MAGYAR TUDÓSOK ÉLETRAJZI LEXIKONA
BARÉNYI BÉLA
(Hirlenberg bei Wien, 1907m árcius I.- Böblmgen bei Stuttgart, 1997 m ájus 30.) A Bécsi Műszaki Egyetemet 1923-1926 kozott végezi el. Még főiskolás, amikor 16 éves korában bejelenti első szabadal
mát, és 1925-ben elkészíti egy „népautó"
terveit, amelynek legfontosabb |ellemzői:
központi csőalváz, léghűtéses, boxer el rendezésű négyhengeres négyütemű far
motor szokatlanul rövid (ma biztonsági
nak nevezett) kormányoszlop. 10 évvel később ez a koncepció az alapja Ferdi- nand Porsche Volkswagen terveinek.
Fiatal mérnökként 3 Steyrnél kezd, majd ezután Bécsben az Austro-Fiatnál Becs
ben, majd 1930-34 közöli Frankfurtban az Adlernél karosszéria-konstruktörtként tevékenykedik.
Rövid berlini és Párizsi kitérő után 1939- től haláláig hű marad a stuttgarti Daimler- Benzhez. Itteni tervezői, kutatói és feltalá
lói tevékenysége szerez világhírnevet szá
mára. 1961-től a távlati személygépkocsi
fejlesztési osztály vezetője, 1965-től főmér
nök 1974-ben vonul nyugdíjba.
Több mint 2500 találmányát szabadal
maztatta. Olyan irányelveket dolgozott ki az autóipar számára, amelyeket az autós világ ma már magától értetődőnek tekint A passzív biztonság - a baleseti következ
mények minimalizálása - alapvető fogal
mai, köztük a biztonsági kormányoszlop, a süllyesztett ablaktörlőlapát, az oldalsó utkozésvédelem, a formatartó utastér és tervezett deformációjú kocsiorr és -far az ő nevéhez fűződnek. Ez utóbbi koncepció első megvalósulása - az 1959*es Mer
cedes-Benz 220 típusú személyautó - messze megelőzte európai és amerikai ri
válisait. Ma már minden személyautó ki
alakításakor figyelemig veszik a
Barényi-féle passzív biztonsági irányelveket nem véletlen, hogy még életében a .passzív biztonság atyja” megtisztelő elnevezést ér
demli ki.
Munkásságát megbecsülték. Többek között 1967-ben a Diesel-érem arany fo
kozatával, 1987-ben - 80 éves születés
napja alkalmától - Sindelfmgen “autó
város" arany érdemérmével tűntették ki 1994-től az Automobilizmus Híres Embe
rei Csarnokában (Automotive Hall of Fá
mé. Detroit) olyan 150 kiválóság között is
mertetik tevékenységét, mint Edison, Kari Benz, Henry Ford vagy Soichiro Honda Irodalom:
FERSEN, Olaf von: Ein Jahrhundefl Automobil- technik, Personenwagen. VT5I Vcrlag, Düssel
dorf 1986.; ATZ Automnbiliechnische Zeii- sclirift 1982/3, 1987/4, 1997/7/8; Eric Ecker- mann: Technikgeschichte im Deuischcn Mu- seuni: Automobile. Beirk, München, 1989.
Ernőd István BARNÓTHY JE N Ő
(Kassa, I904.okt.28.- Evanston. III., USA. 1994 ’ )
Mérnöki diplomája megszerzése után bel
földi ösztöndíjasként dolgozott, a húszas évek végén bekapcsolódott Forró Mag
dolna kozmikus sugárzási kutatásaiba. Jó rádiótechnikusnak bizonyult, a kozmikus sugárzást mérő berendezések - amelyek
nek tervezésében és kivitelezésében je
lentős része volt - sok tízezer órát működ
tek megbízhatóan A GM-csövek koinci
dencia-kapcsolásához saját tervezésű, ak
kor igen |ó felbontóképességűnek számí
t ó d ó ' s) koincidencia-áramkört alkalma
zott. Elméleti fizikusként olyan jellegű gondolkodó volt, akit a nagy, álíogó elmé
letek vonzottak 1945-ben előadott elmé
lete magyarázatot kívánt adni az elemi részecskék természetére, a világegyetem szerkezetének több, alapvető kérdésére, valamint az égitestek mágneses terének eredetére. Habár fejtegetései visszhang nélkül maradlak, és az általa vázolt prolv
153 Baross lémák magyarázata nem az általa megje
lölt úton történt, elmélete mégis világos
nak és belső ellentmondástól mentesnek mondható.
