BODOLA L\JOS

(San Pier d'Arena, 1859 okt. 9 - Budapest, Í9 i6 .jún 28)

Édesapja - az 1848/49-es magyar szabad­

ságharc tuzértisztje, Gábor Áron műszaki munkatársa - emigránsként a Genova melletti kisvárosban élt, itt alapított csalá­

dot, s csak 1879-ben költözött vissza olasz feleségével és fiával Magyarországra

A fiatal B. I a pesii Műegyetem diplo­

májának megszerzését (1885) követően tanársegédként az egyetem hídépítéstani, majd geodéziai tanszékén oktatott.

1887-ben ösztöndíjjal a jóhtrű Iwrlini porosz geodéziai intézethez került, ahol részt vett számos felsőgeodéziai mérés

187 Bodon gyakorlati végrehajtásában, Hazatérve ta­

pasztalatait „Az elsőrendű háromszögeié sí szögmérésekről” (1888) című tanulmá­

nyában adta közre.

Amikor Kruspér István, a gyakorlati mértan és felsőbb geodézia professzora 1894 ben nyugalomba vonult, a tanszék vezetését a mindössze 35 éves Bodolára bízták Mint pedagógusnak igen nagy sze­

repe volt a geodézia hazai oktatásának európai szintre emelésében.

A méréshiba-elmélettel behatóan fog­

lalkozó tudósnak jelentős szerepe volt a

„Mértékekről, ezek használatáról és ellen­

őrzéséről" szóló 1907. évi V. t. c. előkészí­

tésében Noha Magyarországon 18^4-ben bevezették a méterrendszert, a mértékek és mérőműszerek hitelesítése a központi állami ellenőrzés hiányosságai mi3U nem egyszer visszaélésekre adott lehetőséget Mivel a hitelesíthetőség műszaki feltétele­

inek meghatározása, a hitelesítések mene­

tének aprólékos kimunkálása nagy elmé­

leti-műszaki tudást igényel, az Állami Köz­

ponti Mértékhitelesítő Bizottság élére 1899- ben B. L.-t nevezték ki.

Tudományos tevékenysége elismeré­

seképpen 1894-ben az egyik legrégibb európai tudományos testület, a Comitée International des Poids et Mesures (Nem­

zetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság) tag­

jai közé választotta Több mint harminc évig volt a testület tagja, s hosszabb ideig annak titkára is A Magyar Tudományos Akadémiának 1905-től volt lev. tagja Oda­

adó munkát végzett a Nemzetközi Geodé­

ziai Szövetségiben is. Az ő érdeme, hogy a szövetség 1906-ban Budapesten tartotta általános értekezletét, ahol Eötvös Loránd ismertette az azóta világhírűvé vált gravi­

tációs kutatásait

Az elmélet mellett a geodézia gyakorla­

ta, műszereinek technikája is vonzotta. A szögkitűzés eszközeinek vizsgálata során elkészítette egy új szogtúkör és szögpriz- mn prototípusát, amelyet később a neves müncheni KKTI.-cég hozott forgalomba A (elsőrendű szintezések nagyobb pontos­

ságára új műszert tervezett, külön műszer vizsgáló és javító készülékekkel. Műszere­

it az 1901-es párizsi világkiállításon is be­

mutatta, ahol kitüntető oklevéllel jutal­

mazták. Legismertebb műve 1905-ben je­

lent meg „A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere" címmel.

A kolozsvári Tudományegyetem 1910- ben, a budapesti Műegyetem 1922-ben tiszteletbeli doktorrá avatta.

Tudományos és közéleti tevékenysé­

gének egyre súlyosbodó szívbaja vetett gátat 1912-ben nyugalomba vonult, s hát­

ralévő éveiben minden megerőltető tevé­

kenységtől tartózkodva, csupán a nem­

zetközi mértékügyi bizottság munkájában vett részt. Kimagasló érdemelt számos ki­

tüntetés, köztük a francia Becsületrend Amszterdam, 1993 Jón 22.)

