ARÁNYI LAJOS

(Rév-Komárom. 1812 m á j 29- Nagymaros, l8 8 ?.jüL 29.)

Szülei nagyenyedi Lostainer Antal kir. só- pénztámok és neje: Pillér Anna. Elődei a címerükben zöld békát viselő, Maisch-féle nemzetségből eredő, Enyeden letelepült szászok, akik magyar nemesek voltak A.

L. Budán nagybátyáknál kiváló nevelte­

tésben részesült. A gimnáziumot részben Budán, részben Pesten végezte Remete, később misszionárius akart lenni Először bölcsészetet tanult, majd jogi pályára lé­

pett. Az 1831. évi kolerajárvány hatására tért át az orvosi pályára. 1837-ben szerez­

te meg orvosi diplomáját. Két évig tanárse­

géd volt Bene Ferenc belklinikáján.

Külföldi tanulmányunkra utazóit Olasz­

országba és Bécsbe. Itt összesen 5 évet (öl­

tött, és orvostudori okleveléhez megsze­

rezte a sebésztudorit, a szülész- és sze­

mészmesterit is. Négy éven át Kari Roki- tansky (1804-1878) mellett tanulta az új orvosi tudományi: a kórbonctani.

1844-ben lért vissza Pesl-Budára, ez év­

ben magyarosított névvel. Fizetés nélküli rendkívüli tanár lett, hat éven át saját költ­

ségén bérelt helyiségben tanította az új (udományt A szabadságharcban önkéntes nemzetőr főorvos volt, ezért hét hónapon ál állásából felfüggesztették, így a kór- bonctan tanítása 1851-ig szünetelt. 1860- ban nevezték ki rendes tanárrá, profesz- szorsága 1873-ig tartott

Kutatásokat végzett az oedema, a fulla­

dás, a narkózis, a szívműködés egyes problémáival kapcsolatban. Az első ma­

gyar kórbonctani tankönyv szerzője (A kórbonctan elemei Buda, 1864 ).

Műkő-129 _Árkay dése sokrétű volt. 1844-hen Becsbe küld­

ték az uroscopia tanulmányozására Erről egy vándorgyűlésen számolt be, mint ahogy számos fórumon publikálta kór­

bonctani tapasztalatait. Szereplései ese­

ményszámba mentek. Tanszékén jogászok számára törvényszéki orvostani adott elő.

Az életmentés tanát bevitte a papnevel­

dékbe Húsz éven át tanította a medicina pastoralist is. Az életmentés tanát a „Nép­

tanítók Lapjá"-ban közölte, táblákat raj­

zolt és ezeket magyarázatokkal látta el a budapesti mentőegyest)let részére.

Ha pihenni akart, csak tevékenységet változtatott. Rajzolt, festett vagy a régé­

szénél foglalkozott, sokat utazott Ország szerte agttációt folytatott az 1853- évi tűz­

vész után pusztulásnak indult vajdahu­

nyadi vár megmentéséért, elvégezte a vár felmérését és leírását Az udvari kegy ezért a „hunyadvári" előnéwe! jutalmazta Buda történeti nevezetességű helyeinek emlék­

táblával történő megjelölése is neki kö­

szönhető. Trefort Ágoston miniszter meg­

bízása alapján a Pest megyei műemléke­

ket, templomokat felmérte, rajzokkal il­

lusztrált jegyzeteit levéltárba helyezte, ili. a régi templomok adatait az „Archeológiái Értesítődben közölte. Kórbonctani múze­

uma számára természetim készítménye­

ket alkotott, ennek érdekében München­

ben tanult, itthon pedig elsajátította az esz­

tergályos mesterséget Része volt Schor- dan Zsigmond szobrának megalkotásá­

ban is.

