• MTESZ OMIKK

• MTESZ OMIKK

MAGYAR TUDÓSLEXIKON

A-

Z

-

N e m tudni. mi történi szü­

letésed előtt annyi, mint min­

dig gyermeknek maradni - figyelmeztetett Apáczai Cse­

re János. Évszázadokat kell összekötni az emlékezet .il- tal. És az elmúlt századok e- redinényeit össze kell kötni a jövő századok feladataival

A harmadik évezred kíiszft- lx-n sorsunk alakulására dön­

tő hatást gyakorol a tudomá­

nyos-műszaki haladás Nem­

zetünk értékrendjében ez a lény még nem foglalta el va­

lódi jelentőségének megfele­

lő helyét. Messze nem közis­

mert, hogy mi a magyarok szerepe a világ természettu­

dományos és műszaki hala­

dásában, s hogy mi a tudo­

mány és a technika emlviv- Inek szerepe a magyarság felemelkedésében.

Kzért fontos és időszerű fel­

adat nemzetünk történelmi önismeretének és értékrend­

jének olyan korszerűsítése, amely a modern világ köve­

telményeivel összhangban a természettudományos és tech­

nikai haladás meglxxsülését is szervesen Ix-épiti a magyar­

ságtudatba.

MAGYAR

TUDÓSLEXIKON

A- t ó l Z s - ig

Megjeleni

a Magyar Ti d o m á n y Napja

első megünneplése és

a Magyarsag Hírnevéért Díj

első átadása alkalm ából

Bolyai Já n o s Appendixe

első magyar nyelvű kiadásának

centenárium án

1/ /(o ^ 6 c .

MAGYAR

TUDOSLEXIKON

A- ^{tó l} Z ^s - ^ig

Főszerkesztő

NAGY FERENC

MTAK

i j .

BETTER • MTESZ • OMIKK

K S fC

G Í 3 S G 7

A kiadvány megjelent

a Mag yar Szabad alm i Hivatal, az Or szá g o s Műszak i Fejlesztési Bizottság

és a Pharm avit Rt. tamogatasaval a Better Ki a d ó,

a Mű szak i és Te r m észet t u d om á n y i Egyesületek Szovetsege

és az Or szá g o s Mű szak i In f o r m á c ió s Kö z p o n t és Kö n y v t á r

együttműködésével, a Budapesti Mű szak i Eg y e t e m,

a Magyar Mé r n ö k ö k és Építészek Vilá g szö v e t ség e, a Magyar Tu d o m á n y o s Ak a d é m ia

és a Ma g y a r o k Világszövetsége

közreműködésével,

a M a g y a r T udom ány- és T e c h n ik a tö r té n e ti M ű h e ly koordinálásában

(T Better, Nagy Ferenc 199*' Kiadja a BetterKiadó

Felelős kiadó a BetterKiadó vezetője Felelős szerkesztő Kiss Cs o n g o r

Szövegszerkesztés Révai Ny o m d a Kft.

Tipográfia/Grafika U-moll Grafika

<

Készült a Gy o m a i Knfr Ny o m d a Rt -ben a nyomda alapításának 115 esztendejében

Felelős vezető Papi1 La jo svezérigazgató

•B 66/386-211

http: www.lang.hu/ gykner.nyomda E-mail: gykner@lang.hu E-mail: knernyomda@nap-szam.hu

Printed in Hungary ISBN 963 85433 5 3

M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVTARA KunyvJcltór ... >19 s*

BF.RCZ! SZANISZLÓ Fl z e s é r i An d r á s

KARASSZON DÉNES Kiss Cs o n g o r

La m b r e c h t Mik l ó s

Na g y Dénes

Na g y Fe r e n c

Sip k a Lá s z l ó

A lexikont szerkesztette

A lexikont lektorálta

G ARAM VARI Pá l

G a z d a I s t v á n H o r v á t h C s a b a L a jt h a G y ö r g y M a k r a Z s ig m o n d F. K a r o ly i Z s ig m o n d