Édesapja, Bodon Károly tanár, elől>b Becs­

ben, majd Darmstadtban mint üzemi, na­

gyipari bútortervező, a bécsi szecesszió szellemében alkotva szerzett elismert ne­

vet. Családjával 1910 körül Budapesten telepedett le és önálló tervezőirodát alapí­

tott Apja műtermében B. S. már gyermek­

korában - szó szerint „játszva" - elsajátít­

hatta a szakma alapjait. 1919-ben a Gyer­

mekvédő Liga nyaraltatási akciójával más­

fél évre Hollandiába kerüli Budapestre visszatérve a széles látókörű, világlálott Olcsvay Sándor bútortervező-lielsőépitész- nek köszönhette, hogy korán megismer­

hette Ady költészetét, Bartók és Kodály zenéjét és olyan friss művészeti irányzato­

kat is, mint például a kubizmus. Csabai Ékes Lajos festőművész esti szabadi.skolá- jában rajztudását alapozta meg. 1924-ben

Bodor 188 került az Iparművészeti Iskolába, ahol

1927-ben szerzett diplomát a belsőépítész tanszakon. Tanárai: Kaesz Gyula, Györ­

gyi Dénes, Weichinger Károly és Torocz- kai-Wigand Ede voltak. 1926-ban Hollan­

diában egy lél évet Jan Wils irodájában dolgozott, aki követője volt a de Sti|l-moz- galomnak. Az Iparművészeli iskolába visz- szatérve — a Kaesz Gyula és Kozma Lajos képviselte tervezői szemlélet ellenében, - hazánkban elsőként alkotott konstrukti­

vista szellemben fogant bútor- és belsőtér terveket, dacolva a hazai iparművészeti felfogással. Néhány kevéssé jelentős ma­

gyarországi magánirodában „rajzoló le­

gényként" eltöltött év után 1929-ben vég­

leg Hollandiában telepedett meg 1932-ig a Buijs és Lursen irodában dolgozott, 1932- től 1956-ig tagja a „De 8" nevű avantgárd építész csoportnak, valamint a CIAM hol­

land szekciójának. A Bauhaus mozgalmat követő holland származású festő, Paul Cit­

roen, 1933 és 43 között Nieuwe Kunstsh- cool nevű magániskolájába belsőépítész tanárként hívta meg, melynek vezetését idővel Bodon vette át 1946-tól 1949-ig a Művészeti Akadémián, 1952 és 1960 közt az Építészeti Akadémián tanított Amszter­

damban Közben ugyanitt önálló irodát alapított 1945-ben.

Első műve a Schröder és Dupont köny­

vesbolt Amszterdamban, a Keizergrachton valósult meg 1932-ben, mely annak elle­

nére, hogy a közönség felháborodását vál­

totta ki, a szakma elismerését is kivívta.

1948-ban Lunternben egy kétszintes csalá­

di haza épült meg, ahol a fák megóvása érdekében derék-, illetve tompaszogben meisződő tömegeket alkalmazott. Műhe­

lyében készültek az 1948-ban és 1950-lxm Párizsban rendezett holland kiállítások ter­

vei is. 1950-ben Amszterdamban a Pizean- lakónegyedet építette meg, kétszintes sor­

házak addícióiból, alul a nappali-, felül a hálóhelyiségekkel. 1952-ben a városnak egy sétáló utcájába tervezett igényes meg­

jelenésű Üzletházat. 1954-ben Hilversum- ban épített családiházat, 1958-ban

Bever-vijkben lakóházat orvosi rendelővel. Ugyan­

ebben az évben az amszterdami Confucius téren ötszintes lakóház tervei kerültek ki műterméből, alul üzletekkel, az általános szinteken tágasabb, a tetőszinten szeré­

nyebb méretű háromszobás lakások loggi­

áival, hozzájuk kapcsolódó terasszal. Rot­

terdamban elképzelései nyomán nagysza­

bású üzletház épült. Ugyanitt 1960-ban emeltek egy hatalmas vaskereskedelnn raktárai a kikötőben az ő tervei alapján.

1961-ben, közel egy évtized alatt valósult meg Amszterdamban a Rijwell Automobil Industrie kiállítási és kongresszusi épület- együttese, mely elkészülte után nemcsak Hollandiában, de Nyugat-Európában is komoly szakmai elismerésben részesült.

1963-ban az Apollo Hotel, 1966-ban a Dollywood reklámfilm-stúdió épült fel Amszterdamban. A rotterdami Museum Boymans van Beuningen épületénél egy meglévő ház szerves bővítését oldotta meg. 1967-től a Roozenburg-építészcso- port tagja, 1975-86 közt az amszterdami hidak felügyelője volt. 1986-ban az amsz­

terdami Stedelijk Múzeumban rendeztek 1926-86 közt készült műveiből nagysza­

bású kiállítást.