Alapítványt tett, aminek kamataiból évenként a legjobban fogalmazott bonc- (egyzőkónyv és a legsikerültebb szövetta­

ni készítmény szerzőjét jutalmazták Kora természetgyógyászait is megláto­

gatta, hogy tevékenységüktől tájékozód­

jék. Sokrétű tapasztalatait külön könyv­

ien írta le 1846-ban. Megtanult hélienil is, hogy a Talmudból közvetlenül meríthes­

sen. Számos kórbonctani műszót alkotott, amiben szerepet játszott nyelvtudása is (angol, görög, német, olasz) Szépirodalmi művet is írt

Irodalom

HONTI József: A. L. (1812-1887) élete és m u n ­ kássága Orvosi Hetilap, 135, 1994.

Hotui József ÁRKAY ALADÁR

(Temesvár, 1868, febr I.- Btitlapesl, 1932febr. 2.)

A XX századi magyar építészet sokoldalú alakja, építész, festő- és iparművész volt egy személyben Édesapja jómódú iparos volt. aki családjával 1874-ben Pestre költö­

zött. Itt végezte tanulmányait Már a gim­

náziumban kitűnt rajztudásával, tanára buzdítására a régi budai utcák részleteit, romantikus hangulatát festette 1886-ban beiratkozott a Műegyetemre, de közben tovább tanult festeni Karlovszky Bertalan­

tól abban az iskolában, ahol Székely Ber­

talan, Lotz Károly, Kernstok Károly is taní­

tott 1892-ben és 1900-ban rövid ideig épí­

tészetet és festészetei tanult a párizsi Academie desBeaux-Arts-on. Közben Zü­

richben is dolgozott. A kilencvenes évek elején a bécsi Gellner és Hellmer cég, illet­

ve a salzburgi színház és a pesti Soly- mossy Orfeum munkálatait irányította Ha­

zatérve Hauszmann Alajos mellett dolgo­

zott a budavári Királyi Palota építkezésé­

nél. 1894-ben belépett apósa, Kallina Mór irodájába. Együtt tervezték a Honvédelmi Minisztériumot és a Honvéd Főparancs­

nokság (II. világháborúban elpusztult) épülettömbjét. Később elváltak útjaik, mert Kallina megmaradt az eklektika mel­

lett, ő pedig igyekezett túllépni azon Még együtt tervezték a Budai Vígadó épületét, melynek 1897-ben kezdték meg a kivite­

lezését 1899-ben már önállóan vett részt a Szépművészeti Múzeum tervpályázatán, ahol III. díjat nyert. 1900-tól önállóan dol­

gozott, néhány pályázaton társult sógorá­

val Kallina Gézával 1913-ig viszonylag kevés terve valósult meg, mert modern irányba haladó építészeink általában keve­

sebb munkát kaptak. Ebben az időben foglalkozott szobortatapzat-iervezéssel és

Aricay 130 készített csillánervet is. Grafikai munkál,

tervvázlatai, pályatervei - a kevés megbí­

zás ellenére is - jelzik művészi felfogását 1905-ben építette fel az Andrássy út és a Hősök tere sarkán a Babochay-villát, az el­

ső új stílusú épületet ezen a reprezentatív főútvonalon. Ennél az épületnél új oldalá­

ról mutatkozott be: Lechner hatására az eklektika utolsó maradványaitól is meg­

szabadult. A magyar szecesszió és a mün­

cheni Jugend-stil elemeit korszerű alapraj­

zi szervezésre törekedve olvasztotta össze, s korának jelentős és harmonikus sze­

cessziós épületét alkotta meg, mely egyen­

rangú volt a hasonló törekvésű külföldi al­

kotásokkal. Néhány kisebb jelentőségű terve után 1910-1913 közölt épült fel a Ráth György utcában a bírák és ügyészek lakótelepe. A villanegyed korszert alapraj­

zi elrendezésű, változatás hangulatú külső megjelenésű épületei utolsó állomása Á.