R a u m F rig y e s S zücs E r v in V é g h F e r e n c

Nyelvi lektor Ritterné László Maria

A kötet szerzői

A. CZÉTÉNYI PfKOSKA Csillag István

ABONYl Iván Cs o n k á k é i! Karo ly

Ád á m An drás Cs o r b a Lá szló

Ád á m Jó zsef Cs u p o r Zoltán Mihály

Alpár Gy i la Cslt o r n é Bereczky Ma g d o l n a

Alpar Lá szló Cz in g e l Szilvia

Asztalos Péter Dallos An d rá s

B Ho rv á t h Csilla Dániel Jó zse f

B. Sp r in c z Vilma Deé Na g y An ik ó

Bácsy Er n ű Dercsényi Baláz.s

Ba g d y Dániel Dió s z e g i Gy ö r g y

Balázs Dénes Do b o s Irma

Bálint Sá n d o r Do jcsá k Gy o z ó

Ba l o g h Já n o s Dit m c h Endre

Ba l o g h Kálmán Dijn ka Sá n d o r

Barabassy Sá n d o r Dvihally Zsi zsa

B\r á n szk y-Jo b Imre Em ö d István

Ba r ic z Zsolt En d r e i Walter

Barta Gy ö r g y Erdélyi István

Barth a Lajos Erdélyi Péter

Batári Gy i la Erdélyi Sá n d o r

Bátyái Jf n ö Érsf.k Elek

Be n d a K\lman Farkas Béla

Ben ed ek István Farkas István

Bérc zi Sz a n is z l o Fe h ér Gy ö r g y

Berén yi Dénes Fehér Márta

Bertényi Iván Fehérvári Zoltán

Bib o István Fejfr Lá szló

Bid l ó Gá bor Felkai Tamas

Bír ó Gá b o r Ferkai An drás

Bo d i Sá n d o r FCstöss László

Bo d o Barna Fi zfséri András

Bo g d á n István Ga d a n y i Gy ö r g y

Bó k á i Bá t or Ga jix js Gusztáv

Bo r h id i Attila Gall, An t h o n y

Br a n czik M\rta Gall Gy ö r g y

Bid in c s e v it s ANIX)R Ga z d a István

Bi k a Adkifnne Gj i ro v Vikt o r

Cech Vilm os Gra n a szt ói Gy ö r g y

Cs. Ju h á sz Sára Grassfi.ly Gy i uv

Cs. Plank Ibolya Groecsik Elemér

Gsath Béla Gyim esi István

Csíky Gá u o r Gy ires BÉIj\

Gy ö n g y ö s i István

H . Su*os Edith

Ha im an Gy ö r g y

Hajd ú Virág

Majnái. András

Ha in o c z i Gaboh

Hajós Gy ö r g y

Hala Jó zse f

Haraszthy Éva

Hartmann Ervin

Hazai La jos

He g ed ű s Év* He g e d ű s Lajos

Hegel István

Hermán Ákos

Hillek István

Ho d á n y i Zoltán

H< »NT1 JÓZSEF Horv á t h ÁRPÁD Horváth Csaba

Horváth Jó zse f

Horváth Kálmán

Horváth Tib o r

Hhenkó Fal

HROsKO Pkiek

Jeszenszky Sándor K á d á r Z o l t á n

Kaiser A n n a K a p ro n c za y K á r o ly

K a ra sszo n Dénes K as/ap A n d rá s

K a th y Imre K a z á r G y u la K e le ti Tamás Kemenes F a l Kemhler Ki RT Kktskem ety Istv án

K irá ly Á rp á d Kiss C s o n g o r Kiss S á n d o r Kiss Székely Z o l t á n

Kiszely Istv á n K o d o u n y i Já n o s . Ifi.

Ko v á c s Mihály

Kov á cs Zolt á n

Krét á m Miklós

K rizsakné Farkas P iro ska Ki hassek Já n o s K u n fa lv i Rezső

Laar T ib o r L a jtiia G yörc.v Lam brecht M ik ló s

Lánczos P á l Lassovszky P éter

Lazar P éte r Lenkey Is tv án L o k ó s L á s z ló Li 'Uvig G y o z o

M. Zemplén J o l á n M acskasi Levente

M a d a í Lajos M akkai L á s z ló M a k ra Z sig m o n d M a ro s n é Ll>gosi M a r ta

M a rx G y ö r g y

M a ttv a so v szk y Z s o ln a y Tamas M észáros B a la z s M é száro s S á n d o r

M in ary F a l M o g y o r ó d i J ó z s e f

M ojzes iMRr M o ln á r E r n ő M o ln á r L á s z ló

M ó r a L á s z ló MúJDMC/a P éte r

N agy D fnes N a g y D o m o k o s Imre

N a g y Ferenc N agy Is tv án G y ö r g y

N a g y Is tv á n Z o l t á n N a g y K a ro ly N arayné Z ie g le r M a ria

Nakay-Szabó G á b o r N ém eth Jó z s e f O i á h G y ö r g y O r la i G y ö r g y n é