Miután feleségével, Forró Magdolnával együtt külföldre távozott, az USA-lian tele
pedett le. 1948-tól 1953-ig az Illinois állam
i é i Laké Forest-ban, a Barat Coll ege-ben adott elő fizikát, ezután kél évig Chicagó
ban, a Nuclear Instruments and Chemical Co. kötelékében dolgozott, fizikus főmun
katársi beosztásban. 1955-től a feleségével közösen alapított Forro Scientific Co. mű
szaki igazgatója, 1%1-töl a Biomagnetic Research Foundation elnöki tisztét tölti Ix* Amerikai munkája során foglalkozott a csillagok gravitációéi lencsehatásával, elekt
ronikai kutatással, amelynek eredményét több szabadalom is jelzi, és mindenek
előtt a mágneses térnek az élőlényekre gyakorolt hatásával.
Főbb munkái
Komzidenzregistriermethode mit 10-5 sec Auf- líVsungsvermngen. Die Naturwissenschaften 47 1933- 835 ; Die durclidringende Strahlung hin- ler mehr al.s 300 m Wa.sseraquivalent. 2eiischr f. Phys. 115. 1941., Growtli-rale of mice in stalic nugnetic field.s Natúré 200, 86,; Az elemi ré
szek problémája é.s a frtldmigneses lér eredete Pilldmágncsségi Közlemények, 2 Hp , 1947
Makra Zsigmond BAROSS GÁBOR
(Fruzsina. 1848. piti. 6. - Hiidapeil. 1892. máj. 9 )
Jogi tanulmányait Pesten végezte, ahol mint gyakornok rövid ideig városi tisztvi
selő volt. Visszatérve Trencsénbe a megyei szolgálatban a lőjegyzőségig emelkedett, s 1874-ben Vágvolgyi Lap elmen három
nyelvű lapot alapított és szerkesztett, amely a közéleti tisztaság védelmével és a sza
badelvű párt iparoktaiási programiának és az Eötvös-féle közoktatási törvénynek a támogatásával vált ismertté. 1875-ben a [ián hivatalos icloltjével szemlén jutott Ix;
az orsziggyűléslx*
Vállalta a kiegyezés vámügyi részének képviselőházi ismertetését, ami - a helyzet elemzése alapján - az elszenvedett ku
darc indoklását jelentette. Sikere révén a párt egyik vezérszónoka lett, akire a leg
nehezebb kérdések előadását bízták. 1882- ben Tisza - a közigazgatási bíróságok ta
nulmányozására az intézmény hazai beve
zetésének tervevei - nyugati tanulmányút
ra küldte. így mindenkit meglepetésként én közlekedésügyi államtitkári kinevezé
se (1883. április 10 ).
B. G. tisztázta a inagámpar és a köz
üzem funkcióját és létrehozta a posta-taka
rékpénztári intézményi is, melynek célja a kisemberek betétjeinek felhasználása a szükséges közlekedési beruházások érde
kében.