A. azon korszakának, melynek legjellem­

zőbb törekvése az új építészet kikísérlete­

zése, az egyéni hang megtalálása volt 1911-ben kapott megbízást a Városligeti fasori református templom építésére, a hozzá kapcsolódó lelkészlakkal és tanonc- otthonnal. A görög-kereszt alaprajzú, ku­

polával lefedett belső tér nagyszert térha­

tást ad, külsejének látványosabb része a színes majoltkával díszített főbejárati rész Az 1. világháború hatása érződött az építészetben is, csökkent a lehetőségek száma, mégis több pályázaton sikeresen szerepelt. 1923-l>an a zalaegerszegi temp­

lom építésével indult meg az a korszaka, melyben hét új templomot épített. Ekkor tervezte a városmajori kis templomot, mely lornácos, félnyeregtetős bejáratával, változatás tetőformájával erdélyi hangula­

tot idézve a magyaros építészeti stílus ké­

sői alkotása. 1925-ben tanulmányutat tett Franaaofszág-Belgium- I lollandia-Auszc- ria útvonalon. Ez az út nagy hatással volt ni, hazatérve tapasztalatairól előadásaiban és két nagyobb cikkben számolt l>e

Újabb jelentős alkotása a GyŐrgyárvá- rosi rk templom (1928), mellyel elméleti­

leg eljut a modern építészethez. Külső megjelenésében jó arányú, monumentális épület, mely egyszerű eszközökkel, vilá­

gosan tükrözi a belsőt, megjelenése festői szinhatásokra épült. Ezt követően a buda­

pesti Madách-sugárút indítására kiin pá­

lyázaton vett részt, nagyvonalú, városképi szempontból szép terve 1. díjat kapott, de nem valósult meg. 1931-től haláláig dolgo­

zott a második városmajori templom ter­

vén, melyet befejezni már nem tudott. Fia, Bertalan valósította meg jelenlegi formájá­

ban. aligha dönthető el, hogy a felépült templomban melyikük felfogása milyen mértékben tükröződik.

Irodalom

LYKA Károly: Á, A . Magyar Művészet, 1932,;

MAGYAR Vilmos: A. A Magyar Mérnök- és Épí­

tész Egylet Közlönye, 1932.; DEKCSÉNYI Ba­

lázs: Á A-, Ilp., 1967; Magyar Művészet lip., 1981.

kelt 1864-ben, majd Temesváron nyitott műhelyt. Feltehetően az egyesülni készü­

lő főváros építési konjunktúrája csábította pesti áltelepülésre 1869-ben. A romanticiz- mus időszakában lehanyatlott kovácsolt- vas-művesség az 1870-es évek második felétől indult ismételt fellendülésével mű­

helyében a művészi kovácsolás kapta az elsőbbséget, és a történelmi stílusok egy­

más utáni felidézésével, valamint azok­

nak saját egyéniségéiből fakadó átkötésé­

vel kováooka munkáinak sorát A 19 szá­

zad utolsó két évtizedében műhelye a ha­

zai műlakatosság egyik fontos központjá­

vá növekedett. A fővárosi díszítő alkotása­

inak sorából külön is kiemelendő a New York palota és a Fonciere Biztosító Társa­

ság Andrássy út 2 sz palotájának kapuja, az Andrássy út 21., 62., 8^-#5., a Szabad­

ság tér 14 sz házak, a Stefánia út 95. sz.

131 Árkövv alatti, egykori Haggenmacher-villa attrak­

tív vasmunkái, a volt honvéd főparancs­

nokság Dísz téri palotájának rácskapuja, a Nyugati pályaudvar és a II. világháború­

ban elpusztult F.rzsébet-hid vasdíszei, az egykori Balxxhay-villa 1935-ben lebontott kerítése, a volt Lipótvárosi Kaszinó Zrínyi utcai épületének rácsai és még sok más attraktív kialakítású műve A művészi ko­

