A múlt ismerete, történelmi örökségünk megbecsülése nélkül nincs jobb jövő. Nem tudni, mi történt születésed előtt annyi, mint mindig gyemieknek maradni - figyel
meztetett Apáczai Csere János. Évszázadokat kell összekötni az emlékezet által. És az elmúlt századok eredményeit össze kell kötni a jövő századok feladataival, messze jövendővel komolyan vetve össze jelenkort.
A honfoglalás és honalapitas millecentenáriuma, az iskolaalapítás mögöttünk és az államalapítás előttünk lévő millenniuma arra ad indítást, hogy egészében tekintsük át Kárpát-medencei létünk ezerszáz éves történetét. Ma ilyen átfogó tör ténelmi keretlxm nézzük a magyarok cselekedeteit és nagyjait a honalapítastol a harmadik évezredig, akkor mindenek előtt szüleinket látjuk, szüléink szüleit, őse
ink őseit, s látjuk, „amit ők nem látlak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell." Mindenek előtt a hétköznapok hőseit látjuk, akik több mint négyszázezer nap óta napról napra előteremtettek a mindennapi kenyeret, s akik megőrizték nyelvünket, hagyományainkat, akiknek köszönhetjük, hogy vagyunk, és hogy magyarok vagyunk
Ezen felül különösen hálával gondolunk az ezer eves magyar iskolára, iskola
alapítóinkra, s az iskoláinkból kikerült Bolyai Jánosokra, Neumann Jánosokra és nagy tudóstársaikra, a világra szólót alkotó értelmiségiekre és alkotásaikra, mert büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk.
Világraszóló alkotások - m agyar szárm azású alkotók
Az abszolút geometria, a torziós inga, a karburátor, a transzformátor, a volfrámszá- las es kriptontöltésű villanyégő, a radioaktív nyomjelzés, a C-vitamin, az atomerőmű, a term o nukleáris fúzió, a hűtőtorony, a villany mozdony, a szuperszonikus repü
lés, a radarcsillagászat, a fényre alapozott új méterszabvány, a golyóstoll, a holog
ráfia, a rádió, a televízió, az elektronikus számítógép, a? első komputer-köznyelv;
a BASIC, az ólommentes benzin, a holdautó, az űreszközök irányításában hasznait informatikai szúró, a távolbahatás tudománya vagy a racionális döntéseket és vi
selkedést segítő játékelmélet az egyetemes kultúra megannyi kiemelkedő alkotá
sa. lizek felfedezésében, feltalálásában illetve kifejlesztésében döntő azon emlxr- rek hozzájárulás;i, akiknek Magyarország volt a szülőhazájuk, akik a magyar isko
lában szerezték tudásuk és emlierségük alapjait, vagy ez az ország adott nekik le fogadó otthont és alkotásaiknak teret.
Kz.en alkotások fölött egy kivételesen kreatív tudós-galaxist találunk, a termé
szettudomány és műszaki tudomány világnagyságait. Erre mutat a százesztendős Nolx’l-díj is. A népesség szamához mérve figyelemre méltóan nagy a magy ar szár mazású Nolx-l-dijasok köre. Egyedül a magyar főváros hét Nolvklíjas közös szü
lővárosa. Közéjük tartozik az első magyar származású közgazdasági NoM-díjas, Harsányt János, akinek munkássága átvezet a társadalomtudományok köze.
A kultúra gazdagításában kiemelkedő magyar származású személyek felsoro
lása a társadalomtudományok művelőivel folytatható. A közgazdász Balogh Tamás, Fellner Vilmos, kaldor Miklós, a szociológus Mannheim Károly, Polányi Károly, a filozófus Lukacs György vagy a vegyesz-orvos-filozófus Polanyi Mihály jelzik a kul
turális hozzájárulás sokoldalúságát és színvonalát.
A magyaroknak az egyetemes kultúrához való nemzetközi rangú hozzájárulá
sa nem korlátozódik a tudományok körére. Hosszan sorolhatók a világviszonylat
ban is kiemelkedő magyar származású alkotók teljesítményei a kultura további te
rületein Bartók Bélától Korda Sándorig, a zeneművészettől a filmművészetig.
Tekintetünket a sport világára fordítva, az olimpiák történetében az ermek számát tekintve igen előkelő a magyarok helyezése Puskás Ferencek, Egerszegi Krisztináék aranyérmei mellett ott sorakoznak a sakkban a Polgár-lányok eredmé nyei, de „aranyérmes" az elmejátékban Rubik Ernő bűvös kocka ja is. A diákolim
piák szereplői pedig visszahoznak a tudomány körébe, és előremutatnak a (övőlxf.
Hass, alkoss, gyarapíts___________________________________________________________20
K üzdeni erőnk szerint a legnemesbekért
Hogyan lehetséges, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország, annyi nemzet
közileg elismert tehetseget tudott adni a világnak? Mi a kiugró teljesitmenyek titka?