Széchenyi már 1848-ban ,A magyar köz
lekedésügy rendezéséről" szóló javaslata
iban az államvasúli rendszer mellett foglalt állást. Az 1848-as „vasúti törvény" rögzítet
te a közállomány befolyását a vasúti dtj- képzés jogára. A kiegyezés utáni kormány
nak azonban ezzel ellentétes módon ki
épült vasutakat kellett átvennie az ön
kényuralom 20 évétől - súlyosbítva a ka
matbiztosítás terheivel. A pénzügyi és po
litikai zavarok ellenére is nehezen hono
sodott meg a vasútállamosítás gondolata, terjedése nem egy elvi döntés alapján kez
dődött. hanem a körülmények nyomása alatt, kényszerből. B G. államtitkársága előtt összesen 1348 km vonalat államosí
tottak csak, az ő idején további 4000 km jutott az állam kezelésébe. Ez is elegendő volt ahhoz, hogy a MÁV megteremtésével (mozdony- és kocsiparkjának növelésé
vel és korszerűsítésével, a vasútüzem átszervezésével, nemzetközi színvonalra emelésével) önálló és független közleke
dés- és gazdaságpolitika alakuljon ki, ami kedvező pozíciót teremtett a kemény védvámpolitikára áttért bismarcki Német
országgal szemben. A Baross-féle zónata
rifa Ibevezetése elvileg is újat hozott az addigi vasútpolitikai gyakorlatba: a vas
utak jövedelmezőségének fokozását ettől
Baross 154 kezdve nem tarifaemeléssel, hanem a for
galom növelésével, a kapacitás jobb ki
használásával kívánták biztosítani Így váll az addig ráfizetéses (kamatbiztosításos) vasút az államháztartás egyik fő jövedelmi forrásává. Az államosítás munkájál (az ál
tala megteremtett alapokon) már Baross utódainak kellett befejezniük: az osztrák
magyar vasutak hazat szakaszainak átvéte
lével az 1890-es éveklxm.
B. G. pályája csúcsán, sikerei teljében távozott Munka közben, 1892 tavaszán egyik legjelentősebb alkotásának, a befe
jezéshez közeledő Vaskapu-szabályozás- nak helyszíni felülvizsgálata során megbe tegedett, és az erejét túlbecsülő vasmi
1886-ban végzett a magyaróvári gazdasá
gi akadémián, ezt követően József főher
ceg különböző nagybirtokain dolgozott mint gazdasági segédtiszt. 1895-ben került Bánkútra, először intézőnek, majd 1911- ben kinevezték az ottani uradalom jószág- lelügyelőjévé. Itt élt haláláig, az uradal
mat jól szervezett, korszerűen gazdálkodó mintabirtokká alakította.
B. L. a köztudatban mint a „bánkúti búzák atyja" szerepel. Növénynemesítői pályája elején azonban kukorica és cukor
répa nemesítésekkel foglalkozott, ugyan
csak eredményesen: 1914-ben, az I or
szágos kukoricakiállitáson első díjai nyeri BúzarvemesitŐi munkájál 1908-ban kezdte, ehhez nagy segítséget kapod azzal, hogy 1911-ben az uradalomban kísérleti tele
pet hozlak létre.
Az I világháború után Magyarország elvesztette búzapiacait, ugyanis az 1920-as
években egész Európát elárasztotta a jó minőségű amerikai és kanadai búza, mely
nek mintegy 90%-a a Marquis nevű fajta volt. Ebből kapott egy kis mennyiséget B.
L. is. A hazai laboratóriumi és műszeres vizsgálatok igazolták e fajta kiváló tulaj
donságait. A Marquis számos előnyös tu
lajdonságát (korai fejlődés, nagy szalma- erősség, és éppen ezért a rozsdával és a megdőléssel szembeni fokozott ellenálló képesség, acélos mag nagy hektoliter- súllyal, kiváló lisztminőség síb.) csökken
tette egy komoly hibája: nem volt fagyál
ló B L-nak sikerült ezen javítania. Fagy
álló őszi Marquis-törzseket állított elő, s ezeket a régi Tisza vidéki fajtából ugyan
csak általa nemesített Bánkúti 5-tel ke
resztezte. Ezekből állította elő a legne
vesebb őszi bánkúti búzákat: a Bánkúti 1014-t, a Bánkúti 1201-t és a Bánkúti 1205- t. Ezek a fajták 1928-ban megkapták a leg
magasabb minőségi fokozatot: „államilag törzskönyvezett fajták” leltek.
