BE KE MANÓ (Pápa 1862 tipr 24.-

Rtidapest, 1946. jtin . 27.)

Pékmester gyermeke Középfokú tanul­

mányait Pápán és Budapesten végezte, majd egyetemi tanulmányait a Tudomány*

egyetemen, illetve a Műegyetemen folytat­

ta l«83-ban matematika-fizika szakos ta­

nán oklevelet szerzett, rá egy évre dokto­

rált Az V kerületi főreáliskolában kezdte meg tanári pályáját. 1892^93-bán egy évet állami ósztöndijjal Göllingenben töltött, ahol különös figyelemmel kísérte F Klem­

nek, a matematikai oktatás megreformá­

lását célzó munkásságát Hazatérte után

Bckcsy 162 egyik kezdeményezője és egyik legna­

gyobb hatasú munkása leti az itthoni matematikaoktatási reformtörekveseknek 1895-ben a tanárképző gyakorló gimnázi­

umában folytatta munkáját, majd egy év múlva addigi tudományos eredményei alapján a Tudományegyetemen habilitált.

1900-ban a budapesti Tudományegye­

tem ny.r. tanárává nevezték ki. Ebben az időben lett tagja a Könyves Kálmán Sza­

badkőműves Páholynak 1906 és 1909 kö­

zött az Országos Középiskolái Matemati­

kai Reformbizottság elnökeként műkö­

dött. Az MTA 1914-ben lev. taggá válasz­

totta 1919 után megfosztották egyetemi katedrájától, valamint akadémiai tagságá­

tól és kényszernyugdíjba küldték. Ettől kezdve az Athenaeum Könyvkiadónál dol­

gozott, nevéhez számos kiadványsorozat megindítása fűződik Közben matemati­

kai kutatásával sem hagyott föl. 1945 után az egyetem és az MTA rehabilitálta.

Tevékenysége több téren is jelentős a hazai matematika szempontjából. Egyik kezdeményezője és nagy hatású munkása volt a matematika népszerűsítésének, szá­

mos ilyen természetű cikket, tanulmányt írt. Ugyanakkor igen eredményesen dol­

gozott a matematikaoktatás megreformá­

lásán, ezen a téren Kőnig Gyula mellett egyik legjelesebb tudósunk volt E két te­

rületen elért eredményeinek megörökíté­

se céljából 1951-ben a Bolyai János Mate­

matikai Társulat „Beke Manó-emlékdí| -at alapított a matematika népszerűsitéseben és oktatásában kiemelkedő munkát végző [>edagógusok jutalmazására.

Tudományos munkássága többirányú;

foglalkoztatták algebrai és geometriai prolv lémák, sőt helyenként fizikai kerdések is.

A nemzetközi irodalomban is figyelmet keltettek a lineáris differenciálegyenletek reducibililására vonatkozó eredményei.

Több könyve hatással volt a fiatal matema­

tikusok képzésére, különösen a kétkötetes Differenciál- és integrálszámítás (1910, 1916), valaminta Determinánsok (1. kiad : 1915) című munkája.

Irodalom

OHLÁTH Ridiárd: B. M. A matematika tanítá­

sa, 1956

Szénássy Barna BÉKÉSY GYÖRGY

(Budapest, 1899-Jún.i ■ Honolulu. 1972Jtin. 13.)