O r o s z i S á n d o r P. Erményi M a g d o ln a P. H a r ty a n y i B o r b a la P. K-arolyi Z sig m o n d

P a lló G á b o r Pap J á n o s

Papp András

Pá szt or En d r f

Patkós Lá szló

Pénzes István

Per e h a zy Ká r o ly

Pf t h o Szilveszter

Pet n eh a zy Zalan

PlLLlCH LAIOS Pintér Já n o s

Pó k a Teréz

Po l ö n y i Ká r o l y

PONORI THFWRFWX At 'RÉL P ris zte r S z a n is z u j

Pi t n o k y J á n o s

R\cz A n d r á s R a d n a i G y u la Rapcsak A n d r á s

Ralim Frigyes R fm p o r t Z o l t á n

R é t h á t i L á s z ló R é th e ly i M ik ló s

Réz G y i la R it o ó k P\l R ó k a E n ik ő R o s ta Is tv á n

R t f f y P é te r S ain M a r t o n S e itz K a r o ly Sim on M a g d o ln a

Sipka L á s z ló Sisa JÓZSF.F Som lyay Lajos Som<x;yi S á n d o r

S t f f r J á n o s S usánszky L á s z ló

Sv/\b Já n o s S z a b a d v á ry Ferenc

S z a b ó G y u ia S z a b ó L á s z ló Gy.

S z á llá s i Á rp á d S z á n t ó G y ö r g y T ib o r

Szász Tamás SzfrsFNYi T ib o r

S z e g ó M ik ló s Székely K in g a

Székyné F f x V ilm a Szén á ssy A rp a d Szénassy B a rn a S z fn d re i Ji liá n n á S z e n t á g o th a i Já n o s

S ze n tiv á n y i T ib o r Szép Iv án Szidnainé. Csete Ágnes

S z ilá g y i Ferenc S zűcs L á s z ló

T. S ós V era T a n d o r i K a r o ly

T a rd y J á n o s T a rjan R ezső T fr b ó c s A t t il a T e rp lá n S á n d o r T fr p la n Z é n ó

T ig yi J ó z s e f Tisza Lstvan T ó t h B é ia T ó t h B é la T ó t h G á b o r T ó t h G y ö r g y

T ó t h S á n d o r T ok éczi L á s z ló

T ö r ö k Z s o l t Ti-ba L a szio

V ajda P á l V a jd á n é Csizm arik Íren

V a lk o Iv á n P fte r V ám os Éva V a rg a J o z s f f V a rg a L á s z ló V a rg h a D o m o k o s n é

V a rg h a M a g d o ln a Vf.gh Ferenc V kkerdi L á s z ló V itá lis G y ö r g y V o r ö s s L á s z ló Z s ig m o n d

W e s z rly T ib o r W in k le r L á s z ló

W i r t h Lajos Z á c h A l f r f d Z ik a K lá r a Z ö l d Ferenc

TARTALOM

ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS

13 Első rész

MAGYAR ALKOTÓK KÉPES KRÓNIKÁJA írt;i és szerkesztette: Nagy'Ferenc

17

Hass. alkoss, gyarapíts Ezerszáz év üzenete

19

A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében

23

Az információs társadalom iskolája Múltunk felfedezése és jövőnk feltalálása

99 Második rész

MAGYAR TUDÓSOK ÉLETRAJZI LEXIKONA Szerkesztette: Bérezi Szaniszló, Füzesén András.

Karasszon Dénes, Kiss Csongor, Lambrecht Miklós, Nagy Dénes, Nagy Ferenc, Sipka László

113 Harmadik rész

TUDOMÁNY ÉS Hl 'MANIZMUS Tt'DÖSLEVELEK TÜKRÉBEN Válogatta és szerkesztette: Nagy Ferenc

903

Bolyai új világától a Tudomány Napjáig tudóslevelek tükrében

905

Bay Zoltán 1986-os beszéde az OMIKK-ban a Bolyai-Neumann emlékszoba megnyitásakor