A Földművelésügyi Minisztérium 1931- ben elhatározta a búza minőségi javítását és körzetenkénti egységes termesztéséi.
A vetőmagakcióba bevonták Baross fajtá
it is, melyek álütő sikert aratlak. 1933-ban az akcióban kiadott búzavetőmag 90' -a a 11 1201 fajta volt.
B. L., aki rendkívül szerény ember volt (világhírű fajtáit sem saját magáról ne
vezte el), ezekben az években betelje
sülni láda korábbi álmait. 1933-ban a kanadai Reginában rendezett búza világ- kiállításon a B 1201-t minősítették a világ legjobb búzájának, B. L. pedig arany
érmet kapóit.
Nem lenne teljes nemesitői tevékenysé
gének ismertelése, ha nem szólnánk arról, hogy B. L. - a már említett kukoricán és cukorrépán kívül - a zab, a cirok, a ricinus és a gyapot nemesítésével is foglalkozott.
Élénken érdeklődött más mezőgazdasági problémák iránt is. számos cikke jelent meg a talajművelésről, a trágyázásról, a vetésforgókról, a kévekötő araiógépekről a korabeli szaklapokban.
155 Bartomck Búzafajtái mintegy negyedszázadon ke
resztül a legjobbak voltak Magyarorszá
gon, s hazánk búzavetés-területének na
gyobbik részén az ő fajtáit termesztették, még 1947-ben is 60 %-án, 1957-ben pedig 57 %-án.
Irodalom
HANKÓCZY Jenrt-SURÁNYl János-TAKÁCH Gyula: A magyar búzatermesztés álszervezése 1931-1937 Hp,, 193H ; REGE Károly: 1*. L Ag
rártudomány, 1958.
Pintér János
BARTONEEK GÉZA (Sxáraxfatu. 1854. szept. 3 - liudapest. 1930febr I I )
Középiskolai tanulmányait Nagyszomba
ton kezdte és a pozsonyi kir, katolikus gimnáziumban fejezte be. 1874-től a buda
pesti Tudományegyetemen tanult Kez
detben csillagászatot és földrajzot hallga
tott, majd Eötvös Loránd óráit látogatta rendszeresen. A fizika tanulmányozása so
rin olyan eredményeket ért el, hogy 1879- lien Eötvös maga mellé vette tanársegéd
nek. Egészen 1886-ig dolgozott mellette.
A fiatal B. G. kiváló pedagógiai érzék
kel is rendelkezett. 1886-tól 1895-ig a pol
gári iskolai tanítónőképzőben fizikát taní
tott. Ebben az időtlen jelentek meg, főként a hangtan és a fénytan kérdéseivel foglal
kozó tudományos publikációi a M ate
matikai és Természettudományi Értesítő
iben, a Természettudományi Közlönyben és a Mathematikai és Physikai Lapokban.
A kilencvenes években négy eszten
dőn ál Rados Gusztávval közösen szer
kesztette a Mathematikai és l’hysikai Lapo
kat. Czógler Alajo.ssal együtt lefordította Guillemin „Mágnesség és elektromosság
tan" című munkáját és részi vett Koili „Kí
sérleti fizika” című műve magyarra fordítá
sának ellenőrzésében is.
