbavétele H92-tól több sza
kaszban történt, a Dunántúl, az egykori Pannónia csak 900-ra lett Magyarország resze. De a nép döntő része a katonai előőrsök után már 895-ben kötelékben at lépte a Kárpátokat, és 896-ra az új otthon alapítása megtörtént.
A magyaroknak e terségben való letelepedése és fennmaradasa egyedülálló történeti telt Ugyanis a IV. századtól közel egy évezreden át Nyugat felé áram
ló sztyeppei nepek mind eltűntek a történelem színpadáról, beleértve a hunokat és az avarokat is. E régióban a messze Keletről jött népek közül a magyarság volt az egyedüli, mely politikai és kulturális identitásának fenntartásává! tudott meg
gyökerezni, eredetiségének, sajátos értékeinek megőrzésével és gyarapításával vált szereplőjévé az európai történelemnek.
Mi ennek a titka? Nem az, hogy jó katonák voltak. F. regió geopolitikai fekvése okán a honvédelem képessege a megmaradásnak csak szükséges, de nem elegse- ges feltétele. Hiszen |ó katonák voltak a hunok is, az avarok is, és hova lett a biro
dalmuk? Az, hogy Kárpát-medencei otthonunkban 1100 év után is mi magyanil gon
dolkodhatunk és beszélhetünk, a honfoglalás sikeres katonai vállalkozásának és az ezzel párosuló honalapítás sikeres gazdasági vállalkozásának együttesen köszönhe
tő. A megmaradásért és felemelkedésért vívott s< >k évszázados küzdelemén a kul túra, s ennek alapja, a gazdasági-gazdálkodási kultúra jelentette a döntő tenyezőt.
A magyarok cselekedetei es nagyjai______________________________________________ 24
Történelmi léptékű társadalm i tanulás
Magyarország a honfoglalás idején földrajzilag egybeesett a Kárpátok hegy- koszoaijaval s az általa közrefogott medencével. Európa három nagy ökológiai régiója találkozott és keveredett ezen a Közep-Duna-medencenek is nevezhető te
rületen. Mindhárom tájtípus sajátos gazdálkodási módot irt elő' a mediterrán egy
részt fák, bokrok, indák terméseit, a bort az olajat, a fügét, a diót, másrészt a ju
hászaira alkalmas mezőhavasok füvei kínálta, az atlanti a lombos és tűlevelű er
dők irtásain a szántógazdálkodásnak nyújtott otthont, míg a kontinentális a nagyállattartasra biztosított tágas legelőket.
A háromféle tájtípus keveredése egyreszt vonzotta azokat a népeket, ame
lyeknek gazdasági kultúrája egyik vagy másik tájtípusnak megfelelt, ugyanakkor azonban korlátozta is terjeszkedésüket a számukra idegen másik két tájtipus jelenléte. Bárhonnan vándorolt be ide egy nép, semmikeppen nem boldogult a megszokott gazdálkodással. Az állattartóknak több szántóföldet kellett törniük, a földművelőknek több .illatot kellett tartaniuk, mint addig.
De meg ez sem volt elég a meggyökerezéshez, mert a Kárpát medence még egy egészen különleges sajátosságot is tartogatott meglepetésül a bevándorlók
nak. éspedig a viszonylag száraz éghajlat ellenére igen nagy vizbőséget. A liegy- koszoru övezte medence különböző részein egy időben lehetett aszály és árvíz.
A Kárpát-medence belsejének mintegy harmadát az év nagyobb részében vízzel borított ártér foglalta el
Ebből az utóbbi kétszáz év folyamán a vízszabályozássa 1 mintegy 2,5 millió hektárnyi szántóföldet nyertek, többet mint a Németalföldön, Angliában, a Pó és a Loire völgyében együttvéve. F nagyszabású vi/telenítés előtt azonban ezen a hatalmas víz járta területen sajátos ártéri gazdálkodás alakult ki.