966

A tudóstársadalom javaslata és a Kormány rendeleté a Magyar Tudomány Napjáról

968

FÜGGELEK 971

Tájékoztató bibliográfia

Összeállította: Gazéin István, Kiss Csongor 973

Az életrajzi lexikon személynévmutatója időrendben

Összeállította: Kiss Csongor 991

Az életrajzi lexikon

személynévmutatója ABC sorrendben Összeállította: Kiss Csongor

1000

Helységnévmutató

Összeállította: Raum Frigyes, Torma István 1009

ELŐSZÓ

„Nékilnk magyaroknak a z a legfőbb hajunk a világban, hogy rőtünk mást alig tudnak, m int hogy m ilitaristák vagyunk és hogy itt terem a csikós, a csárda, a betyár és a gulyás. Ezen nincs sok tisztelni vagy megbecsttlni való..." - ina Szem-Györgyi Aliiért nyílt leveleiben lel évszázada és azt tartotta kívánatos­

nak, ha minden erőnket az .alkotó, építő m unkára fordítjuk és a kultúra terén próbálunk erősek lenni "

A Nobel-díjas tudós gondolatai ma meg idószerűhliek, mint voltak leírásuk idején Századunk végen, az új évezred kapudban egyben új társadalom küszö­

béhez énünk A 19. és 20 szazad ipari társadalmát a 21. század információs tár­

sadalma váltja fel Az ipán társadalomban a földben rejlő természeti kincsek, mint a vas íz olaj meg a kezekben lévő gép és pénz voltak a meghatározók. A jövő tudásközpontu, informát iotengelyű társadalmában az emberi főkben rejlő szel­

lemi kincs a legfőbb gazdasági érték. Világméretekben válik kézzelfoghatóvá, hogy a kiművelt eml>erfók sokasága az igazi nemzeti és nemzetközi vagyon. Eb­

ből következően a legjobb befektetés a jövőbe a tudás gyarapítása és terjeszté­

se, az emberfők mind magasabb szintű kiművelese és a szellemi tőkével való közhasznú gazdálkodás.

Ezek korunkban a világ minden orszaga szamara megkerülhetetlen globa lis kihívások, Ez válik mindinkább a nemzetek versengésének és együttműkö­

désének döntő területévé. Ezért ezen értekek és ertekalkotó tevekenysegek megbecsülését és gyarapítását kell nekünk is a lövőben meg Inkább, mind in­

kább figyelmünk és tev ék e nységün k középpontjába állítani Ezzel egyszerre tudjuk hazánkat, a közép-európai regiót, az euroatlanti integrációt és a globá­

lis információs társadalmat gazdagítani.

A kor szavát es egym ást megértő tudósok és politikusok - Szent-Györgyi Albert intelmével összhangban — a tudást kívánják az értékrend és a közgon­

dolkodás központjába állítani Ezt hangsúlyosa két idkepu-rrmtő gcszius ,s Az egyik legközvetlenebbül kapcsolódik annak kerek 60. évfordulójához, hogy Szent-Györgyi Allx-rt 1937-ben megkapu a legrangosabb tudományra elismerést A közélet, a gazdaság, a tudomány, az oktatás a kultúra, a tájé- knztaras .S a teivn l. gnagvobbaí alkotó, legs.keresebh híres magyarok részére megalapították a ..Magyarság Hírnevéért melyet a miniszterei nők minden év december H>*n vagyis épp azon a napon a d at. am ikor Szent-Györgyi Albert, az m agyar Nobc-l-di/as átvette kitüntetését.

A jövő (udásközpontú társadalma leié mutató másik szimbolikus telt.

hogy a tudósok kezdeményezésére a kormány november 3-át a Magyar Tudo­

m ány N apjává nyilvánította, melyei első ízben lW^-ben mar méltó módon

meg is ünnepeltünk .

Ez a n ip Holyti János réven a világraszóló magyar tudom ány születésnapja.

E napon kelt azon temesvári levrle, amelyben bementette. hogy megoldotta a párhuzamosok több mini kétezer éves problémait .Sem m iből egy u j más vi-

lúgot teremtettem” - irta 1823 november 3-án Marosvásárhelyre apjának. De - csodás egybeeséssel - napra kerek két évvel Bolyai tudománytörténeti tette után, 1825-ben Széchenyi István nemes célú és nagyvonalú anyagi felajanlása áitai ugyancsak éppen november 3-a len a M agyar Tudományos Akadém ia születésnapja is.