Életében fordulópontot jelentett 1895- ben a párizsi École Normale Supérieure mintájára létrehozott Br. Eötvös Józsel
Collegium ideiglenes vezetésével bízták meg és 1897-ben annak igazgatója lett. A megbízás és a kinevezés is Eötvös Loránd kurátor indítványára történt A kollégium vezetéséből eredő feladatok ugyan akadá
lyozták további szaktudományos tevé
kenységét, de egyben lehetőséget is nyúj
tottak arra, hogy a magyar közoktatás ki
emelkedő személyiségévé váljon Több mint harminc esztendőn át szervezte, ve
zette azt az intézetet, amely tudósok és tu
dóstanárok egész sorát adta a magyar tu
domány és a közoktatás számára. 1901-től az Országos Közoktatási Tanács tagja lett
Kiemelkedő pedagógus volt Határo
zott, puritán, az elvi kérdésekben megal
kuvást nem ismerő, szinte zord életfelfo
gású egyéniség Ugyanakkor azonban megértő és megbocsátani tudó ember, aki képes volt az emberi gyarlóságból fakadó hibákat mérlegelni és belátni Töretlenül hitt a magyar ifjúság erkölcsi integritásá
ban és intellektuális rátermettségében, bel
ső érdeklődésből fakadó tudományszere- tete a természettudományokon túl a hu
mán tudományok egész területére kiter
jedt.
Pedagógiai munkásságának elismeré
seként 1913-ban megkapta a m. kir. udva
ri tanácsosi címet. A francia-magyar kul- túrkapcsolatokban kifejtett tevékenységé
ért a Francia Köztársaság kormánya a Francia Becsületrend tisztjévé nevezte ki.
A hitdapestt Tudományegyetem 1920-ban honoris causa doktorrá avatta, elismerve tudományos és pedagógiai tevékenysé
gét. 1927 ben a II. osztályú Magyar Ér
demkereszttel tüntették ki.
Széles látókörét nem utolsósorban több külloldi tanulmányútja fejlesztette Járt Franciaországban, Olaszországban, Né
metországban és Ausztriában. A termé
szet és a zene iránti olthatatlan szeretete, egyéniségét gazdagítva, végigkísérte egész életén.
Amikor 1921-ben a kormányzat nyug- dijba küldte, az akkori kurátornak, Teleki Wlnak volt jelentős szerepe abban, hogy
Barrucz 156 továbbra is a kollégium igazgatója marad
hatott. egészen 1927 őszén történt meglxj- tegedéséig.
Irodalom
ECKHART Ferenc H. G Szövetségi Évkönyv, 9 1929-30.; LUKCSICS Ml B. G. élete. Uo., D G. irodalmi munkássága. Uo.; LACZKÓGéza Csillag u. 2. Valóság, 1978. 11.; TÓTH Gábor.
A kecskeméti piarista gimnáziumban érett
ségizett 1904-ben beiratkozott a budapes
ti Tudományegyetem bölcsészeti karára Hamarosan megismerkedett Török Aurél professzorral, aki akkor már több mint 20 éve állt az Embenani Intézet élén. 1906-ban megbízott tanársegéd lett, 1909-ben dokto
rált, majd 1914-ben egyetemi magántanár
rá képesítették. 1912-től, Török Aurél halá
la után 6 gondoskodott az intézet kutató- é-s oktatómunkájának folytonosságáról.
Kezdeti módszertani érdeklődése az első világháborút megelőzően a magyar
ság kutatása felé fordult. Vizsgálatokat vég
zett a matyóknál, Arad megyében, a Jász
ságban, a Kuaságban és a Balaton környé
kén. 1921-ben a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán átvéve Jandó János ha
gyatékát. a néprajz és embertan kapcsola
tának megteremtésén fáradozott Rövid idő alatt európai hírű gyűjteményt hozott létre 1936-ban a Néprajzi Múzeum igazga
tójává nevezték ki. Kutatásait az 1938-ban megjelent, „A magyar ember” című köny
vében foglalta össze Ebtxrn az évben je
lent meg kitűnő monográfiája is a sul^a- lyuki ősembert leletek vizsgálatának ered
ményéről
Kulon említést érdemelnek történelmi jelentőségű agnoszkálásai. A második világ
háború után jelentős feladatot vállalt a ku
tatás és oktatás újjászervezésében, az antro
pológia megrendült hitelének visszaállításá
ban 1950-59 között két intézetet vezetett, a szegedit és a budapestit. 1959-ben az egye
tem embertani tanszékére nevezték ki egye
temi tanárnak. 1952-ben részt vett a Magyar Biológiai Társaság megszervezésében és az Embertani Szakosztály megalapításában, melynek haláláig elnöke volt. Mintegy 240 tudományos és ismeretterjesztő munkája jelent meg, eblx5l 60 idegen nyelven.