25 Töncnelmi léptékű társadalmi tanulas
.-1 Kárpát-m edencegazdasági tája i a k ö z é p k o rié n (M akkai László nyom án)
Ennek a tevékenységnek nemcsak a gazdag halfogás volt az eredménye, ha
nem a friss vízzel ellátott holtágak .szigetem folytatott földművelés és állattartás, valamint gyümölcstermesztés. Az ártéri gazdálkodás egész Európában ismeretlen, sokoldalú vízhasználatot es viszonylagos |ólétet biztosított. Ebben összegezhet
jük - Makkai László nyomán - eleink sikereinek egyik alapját.
Ez a részben pásztorkodó, részben földművelő és halászattal kiegészülő gazdálkodás tette lehetővé a magyaroknak, hogy a Kárpát-medence sajátos viszo
nyaihoz úgy alkalmazkodjanak, ahogyan az addig egyeden bevándorló népnek sem sikerült.
Ez az alkalmazkodó készség történelmi léptékű tanulásifolyam at etethnénye, amely Ázsiától Közép-Európáig, közelebbről az Ural hegyseg nyugat-szibériai ol
dalán levő őshazától a Kárpát-medencéig való több évszázados vándorlásában alakult ki. Ennek során őseinknek igen változatos életfeltételek között kellett helytállniuk, váratlan veszélyekre kellett felkészülniük. Ezért létfontosságú volt a jó tájékozódás, a leleményesség, magát a legváratlanabb helyzetekben is felta
lálni tudás, a nyitottság minden újra, minden változásra, egyszóval a kreativitás és kooperativitás A népvándorlás során alakultak ki a megmaradáshoz, az életrevalósághoz szükséges alapvető tulajdonságok: intelligencia, rugalmasság, tolerancia.
A magyarok hosszú útjukon sokféle néppel érintkeztek, keveredtek, azoktól sokat tanultak, saját kultúrájukat továbbfejlesztettek és multikulturális műveltség
gel, benne |elentős technikai kultúrával érkeztek Közép-Europába Ennek egyik tükre Ósmagyar szókincsünk, Az Arpád-korban a különböző technikai létesítmé
nyek s azok tartozékai, tárgyi fogalmak, anyagi tulajdonságok, szerszámok kife
jezésére használt szavaink jelentős része ősugor eredetéből kitűnően már az ős- hazáhan is évezredek óta használt szó volt. íme egy csokor Losy-Schmidt Ede gyűjtéséből a magyar nemzet legszélesebb rétegében is ismert és használt, hon foglalás előtti ősugor szavak közül:
Híd, kő, út, ház, küszöb, kapuküszöb, víz, ón, ólom, ezüst, arany, hamu, vas, ér, csomó, tó, láp, jó (folyó), sellö, fa, szil, fű, hars, héj, fedél, falu. háló, ár, fa
zék, nyél, part, por, fagy, gőz, hó, hév, hely, hüvely, telek, erő, mű, műves, rost, fa, verem, homorú, hosszú, kemény, keserű, lapos, lassú, mély, meleg, száj, szád, szál, szár, szárny, szeg, szög, szék, szén, szer, szíj, szíjgyártó, kerékgyártó, sző, szövőszék stb. Vagy az igetövek közül: gyújt, gyárt, mer, tár. tart, tér, tilt, tol, szab.
sző, zár, nyújt, fed, fejt, fér, fon, fúj, függ, fut, forog, fordul, farag, forrad, forr, for
ral, fő, vág, váj, varr, véd, ver, vezet, von, mozog, rak, reped, repeszt stb.
A régészeti leletek ezt megerősítő és kiegészítő tanúsága szerint nagy mes
terségbeli tudású, igen kepzett nyergeseik, íjkészítőik, szíjgyártóik, fegyver- műveseik, kovácsaik, ötvöseik voltak. A honfoglaláskori tarsolylemezek mutat
ják, hogy milyen műszaki tudással, kézügyességgel es művészi formakinccsel ren
delkeztek
Hasonlóan gazdag ismeretekkel bírtak a tájékozódásban használt csillagászat, a haszonnövények termesztése, a lovak mellett a szarvasmarhák és a juhok te
nyésztése, az eredményes halászathoz szükséges zsilipelés, az egészségügy (or
vosi ismeretek a szülészettől az agy sebészetig) és a kereskedelem terén. Érdekes
ség, hogy már ismerték a mai levespor (leveskocka) korábbi megfelelőjét is A magyarok cselekedetei és nagyjai______________________________________________ 26
27 1 öncnclmi Icptcku társadalmi tanulás
Honfoglaláskori bajkorong (Rakam az-Tunkzi-partrvl)
Tanolylttmez ((íalgöcról)
a hosszú utakra porított főtt húst vittek magukkal, melyből forró víz hozzáadá
sával levest készítettek.