vácsolásban szerzett gyakorlatát iparmű­

vészeti tárgyainak sora is jelzi, ezek |ava része kiállításokra készült vagy templomi felszerelésként, esetleg lakáshasználati tárgyként funkcionálnak. Már az 1885. évi országos kiállításon feltűnést keltett rézből domborított középkori apród szobra, az 1896. évi ezredéves országos kiállításon Deák Ferenc és Liszt Ferenc domborított reliefjeivel aratott elismerést, plasztikai re­

meklésével bizonyítva az ötvösszerszá­

mok használatának elsajátítását 1889-ben a Fővárosi Képzőművészeti Bizottság vas­

tól készítendő díszkúlra kiírt pályázatán vett részt és tervével építészeket is mege­

lőzve első díjat nyert. A díszkutat a Gizel­

la téren (ma Vörösmarty tér) kívánták fel­

állítani, majd a Vámház téren lévő parkban szemelték ki helyét, megvalósítása végül is elmaradt. Á S. üzeme századunk elején már hadfelszerelési cikkeket is gyártott, szállí tója volt a közös hadseregnek és a honvéd­

ségnek, ettől kezdve gyárában a művészi kovácsolás már alig jutott szerephez, de az 1880-1900-ig terjedő időben készült alko­

tásai közül sok európai színvonalú.

Irodalom

l’EREHÁZY Károly. A magyar historizmus ko- WSooltvas-művességének |eles mestere- A S.

F.pilé.v és Épltészettudomány 17. 1895 Pereházy Károly

ARKÖVY JÓZSEF (Huriapcst, 1851 febr.8.- HueJaffvU, 1922. m áj 19)

Apja, Arnslein József fogász, 1862-1 x-n kért névváltoztatási Szülei papnak szánták, de

ö 1870-től a pesti Tudományegyetem or­

vosi karára iratkozott be Másodéves me­

dikusként Thanhoffer Lajos felügyelete mellett állati fogcsirák átültetésével kísér­

letezett, szigorló orvosként az élettani in­

tézetben gyakornok. 1876-ban szerezte meg orvosdoktori oklevelét, 1877-ben se­

bészdoktorrá és fogászmesterré avatták Végzése után Angliában, Francia- és Né­

metországban tett tanulmányutat. Hazaté­

rését kővetően után magángyakoriatoi folytatott, majd 1891-ben magángyógy­

intézetet nyitott, ahol kizárólag szegények fogbetegségeit kezelte. 1881-ben a bp.-i orvosi karon a fogászat magántanára, he­

tente három alkalommal 2-2 óra elméleti előadást tartott, konzerváló kezelést, fog­

húzást és szájsebészeti műtéteket muta­

tott be. 1888-tól a Szent Rókus Kórház fő­

orvosa, 1890-től a bp.-i Tudományegye­

tem Fogászati Klinikájának igazgatója, amely 1890 febr 9-én nyílt meg Egyetemi Fogászati Intézet néven. 1892-től a fogá­

szat nyilvános rk. m., 1906-tól 1918-ig nyil­

vános rendes tanára a bp.-i orvosi karon.

1906-tól a kultuszminiszter rendeletére az Egyetemi Fogászati Intézet nevét Stomato- lógiai Klinikára változtatták. Új épületét - Árkövy tervei alapján - 1909-ben adták át. Nevéhez fűződik a Fogorvosok Egye­

sületének (1879) és a Budapesti Kir. Or­

vosegyesület Stomatológus Szakosztályá­

nak (1896) megalakítása, majd a Stomato- lógusok (Fogorvosok) Országos Egyesüle­

te (1896) megalapítása 1902-ben megala­

pította a Stomatológiai Közlemények című folyóiratot, amelynek első főszerkesztője lett A Nemzetközi Fogorvosok Társaságá­

nak örökös tiszteletbeli elnöke (1909), több külföldi fogorvosi társaság tagja Szé­

les szakirodalmi munkásságot fejtett ki, a tudományos hazai fogorvosképzés megte­

remtője. A fogorvoslás területén elévül­

hetetlen érdemeket szerzett hisztológiai kutatásaival, diagnosztikai és terápiás eljá­

rásaival, kutatásaival hozzájárult, hogy a fogászat egzakt szaktudománnyá vált. A logbetegségek kórbonclanának kutatása­