Főbb művei
Über die Anthropologie dér Ungaren aus dér Umgebung des Balaton-Sees Bp , 1923; Lllis- toire des races en Hongrie, Nouvelle Revue Hongrie, 1932.; A magyar embei. A magyarság antropológiája. Magyar föld - magyar faj 4 Hp., 1938.; Ungarische Rassenkunde. Ungari- sche Bibliothek. Berlin, 1941.; Embertan és emberszármazástan. Bp., 1962.; A prehistori- kus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek Paleopathologia III llp., 1966.
Irodalom
H. L. emlékszáma. Anthropolúgiai Közlemé
nyek, 1965.; Évfordulóink 1985
Kiszely István
BATTHYANY TODOR (Kobont?, 1729 oki KS- 8éa. 1812 >)
B. La|os, az utolsó nemzeti nádor fia, B József esztergomi érsek öccse. Műszaki érzékkel megáldott, ipari vállalkozásokat kockáztató főúr. Bécsben gépészeti tanul
mányokat folytatott, majd birtokain kü
lönféle ipari létesítményeket, manufaktú
rákat alapított. Többségük rövid életű volt, a róluk szóló adatok hézagosak: műmal
mok Ozátyban és Buoearihan, majolika- és textilfestő-manufaktúra Kisbéren, vas- és rézbánya Horvátországban, porcelán-ma- nufaktúra Bécsben, posztóüzemek Tár
csán és Baranya megyében, kénsav-, réz-, és tűkészítő üzem Borostyánkőn Totth Ferenc báróval vegyi laboratóriumában folytatott (alkimista?) kísérleteket.
157 Baucr Nevét hajói lelték Ismertté. 1774-ben
az udvar megbízta a Kulpa hajózhatóvá té
telével, és 1777-től rendszeresen érkez
nek keleti árukkal megrakott, nagy Bat- thyány-féle hajók a Száva-Duna útvona
lon l'estre és Bécsbe. Utóbb tengerjárásra alkalmas hajót is épít, a „Donau" nevű
1783-ban két és fél hónap alatt teszi meg a Bécs-Cherson fekete-tengeri kikötő utat Több, „Bucentaurus" névre keresztelt ha
jója közül a víz ellenében úszó, valószínű
leg lójárgánnyal hajtott vízi alkotmány kel
tett feltűnést. Erre 1793-ban nyert szaba
dalmi oltalmat. Ennek 1798-ban Bécsben történt látogatásáról metszet és röplap ma
radt fenn.
B. T. hazánk első nagy műszaki könyv
tárát gyűjtötte össze rohonci kastélyában, Kereken 1360 kötet cím szerint azonosít
ható, ennek több mint a fele fennmaradt az MTA Könyvtárában. A több ezer köte
tes technológiai és természettudományos együttest unokája, B. Kázmér, más tartal
mú, gazdasági, orvosi stb művekkel egye
temben az MTA-nak ajándékozta.
Miívc
Sentiment d'un patriote Hongrois. Pozsony, 1796
Irodalom
HfRÓ J 11 T a hajóépítő Közlekedési Múze
um Évkönyve I 1971.; ENDREI Walter li T műszaki könyvtára. Magyar Könyvszemle 107.
1991 . Hő H T's padtlle-wheel slilp (sa|iő alatt).
