19SU S~-lx*n forradalmi fordulat történt Amerikában. ,ft>bn Na ishitt < I9h2-lbő| vissza
tekintve) ebben összegezte e fordulat lényegét: „Az 19%-os es 19^-es evek for
dulópontot jelöltek, az ipari korszak vegét." „Az információs társadalom 19%-ban es 19'57-lx-n vette kezdetét"
A régiből egy alapvetően új korszakba átmenet két irányból tekinthető a re gi és az új felől, amitől távolodunk es amihez közeledünk, ahonnan jövünk és ahová megyünk. Szokásos eljárás, hogy kezdetben a régi kategóriáiban kísérel
tük meg megfogalmazni az attól gyökeresen különbözőt, s az ismén regiből szár maztatjuk a még ismeretlen új nevét.
így történik ez most az ipari korszakiul az információs korszakba átmenet idején Kezdetiben iparcent ríkus .szemlélettel haladtunk a múlttól a jövő felé. így kapta az ú| tudományos-technikai revolúció és tengelyeién az információs for
radalom az m ipari forradalom megnevezését, így kapta a születő új társadalom az Ipar utáni, posztindusztrtális társadalom megnevezését.
Az Inform ációs társadalom azonban messze nem c supán posztindusztriálLs.
A valóság teljesebb megismeréséhez túl kell lepnünk az ipari korszak gondolko
dásának I beidegződésein, a hiányzó, a születő újból kiindulva kell keresnünk .1/ új korszak m eflkúlőnhöztetóvonásait a technológiáiéin, a sztxiolögiában. vagy a pedagógiában, az iskolarendszer fejlesztése, az oktatás-nevelés terén. Ebiben a munkában az eddig elert eredmények megismerése és az erre épülő magasabb rendszer megalkotása, múltunk felfedezése es jövőnk feltalálása szerves egysé
get alkot.
A z oktat as m int döntőfontosságú nem zetbiztonsági kérdés
Az, hogy korunk jő megatrendje az ipari társadalomiból az információs társada
lomba átmenet, előbb a tudományban nyert felismerést Mara a hivatalos politi- ka és a kormányzati gondolkodás szamara is elfogadott „axióma lett. Sót, már a legfelső vezetés szintjen is tudatosult, hogy ezen IxrlUl az oktatás-nevelés, az is kóla rendszer fejlesztésé kiemelt stratégiai kérdés. Bizonyságul idézünk az Egye
sült Államokat az új évezredibe átvezető Itíll Clinton elnök programadó kong res.szusi beszeltél bői.
„Elsőszámú prioritásom a következő négy évre: biztosítsuk minden ameri
kainak a világ legjobb oktatását! Dolgozzunk együtt a következő célok érdeke
iben minden nyolceves tudjon olvasni, minden tizenkét éves csatlakozhasson az Internetre; minden tizennyolc eves tanulhasson tovább felső fokon; es minden felnőtt amerikai tanulhasson egész életén át. Költségvetésem példátlan kiadást vállal v célokra: SÍ milliaixl dollárt a jövő évre. De a pénz meg messze nem min
den. Van egy lurvem. egy felhívás: Tégy az amerikai oktatasert! A terv liz alap
éivá* épöl."