Asbóth 132 ival, a fogászai! diagnosztika fejlesztésével

nemzetközi hírnévre is szert tett. Érdeme­

ket .szerzett a logtömés technikájának fej­

lesztésével is A Budapesti Orvostudomá­

nyi Egyetem (SOTE) Egyetemi Tanácsa 1963-ban kétévenként kiosztásra kerülő Árkövy József-emlékérmet alapított.

Fő műve

Diagnnxtik dér Zahnkrankheiten und durch Z ühnleiden b eding en Kiefererkrankunge

Stultgart, 1885.

Kapronczay Károly

ASBÓTH OSZKÁR

(Pankota, Arad m., 1891 m árc.}!.- Budapest, !960.febr27.)

Aradon nevelkedett és itt kezdte repülő- gépsárkány-kísérleteil 1908-ban. Mint ko­

rának több kísérletezőjét, a repülőgépek mozgásának stabilizálása foglalkoztatta, ennek megoldására több szerkezetet ké­

szített. Egy ilyen modelljét elküldte Becs­

be a Légjáró Csapatok parancsnokságá­

nak. így neve ott is ismertté vált. Katonai szolgálatra is Fischamendre rendelték, a

légcsavarkísérleti állomásra.

Az első világháború alatt a légcsava­

rok kísérleti kiválasztásában működött közre a különböző repülőgéptípusok és - motorok igénye szerint Kitűnően megta­

nulta a légcsavarok szerkesztésének és fejlesztésének szabályait. Ennek nyomán saját szabadalmat nyújtott be egyszerűb­

ben gyártható, egyenes élű, jobb hatásfo­

kú légcsavarforrnákra Az új A-íéle lég­

csavarokat használták az első világháború több hadirepii ló-típusán.

légcsavarjainak sorozatgyártására 1918- ban gyár létesült a Monarchia legnagyobb repülőgépgyára mellett ELMA (Első Lég­

csavar Művek Albertfalva) néven, melynek műszaki vezetését az összeomlásig látta el A hálxini után új légcsavar üzemet lé­

tesített „Express" néven, amely a repülési lilalom alatt 1922-ig főleg siklóhajókhoz gyártott légcsavart és vlzijárművekhez

ha-jócsavan. Ez az üzem a tilalom feloldása után A. O. Repülőgépgyár néven alakult újjá Budapesten, szabadalmazom faépíiésü könnyű autókarosszériák, repülőgépek, légcsavarok és hajócsavarok gyártására.

Itt épültek többek között Rotter Lajos

„FEIRÓ-I” és a műegyetemi sportrepülők Lampieh L-l gépének törzsszerkezetei.

1928-tól folytatta azokat a függőlegesen felszálló repulőgépkísérleteket, amelye­

ket 1917-től Petróczy - Kármán - Zuro- vecz tervei szerint, gyors, függőlegesen felemelkedő, emelőcsavaros megfigyelő kosarakkal a hadsereg részére végeztek.

Kísérleteinek célja az volt, hogy a kötélen feleresztett és így stabilizált szerkezeteket, szabadon repülő és haladó repülőgépek­

ké fejlessze A löbb, mint két éven át foly­

tatott kísérletek során az egymás felett for­

gó, ellentétes forgásirányú, két nagy fa légcsavar több mint kétszázszor emelte fel szerkezetét pilótával a levegőbe. Elér­

tek közel egy órás föld feletti lebegést is, de szerkezetei a merev csavarok miatt, amint ezt Kármán Tódor már 1920-ban matematikailag bizonyította, haladó moz­

gásban vagy erősebb oldalszélben már instabillá váltak.