Irodalom

JUHÁSZ László- Alexander B Bp.. 1977 . KLOOS Maarten - VERSNEL Jan Alexander » - Monographs of Dutch archltects - Ulgevcrti 010 Rotterdam., 1990.

Mújdricza Péter

B O DO R PÉTER

(Untőaen tgyorgy, 1788jú n 2 2 -

?, 1849 míg 6 )

Egy körülmény biztosnak lálszik B. P. éle­

tében: szerelemgyerek volt és a főúri Zeyk család támogatását élvezte élete első sza­

kaszában Már kisgyermekként bizonyí­

totta faragó tehetségét: kis szekér, eke, ví­

zimalom került ki a kezéből. Az elemi is­

kola elvégzése után asztalosinasnak ment.

szakmájában nagy ügyességre tett szert.

189 Bodor többek között egy művészt készségre val­

ló oltárt faragott. Ezután a Zeyk család tá­

mogatásával végezte a marosvásárhelyi református kollégium alsó osztályait, ki­

tűnt nagyfokú rajztehetségével és különle­

ges faliórát is szerkesztett. Majd gróf Tolda- lagi Józsefnél vállalt kertészi állást. Utóbb, feltehetően támogatói segítségével, 1806- ban a bécsi Politechnikumon tanul gépé­

szetet. Ezután Európa országait járta tíz éven keresztül; gyakorlati ismereteket szer­

zett az órás és lakatos mesterségben Az orgonaépitéssel is valószínűleg ebben az időben ismerkedett meg. 1815-ben ismét Erdélyben, gróf Bethlen Lajos birtokán te­

vékenykedett építészként és műszerész­

ként. 1816-ban tért vissza Marosvásárhely­

re. ahol létrehozta legjelentősebb alkotása­

it. Háza udvarán, a mai vidámparkhoz ha­

sonlítható szórakozóhelyet rendezett be hajó- és körhintával, csúszdával és más, saját kezűleg gyártott, elmés szerkezettel Kertjében török mecset formájú házat ké­

szített. Mint „városi geometra", felépítette a Maroson az úgynevezett Bodor-hidat, amely 8 m széles és 63 m hosszú volt és fából, egyetlen vasszeg felhasználása nél­

kül készült! Csak mellékesen említjük meg, hogy - egyesek állítása szerint inkább bra­

vúroskodásból, mint haszonvágyból - bankót is préselt, ezért perbe fogták és néhány évet a szamosújvárí börtönben töltött; szabadulásában szerepe volt. töb- lx.*k között hűséges barátjának, Bolyai Pár kasnak is. (Egyébként a börtönben szép templomi freskókat festett)

Életének legjelentősebb alkotása a híres marosvásárhelyi zenélő kút, amelyet 1820 és 1822 között épített E művéről a két vi­

lágháború között Erdélyben megjelenő

„Krónikás Füzetek” című, helytörténeti for­

rásokat feltáró sorozatból Idézünk Az ere­

deti dokumentumok alapján összeállított tanulmányt a szerkesztő, Fodor István írta Előrebocsátjuk, hogy B P. építményének helyén egy 1803-lxm létrehozott, kőos/.fo- l*>kon nyugvó, piramis alakú kút állt, amelyhez a vár déli oldalából fakadó for­

rásból földalatti csatornákon juttatták el a vizet Később az építmény erősen meg­

rongálódott, és ezért az ezermestert bízták meg egy új kút építésével A továbbiakban Fodor István munkájából idézünk

B. P 1822-ben azzal kezdte a kút mun­

kálatait, hogy a kőoszlopokat eltávolította és helyette egy kínai pagodára emlékezte­

tő építményt helyezett. Peielle Ventzel vá­

rosi főbíró mindenben a mester kezére játszott, hogy a kút külsőleg is a Nagy pi- acz díszére legyen...

B, P. a kútépítmény kupola alakú fedél­

házába egy olyan szerkezetet szerelt, mely a nap bizonyos szakaszaiban, minden hal órában, a víz hajtóerejének befolyására szebbnél-szebb zenedarabokat hallatott.

A zene olyan erőteljes volt, hogy szél­

csend idején a környező falvakban is hall­

hatták a varázsos hangokat

Külön érdekesség volt a kupola tetejé­

re szerelt vörösrézből való Apolló-szobor (valójában Neptun), melyhez egyébként a B-féle zeneszerkezet hálózata összekötte­

tést tartott. Az Apolló-szobor ugyanis a nap különböző állása után igazodott. Nap­

keltére arccal a nap felé nézett és a nap emelkedésével, s hanyatlásával követte a nap útját.