Az egyes számú stratégiai kérdés minden amerikai számára olyan oktatás, amely megadja nekik mindazt, ami ahhoz szükséges, „hogy sikeresek legyenek a 21. század tudásgazdaságában". A globális infomiádós társadalom felé haladó világ vezető nagyhatalmának első embere megindokolta, hogy miért tette az ál
lampolitika elsőszámú prioritásává. Mert felismerte, hogy „az oktatás a z egyik lég- fontosabb nem zetbiztonsági kérdés a jövőre néz tv "'
A jövőre nézve új politikai premisszákat kaptunk a stratégiai gondolk<xlás- hoz, melyeklx'>l létfontosságú es messze vezető következtetesek vonandók le az euroatlanti integráció mindkét oldalán. Ha az arab perzsa-öbölben az olajforra- sokat fenyegeti veszely, Amerikában tudják, hogy ez stratégiai érdekeiket érin
ti, A jövőre nezve fel kell ismerni (és el kell ismertetni), hogy az információs tár
sadalom tudásgazdaságában az olajkutaknál sokkal fontosabb stratégiai érdek, nemzetbiztonsági - és egyetemes gazdasági! kérdés a tudás kútfőinek, az ok tatás fejlesztési forrásainak ügye. Akik a világ legjobb oktatását akarjak maguk nak biztosítani, jó ha tudják, hogy ennek egyik legértékesebb történeti forrása a Kárpát-medencében található. Amerika érdekei felöl nezve is felertekelödik Eu
rópa, benne Magyarország és a magyarok tudományos potenciálja, oktatási öröksége.
Az információs tarsatlnlom iskolája______________________________________________ 100
A történelem legeredményesebb iskolái
„M ai szociológusok a japán gazdítsági sikereket nem kis mértékben a z /Q45 után kifejlesztett középiskolai rendszernek tulajdonítják. De a történelem legeredmé
nyesebb iskolái kétségkívül a pesti gim názium ok voltak" - állapítja meg Neu- mann-biográfiájában a kérdés nemzetközi szakértője, Norm an Mac reá
Nobel-díjas tudósaink Szent-Györgyi Allx-rttől és Wigner Jenőtől Oláh Györ
gyig és Harsanyi Jánosig, és azon tudóstársaik, akik egy új kultúra, új civilizáció úttörői, egybehangzóan tanúsítják, hogy a csúcsokra vezető pályájukban döntő szerepet játszott a kezdet, a jó alapokat adó magyar iskola. Az ö „tanúvallomá
saikból” álljon itt egy csokor Kbből a világhírességek mögött a hazájuk hatara
in túl jórészt ismeretlen kiváló tanárok népes „tablója” is előtűnik
Kárm án Tódoru híres pedagógus apja, K árm án /Víoráltal alapított Trefort ut cai Minragimnáziumba járt, Itt végzett többek között Teller Ede, vagy Anglia két kiemelkedő közgazdásza, Balogh Tamás és Káldor Miklós.
„Számomra a Mintagimnáziumban tanulni nagy élmény volt” - emlékezett vissza Kármán Tódor. „Apám erősen hitt valamennyi tantárgy - legyen az a latin, matematika vagy történelem - oly módon való tanításában, amely a táigy min
dennapi élettel való kapcsolatait is feltarja.” „Sohasem memorizáltunk szabályo
kat a könyvből. (így gondolom, hogy ez jó oktatási módszer volt, mert véleme nyem szerint az, ahogyan valaki az. elemi iskolában megtanulja a gondolkodás elemeit, meghatározó lesz későbbi intellektuális képességeire is."
„A Minta más magyar középiskolákhoz hasonlóan ösztönözte a diákok tudo
mányos versenyeit. A középiskolák minden évben országos kongresszuson nemzeti díjjal jutalmazták a matematikából és természettudományos okfejtésből legkiválóbb diákokat.” „Érdekessége volt a dolognak, hogy a díjnyertes diák
ta-MAQMt TJftuulvtra *vi ni táil
101 A történetem Icgendmcnycschh iskolái
nára is nagy tekintélyt szerzett, s így a verseny meglehetősen éles volt, és a ta
nárok keményen dolgozlak. hogy felkészítsek a diákokat ’
Saját tapasztalataiból közérdekű következtetest vont le: „l gy gondolom, hogy az ilyesfajta versenges a mi oktatási rendszerünk szamara is alapvető fon tosságú lenne, es szívesen latnam, ha mind itt az Egyesült Államokban, mind más országokban is több ilyen versenyre ösztönöznének."