A. O. rendkívül jó íráskészségével, sok­

irányú nyelvtudásával és jó üzleti érzékkel ezeket a kísérleteit az egész világon pub­

likálta. így a nagy világlapok sűrűn be­

számollak a világ első sikeres „helikopter- repüléseinek” minősített hírekről. Szemé- lyétxm már akkor megvalósult az ideális

„menedszergerlípus", aki rendkívüli aktivi­

tását kísérleteivel párhuzamosan gyümöl- csóztetm tudta.

Közben itthon az automobilok légcsa­

varos hajtásával is próbálkozott. A kísérlet szerkezeti hiba miatt halálos balesettel végződött, amelyért elmarasztalták. Ekkor nagy nemzetközi hírét felhasználva, éve­

kig francia, angol, majd német cégeknél folytai la helikopter kisérleli munkáit 1941- ben Németországból hazatéri hajók lég csavaros lia|tásával kísérletezett és szakíró­

ként tevékenykedett 1945 után ezt foly­

133 Aschncr tatta, majd az Újításokat Kivitelező Válla­

latnál szakértőként dolgozott haláláig A repülőgépek légcsavarfejlesztésében és kísérleti munkáiban végzett tevékenységét ezidőben több hazai és nemzetközi kitün­

tetéssel honorálták.

Főbb rmívci

A légikftzlekedés egyik fontos problémája az állítható emelkedésű légcsavar. Motor. 1919., A repülőgép Bp , 1943 ; Az első helikopter Természet és Társadalom, 1955 , Az elsrt h eli­

kopter. Hp., 1956.; Géprepülés. Hp., 1957 Irodalom

G OHLKE, K Asboth-Steilschrauber. Flug- .sport, 1936.; .. stb. IS HODA András Ki volt A O.? LobogA, 1978. júl. 20 ; A O. munkássá­

gának átértékelése. Repülés, 1980; Sz J - Száz éve született A. O. ,A helikopter nem ábránd' Magyar Nemzet, 1991- márc. 27.1

\Vinkler László

ASBÓTH SÁNDOR (Keszthely, 181 1. dec. 18 - Buenos Aires, 1868 fan. 21.)

Édesap|a, Asbóth János, a keszthelyi ma­

gyar mezőgazdasági tanintézet, a Geotgi- kon tanára, majd igazgatója volt. Fivére, Lajos az 1848/49-es szabadságharcban a tábornoki rangig emelkedett. A. S. tanul­

mányait Selmecbányán végezte és Pesten tett mérnöki .szigorlatot 1836-től a marosi Ideiglenes Hajózási Intézet igazgatója, 1844-tól Temes vármegye építészeti igaz­

gatója volt A szabadságharcban mérnök­

kari tisztként szolgált, először Klapka György tálwrnok seregében, majd alezre­

desi ranglxm Kossuth L ajos szárnysegéde lett, akit önként követett az emigrációba.

Több országban dolgozott, végül az Egyesült Államokban telepedett le, ahol először mint építési rajzoló, majd mint mérnök egy bánya vállalkozásnál műkö­

dött közre, és ércbányákat tárt fel a Szik­

lás-hegységben. Később önállósította ma­

gát és acélöntődét létesített N ew Yorkban.

A város egyik tervező és kivitelező mérnö­

ki állását nyilvános pályázat tufán nyerte

el, ott városrendezési és -fejlesztési terve­

ken dolgozott. (Terveit 1933-ban a chica­

gói világkiállításon is bemutatták, mint olyan terveket, amelyek évszázadra előre figyelembe veszik a rohamosan fejlődő és épülő nagyváros minden igényét,) Tanul­

mányi társaságot is létesített az aszfaltbur­

kolás olcsóbb és tartósabb anyagokkal va­

ló helyettesítésének tanulmányozására Ó alkalmazta New Yorkban első ízben járda­

burkolásra a bitumenaszfaltot.