Több Nobel-díjasunk megírta, hogy tőlük is sokan kértek erre feleletet. Békésy György önéletrajzi jegyzetében egyik döntő tényezőként a magyar történelem sa
játosságát emelte ki: „Mikor Svájcban éltem, ott minden csendes, biztos es nyugodt volt. az életben maradás nem jelentett problémát Magyarországon más a világ, az elet állandó küzdelmet jelentett szinte mindenért, de a küzdelem nem jelentett pusztulást. Egyszer elveszítettük, másszor megnyertük, de mindig életben marad
tunk Nem jelentett véget, legalább az én esetemen nem. Az embernek szüksége van ilyen erőpróbára és ez Magyarország egész tórtenelme folyaman megvolt..."
Mindenért meg kellett tanulni küzdeni, es ennek tudatosításában egybecsen
gett a legjobb tudósok és a művészek hitvallása es tanítása. Egylx?hangzóan vallot
ták, hogy a mi dolgunk e világon küzdeni erőnk szerint a leffnemesbekert Szilárd Leó így idézi föl. hogy miként kapott Madách Imre müvéből a gyermek
korában életre szoló, döntő indíttatást: „Anyám mesemondása mellett életemre leg
jelentősebb halassal az a könyv volt, amit tízévesen elolvastam. Egy magyar remek mű, ami iskolai tananyag: Az ember tragédiája Túl fiatalon olvastam el, s óriási há
tassal volt rám. talán éppen emiatt. Minthogy elolvastam, korán rájöttem: -ahhoz, hogy megragadjon az emberben valami, nem szükséges a szokásos rend szerint előrehaladni-."
Az emlxT tragédiájában Ádám az élet értelmét, az ember célját keresve ezzel szembesül: „A cél voltaképp mi is?" És felel: „az élet küzdelem, S az emlxT célja e küzdés maga." Ezt erősíti meg lezárásként a mű végszava: .M ondottam ember küzdj és bizm hízzál?'
A hadiutak kereszteződéséix*n fekvő Magyarország szamara évszázadokon ke
resztül a puszta fennmaradás volt az elsődleges leiadat. Érthető hát, hogy ennek következtélx-n nemzetünk eletelx-n az uralkodókat, hadvezéreket es a harcra buzdító költőket tekintették vezetőiknek és hőseiknek
Mi, mai magyarok sorsdöntő fordulathoz énünk. Most jött el annak ideje, amire a költö vágyott. „<-1 harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja a z emléke
zés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a m i m unkánk és nem is keiés ” Most vegre lehetőségünk nyílt arra, hogy küzdelmünkben minden eddiginél nagyobb mértékben a békés alkoto nninkara, az anyagi és erkölcsi felemelkedes kérdé- sere helyezzük figyelmünk és tevekenysegünk súlypontját. Felemelkedesünk biz tos alapja pedig a jó gazdálkodás.
21 ____________________ ___________________ Jo gazdává lenni anyagilag es erkölcsileg
Jo g azd áv á le n n i anyagilag és erkölcsileg
A teljes értékű gazdálkodásban az anyagi, a szellemi es az erkölcsi tőke egyaránt fontosak. Mifele gazdálkodás az, ahol tele szebbnél szebb érzésekkel a szívünk és ertekes eszmékkel a tejünk, de üres a gyomrunk és a zsebünk? És miféle gaz
dálkodás az, ahol hízásig tele a gyomrunk, tömve penzzel a zsebünk, de üres a szivünk, a fejünk, pusztulni hagyjuk az örökül kapott kulturat, megmérgezzük a termeszetet? A jó vállalkozóknak énékeink pénzformát öltött, számszerűsíthe
tő részével es pénzben nem kifejezett, de életűnkben alapvetően fontos ökoló
giai információs es emberi értekék együttesével is nyereségesen kell gazdálkod niuk.
A jó gazdálkodásban az értékmegőrző és az értékalkotó, új éné két teremtő tevékenység szorosan összetartozik „Hass, alkoss, gyarapits" - mtett már a Hím nusz szerzője is. A jo gazda gazdagodni és gazdagítani akar, alapit, szerez, gya rapit, nugpedig anyagilag és szellemileg-erkölcsileg párhuzam osan
A gazdaság és az etika fejlódesi egységet alkot. Ismert és elismert a protes
táns etika es a kapitalizmus szelleme közti kapcsolat A tudásgazdaságra epulő információs társadalom az erkölcsi tőkével gazdálkodásban is újabb történelmi léptékű innovációt kivan. „Tehenned bíztunk eleitől fogva", írták hittel az építők sok templom homlokára. „M agamban bíztam eleitől fogva", fedte fel [ózsef At
tila. B íznunk kell egymásban is, teszi teljessé a sort a humanizmus hittana Harsanyi János hangsúlyozz;!, hogy ha a társadalom elfogad olyan etikai sza
bályokat, amelyek tényleg a társadalom javát szolgáljak, és ezeket a szabályokat az emlierek betartják, akkor egyszerre lesz gazdagabb anyagilag es erkölcsileg egyén és társadalom „Mert ha az emberek etikusan viselkednek, akkor kölcsö
nös bizalom lesz, és nemcsak bízni fognak egymásban, hanem jó okuk lesz, hogy megbízzanak egymásban és tudjuk azt, hogy a gazdasági életnek egyik lenyeges nesze az, hogy az emlierek meg tudnak bízni egymasban, egyébként nem tudnak egymással együttműködni, szerződéseket kötni, és így tovább. Becsületesnek len
ni gazdasági szempontból is a legjobb!”
