BENKO SÁMUEL (Kisbacon [Erdélyi 1743-

Mtskotc, 1825 ápr.25.)

Középiskolai tanulmányait Enycden, majd Debrecenben végezte. Németországban és Hollandiában tanult, majd Leydenben szerzett filozófiai doktori címet. Hazatérte után tanulmányait a nagyszombati egye­

tem orvosi karán, majd Budán és Pesten folytatta. 1778-ban orvosdoktori okleve­

let szerzett „De Insomniis" című disszertá­

ciója alapján

Borsod vármegye Physicusává nevez­

ték ki. s ebben a minőségében Miskolc városának közel fél évszázadon át volt or­

vosa,

A kórbonctani kutatás és a rendszeres járványügyi vizsgálatok elindítója Magyar- országon. 1781-ben népszerűsítő könyvet

173 Benyovszkv ir a hólyagos himlőről. 1782-ben kiadta a

„Topographia oppidi Miskoltz historieo- medicae" dmű könyvét, amelynek 30 fe­

jezetében felvázolja a város földrajzi fek­

vését, hosszúsági és szélességi fokát, a vá­

ros történelmét, természetrajzát, iparát és mezőgazdaságát, majd természeti és lég­

köri viszonyait tárgyalja. A hőmérséklet mérését naponta egy izhen végezte, reg­

gel 7 órakor. A légsúlymérő adatait is egy­

szer regisztrálta napjában. A széljárás ala­

kulását, páratartalmát, a csapadék megfi­

gyelésénél a viharos, a csendes változatot különböztette meg. Az ötkötetes „Ephe- merides meteoroiogico -medicae..." dmű (1802) munkájában már 15 év megfigyelé­

seit közölte. Az időjárási tényezők ismer­

tetése után, a megfigyelési időszakokban eszlek betegségek és azoknak a boncolá­

sai alapján feltételezett okait írta le, s végül terápiás tanácsokkal zárta fejtegetéseit. A könyvében közölt boncolási ismertetések B S.-t az első tudományos igényű magyar kórboncnokká avatják

A „Topographia oppidi Miskoltz histo- rico-medicae" munkáját a párizsi Királyi Akadémia 1783-ban dicséretben részesítet­

te. A párizsi akadémia által felvetett témá­

ról ir 1783-ban .Probléma Chyrutgicum"

címmel, műve Kassán jelent meg Vélemé­

nyét 43 pontban foglalta össze, a lelki iz­

galmak betegségokozó és betegség hosz- szabbító fajtáiról. Ez a munkája a nemzet­

közi siker után egy másik sajátos elisme­

résben is részesüli, egy példányát a bécsi losephinum megvásárolta A dijoni Tudo­

mányos Társaság pályázatán di|at nyert a lázról szóló értekezésével. 1784-ben a skarlátról írt tudományos munkát. 1787- ben egy nemzetközi pályázatra államtudo­

mányi munkát írt „Tentamen Philopalriae in Monarchiis et Aristocratls..." címmel, amely a mantovai akadémia dicséretét nyer­

te el, és II. József király is magas kitünte­

tésben részesítette libben a müvében ál- lambólcseleti fejtegetései mellett a köze­

gészségügy helyzetével foglalkozott 1791 -l)en William Grant angol orvo<siró művét

fordította magyarra, és végül publikációi­

nak sorát két eredeti értekezéssel toldotta meg, a tejvarról és az aranyérről. Élete utolsó munkájában bölcs Salamon király életével foglalkozott (1819). Ez a mű iro­

dalomtörténetünk egyik első aforizma­

gyűjteménye.

Főbb művei

A hfijagos himlflrfil való tanácsadás. Kassa.

17H1; Topographia oppidi Miskoltz historlco- medicae, Cassoviae, 1782: Probléma Chyrurgi- cum... Posoni et Cassoviae, 1782; Nóvum íebris scarlaunae genus. Pesi, 1784, Tentamen philopalriae Vindobonae. 1787; Ephemerldcs ineteorologico-medicae annorum 1780-1793, Vindobonae. 1794. Novae Ephemendes astro- nomico-medicae annorum 1794-1801 Vinda- bonae, 1802; Bftlcs Salamon élete és tanács­

adásai és cselekedetei. 1819.

Irodalom

CSILLAG István: 140 éve halt meg B. S. Orvo­

si Hetilap. 1965; KEGÓLY-MF.RH1 Gyula A meteropathologia kialakulása és H S, szerepe.

Orvosi Hetilap. 1971; GYÁRFÁS Ágnes' 1). S.

és a magyar orvosi topográfia kezdetei Orvos- tíwténeii Közlemények, kot. (64-65) 1972., Madagaszkár, 17H6. m áj 26.)