Hndrel Walter
BAUER ERVIN CMoe, 1890okt. 19- Szoijelwiió, Cultig, 19-12. f)
A felvidéki születésű fiatalember Buda
pesten, majd Göttingenlx'n vége/le orvo
si tanulmányait. 1914-ben avatták doktor
rá. 1916-ban Béeslx/n J. Wagner-Jauregg prof. elmegyógyászati klinikáján dolgozva mélyedt el elméleti biológiai tanulmánya
iig 1918-ban illhon éli Ekkor halt meg
felesége, Kaffka Margit írónő. 1919-ben emigrált, második feleségével, Szilárd Ste
fániával (Szilárd Leó testvérével). Bécs, Göttingen és Prága egyetemi intézeteiben dolgozott asszisztensként, 1924-ben pe
dig Berlinben egy rákkutató intézetben 1925-ben meghívták a moszkvai egyelem elméleti biológiai tanszékére, később Le- ningrádban vezetett biológiai intézetet.
1937-ben letartóztatták, és az ellene le
folytatott koncepciós perben bizonytalan időtartamú kényszermunkára ítélték. Egy biológus barátja a II. világháború elején megkísérelte kiszabadítását, de ennek hí
re már csak B E. halála (éhenhalás?) után érkezett a táborba. (Bátyja, Balázs Béla ugyanezen időszakban szintén a Szovjet
unióban élt.)
Vándorlását városról városra nem any- nyira politikai tényezők motiválták, mint inkább egy nyugodt munkahely keresése.
Valószínű, hogy Pestről még az akkor itt fellángolt antiszemitizmus hajtotta el, a to
vábbiakban azonban semmi jele annak, hogy ideológiai tényezők befolyásolták volna. Tudós egyéniségét az igazi elméle
ti biológia alaptételeinek megfogalmazási vágya jellemezte. Ennek eLső megnyilvá
nulása 1920-ban, németül publikált kis könyve volt, amelynek címe (A tiszta tu
dományos biológia alapelvei) már jelezte szándékát. Szerinte a nem nagy múltú ter
mészettudományokban sok a filozófiai elem; így az ismeretelméleti viták tárgyai a biológia alapfogalmai: élet, élőlény, inger és ingerlékenység, de még a legtágabb értelemben vett biológia keretébe tartozó patológia (kórtan) fogalmai is; betegség, gyulladás. Majd megfogalmazott három tételt, amelyeknek bővebb kifejtésével adós maradt később is. Megfogalmazta az el
vont értelemben vett „elméleti biológia”
kidolgozásának programját. II. tételéből kikövetkeztethető, hogy B. E. az „élet’-et, illetve az „élőlény ’-t egy olyan nyílt rend
szernek tekintette, amely nincs egyensúly
ban környezetével. „Az élőlény a környe
zetéből felveit összes energiát, maradék
Baucr 158 nélkül az egyensúlyi állapot elkerülésére
kell, hogy (elhasználja"
Még két könyve jelent meg, első kiadás
ban oroszul: 1930-ban A biológiai fizika alapjai és 1935-ben főműve, az Elméleti bi
ológia, Ez utóbbiban már használ olyan, valóban modern fogalmakat, mint „a dina
mikus egyensúly elve” (Le Chatelier nyo
mán) és „az élő rendszerAz életjelensé
gek elmélete fejezetben az anyagcsere és az asszimiláció hatásával, a szaporodás, al
kalmazkodás és ingerlékenység jelenségé
vel, továbbá az evolúció törvényszerűsé
geivel foglalkozik. Ezekkel természetesen nem mentette ki az életre vonatkozó el
gondolások összes kritériumát, de a héza
gosnak tekinthető megfogalmazások több eredeti gondolatot tartalmaznak. Meglepő
nek tekinthető az a véleménye, amely sze
rint „az alkalmazkodott szervezetek fenn
maradása a létért folytatott küzdelemben a fajt megőrző, konzervatív tényező", míg az alulmaradás ugyanebben a folyamatban progresszív, f3|képző tényező. Ez - úgy tű
nik - félremagyarázása a darwini nézet
nek Egyébként genetikai fogalmai sem előlegezik meg az 1940-es években egyre
nek Egyébként genetikai fogalmai sem előlegezik meg az 1940-es években egyre