/ftv ország legjobb befektetést’ a jövőbe a z ifjúság turtvlése
A modem korban a gazdaság es gazdagság fő forrása a kiművelt fő, az emberi szellem
„Az emlx'ri szellem a forrása minden művészi alkotásnak és minden találmanynak Az életet etnIkerhez méltóvá azok teszik", olvasható a Wll’O, a Szellemi Tulajdon
Vilagszer-vezete genfi székhazának kupoláján Harsányi János egykori osztálytársának, a Wll’O jelenlegi főigazgatójának. Bogsch Árpádnak üzenetértékü gondolata.
A bölcs belátás megvilágítja az anyagi és a szellemi-erkölcsi gazdagság összetartozását, és azt, hogy a magas kultúra ápolása egyben hosszú távon jó anyagi üzlet, Egybehangzóan üzenik szülőhazájuknak legnagyobb tudósaink, hogy a tudományban kis nép szülöttei is alkothatnak nagyot, és hogy a beruhá
zás az emberi tőkébe a legjobban megtérülő befektetés. Azt, hogy jobban kell tá
mogatni az oktatást, a kutatást, a kultúrát nemcsak esetleges jótékonykodásból, hanem okos gazdasági számításból is. És azért, hogy a magyar iskola hazánknak és a világnak a jövő évezredben is új Bolyai Jánosokat, új Neumann Jánosokat, és újabb Nobel-dijasok sorát adó alma mater legyen.
„Nagyon remélem, hogy odahaza megértik azt - üzeni amerikai otthonából a Nobel-díjas O láh 6[yörgy -. hogy a közelgő 20. évszázadban, ami nincs már messze, a legnagyobb érteke minden nemzetnek az, hogy mit tud a fiatalsága. Te
hát a kiképzés, a tanítás, a nevelés, ez egészen alapvető fontosságú. Gazdasági kincsek, amik a 19. és a 20. században nagymértékben befolyásolták, hogy me
lyik nemzetek tudnak előrejutni, ezt meg vagyok győződve, a 21. században nagymértékben az fogja átvenni, hogy egy ország mit tud a fiatalsága nevelésé
ben és szakértelmében nyújtani." „A jövőbe he kell fektetni, és a legjobb befekte té$, am it egy ország csinál, a z a fiatalsága nevelése."
Hass, alkoss, gyarapits___________________________________________________________22
A z ezredforduló kihívása akkor és most
Egyszerre értünk egy új évezred és egy új világkorszak küszöbéhez. Mint eleink ezer esztendeje. Ritka történelmi véletlenek rendkívül szerencsés találkozása szá
munkra ez A magyarság 10. és 20. századi helyzetének ez a történelmi analógi
ája kulcsot ad az ezerszáz évvel ezelőtti honalapítás és az „alapító atyák" meg
értéséhez. Mi rájuk emlékezünk, s ők üzennek nekünk. A magyarság a 10 szá
zadban is egy új évezred küszöbén állt, és akkor is egy új társadalmi rendszer
be való felemelkedéstől függött a jövője, a földműves társadalomba beilleszke
dés volt a feladat. Akkor sikeresen vizsgáztak eleink.
Sikerrel fogunk vizsgázni az ú) ezredfordulón is - ha jól megértjük ezerszáz év üzenetét, és abban akarunk nagyok lenni, amiben egy kis nép is az lehet. Azt a történelmi üzenetet, amelyet Szent-Györgyi Albert igy tolmácsolt a tévén át magyarok millióinak: „ e g y országnak a nagysága attól függ, hogy mennyiben já rn i hozzá a közös emberi értékekhez. És m int magyar ember, azt kívánom, hogy Magyarország a nagyhatalm ak közé tartozzon, és legwn nagy m indenben, a m i- ben egy kis ország nagy lehet És erre m inden adottság és lehetőség megvan, csak a szellemi életet kell tám ogatni, és nem szabad elválasztani nem zeti m ivoltünk
től. attól, hogy magyarok vagyunk Én a leglwkésebb ember vagyok, mégis szeret
ném, hogyha Magyarország a z egész világot m eghódítana Az ország határait nem lehet bővíteni fxilitikailug anélkül, hogy az ember másokul el ne tiporna, vagy meg ne bántana .4 szellemi életben m indenki olyan nagy lehet, olyan nagyra fej löd hét. am ennyit a z esze elhir Én éhben az értelemben kívánom , hogy Magyar- ország tartozzék a legnagyobb országok közé. .."