Édesapja diplomata volt, gyermekéveit Né­

metországban, Törökországban és Svájc­

ban töltötte. Itt végezte el a gimnáziumot, majd a berni egyetemen kémiai, fizikai, matematikai stúdiumokat folytatott 1923- ban a budapesti Tudományegyetemen fi­

zikából doktorált. 1924-tól - miközben az egyetemen Ls tanított - a Posta Kísérleti Ál­

lomáson dolgozott, ahol feladata a telefon­

hang-átvitel javítása volt. A lelefonmemb- rán és egy dobhártya-preparátum összeha­

sonlító vizsgálata keltette fel érdeklődését az akusztika iránt. Első hallástani publiká­

ciója 1928-ban jelent meg Mintegy húsz éven át tevékenységének jó része az em­

beri hallás mechanikai-fizikai folyamatai­

nak kutatására irányult. O végezte a 30-as években a Magyar Rádió stúdióinak akusz­

tikai tervezesét Ls. 1933-ban a Tudomány­

egyelem magántanárává habilálták, 1940- ben ugyanitt kinevezték a Gyakorlati Fizi­

kai Intézet professzorává Magyarországon végzett kutatásaival jelentős eredménye­

ket én el. az 1961-ben elnyert Nobel-díj in­

doklása elsősorban munkásságának ezt a szakaszát méltatja.

1946-tól Stockholmban dolgozott, majd a Harvard egyetem meghívására 1947-ben az Egyesült Államokba ment Amerikai kutatásai során jelentős eredményeket ért el a csigában lejátszódó mechanikai és elektromos folyamatok kapcsolatának tisz­

tázásaiban. 1966-ban a honolului egyetem hívta meg a számára alapított érzékszer­

vek tudománya tanszék vezetésére A Békésy-életmű legjelentősebb eleme a belső fülben lejátszódó mechanikai-fizi­

kai folyamatok megfigyelése, leírása és a hallás természetére vonatkozó új elmélet

163 Bckcsy megalkotása, melyért 19ól-hen élettani/

orvosi Nobel-dijat kapott. Ó készítene el elsőként a belső fülhöz valóban hasonlóan működó eszközt. Sikerét a csiga alkotóele­

meire vonatkozó gondos, alapos vizsgála­

toknak és a nagyszámú mérésnek köszön­

heti. Miután a fizikai paramétereket meg­

határozta, hidraulikai számítások alapján olyan modelleket épített, melyek méret­

ben 2-5-szörösen haladják meg az embe­

ri csigái A mechanikus szerkezeteken a lejátszódó folyamatok pontosabban meg­

figyelhetők és fényképezhetők, mini a fül­

preparátumokon. A modellben egy gumi­

membrán helyettesíti a belső fül igen fon­

tos képletét, az alaphányát Akusztikus gerjesztést alkalmazva a membrán kire­

zeg, és a modell csúcsa felé haladó hullám figyelhető meg. Egyidejűleg örvénypár is képződik a membrán két oldalán.

Egy modell használhatóságát természe tesen az dönti el, hogy mennyire hasonlít a rajta megfigyelhető folyamat a modelle- zetlhez. B. Gy. belsőfül preparátumokat készíteti, melyeken a csigát a csúcs, illet­

ve az alap felől nyitotta meg. A mikrosz­

kópos megfigyeJést ily módon a spiráljára­

tok kb. 70%-ára kiterjesztette. A preparátu­

mokon is jelentkezik a kengyeltől a csúcs felé haladó hullám. A hullámok burkoló­

görbéjének maximuma folyamatosan elto­

lódik a csiga csúcsától az alap felé, ha a gerjesztő frekvenciát a mély hangoktól el­

indulva folyamatosan emeljük. A haladó hullámot és a kirezgési maximum eltoló­

dását az emberi csigán kívül kimúlana egér, patkány, lengerinyúl, tyúk, szarvas- marha és elefánt fülpreparátumain is. Az idegvég-készülékek mechanikai ingerét az alaphánya kimozdulásában találta meg A kilengő membrán a szőrsejtek csiUóit a fedöhártyához dörzsöli, és ezek elhajlása adja az ideglölyamatokat elindító akuszti­

kai ingert

Kísérleteivel és halláselméletével kap­

csolatban kél ellenvetést fogalmaztak meg Az egyik .1 kísérlet körülményein alapul.