A sokoldalú gazdálkodási kultúra kiegészült a beilleszkedés es befogadás, a tolerancia és szervezés készségével. A magyarok a Kárpát-medencébe mar ver
tikálisan is tagolt társadalmi struktúrával érkeztek. A népesség jelentős részét al
kotta a magyar etnikumú termelő-gazdálkodó réteg. Ezért saját gazdasági alap
jukon építhettek fel társadalmukat, államukat.
A letelepedés sem az itt talált népiekre rátelepúlés, hanem közéjük település formájában történt. Együttélésük a kölcsönösen előnyös tolerancia társadalmi ta
nulását jelentette. A földeken, banyakban, műhelyeklien folyó munkákkal, a csa
ládok tízezreinek békés házat-hazát építésévé! egy új európai ország született, amely aztán egyik pilléré és gazdagító ja lett a korabeli európai társadalomnak és a múvelt világnak.
A magyarok cselekedetei és nagyjai_______________ _________________ 28
Á llam alapítás és iskolaalapítás
Ha tekintetünket az allamalapítás közelgő millenniumára fordítjuk, akkor nagy
jaink sorában világító fényben tűnnek elő történelmünk azon bölcs államfői, akik a magyarság sorsdöntő válaszútjain megtalálták a helyes irányt es azon vezették előre országunkat Ilyen államfők voltak Géza nagyfejedelem (?-997) és fia, Ist
ván király ( 1 0 3 8 ) .
A honfoglalást követő évtizedekben a katonák folytatták a kalandozáso
kat, de 955-ben Augsburgnál súlyos katonai vereségei szenvedtek a nemet bi
rodalomtól, s a 9',0-es Arkadiopolisz melletti vereséggel a bizánci birodalom felé is lezárult a kalandozások kora. Végveszélybe, válaszút elé került a ma
gyarság.
E veresegek világosan jelezték, .le kell szállni a magas lóról”, le kell zárni a kalandozások korát. A honszerzést a honvedéssel váltva fel egyik kézben kardot tartva, de másikkal az eke szarvát fogva a rablógazdálkodásról a termelő gazdál
kodásra kell a súlypontot áthelyezni, és a korszerű állam megteremtésére kell összpontosítani az egesz ország minden erejet.
Az, hogy a magyar nép Nyugat es Kelet között ezer esztendővel ezelőtt nem roppant össze, döntő részben Géza és István érdeme. A lazán kapcsolódó tör
zsekből az ó munkájuk kovácsolta össze szilárddá két emberöltő alatt az új ma
gyar államot, es az ó vezetésükkel illeszkedett be a magyarság a földműves tár
sadalomba és az európai országok közössegébe
Egy évezrede, 99~ ben hunyt el az Apa és lepett örökébe a Fiú, mégpedig az összetartozás és történelmi folytonosság hangsúlyozott tudatával Ezt példázza kö
zös emlékmúvük, a pannonhalmi iskola alapitó oklevelének rvnovációja, amely
ben István már mint megkoronázott király így örökíti meg atyja alapítói szerepét:
„...apannonhalm i Szent-Márton mén alvánk á lla l megkezdett a Isten segélyétvlál tahink lelkünk üdvére s országunk állandóságára heivgzett monostora " Géza az alapító, István, aki folytatta apja müvét és betetőzte azt E/ nemcsak a pannon
halmi monostor tekintetében igaz, hanem az egész államszervezet korszerűsíté
se. a keresztény királyság tekintetében is,
29 AJIamalapitas c-s i.skolaalapitas
Attila király
Árpád ivzér(H'Ztt fi^edvlvm fut fá n király
Az állam telepítéséhez a tulajdonlásban, illetve a gazdálkodásban végbement- vegrehajtott gyökeres fordulat adta az alapot. A nomád társadalomban az állattar
tás a gazdasági alaptevékenység, a mobil értékek, az ingóságok jelentik a fő tulaj
dont A meggazdagodás legkönnyebb módja pedig az, ha kalandozásokban körbe- lovagoljuk Európát, leöldössük az embereket, összeszedjük a kincseket, amiket berakunk a zsákba (bezsákmányolva kizsákmányolunk). A letelepedéssel megnő a földművelés szerepe. A földműves társadalomban az ingatlanok feletti rendel kezes, a földtulajdon (a hozza tartozó földművesekkel) a fő vagyontárgy, akié a föld magántulajdona, azé a jövő.