Hogy a kút mely zenedarabokat ját­

szott el, arról nem szól a krónika, de cso­

dájára jártak messze földről és sok idegen érkezett városunkba, hogy ezt a mechani kai csodát megbámulja...

A zenélő szerkezet 1836. dec. 8-ig mű­

ködött. Ekkor ugyanis egy hatalmas hóvi­

har vonult keresztül a városon, amely az Apolló-szobrot ledöntötte és a benne lévő szerkezetet is összetörte.

Az a hiedelem, mintha B maga némi- totta volna el a muzsikáló gépét egy csa­

var kivevésével, nem igaz, mert arra alka­

lom sem adódott, hogy liebörtönzése ideje alatt a kút korúi dolgozhasson és külön­

ben is rövid fogsága után a kút még jó da­

rabig vígan muzsikált.

Később a kutat vasráccsal vették kórul és a kút erkélyén rendszeresen cigányze­

Bodrossv 190 nekar játszott A zenélő .szerkezeiét többen

megkísérelték rendbe hozni, de sikertele­

nül.

Élete következő korszakában elsősor­

ban orgonákat épített, különböző falusi templomok részére. Ezek közül kiemelke­

dik a kibédi orgona tizenkét változattal és pedálszerkezettel.

Az átadási jegyzőkönyvbe azt jegyezte fel B , hogy nem haszon keresésből épit orgonát, hanem azt akarta megmutatni, hogy magyar ember is alkalmas ilyen mun­

kára

1848-49-ben sokoldalú tehetségét a szabadságharc szolgálatába állította. Sok­

csövű orgonaágyút szerkesztett láncos go­

lyókkal. Amikor egy új típusú gyutacsot kívánt bemutatni Bem tárbornok fogadó- szohá|ában, akkor érte utol a halál. 1849.

aug. 6-án. Sok neves magyarral együtt, a kolozsvári házsongárdi temetőién nyug­

szik, jeltelen sírban.

B zenélő kútjának másolatát 1936-ban építették fel Budapesten, a Margit-szige- ten Az építmény a második világháború idején megrongálódott, 1954-ben állították helyre. A legutóbbi időben ismét rendbe­

hozták és a kút újra zenél.

Iro d a lo m

B1AS István A marosvásárhelyi zcnélftkúl mes­

tere Marosvásárhely, 1900.; FODOK István.

B R, a székely ezermester. Krónikás Füzetek, 1936 ‘>—10.; LÉVAI Lajos B. I’ , a székely ezer­

mester. Élet és Tudomány, 1963.

Batári Gyuta

Az első egyszalagos, polanzáltfényes, tér- látós mozgófilm készítője. A hazai sztereo- film-gyártás létrehozója volt. Sztereói! Irnjei polarizáltfényes rendszerrel készültek

Első sztereofilmjéhez saját maga készí­

tette a felvevőhöz és a vetítőhöz szüksé­

ges tükrös, prizmás előtéteket Az első sziereofilm gyártására vonatkozó szaba­

dalmát 1951-ben jelentette be. A második bejelentése előtt társult Barabás Jánossal, a GAMMA főmérnökével, akivel precízebb prizmás előtéteket szerkesztettek Ennek szabadalmi bejelentése 1952-ben történt

Az első sztereofilm forgatását B. F. 1952.

február 10-én kezdte „Artista-vizsga" cím­

mel, mely fekele-fehér filmre készüli. En­

nek sajtóbemutatója 1952. július 25-én volt a budapesti Toldi moziban.

filmanyag késnie* bemuutu kezdete Hutlapesl, 1944. márc. 13 )

BO DRO SSY FÉLIX (Temeu'ár, 1920 siept. 27- Biulapest, 198) febr 10)

Kémia szakos gimnáziumi tanár apjának öt gyermeke közül ő volt a negyedik.