A Magyar Tudomány Napjában tehát Széchenyi és Bolyai szelleme közvet­

lenül találkozott. 1 Jgyanazon korszak gyermekei voltak. Széchényi csak tizen­

egy évvel előzte meg születésében Bolyait, s haláluk időpontját mindössze pár hónap választja el. Mindketten katonai pályára léptek, mindketten fiatalon énék el a kapitanvi rangot, s a hadi dicsőséget felülmúló célokért hagyták ott mindketten a katonai szolgálatot: mindketten a jöv ő tudáskőzpontú társadal­

m ának úttörőt

A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagy unk - intett Széché­

nyi István, és messze előremutatoan ebben fogalmazta meg jövőnk fő fejlesz­

tési forrását: „A tudományos emberfő mennyisége a' nemzet igazi hatalma Ezek Statistikája az ország legérdekcsbb - leginteressánsabb - része. Nem ter­

mékeny lapány, hegyek, ásványok, éghajlat 's a' t. teszik a' közerőt, hanem az esz. melly azokat józanon hasznaim tudja, Igazibb súly 's erő az emberi agy- velőnél nincs. Ennek több vagy kevesebb léte a' nemzetnek több vagy keve­

sebb szerencse|e.” „'S eként minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték es sze- rencsenek legmelyebb sarkalatja a kiművelt emberfő.”

Bolyai János pedig, aki szolgálati éveiben hadseregének legiobb kard­

forgatói közé tartozott, végiggondolva az „aki kardot ragad, kard által vész el”

tanulságát, így üzent: „Elég az végre: hogy mar ma mind a nemes, dicső magyar nemzet, mind pedig családom-beliek, csak avval vannak mit ö n - érdemök által kepesek maguknak meg-szcrezni, kt-vivm, még pedig, mint hogy alkalmasint el-töll e régi féle hősi dicsőség mezejinek nyitva-állása, s a körülmények egészen meg-változtak, nem is lévén többé ön-álló nemzet a magyar, már most nem durva erővel, hanem műveltséggel kell igyekeznünk ki-tűnni, s lehet nem csak elérnünk: hanem el is hagynunk más mar rég-óta messze előre rugaszkodott nemzeteket, azoknak dicső példát adván. "

A legnagyobb magyarként tiszteltük Széchenyit. Legnagyobb tudósunk­

ként tiszteljük Bolyait Mindketten kiemelkedtek meg a nagy magyarok közül is. De másban volt nagy az egyik, es másban a másik Széchenyi két lábbal a földön ján> gyakorlatiassággal szolgálta a hazát, legyen szó lovakról, gőzhajó- zásról, folyamszabályozásrol, vasúti közlekedésről, Budát és IVstet összekötő első állandó hídról, vagy az \kademia megalapításáról. Bolyai merész gondo­

lati szarnyalásaval az egln- tón, a világűrt hoditotta meg szellemileg. Az úrkor­

szakban a tudás társadalmat építve kettőjükre együtt van szükségünk kis es nagy vállalkozásainkban egyaránt.

Az ó egymást szervesen kiegészítő szellemük vezérelt tudományos vállal­

kozásunkban bennünket is. amikor a Magyar Tudomány Napja első megün­

neplése és a Magyarság Hírnevéért Dij első átadása alkalmából sok évi munka és szeles körii összefogás eredmenyeként megjelentettük a Magyar Tudóslexi­

kont.

A K ia d u Előszó________________________________________________________________________ [2

BEVEZETES

Ennek a m űnek m inden műveli m a g y a r ember polcán ott a helye" - már köny­

vünk egyik előmunkálatát is ezen szavakkal mutatta he Szentágotbai János 1992-ben az MTA Tudósklubjában A Magyar Tudóslexikonnal egy úttörő és hi­

ánypótló vállalkozás gyümölcsét tartja kezeben a tisztelt O l',aso

A harmadik évezred küszöbén sorsunk alakultára döntő hatást gyakorol a teremtő innováció, a .udomanyos-műszak, haladás Nemzetünk történelem tudatában és értékrendjében ez a lény még nem foglalta el a valódi jelentőségének megfelelő helyet Messze nem közismert, hogy mi a magyarok szerepe a v.lág ter­

m észettudom ányos és műszaki haladásában, s hogy mi a tudomány es teehn.ka embereinek ,» ,e p e a l e i e m é i b e n M k I M .