Rendkívül erős, az éló fül fájdalomhatárát

túllépő hangerősséget alkalmazva kapta a leírt hullámképeket. Eljárása szükségszerű:

alacsonyabb szintű gerjesztéseknél a hul­

lám mérete nem érte volna el a mikrosz­

kópos megfigyelhetőség alsó halárát. A gyengébb hangoknál várható kitéréseket csak extrapolálni leheteti, és ezekre igen kicsi értékek adódtak (a leggyengébb hall­

ható hangnál pl. a hidrogénatom átmérő­

iének századrésze). Fölmerült a kétely, hogy az alaphártya a hallásérzékelés szok­

ványos tartományában is úgy rezeg-e, mint azt B. Gy. drasztikus gerjesztése mellett megfigyelte? Elmélete igazolására csak analógiákat tudott felsorakoztatni, a Möss- bauer-effektuson alapuló mérések azon­

ban halála után öt évvel a kis amplitúdójú tartományban az általa megjósolt értéke­

ket szolgáltatták.

A másik ellenvetést a rendkívül lapos burkológörbe látványa váltotta ki. Az egyes frekvenciák érzékelési helyei szerin­

te a csiga alapjától a csúcsig, térben van­

nak elosztva. Az alapnál a magas, a csúcs­

ban a mély hangokat érzékeljük. Csak­

hogy az ellapuló ingergörbe következté­

ben a szomszédos, de már eltérő hangma­

gasság érzékelésére hivatod végkészülé­

kek majdnem azonos erősségű ingerlést kapnak. Ez elleniéiben van azzal az akusz­

tikai ténnyel, hogy fülünk 1300 hangma­

gasságot képes elkülöníteni. Az ellent­

mondást már 1928-ban érezte maga B.

Gy. is, ezért a Mach-féle kontraszttörvényt hozta fel a jelenség első magyarázataként Mivel ez a leíró jellegű törvény a mélyebb idegi folyamatokat nem elemzi, B. Gy megkezdte az érzékelés jobban hozzáfér­

hető jelenségeinek vizsgálatát. E kutatáso­

kat már a Harvard egyetemen, valamint Hawaiiban végezte. A kísérletek célja azok­

nak az élesítő mechanizmusoknak j feltá­

rása, melyekkel az idegrendszer fokozato­

san leválasztja a döntő információt hordo­

zó jelről a szomszédos, kevésbé lényeges adatokat szolgáltató impulzusokat. Mivel a bőrérzékelésnél, ízlelésnél kimutatta az ún. oldalirányú gátlást, mely alkalmas a

ki-Bekcsy 164 serő (elek elnyomására, elméletét a kö­

vetkezőképpen módosította A hangérzet kialakításában a csigának elsődleges sze­

repe van. Az alaphányán azonban csak durva frekvenciaanalizis játszódik le, a kü­

lönböző hangmagasságok szétválasztása az idegrendszer tevékenységének tulajdo­

nítható

Megvizsgálta a belső fülben lejátszódó folyamatok energiamérlegét. Kimutatta, hogy a számos áttételen keresztül a végké­

szülékre érkező mechanikai energia jóval csekélyebb az idegi oldalon megjelenő elektromos energiánál. A fűlikén tehát nem a mechanikai rezgések energiája alakul át villamos jelekké Az elektromos energiát a csigában kémiai folyamatok termelik, a hangrezgés csak befolyásolja ezeknek a biológiai galvánelemeknek a működési intenzitását.