Érettségi után. 1938-tól dolgozott a film­

gyártásban Első önálló kisíilmjél 1941- ben, az utolsót 1982-ben forgatta Több mint száz kisfUm és négy játékfilm készíté sél>en vett részt

Tanulmányait a budapesti Műegyetemen 1885-ben fejezte be. 1890-ben lépett álla­

mi szolgálatba. Az erdélyi kultúr-mérnök- ségen működött, majd 1893-tól az Orszá­

gos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal víz­

rajzi osztályának munkatársa, 1901-től a Műegyetemen a hidrológia magántanára,

1916-tól c. rk. tanára volt. Páratlan méretű és sokoldalú szakirodalmi tevékenységé­

vel a vízépítés és hidrológia legkorsze­

rűbb eredményeinek közvetítője és to­

vábbfejlesztője Különösen a hidrológia

191 Bogdanich és a hidrometeorológia terén végzett úttö­

rő munkát: ő készítette el hazánk első hid­

rológiai és csapadéktérképét (1896), 1911- től 1916-ig a Vízügyi Közleményeket szer­

kesztette, majd a Hidrológiai Közlönyt ala­

pította. Az I. világháború idején a balolda­

li mérnökmozgalmak egyik vezető alakja volt A polgári forradalom és a Tanács- köztársaság idején a Földművelésügyi Mi­

nisztérium, majd a Népbiztosság Orszá­

gos Vízépítési Igazgatóságának vezetője­

ként működött, és kidolgozta a Tanácskor­

mány vízügyi programját 1920-ban nyug­

díjazták.

Megszervezte a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályát, a Ma­

gyar Hidrológiai Társaság elődjét, és ő volt a szakosztály első főtitkára is. A Társaság 1951-ben emlékére „Bogdánfy-érem" né­

ven évenként kiosztásra kerülő kitünte­

tést alapított, a vízgazdálkodás valamely ágában elért kimagasló tudományos ered­

mény jutalmazására Főbb müvei: Hidroló­

gia (Bp., 1901); Hidraulika (Bp., 1904.); A természetes vízfolyások hidraulikája (Bp., 1906.); A vizieró (Bp., 1914.); Az Alföld hidrológiája Vízi munkálatok az Alföldön (Debrecen, 1925 ). Az Annales des Ponts et Chausses Vízügyi Közleményei című tíz kötetre terjedő kivonatgyűjteményével száz esztendő francia nyelvű irodalmát dolgozta fel. Nagyszámú további ismerte­

tésével a Természettudományi Közlönyt gazdagította

(Veníce, Im a Vítrvvica. S zlavóniai I 762. non 5.*

rt-if. Itt02.jan . i l )

A magyarországi térképészet egyik fon tos mérföldköve Lipszky János huszártiszt (1766-1826) nagyszerű alkotása, az

1806-ban kiadott „Mappa Generális Regni Hun­

gáriáé...” (A Magyar Királyság általános térképe) A maga korában igen pontosnak és tartalmilag is gazdagnak számító tér képművet a külföldi szakirodalom jóval később Ls magasztaló szavakkal említi. Ám ehhez a kitűnő alkotáshoz egy szomorú esemény is fűződik: az előkészítő mérések közben szerzett betegségben mindössze 37 esztendős korában elhunyt a hazai csil­

lagászat egyik ígéretes tehetsége, B. 1. D.

Munkássága a 18. sz. utolsó évtize­

dében arra az időszakra esik, amikor a francia forradalom és a magyar jakobinus mozgalom hatására a Habsburg kormány­

zat fokozta a politikai és szellemi elnyo­

mást Magyarországon. A pesti Királyi Egye­

temen is túlsúlyba kerültek a csekély te­

hetségű, de udvarhű oktatók. Közülük már fiatalon kiemelkedett tudásával a hor- vát családból származó csillagász

B. 1. D. a középiskola elvégzése után 1782-ben. az akkor még Budán székelő Királyi Egyetem filozófiai fakultásának, és a híres mérnökképző intézetnek (Instuti- tum Geometrico-Hydrotechnicum) hall­

gatója lett, Már itt is kitűnt kiváló matema­

tikai képességével, és utóbb az igen kriti­

kus természetű Pasquich János (1753- 3829) ekként nyilatkozott egykori tanítvá­

nyáról: ... jeles lángelme, és bizonyára az Osztrák Monarchia első matematikusa lesz".

Emellett B I D. nem volt egyoldalú: la­

tin nyelvű ódákat, verseket is irt - néhány nyomtatásban is megjelent - és terjedel­

mes költeményben üdvözölte az elsó sike­

res léggömbkísérletet. (Ezt Horányi Elek

„Nova memória Hungarorum”, 1. r., 506- 507 , l’est, 1795-ben megjelent műve köz­

li.) Anyanyelvén kívül jól beszélt latinul, németül, magyarul, olaszul, megtanult an­

golul és franciául is.

Mindössze 23 éves volt. amikor meg­

hívták a nagyváradi Királyi Akadémia rendkívüli tanárául Három évvel később.