Eítn fontos és idös/eni feladal nenuetünk onwieMenek es ertékrendjenek olyan korszerűsítése amely a modern v,lag kovelelményei.el QBzhangh.n a termesze,- ludomlnyas és mösaki hahdfc megheafllfcö l** P » * masyarsdgmdaita

Magyar, tudós, lexikon

■ bívinn S70li>alm könyvünk Az alapvető mű széles körű K munka mega upozas tudomány- és technikatörténet jeles mflhe- e.>yiiltmiik xles vrecmeny, össZef0gásaval készült, több mint kélszázútven

pernek és k . « l a Magyar Tudós,exikon egyszei-

szerzo alkotas. Meiln«,m akazokat tekintjük, akik unnak tartották ma re magyar tudós, Urabmi M a ^a ^ ^ szánd„k a ,kahm - Kötetünk gukat, kiket magyarít* e i ( | 1(j ei}í a magyar tudományért, illetve ben külföld. ' * Í flJ , S r Í á h o í i s t a r t o z ó , illetve magyar szánna technikáért ^ ^ " y !f^ |dön do|j,ozó tudósok egyaránt szerepelnek Egyikre zára . de később ki (/y>J N(fUmann, azaz Neumann János a példa M echuurt A ntim .s > * ^ ^ , m > , . l é n j k va|l. Nem akarunk senkit ki

V a n n a k tudások - . .ulőzunk összekötő munkásságuknak Itt .1 .min

sj jártam, hanem mi i' i> külfoldimádat önbizalomölő, saját ér­

dem mi talaltunk fel ham s cl ^ |<e]j megtalálnunk az igazi szakmai

Z 2 S X S Í Z S E m

» ■ » • * — « *

tényleges értékeinkre /t.llujósok identős korét mutatta be, de mellettük Életrajzi lexikonunk a len • ikus0j,al és műszaki tudományok meg­

kezdettől fogva tanaim-'-^'1 » • ar<inyilknak megfelelő súllyal jelenlek meg annyi ágának képvisel' -i -l| „ ltlonuinyok művelői és bekerültek a ludoinány- az agrártudományok es j / <• llsZCÍp|inánsabb jelleget oltott a mű. 1992-ben mi politika kiválóságai is.egyr< • . ,ennészeltudomány és a technika történetében - munkánknak mega „MagW’' • ^ sl)„ unár ennél átfogóbbnak találta, és megne- í-tet rajzi lexikon" címet adui ^ /,XiL‘on<i írta róla a Népszabadság, „ma- vezésében telezte ff nuigvO' • ' • | lKlomány így alakult ki a jelen cím

g y á r tudóslexikon'- fogalmazott a/

liz ugyanakkor hiányérzetei éhreszt a folytatás iránt Reméljük, egy másik mű­

helyben mielőbb elkészül és ennek páriaként kézbe vehetünk egy olyan tudós- lexikont, amely a társadalomtudományok művelőit tárgyalja, a miénket is felül­

múlva alaposságában, politikai előítélet-mentességében, a világba szétszóródott magyar származású alkotók adatainak felkutatásában, összegyűjtesében

fczen kiadványunk több mint nyolcszáz kiemelkedő személyt bemutató tudás­

tár virtuális Itiduspanteon Az egyes szócikkek magukban is értékek, cgy-egy ki emelkedő személynek állított emlékoszlopok ligyiittesen pedig egy híd lartópil lérei Azé a nagy hídé, amely léiben szerte a világon a legkülönbözőbb tudo­

mányterületen alkotó embereket köti össze, és időben a honfoglalástól a harma­

dik évezredig vezet

Alkotásunk három részből és egy függelékből áll tilső resze a történelmi híd röl ad vázlatos áttekintést, mely egyben könyvünk fő részébe, az életrajzi lexikon­

ba ad bevezetési A második rész a történelmi Magyarországon tevékenykedő, vagy itteni születésű múltbeli (tehát már nem élő), nemzetközi szinten számotte­

vő és/vagy a haladási hazai szinten előrevivő természettudósok kai, mérnökök­

kel, műszaki alkotókkal, orvosokkal, ezek nagy nevelőivel foglalkozik, ligy-egv személyről az alapvető adatokat közli, és néhány irodalmi utalást ad a részlete sebb információkat keresőknek A szócikkek A-tól Zs-ig olyan kincstárba vezet­

nek. amely hagyatékra minden magyar büszke lehet

A harmadik rész levelezésükön át eleveníti meg tudományunk legnagyobbja­

it, szemleletes képet adva arról is, hogy gondolkodásukon a kultúra kél nagy ága mennyire szerves egységet alkot, a nagy természettudományos és technikai ér deklődés magától értetődő természetességgel járt együtt a humán területek inín ti érdeklődéssel, áttekintéséi vágyna az egésznek