Neumann Jánosé* Szilárd Ijeó már Berliniben 1929-lx;n a kvantummechanika es az információelmélet megalapozása mellett az Eötvös Loránd által alapított ma
tematikai-fizikai társulat tanulóversenyeiről es annak nemzetközi tanulságairól disputáit. F.zt tanúsítja Neumannak egykori tanárához. Fejér Lipotbozírt levele:
.Igen tisztelt Tanár úri
Szilárd Leóval többször volt alkalmam a math. phys. társulat tanulóversenye
iről lx*szélgetni, és arról a tényről, hogy ezen versenyek első helyezettjei úgyszól
ván összeesnek a később llevált mathematikusok és physikusok halmazával. (...) Szílárdot ezen eljárásnak német viszonyok között való alkalma/hatása nagyon er dekli, és erml a tárgyról is többször diskutáltunk I ,1
Tanár úr hálás tanítványa Neum ann Jancsi
A .számítógepek atyja", Neumann János a budapesti Evangélikus Főgimná
zium, a híres .Fasori" diákja volt. A BASIC nyelvet és az időosztásos komputer
rendszert fbom as F. K urz kollégájával megalkotó KéményJános a Berzsenyibe járt. .Igen-igen elgondolkoztató a következő dolog. Van néhány terület, ahol meglepően sok magyar ért el kiváló eredmenyt a matematikában, az elméleti fi
zikában és Hollywoodban”- hangsúlyozta Kémény. „Bizonyos, hogy a leendő ma
tematikusok és elméleti fizikusok nevelése szempontjából nagyon |0 a magyar is
kolarendszer. Nem, nem így helyes a megállapítás. Budapesten az oktatás rend
szere nagyon jó " .Mondok egy példát A gimnáziumban volt egy matematikata narom (Boli sházy Arpádl, aki megállta volna a helyet bármelyik jő amerikai egye
temen is Ó nagyon sokat tett azért, hogy fokozza érdeklődésemet a matemati
ka iránt."
A középiskolai versenyt megnyerte K árm án Todor, S zilárd leá, Tellvr üde, vagya játékelmélet Nobel-dijasa, H arsanyiJános Kármán 1881 Ix-n született, Harsányt 1920-ban, amely mutatja, mekkora ivet lóg at a versenyszellemet es c sa
patszellemet fejlesztő kezdeményezés története.
A magyar iskolarendszer olyan egymással versengve együttműködő intézmé nyék sokaságának hálózatát jelentene, amely megtalálta, kikepezte és magas hi
vatástudattal bocsáiotta szárnyra a tehetsegeket, köztük Nolx'l-dijasok sorát, akik egylxrhangzöan emlékeznek vissza erre hálával.
W iener/enőa Nobel-dij átvételének emelkedett legkörélx'n kiemelten lx*széli az iskolájáról és arról, hogy mennyire tanítóinknak köszönhetjük érdeklődésűn kel a tudomány iránt, magatartásunkat a tudománnyal szemlx'n:... szeretnek ez alkalommal néhány szót szólni egy olyan tárgyról, melyre keveset gondolunk, míg fiatalok vagyunk, de amelynek fontosságára egyre inkább ráébredünk, ha szellemi fejlődésünkön elmélkedünk. Tanítóinkkal szemlx-n fennálló lekötelezett ségünk re gondolok. I...I Az én történetem Magyarországon. a középiskolában kezdődött, ahol matematikatanárom, Kátz ll-iszlól könyveket adott nekem olva
sásra és érzékel lejlesziett ki Ix'nnem tárgyának szépségé iránt
A holográfia atyja, G ábor Dénes arra a kertlésre, hogy milyen emlékei van
nak tanárairól, iskolájáról, így válaszolt: „A középiskolából a legeslegjobbak Ak kor Magyarország nagyon szegeny ország volt, de gazdag volt tehetsegekben. Kö
zépiskolai tanáraink közül legalább három igazi egyetemi rangú volt: d r Galam b Sándor, Földest Gyula - Ady Endre legjobb barátja, felejthetetlen tanár és Sze mcrc Samu, a filozófus. Fizikatanárom, Frank János, igazi odaadó tanár volt, aki saját kezével es saját kis pénzéből szerelte fel gyönyörűen a Marko reál fizikai szertárat. Ezek elsőrangú emberek voltak. Az egyetemi garnitúránk akkor nem minden szakon volt remek. A matematikusok mindig elsőrangúnk voltak: K iír sebük, Rados, es Fejér Lipót feledhetetlen emberek.”