A z amerikai polgárháború kitörésekor hadiszolgálatra jelentkezett. 1861-1865 kö­

zött Lincoln hadseregében a háború egyik

v e zető parancsnoka volt, előbb dandártá­

bornok, később pedig Florida és Kentucky katonai parancsnoka. A z arkansasí Pea Ridge mellett folyó csatában súlyos fejse­

bet kapott. A polgárháború befejezése után, 1866 márciusában, kinevezték az Egyesült Államok első argentínai és para­

guayi követévé. Állomáshelyének elfogla­

lása előtt, sebesülésének kezeltetésére, rö­

vid időre Párizsba m ent. 1866-ban megér­

kezett A rgentínába, és az épp folyó dél­

amerikai háborúban békét közvetített.

Egészségi állapota azonban egyre rosz- szabb lett, és két év múlva Buenos A ires­

b e n meghalt. A z argentin kormány nem­

zeti gyászt rendelt el temetésének napjára,

A B u e n o s Aires-i a n g o l ó te m e tő b e n h e ­ lyezték ö rö k n y u g a lo m ra .

Irodalom

JOHNSON A (szerk ) Dictionary o f American Hiography Londorv-New York, 1928. 1 k n t ;

LÓSY-SCHMir>T Ede: A szabadságharc mér­

nökvezérei és mérnókvezetfíi. M.agyar Techni­

ka, 1948 ; ANTALL József: A. S. Élet és T udo­

Szerény körülmények között élő családból .származott Édesapja Nyitra megyei falusi

Aschncr 134 vegyeskereskedő volt. Iskoláztatására sem

igen tellett, mindössze négy polgári osz­

tályt végzett. Pályafutását kereskedóse- gédként kezdte, 1896-ban lépett be az Egyesült Izzólámpa- és Villamossági Rt. - a mai TUNGSRAM Rt. - jogelődjéhez, az előbb Egger Béla és Tsa., majd Egyesült Villamossági Gyár néven működő céghez, amelynek telephelye Budapesten a Hu­

szár utcában volt. A vállalat csak a század eleién települt át Újpestre, ekkor indult meg modern nagyvállalattá fejlődése - nem utolsósorban - azó tevékenységének köszönhetően.

Kistisztviselőként kezdte, sokáig szám­

lázással foglalkozott, ami lehetővé tette számára a vállalat teljes kereskedelmi for­

galmának áttekintését. Fokozatosan ke­

rült mind fontosabb beosztásba, végül ke­

reskedelmi igazgató lett, majd 1918 de­

cemberében az akkor már igen jelentős ipari nagyvállalat vezérigazgatója. Tevé­

kenyen együttműködött az 1924-ben létre­

jött nemzetközi izzólámpa kartell (Phoe- bus-General Patent and Business Deve- lopment Agreement) megszervezésében, amelynek löl>b ízben alelnöki, illetve elnö­

ki tisztét is betöltötte Ennek a tagvállala­

tok műszaki fejlesztését is kölcsönösen koordináló szervezetnek a legnagyobb iz­

zólámpagyártó vállalatok voltak a tagjai az amerikai General Electric, a holland Philips, a német Osram, a francia Com- pagme des Lampes, valamint Tungsram néven az Egyesült Izzó.

1944. március 19-én, amikor a németek megszállták Magyarországot, a Gestapo Aschnert az elsők között hurcolta el.

Mauthausenbe került, ahonnan egy fo­

golycsere révén sikerült 1944 decemberé ben Svájcba jutnia. A háború után a ma­

gyar kormány kérésére hazatért, és idős kora, valamint az átéllek ellenére töretlen akarattal ismét tevékenyen kapcsolódott az Izzó munkájába mim a vállalat alelnö-

gyar kormány kérésére hazatért, és idős kora, valamint az átéllek ellenére töretlen akarattal ismét tevékenyen kapcsolódott az Izzó munkájába mim a vállalat alelnö-

In document • MTESZ OMIKK (Pldal 130-154)