A nomád társadalomban a gyula, a tényleges vezer mellett csak eszmei ha
talommal bírt a kende/kündii, a szakrális fökirály. A külföldi kalandozások rablóhadjárataiban sem vett reszt. Otthon maradt, s a honalapítás atyja, a békés országépítés szellemi vezetője lehetett A letelepedés gyökeres fordulatot hozott, megnyílt annak lehetősege, hogy ö illetve családja legyen a legnagyobb földes
úr, tehát a reprezentatív politikai főhatalom mellett a materiális gazdasagi fő
hatalom tulajdonosa is, erre támaszkodva tényleges politikai egyeduralkodó, s utóda az európai uralkodók körébe befogadott koronás király.
Ez Árpád idején meg a jövő méhében rejlett, utódai sorában talán már Tak
sony meglátta ezt a távlatot, és amikor a kalandozások korát le kellett zárni, Gé
za biztos kezzel a maga (és országa) javára fordította a magyar történelem me netél. „Isteni tanácsra" elbatarozta P annónia korszerű állam m á alakítását és gaz
dagítását, im m áron nem rablásból szárm azó jogtalan zsákm ányokkal, banem gazdálkodásból eredő jogos jövedelmekkel.
Első lépesként 973-ban nem hadat, hanem követséget indított útra nyugat fe
lé, es főemliereivel felvette a kereszténységet. A követeket kereskedők követték Rátette kezet az ország gazdasági vérkeringésének fő ütőereire A jó gazdálko
dást a műveltség terjesztesével párosította. Mint láttuk, Géza alapította meg Ma gyarország első iskoláit is.
Uralkodása idején a tolerancia és befogadás tradícióteremtö Ixilcs kép
viselőiéként megnyitotta a határokat az anyagi és a szellemi kultúra embereinek és nagyszámú jövevenyeket fogadott be. „M ind Géza király és Szent István ide
iében, m ind más királyok, napjaiban jöttek aztán Vngriáha csehek, lengyelek, gö
rögök. spanyolok, izm aeliták, vagyis szaracénok, bessusok, örmények, szászok, türingiaiak, beisiaiak és Kenus vidékiek, kum ánok. latinok - örökíti meg a Kepes Krónika.
Magyarország sokszínűségé a honfoglalással bejöttek és az itt találtak mellett további nepekkel gazdagodott s lett a magyarok szerve zése vei-vezetése vei, kü
lönféle népekből származó emlxTek kozós vállalkozása.
Géza a maga korának legmagasabb mintáihoz mérte népe és maga ezt meg
alapozó tennivalóit. Negyedszázados umlkodasa alatt, 972 és 997 között méltó párja, Sarolt fejedelemasszony segítségével lerakta a korszerű állam alapjait, le pésről lépesre megoldotta mindazon problemak.it, amelyek a magyarság és az ország jövője szempontjából sorsdömőek voltak. Es felnevelte fiában méltó utódját, akinek átadhatta a hatalmat, biztosította műve folytatását.
István király korában megkezdődött Magyarországon a pénzérmék verése. A
„Stephanus Kex" feliratú ezüst féldénár (obulus) Európa szerte elterjedt, kedvelt A magyarok cselekedetei és nagyjai______________________________________________ 30
31