Nemesi család gyermekeként született.

Édesapia Benyovszky Sámuel huszárez­

redes, édesanyja Révay Anna Róza bárónő volt. Ifjúkorát Bécsben töltötte. Atyja halá­

la ulán tért vissza a családi birtokra Roko­

naival való nézetkülönbségei miatt Len­

gyelországba kellett menekülnie, onnan Hamburgba ment, ahol kitanulta a tenge­

rész mesterséget. Évek után tért haza szü­

lőföldjére, útközben Lőcsén megismerke­

dett llönsch Zsuzsannával, akit hamaro­

san feleségül vett.

Részt vett a lengyel szabadságharcban Érdemeiért ezredesi, majd tábornoki rang­

ra léptették elő 1769^*ben a tán csapatok

Benvovszkv 174 fogságába esett. Az oroszok Szibériába

száműzték. 1770-ben Tobolszk, Tomszk, Krasznojarxzk, Jakutszk útvonalon érke­

zett meg Oholszkba, majd onnan hajóval utazott tovább a Kamcsatka-féLszigetre.

1771-ben - mint száműzöttnek* - a kor­

mányzó kisérőjeként alkalma nyílt hejámi a félszigetet A korábbi kutatók - Span- berg, Bering és Gsirnikov - levéltárban őrzött feljegyzéseinek, naplóinak áttekin­

tése, valamint saját tapasztalatai alapján, páratlanul gazdag, s szinte az egész Kam- csatka-félszigetet átfogó, sokrétű földrajzi, néprajzi és történeti vonatkozású ismeret- anyag birtokába jutott, melyet emlékirata­

iban tett közkinccsé. 1771 májusában né­

hány szabadulásra vágyó társával elfoglal­

ta Bolsereck erődjét, és a .Péter és Pál"

nevű vitorláshajó fedélzetén úrnak indult Amerika felé. Átkeltek a Kuril-szigeteket elválasztó keskeny szoroson, s több hóna­

pi hajózással érintették a Benng-. a Szt Lő­

rinc-, az Unimak- és az Alaszkai-félsziget déli partjai előtt húzódó Kodiak-szigetet, majd Japán és Formoza - a mai Tajvan - útbaejtésével jutottak el a portugál fennha­

tóság alatt álló Makaóba A megismert tá­

jakról B M. részletes és számos vonatko­

zásban helytálló, hiteles képet adott. A száműzöttek Kamcsatkából indult kis csa­

pata betegségek, járványok következté­

ben alaposan megfogyatkozott az út vi­

szontagságai során. Néhány társával Isle de Francé - a mai Mauritius szigete - és a madagaszkári Fort-Dauphin kikötők felke­

resésével 1772. július 19-én érkezett fran­

cia földre A francia uralkodó. XV. Lajos ki­

rály megbízta egy önkénlesekből tobor­

zott expedíció vezetésével és Madagaszkár szigetén kereskedelmi telep alapításával

1774. február 14-én érkezeti mega Ma­

dagaszkár északkeleti partvidékén talál­

ható Antongil-öbölbe, ahol az Antainam- balana folyó lorkolalánál telepedett le Itt építette ki Louisbourgnak elnevezett köz­

ponti telepéi.

Diplomáciai ügyességgel sikerült kibe kiienie az egymással harcban álló helyi

népcsoportokat, sok tízezer malgas bevo­

násával közmunkákat szervezeti, utakat épitteteli, csatornákat ásatoti, mocsarakat csapoltatott le. Mint Madagaszkár kor­

mányzója, fontos feladatnak tartotta a szi­

get geográfiai feltárását, s ennek érdeké­

ben több expedíciói szervezett az észak­

keleti partvidék megismerésére.

Nagy népszerűségre tett szert a malga- sok körében, s ennek köszönhetően a szigetlakok fejedelmükké választották, mi­

után lemondott a franciák adta tisztségről.

1776 decemberében a Bel Arthur nevű hajón visszaindult Európába. Rövid időre ellátogatott Magyarországra, részt veit a bajor örökösödési háborúban (1778). Má­

ria Teréziától grófi címet kapott, de nem adta fel nagyszabású afrikai terveit. 1784- ben az amerikai Baltimore-ba utazott, ahonnan amerikai kereskedőktől kapott ezer font értékű rakománnyal - fegyverek­

kel, mezőgazdasági munkaeszközökkel, csere céljait szolgáló egyéb árucikkekkel - az Intrepid nevű hajón - kalandos úton, Brazília érintésével tért vissza második ha­

zájába, Madagaszkárra.