A kötet fü#£eléketájékoztató bibliográfiát, az életrajzi lexikon időrendi és ABC szennti személy névmutatóját és a kötet egészére vonatkozó helységnévMHl/itöt tar talmaz A függelékei indító bibliográfia a további kutatásokhoz ad térképei és iránytűt. Az időrendi mulató igen jói tükrözi, hogy történelmünk különböző korsm kaiban milyen jelentős tudóskort ársak alkottak maradandót, ugyanakkor az évfor­

dulós megemlékezésekhez is támpontot ad. Értékes felvilágosítások forrása a hely­

ségnévmutató. Kiég egy pillantást vetni a magyar alkotók életének és levékenysr gének tenileti adataira, hogy kitűnjön, milyen szoros szálak kötik össze a hazai és a nemzetközi tudományos életei (Különösen szembeötlő például Becs. Berlin, G(xiinga. Zürich, általánosabban a német nyelvterület kiemelkedő jelentősége.)

ügy kiegészítő kötetben, illetve interneten lervezimk közreadni egy tudomány és technikatörténeti kronológiát, löbbszaz személyt bemutató arcképcsarnokot, valamint egy részletes név- és tárgymutatót A hasznait rövidítések c = című, ill címzetes, h = helyettes, k. ■ kötet, lev = levelező; ny. = nyilvános; r = rendes;

rend = rendezte, rk. - rendkívüli lex ikonunk története és távlatot

Műviink (és Műhelyünk) több igény találkozásából születeti Másfél évtizede egy rangos nemzetközi tudóslexikon megjelenése kisebbfajta botrányt váltott ki a ha zai tudományos körökben Kbből ugyanis a világ tudományos élvonalába tartó­

Hcvczctcs_____________________________________________________________________14

zó magyar tudósok jelentős része .sajnálatos inódon kimaradt A szerkesztőség azonban pótkötet megjelentetését határozta el, és javaslatokat kért a hiánypótlás- ni. I98'í-I>en a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke. Szentáftolhai Já­

nos telkérte az összes érintett tudományos osztályt javaslata megtételére s meg tisztelő módon engem hízott meg a munka koordinálásával.

1985-ben jelent meg Ezer év- Arcképek a magyar történetemből címmel egy- faita magyar történelmi arcképcsarnok amelyből viszont jórészt kimaradtak a let mószettudományés mérnöki tudom ány világhírű magyar alkotói.

Ekkorra azonl>an már több irányból érlelődött a hiánypótló vállalkozás 1983- han ünnepelte azt >rszágos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) megalapításának >00. évfordulóját Akkon főigazgatója, Ágoston Mihály progiaíri­

szemen fogalmazta meg: .Az OMIKK centenáriuma tiszteletére elhatároztuk, hogy felkutattuk, összegyűjtjük mindazt a még feltáratlan szellemi értéket a ma­

gunk területén, amellyel hozzájárulhatunk nemzetünk s a világ haladásához.”

1983-ban indította útjára a Műszaki és Természettudományi Egyesületek .szó vétségé (MTESZ) Évfordulóink a m űszaki és természettudományokban címmel már másfél évtizede évről évre megidenő kiadványát.

Ugyanebben az időben születeti döntés arról, hogy 1986-ban megrendezésre keml Magyarok szerepe a viliin természet tudományos és műszaki haladásában ám- mel és témakörről az első nemzetközi magyar tudóstalálkozó. Ennek elnöke. Punkor Urttő prof esszor szorgalmazta egy olyan kiadvány elkészítését, amely hagyománya­

ink bemutatásival lelkesítő példát állít ifjúságunk és az egész nemzet elé.

Ezen és további párhuzamos kezdeményezések, illetve igények találkoztak és kapcsolódtak össze vállalkozásunkban s indították el a széles kon! összefo­

gással létrejött Ma/ivar Tudomány- és Technikatörténeti M űhelyünk munkáját En­

nek az utóbbi évtizedben sok vonalon futó tevékenysége*, benne kiadványok so­

rozata érlelte meg jelen szintézist.