1788-ban a nagyváradi Kamarai Mérnöki Hivatal folyam,szahályzí) mérnöke lett A

Bogdán idi 192 Temesközben végzett térképfelvételek so­

rán sajátíthatta el a csillagászati-földrajzi helymeghatározások gyakorlatát. Ilyen irá­

nyú ismereteinek kibővítésére 1793-ban ösztöndíjas gyakornokként a bécsi Egyete­

mi Csillagvizsgálóba küldték.

A hároméves tanulmány alatt érdeklő­

dése végleg a csillagászat felé fordult El sősorban az asztronómia akkoriban leg­

magasabb szintű munkaterületével, az égi­

testek mozgását leíró églmechanikai kér­

désekkel foglalkozott szívesen. Ó az első magyarországi csillagász, aki az elméleti asztronómiának ezt az ágát is eredménye­

sen művelte Alighanem ilyen irányú isme­

reteinek köszönhető, hogy 1796-ban kinevezték a Budavári Palota tornyában működő egyetemi csillagvizsgáló másod- asszisztensévé.

Az egykori európai hírű egyetemi ob- szervatónum a 18 sz végén sokat veszt tett jelentőségéből Sem elhelyezése, sem felszerelése nem felelt meg a fejlődő aszt­

ronómia követelményeinek Emellett az idős Taucher Ferenc igazgató, és adjunk­

tusa. Bruna Ferenc Xavér sem tartott lé­

pést az új eredményekkel; munkájuk .szor­

gosan végzett, de csekély jelentőségei ész­

lelésekből áll.

B I D., másodasszisztensként ebbe az észlelő munkába kapcsolódott be. de Bru­

na távoztával, 1798-ban, első asszisztens­

ként reá hárult a hallgatók gyakorlati ok­

tatása is Arra törekedett, hogy megismer­

tesse hallgatóival a korszerű égimechanika elemeit is. Hozzáfogott egy terjedelmes égimechanikai tankönyv osszeállításához, de ennek elkészítését korai halála félbe­

szakította (Azóta sem írlak ilyen tárgyú kézikönyvei Magyarországon!) Fennma­

radt azonban az üstökösök keringésével foglalkozó elméleti értekezésének kézin*- ta (De orbis cometarum)

Tanári munkája során került kapcso­

latba a rendkívül tevékeny Lipszky János­

sal, aki ekkoriban már összeállította nagy­

szabású Magyaroíszág-térképének anya­

gát Hiányzóit azonban a megbízható

és pontos térképekhez elengedhetetlen, csillagászatilag bemért alappont-hálózat.

Lipszky rövidesen megnyerte Bogdani- chot ennek a nagy gondosságot igénylő munkának elvégzésére, az egyetemi ta­

nács pedig 1798-ban utasította a fiatal csil­

lagászt, hogy kezdje meg az országot mintegy körbefogó alappont-hálózat meg­

határozását.

1798. december 16-án indult el, hogy Fiúméból (Rijeka) kiindulva megkezdje a kijelölt pontok földrajzi szélességének és hosszúságának meghatározásál. Egy jó, hordozható, 1,5 láb sugarú szögmérő kvadráns (negyedkörív), egy csillagászati távcső és a Seiffner Ferenc pesti órás mű­

helyében készült csillagászati ingaóra szol­

gált a mérésekre.

A hideg, viharos decemberi időjárás azonban ágyba döntötte az egyébként is gyenge szervezetű tudóst Végül 1799 ja­

nuárjában sikerült az első méréseket elvé­

geznie a Fiume felett emelkedő tersattói várban, de a kimerítő munka ismét ágyba kényszeritette. Később is sok akadály gá­

tolta a pontos munkát; pl Carlopagoban a babonás lakosok majdnem meglincselték a „varázslónak'’ vélt csillagászt. A nehézsé­

gek ellenére végül is 11 pont földrajzi szé­

lességét sikerült lemérnie. A földrajzi hosz- szúság mérése sajnos csak kevés helyen volt eredményes.

Ezekről a munkálatokról - és a sok ne­

hézségről - B. 1. D. rendszeresen tájékoz­

tatta Schedius Lajos pesti tanárt, aki vi­

szont Zách Ferenc Xavér, Gothában élő magyar csillagász folyóirataiban közölte az adatokat Ily módon B. 1 D. leveleiből, majd Lipszky és Zách feldolgozásai alap­

ján a világ geodétái és csillagászai is meg­

ján a világ geodétái és csillagászai is meg­

In document • MTESZ OMIKK (Pldal 188-196)