A malgasok körében végzett sokoldalú és közkedveltségei élvező cevékenységét nem nézték jó szemmel a sziget teljes meghódítására törekvő franciák. Mauritius szigetének francia kormányzója katona­

ságot küldött ellene. A bennszülöttekre támaszkodó B M. nem tudott sokáig el­

lenállni a tűzfegyverekkel harcoló franci­

áknak. s csatában vesztette életéi.

Francia nyelvű útleírása angol fordítás­

ban jelent meg először Londonban, 1790- ben „Memoirs and iravels" (Emlékiratok és utazások) címmel három kötélben. A könyv sikerére jellemző, hogy hét nyelv­

re fordították le, húsz kiadásban jutott el az olvasókhoz.

Fő műve

Gróf It M. sa|át emlékiratai és útleírásai. I'nrd JÓKAI Mór lip., 1HHR 1-2 k

Irodalom

JANKÓ János- Gróf II M mint földrajzi kiíra­

tó Kritikai nx?Kjenyzés«;k Kam<.\satkálól Makó­

175 Bcrde iK tett útjára. Hp , 1890.; ALDOUOLY1 NAGY

Miklós, H. M., négy világrész vándora, In HAVASNÉ HCDE Piroska-SOMOGYl Sándor (szerk.): Magyar utazók, földrajzi felfedezők.

Hp , 1973.; LUGOSI Győző B M Madagasz­

káron - „autolegenda" és valóság. Századok, 1984 ; Évfordulóink 1986,

Kubassek János

BERDE ÁRON

(Laborfalva, 1819 rnárc. 8 - Kolozsvár, 1892.fan. 25.)

Iskoláit Székely keresztáron és Kolozsvár­

on végezte. Ezután 1842-től 1844-ig termé­

szettudományokat és államtudományokat hallgatott Berlinben, ahol többek közt Bunsen és Liebig tanítványa volt. Miután beutazta Franciaországot és Svájcot, 1844- Iwn hazatért Ettől kezdve mint a kolozs­

vári unitárius főgimnázium tanára, a ter­

mészettudományokat adta elő 1863-ban a megalakult kolozsvári Jogakadémia taná­

rává nevezték ki. ahol a nemzetgazdaság tant és az államtudományt tanította. 1872- ben megnyílt Kolozsváron Erdély egyete­

me, melynek első rektorává nevezték ki.

Az egyetem közgyűlésén mondotta el örök­

érvényű figyelmeztetését, hogy az egyete­

met nem néma falai, hanem tanárainak szelleme alapítja meg.

A légkörtan tudománya a 19. század elején bontakozott ki. E tudományággal németországi tanulmányai során ismerke­

dett meg

Úttörő müve, az első önálló magyar időjárás- és éghajlattani munka „Légtüne- ményian s a' két Magyarhon égal|vixzo- nyai 's ezek befolyása a’ növényekre és ál­

latokra" címmel jelent meg 1847-lxri Ko­

lozsváron. A bevezető rész a légkörre és az időjárásra vonatkozó ismereteket mu­

tatja he

A könyv második és harmadik része foglalkozik Magyarország (és Erdély) ég­

hajlatával. valamint az éghajlat és időjárás hatásával az élővilágra, a mezőgazdaság­

ra. E rész Otiszeálliiásakor a szerzőnek már

nehézségekkel kellett megküzdenie, ugya­

nis Magyarországon igen kevés volt az időjárási észleléseket végző állomás.

A szerény állomáshálózat ellenére meg­

lehetősen jól felrajzolta Magyarország különböző vidékeinek éghajlati sajátossá­

gait. Részletesen foglalkozik a szélviszo­

nyokkal, a „vízitünemények"-kel (csapa­

dék, légnedvesség stb.), a zivatarok gya­

koriságával és a légnyomással

A harmadik rész, amelynek címe .Ég­

hajlatunk befolyása a' létműves világra", voltaképpen az egészségügyi, mezőgazda- sági és növényfenológiai meteorológiával foglalkozik.

„Légtüneménytana" az első, hazánkra vonatkozó feldolgozás; munkája szakma­

ilag a kor színvonalán áll. Ugyanakkor fel­

keltette az érdeklődést az időjárás és ég­

hajlat további vizsgálata iránt.

Munkáját a Magyar Tudós Társaság is méltányolta 1858-ban az Akadémia leve­

lező tagjává választották Akadémiai szék­

foglalóját a „levegő nyirkosság némely égaljai befolyásáéról tartotta.