Ő mutatta ki 1952-ben, hogy a nem ingerelt csigán is jelentkezik elektromos feszültség. Ezt a nyugalmi, egyenáramú feszültséget előbb tengenmalacon, majd emberi csigán határozta meg. A Corti- szerv és a kerek ablak közölt - 80 mV. az oszloppárok és az endolympha között + 80 mV potenciálkülönbséget mért

B. Gy kutatásai a fiziológiai akusztika fejlődését holtpontról mozdították ki. Ő az első kutató, aki az emberi alaphártyát mozgásaién is megfigyelte. Halláselmé­

lete kísérleteken alapult, megalkotásában modelleken és preparátumokon végzett megfigyelések sorára támaszkodott Sike­

rének tilka abban keresendő, hogy l>enne olyan adottságok ötvöződtek, melyek egy személyben csak ritkán egyesülnek Jól képzett fizikus, széles körű műszaki tájé­

kozottsággal, akinek kitűnő érzéke volt a megcélzott jelenség vizsgálatára alkalmas eszközök konstruálására. Rendkívül ügyes kísérletező, és születeti autodidakta volt, aki az orvostudomány területén elmélyült munkával szerezte meg az eredményes fiziológiai kutatásokhoz szükséges tudást A fizikában kialakult fejlett műszertechni­

kát elsőként alkalmazta a csiga folyamata­

inak vizsgálatában Sikerei irányítónak új utak keresésére az emberi hallás kutatóit azokon a területeken, melyek korábban a műszeres vizsgálatok számára hozzáfér- hetetlennek látszottak.

Közleményeinek száma meghaladja a 160-at. Két könyve jeleni meg. Valójában egyiknek sem szerzője a megszokott érte­

lemben. Mindkettőt E. G. Wewer szöve- gezte meg angol nyelven Békésy dolgoza­

tai, előadásai alapján. Ezek: Experiments in Hearing (1960); Sensory Inhibition (1967).

Főbb cikkei

Zűr Theorie des Hnren.v, die Schwingungs- form dér llasilarmembran. Phys. Z, 1 9 2 8 Ober die mechaniscli-akustischen Vorgange beim Hftren Acia Oiolaryngol, 1939 . Uber die FrequenzauflOsung in dér mcnschlichen Schnecke. Acia Oiolaryngol, 1944.. DC resting potentials inside the cochlear partition. J, Acoust. Soc. Am . 1952

Irodalom

A Nobel-dijasok kislexikona. Up., 1985 . DÁ­

NIEL József 1). Gy B p , 1990 ; TAKNÓCZY Ta­

más; Kiegészítések B. Gy. életrajzához. Fizikai Szemle, 1992 201.; NAGY Ferenc: Magyar származású Nobel-dijasok. lip., 1994. (3. kiad., Hp . 1995)

Dániel József

BÉKÉSY MIKLÓS München, 1903 aug i - Budapest, l9S0.nov.JS.

Apia diplomata volt, külföldön született Tanulmányait Debrecenben a Gazdasági Akadémián végezte, majd hal éven át me­

zőgazdasági mérnökként uradalomban dolgozott. Itt figyelt fel a rozsot fertőző anyarozs gomba (claviceps purpurea) évenként változó mértékű fellépésére. Ez a parazita gomba a gyógyszeripar kereseti nyersanyaga volt, mert értékes nőgyógyá­

szati (méh-összehúzó hatású) gyógyszer készült lx-lólc A rozskalászon kifejlődött anyarozsot szemenként, kézzel gyűjtötték l>e, ezért igen drága volt.

165 Békésy Egyik évben amikor nagyarányú volt az

anyarozs fertőzés, Békésynek az az ötlete támadt, hogy megkísérli mesterséges fer­

tőzés útján fokozni az anyarozs hozamot.

Ez a gondolat megváltoztatta pályáját és életcélja lelt Állást változtatod és 1934- től a Gyógynövény Kutató Intézetben az anyarozs mikrobiológiájának szentelte munkásságát. Eközben a Műszaki és Gaz­

daságtudományi Egyetemen folytatta ta­

nulmányait, ahol mikrobiológiai tárgykör­

ből doktorrá avatták. A Széchenyi Társa­

ság és a Chinoin támogatásával folytatott kutatását rövidesen siker koronázta, vi­

lágviszonylatban elsőként sikerült megol­

dania laboratóriumi méretben az anyarozs gomba tenyésztését.