Ismerte az alma mater értekeit és féltő aggodalommal kérdezte egyik 1960- ban irt levelében: ..megmaradt-e meg az a remek magyar középiskola, amelynek aligha volt párja a világon?"
A Nobel-díj legutóbbi magyar származású kitüntetettjei szintén iskoláik meg
határozó szerepéi emelik ki. Harsányt János, aki közel két évtizeddel Wigner Je
nő után végzett ugyancsak a Fasoriban, arra a kérdésre, hogy milyen szerepe van a tudományos sikerekben a jó középiskolának, így felelt: „Abszolút fontos sze
repe van. A saját tapasztalatom erre vall, mén az egyetem nem volt ilyen kiváló.
Ezért is hálás vagyok a gimnáziumomnak. Több tanárunk külföldön egyetemi professzor lett volna, de erre nálunk kevés volt az egyetemi hely. Nekem nagy élvezetemre szolgált, hogy kitűnő társaimmal a filozófiától a politikáig, szocioló
giáig komoly vitákat folytattunk."
O láh György ugyancsak mint igen jó alapra emlékezik vissza a gimnáziumá
tól kapottakra, hangsúlyozza annak nemzetközi vonatkozásait es optimistán te
kint a magyar iskolarendszer jövőjére: „Nyolc évig a budapesti piaristákhoz jár- lam, s ez nagyon jó, kemény képzés volt. Az biztos, hogy a gimnázium kitűnő alapot adott." „Meggyóződéses híve vagyok a jó alapképzés rendkívüli fontossá
gának. Nemrég egy tévéfórumon éppen azt kérdezték tőlem, miként lehet job
ban a tudomány felé terelni az amerikai fiatalokat. Ott is kifejtettem, hogy a tu
dományos munka előfeltétele a jó alapképzés. Ilyen szempontból a magyar is
kolarendszer kitűnő volt, s remélem, hogy ez fennmarad a jövőben is ."
Az információs társadalom iskolája______________________________________________ 102
Az ezeréves m agyar iskola a z ú j ezredfordulón
Az ezredfordulón a magyar iskolarendszer egy új világkorszak küszöbéhez ért.
Az ipari társadalomból az információs társadalomba átmenet általános kérdésén iK'liil kiemelten került napirendre az ipari társadalom iskolájából az információs társadalom iskolájába átmenet. Egyszerre értünk egy új évezred és egy új társadalom iskolarendszeréhez Mint eleink ezer esztendeje, mikor tléza megalapította es István felépítette az első magyar iskolát.
De mostani helyzetünk nemcsak hasonló a régihez Sokkal hatalmasabb a kihívás Akkor mások állal már kifejlesztett rendszerbe kellelt a magyarságnak beilleszkedni, átvételre, kész minták követésére voli módja az új társadalom és iskolája terén egyaránt. Most egy születő új világ kúszol >én állunk, amelyhez nincs kész minta, világviszonylatban is újai kell teremteni.
103 ___ ___________Az ezeréves magyar iskola az új ezredfordulón Ehhez isak úgy juthatunk, ha felülemelkedünk .1 Ixrnnünkct megosztó ellen
téteken Kemény János, a komputer egyik úttörője és a nagy nevelő, aki először hirdette meg a dartinouthi egyetem rektoraként, hogy számítógépet minden diáknak a kezébe, ezt társította azzal, hogy új gondolkodást, új ertekrendet a fiatalok fejélx- ..Az előttetek álló években sokféle hang fog szólni hozzátok - hangok, amelyek mondjak, mit tegyetek eletetek során. E hangok közt lesz egy, amit sokféle mezben mondtak mar a történelem során A legveszélyesebb hang.