Kevéssé Ismert rendkívül színvonalas tudományos-technikai ismeretterjesztő fo­

lyóirata, a .Természetbarát ’, amelyet ta­

nártársával, Takács Jánossal alapított 1847- ben. (Utóbb egymaga szerkesztette „Ipar­

és Természetbarát” címmel; a szabadság- harc alatt azután a lap megszűnt,)

A Természetbarát leginkább a mai Élet és Tudományhoz hasonlítható. Ebben tá­

jékoztatta olvasóit a tudomány, a technika, sőt a gyáripar és a kereskedelem újdonsá­

gairól. Sok cikkéi, és a rövidebb híreket saját maga irta Olvashatunk a csillagá­

szatról, a meteorológiáról, a geológiáról, a kémiáról és a biológiáról. Elsősorban azon­

ban jól szerkesztett olvasmányos folyóirat volt, sok szempontból felülmúlta a többi kulturális lapot.

B. Á.. bár nem volt „szak-meteoroló­

gus", alapos ismereteivel a magyar éghaj­

latkutatás jó, biztos alapját vetette meg.

Éghajlattani művét még ma is megbecsü­

léssel említik a szakemberek

Berkes 176 Irodalom

LENGYEL István U. Á (Nekrológ) Természet- tudományi Közlöny. 25- 1893-; ZÁCH Alfréd:

Meteorológiánk története In: Időjáráskutatók otthonában. 5 k 1955-. CSÍKY Gábor Emié- kezes R Á -rd (1819-1H92) Természet Világa, 1969 , Évfordulóink 1992

Bartha Lajos-Csiky Gábor

BERKES ZOLTÁN (Budapest, 1908 jatt 9 - Budapest, 1993-aug. 23-)

A budapesti Vörösmarty reálgimnázium­

ban érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika és fizika szakán szerzett oklevelet és rögtön dokto­

rált. 1954-ben a Meteorológiai és Föld- mágnesességi Intézet kötelékében kisegí­

tő munkaerőként alkalmazták. 1935-ben szaknapidijas, 1936-ban ösztöndíjasként a hazai légnyomásmérések kritikai vizsgála­

tával foglalkozott. 1938-ban kinevezték gyakornoknak és az Éghajlatkutttó osztá­

lyon Bacsp Nándor vezetése alatt kezdte tudományos működését.

Nevéhez fűződik a hazai lávelörejelzés megteremtése Az 1938-as nagy januári északi fény feltűnése után Réthly Antal igazgató megbízta, hogy gyűjtse össze a hazai északi fényre vonatkozó megfigye­

léseket. Ekkor állapította meg, hogy ha­

zánkban az északi fény felvillanása után mindenkor igen erős szélélénkülés jelent­

kezik (Akárcsak egész Európában, amint ezt a finn kutatók is megállapították.) Réthly Antal professzorral közösen kiadták a ha­

zai északi fények fellépésének könyvét 1945-ben kezdeményezésére megala­

kult a távprognosztikal osztály. Ezt vezet­

te 1968-ig, nyugdi|azisáig. B Z. iskolát teremtett a távjirognoszhkai kutatás terén Bevezette a kél. majd négyhetes előrejel­

zéseket. 1953-tól 1978-ig az ELTÉ-n táv*

prognózist adott elő. 1964-ben lett az ÉL­

TÉ docense Közben nem lett hűtlen a kli­

matológiához é.s főleg a légnyomásmé- réssel foglalkozott Ez vezette az éghajlat­

ingadozások tanulmányozásához E tárgy­

körből 1953-ban megkapta a földrajz- tu­

dományok kandidátusa címet. 1954-ben hazánkban szervezte a nemzetközi táv- prognosztikai kongresszust. Szoros kap­

csolatot tartott a külföldi szakemberekkel.

Foglalkozott a naptevékenység kutatásá­

val is. Kapcsolatot bizonyított a naptevé­

kenység és a távelórejelzés között. Meg­

győződése volt, hogy hazánk éghajlatá­

nak ismerete alapja minden meteorológi­

ai kutatásnak eredményeire gyakran hivat­

koztak külföldi szakemberek is.

Főbb munkái

A légnyomás eloszlása Magyarországon 1942.;

A Kárpit-medence vízháztartása 1946.; A hosszahhtartamú időjárás-előrejelzés alapjai hazánkban. 1946.. A naptevékenység hatása a légnyomás eloszlásra. 1948.; Ritmikus-periodi- kus légkori jelenségek. 1956., Légtömeg és frontfajták a Kárpát-medencében. 1961., Nord- lichlbeobachtungen in Ungarn. 1963-; Északi fény jelenségek Magyarországon, 1523-1960

1964

Zách Alfréd

BERNÁTSKY JE N Ő

In document • MTESZ OMIKK (Pldal 174-178)