E siker örömét azonban beárnyékolta, hogy a termesztett anyarozs hatóanyag­

mentes volt. Ez a kudarc azonban nem kedvetlenítette el, hanem arra ösztönözte, hogy fokozott energiával kutassa a ható­

anyag kimaradásának okát. Tudományos munkásságát hat éven át a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgaz­

dasági kémiai tanszékén folytatta, ahol rö­

videsen egyetemi tanárrá habilitálták.

Ezalatt új analitikai módszereket dolgo­

zott ki az anyarozs alkaloid tartalmának meghatározására. Legjelentősebb volt az ún. „egyszem-analízis", mely lehetővé tet­

te, hogy egy-egy fél anyarozs szemből so­

rozatvizsgálatban meghatározza annak al­

kaloida tartalmát.

Abban az időben még nem voltak isme­

retesek ilyen érzékeny hatóanyag-megha­

tározási módszerek a mikrobiológiában.

Ezen módszerrel végzett sok ezer vizsgálat úiján bebizonyította, hogy az anyarozs gom­

bának különböző biotípusai vannak, ame­

lyeket ma kemotaxonoknak neveznek Azt is megállapította, hogy ezeknek a taxonok- nak igen változó volt az alkaloid-tartalma, egyiklxm sok volt a hatóanyag, a másik meg alkaloida-mentes volt. A korábbi \iker telenségnek az volt az oka, hogy véletlenül alkaloida-mentes keinolaxon volt a mester­

séges tenyésztés kiindulási anyaga

Ez a felismerés nagy lendületet adott a további kutatásnak, mert lehetővé tette olyan anyarozs szelektálását, amelynek hatóanyaga messze felülmúlta az eddig ismén anyarozs-féleségeket. Ezen nagy je­

lentőségű felfedezés gyakorlati hasznosítá­

sát megakadályozta a háború. B. laborató­

riumát bombatalálat érte, tenyészetei is megsemmisültek.

A háború után a gyógyszeripar profílo- zása kapcsán az anyarozs alkaloidok gyár­

tása a Rlchter Gedeon Rt -hez került A gyár kutatói sorra megoldották az anya­

rozs különböző alkaloidjainak szétválasz­

tását, és azokból különböző hatású gyógy­

szereket hoztak forgalomba Az anyarozs iránt megnövekedett igény már nem volt kielégíthető a természetes fertőzésből, így előtérbe került a mesterséges fertőzés le­

hetősége A gyár felkarolta B tudomá­

nyos munkásságát és megszervezte felfe­

dezésének gyakorlati hasznosítását.

A gyár támogatásával B. nagy lendület­

tel, fáradhatatlanul folytatta kutatását. Új mikrobiológiai módszereket dolgozott ki az ivaros és ivartalan szaprofítoknál fellé­

pő variabilitás tisztázására, valamint a ter­

mészetes és besugárzással előállított muta- bilitás értékelésére. Ez lehetővé tette mind a magas alkaloid-t3rtalmú törzsek előállí­

tását, mind az .egy alkaloldás" törzsek szelektálását. Ehhez új3bb analitikai eljárá­

sokat kelleti kidolgoznia, amit papírkro- matográfiával és oszlopkromatográlíával oldott meg. Megoldotta jól spórázó fertő­

ző anyag fermentáció útján történő előál­

lítását különböző szelektált törzsekből.

Eközben vizsgálta a spóratermelő képes­

ség és a táptalaj minőség közötti összefüg­

gést, valamint a spóraszám és virulencia kölcsönhatását. Kutatásainak eredménye­

ként lehetővé vált az anyarozs alkaloid-tar- talmának növelése, valamint egyedi alka­

loid-tartalmú anyarozs-törzsek mestersé­

ges előállítása.