amit valaha is hallotok, az az előítélet hangja, amely megosztja az embereket fehérekre es feketékre, keresztényekre és zsidókra, férfiakra és nőkre. És ha sikerül neki, hogy elválasszon embertársainktól, a szettóredezelt társadalomra kényszerítheti gonosz hatalmát. Ne hallgassatok erre a hangra. Inkább arra a Ix-Lső szóra figyeljetek, amelyik azt mondja, hogy az emberiség tisztelheti minden egyes emlx-r jogát és méltóságát H asználjátok tehetségeteket- ezt a bennetek meglévő nagy érteket - egy fohh világ mega/kutasára, egy elviselhetőbb világ megalkotására, amelyben m indannyiunknak ju t hely Egyetemünk f ia i es lányai az egesz emberiség a testvéretek, és ti vigyázzatok testvéretekre.
Ma a tudomány segitsegevel felülemelkedtünk <1 megosztó előítéleteken, meg szétválasztanak magának a tudománynak IxíIsó koriami Ennek meghaladásán dolgoztak az egy műhelybe tartozók határainkon belül és lúl párhuzamosan.
C. R Snownak a „két kultúra" közötti szakadékról es keltészak.idásanak ve
szélyéről kifejtett gondolatai kapcsán pozitív ellenpéldaként emlékeztetett Gáboi Dénes szülővárosára: „abban a kis körlx-n. amelyben volt jóllét, a budapesti pol
gári osztályban, olyan közel került egymáshoz a .két kultúra , mint talán sehol sem a világon Egyarant imádtuk a nyugati tudományt es a nyugati ircxlalmat, mű
vészetet és a magyar mérnök sohasem volt bornirt szakember...
JV két kultúra - a technikus es a t á r s a d a l m i humánus - szinte reménytelenül elváltak egymástól" - hangsúlyozza Erdei Ferenc az Akadémia főtitkáraként, s ko
ordinálói felelősséggel vonja le a következtetést: „a természettudományoknak es a társadalomtudományoknak össze kell fogniuk korunk jelenségeinek megitélé- sehen es befolyásolásában. Mar-mar nem is lehet elesen szétválasztani a kelte
jük birodalmát e két tudomány csak közösen és együttesen boldogulhat \ műszaki fejlődés, a tuciomanyos-lechnikai forn.dalom csak műszak,-természeltu- dományos kérdés? Korántsem Legalább annyira társadalmi probléma is: vagy tu
dományágak,., fordítva: közgazdasági, üzemgazdasági, szervezéstudományi, szociológiai, pszichológiai és jogi kérdés.
Mennyire egylx-csengnek. összetartoznak a jogász Magyary Zoltán vagy Erdei Eervm és a matematikus N e u m a n n János vagy Kémény János gondolatai
Az átlagpolgár megbízik egy mérnök kijelenteseben mondjuk, egy h,d biztonsagát illet<x-n. vagy az orvoséban Ixtegsegünk vonatkozóban De hol van a , ., társadalomtudós, ak,lx-n Így bíznának? Valószínűbb az. hogyha egy km,nő társadalomtudós meg,osol valaimt. mindig akad egy ugyanannyira lisztéit kollégája, aki a homlokegyenes, ellenkező, mondja AJtz ka, tudományok c* a b io ié i,„dum ának >,keres áttörései után a ,á,sadalomtud<m,anv<>k területen kell áttörést végrehajtani, meg a következő generáció életében A z^nak a Ham,okunk M l ezt megtenniök. akik ma tmfímnyamk. máskülönbem nem
ntmtld idő az emberiségetfenyvgetö katasztrófa < «inta*n 1
Az információs társadalom iskolája
Klebehberg Kurio May{yary Zoltán
TERMESZET.. ORVOS.. MŰSZAKI.
ES MEZOGAZDASAGTUDOMANYl ORSZÁGOS KONGRESSZUS