B - együttműködve a Rlchter Rt. szak­

embereivel - elévülhetetlen érdemeket szerzett a mesterségesen fertőzött anya­

Bél 166 rozs természetes nagyüzemi megvalósí­

tásában. E példamutató együttműködés eredményeként sikerült megoldani a fertő­

zés gépesítését, az anyarozs szétválasztá­

sát a rozstól, az anyarozs begyűjtésének gépesítését, valamint az anyarozs gazdasa- go\ mesterséges termesztését több ezer hektáron.

Békésy Miklós - a Nobel-díjas Békésy György testvére - rendkívül szerény, fá­

radhatatlan, tnvendózus kutató volt Élet­

műve, számos értékes mikrobiológiai fel­

ismerés mellett jelentős - ma már nemzet­

közileg is kiaknázott - gazdasági hasznot eredményezett. Munkásságáról számos köz­

leményben és több monográfiában adott számot különböző hazai és külföldi szak­

folyóiratokban A Magyar Tudományos Akadémia a tudományok doktora fokozat odaítélésével ismerte el tudományos ered­

ményeit. 1954-ben élete fő művéért Kos- suth-díj kitüntetésben részesült.

Főbb művei

Anyarozsterroesztési tanulmányok (Doktori értekezés) KLsérielugyi Közlemények. 41 193#.;

Kolorlmetnkus és a német gyógyszerkönyv szerint végzett anyarozsalkaloida meghatáro­

zásáról Magyar Gyógyszerésztudományi Tár- vj-iúg Értesítője. 1943 . Magyarországi anyaro­

zsok liatóanyagiartalmának vizsgálatáról Ma­

gyar Győgyszerévztudományi Társaság Értesí­

tője. 19-13, Kézi anyarozs ojtrtgép Magyar CyógyszerészuKJományl Társaság Értesítője.

1947 Az anyarozs - Clavieeps purpurea Kul- tiirflőra. 1960. (Társszerző GAKAY A ); Kiegé­

szítés á í anyarozshoz. KuHiírflóra. 1962, Az

■myamzs termesztés problémái lletha Hunga- rka 1967, Az anyarozs betakarításának gé­

pesítése Herba Hunganca, 1966- Társszerzők TRÉFÁS L. • NAGY F

Apja Bél Mátyás mészáros, anyja a veszp­

rémi származású Cseszneky Erzsébet. Lo­

soncon, Alsósztregován, Besztercebányán kezdie tanulmányait, majd Pozsonyban az ev. líceumban végezte a „humaniórákat"

Veszprémben nevelő, majd Pápán, a ref főiskolán képezi magát tovább A hallei egyetemen teológiát, orvostudományt és állattudományi tanul, majd Bergenben a gimnázium igazgatója. 1709-től 1713-ig Besztercebányán segédlel kész, utóbb a gimnázium rektora. Heister tábornok - mint Rákóczl-szimpatizáast - kevés híján kivégezteü. 1714-ben meghívták a pozso­

nyi ev. gimnázium rektorának 1716-ban nőül veszi Hermann Zsuzsannát, akitől nyolc gyermeke születik. 1719-ben meg­

választották a pozsonyi ev egyház első lelkészévé, s ezt a tisztet töltötte be 30 esztendőn keresztül.

Korának kiemelkedő tudósa volt. Élet­

művén belül jól elhatárolható pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazda­

ságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége.

Mint pedagógus, messze előremutató új elveket vezetett be A pozsonyi evangé­

likus líceum számára szervezeti és fegyel­

mi szabályzatot dolgozott ki. A tantárgyak között helyet adott a reáliáknak, a termé­

szettudományos ismereteknek Tanköny­

veket írt és íratott, módszertani utasításo­

kat adott ki. Hangsúlyozta a szemléltető, a kísérletező oktatás fontosságát Tantervei, módszerei országszerte elterjedlek, s ha­

tást gyakorollak egész oktatási rendsze­

rünk korszerűsítésére

Mint filológus ugyancsak úttörő mun­

kát végzett De vetere ütteratura Hunno- Scythica exertilatio című, 1718-ban Lip­

csében kiadott munkájában elsőként fog­

lalkozott - tudományos felkészültséggel

167 Bél és alapossággal - a magyar rovásírás ta­

nulmányozásával. Sokat tett a magyar iro­

dalmi nyelv művelése terén is. A Károli-fé- le biblia újszövetségi részének egyes dö­

cögő, nehezen érthető szakaszait újrafor­

dította, az eredeti források alapján sok ki­

sebb liotlást helyesbített, az egészet stilá- risan egységesítette, s 1717-ben újra kiad­

ta, megadva bibliafordításunk mai formá­

ját. „Magyar grammatika vagy-is a' hazai nyelvnek gyökeres megtanulására való in tézet..." című müve iskolát teremtett, több mint egy évszázadon ál „mintagrammati ka" volt Német nyelvtana bevezetésében ininl a hazai germanisztika úttörője ismer­

teti a magyarországi német közösségeket, nyelvjárásaikat

Bármennyire jelentős is, amit B. M. pe­

dagógiai vagy filológiai működése során létrehozott, maradandót a történelem- és földrajztudomány területén alkotott.

Fő műve, a „Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica..." köteteiben - ame­

lyek vármegyénként adnak részletes is­

mertetést az országról - a történeti és föld­

rajzi szemlélet sajátos ötvöződése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsön­

hatásának meghökkentően modern szem­

lélete mutatkozik meg. Megjelenését rend­

kívüli gonddal végzett hatalmas adatgyűj­

tő munka előzte meg Sokan támogatták, de voltak, akik akadályozták, sőt, kém­

kedéssel is gyanúsították Batthyány Jó­

zsef kalocsai érsek vette pártfogásába Megnyerte számára Pálffy Miklós nádor támogatását, aki tájékozódva tevékenysé­

géről. nemcsak a vádaskodásoktól védte meg, hanem a törvényhatóságokat is fel­

hívta támogatására A kancellária a Notitia munkálataival egyidejűleg meghízta Miko- viny Sámuel akkor kinevezett kir. kincstá­

ri mérnököt azzal, hogy B. M. munkájához vármegyénként gondos térképet készít­

sen Mikoviny a megbízásnak kiválóan megfelelt, kidolgozva a korszerű hazai tér­

képezd alapjait Közel két évtizedes adat­

gyűjtés és szövegezés után készen állott a nagy mű, amelynek kiadásához III Ká­

roly császár anyagi támogatását is kilátás­

ba helyezte. B. M. Straub Pál bécsi könyv­

kereskedővel állapodott meg a munka Amszterdamban készülő gondos nyomá­

sáról és forgalomba hozásáról Ezúton azonban a munkának csupán négy köte­

te jelent meg 1735 és 1742 között.

Az 1736-ban megjelent 3 kötetben az előszó után Mikoviny Sámuel tanulmá­

nyának adott helyet Ebben a tudós mér­

nök, a boroszlói tudományos akadémia tagja, kifejtette nézeteit a csillagászati hely­

meghatározásra támaszkodó térképek ké­

szítésének korszerű módjairól, a korábbi térképrajzolók által elkövetett hibákról, a geometriai felmérés helyes módjáról és a jövőben követendő eljárásról. A 2-t fólió oldal terjedelmű tanulmány a hazai kar- tográfiatörténet alapvető forrásműve.

B. M. haláláig a Notitia anyagának mint­

egy harmada jelent meg nyomulásban, összesen 2693 oldal terjedelemben. A mű nagyobb része, mintegy tízezer fólió oldal kéziratban maradt. (1892-ben Zichy Jenő gróf jelentette meg a kéziratos anyagból Moson vármegye leírását, 71 oldal terjede­

lemben és mindössze 100 példányban

lemben és mindössze 100 példányban

In document • MTESZ OMIKK (Pldal 163-171)