De még ez sem „végállomás" Tudományos alkotásunk olyan folyamat, mint tárgya, a történelem Soha nem ér véget, folyamatos bővítést es fejlesztési kivan Eblx-n a szellemben adjuk át sok törődéssel keszített közös alkotásunkat hasz­

nálatra és jobbításra Köszönetnyilvánítások

Tudományos vállalkozásunk megvalósulását, lexikonunk megjelenését számos személy és szervezet segítette Mindenek előtt kötetünk szerzőinek, szerkesztő­

inek és lektorainak mondunk kos/.onetel szakmai igényességükért és színvona­

las munkájukért Itt emlékezünk meg szeretettel és kegyelettel azon társainkról, akik már nem vehetik kézbe ezt a lexikont s akiknek már nem tudjuk személye sen megköszönni értékes hozzájárulásukat De müveilxm holta után i.s él az em­

ber, és könyvünk egyben az eltávozottaknak is emléket állít Balázs Dénes, Ka­

rolyi Zsigmoml. Limbrecht Miklós, Makkai Liszló, Va|da Pál és többi elhunyt munkatársunk a tudomány és technikatörténet felejthetetlen alakjai

Szeniáj^othai Jánosnak szerelnék hálás szívvel személy szerint külön is kö szítadét mondani a vállalkozásunk elinűftásálKw adott kivételes erkölcsi tőkéért, aki élete végéig lexikonunk és műhelyünk „védőszentje" volt

J5____________ __ ______________________________Lexikonunk lörtcncic cs távlatai

Munkánk támogatásáén fogad|ák köszonetünket: Pungor Ernő, művünk egyik kezdeményezőit: és a megvalósítás folyamatának értékes segítője, az ELső Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány és .személy szerint Ferenczy József, Kőhalm i Ferenc, Vízi E. Szilveszter, a Magyar Szabadalmi Hivatal részéről Bendzsel Miklós, Vékás Gusztáv, az MTESZ részéről Havass Miklós, H alm ai László.

Tóth János, az MVSZ részéről Csoóri Sándor. Bakos István. az ÜMFB részéről B ihari István, N yíri Lajos, Kom ornik Ferencné, az OM1KK részéről H erm án Ákos, Horváth Péter, Rudnay Gyula, a l’iiski Kiadó és PuskiSándor, a l’harmavit Rt és Somody hnre

A hosszú évek során a munka különböző oldalaihoz számosán adtak más más nézőpontból hasznos észrevételeket, értékes tanácsokat, melyért fogadják köszonetünket Ágoston M ihály. Ajkai Lajos, A lm ár Iván, Be/czy A ntal, Biró G á­

bor Csurgay Árpád, Entz Géza, G azda István, Greguss Pál, Gyurkovics Tihor, Marx György. Náray-Szahó Gábor, Németh Magda. Pavlics Ferenc, Rózsa György, Raum Frigyes, S allai Gyula, Szemenyei István, Taxner Ernő, Vámos Tihor, Vedres András.

A lexikon anyagainak összeállításában, illetve a nyomdai előkészítésben való közreműködésükért fogadják koszönetunket Berkes András, Fehér Katalin, H ajdú András, Horváth Csaba, Kocsis Éva, Kovács Zoltán, Nedó Tímea, Scharnbeck Krisztina. Szőke András valamint a személy- és helynévmutatók összeállításában közreműködő Torma István A tartalomhoz méltó nyomdai megjelentetésért fo­

gadják köszonetünket és elismerésünket a Gyomai Kner Nyomda vezetői es műn katársai, és személy szerint külön is Papp Lajosné

A kötetben szereplő képek, dokumentumok közreadásáért az alábbi közgyűj­

teményeknek, illetve intézményeknek mondunk köszönetét. BME K özponti Könyvtára; ELTE Könyvtára és Levéltára; E l !METSAT, Darmstadt; Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet Emlékmúzeum és A rchí­

vum; Lihraryof Congress, Manuscript Division, Washington, Magyar Építészek Ka­

m arája és Szövetsége, M agyar Nemzeti M úzeum, Magyar Szabadalm i H ivatal, M agyar Tudósarchívum; MTA Csillagvizsgáló Intézete; MTA Könyvtára, Kézi­

rattár, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, MTI; OM1KK. OSzK, K ézirattár;

Öntödei M úzeum , Ráday Gyűjtemény, Semmelweis Orvostörténeti M úzeum , Könyvtár és Levéltár, Teleki—Bolyai Bibliotéka, Marosvásárhely

Bevezetői_____________________________________________________________________ 16

Kedves Olvasó!

Bevezetésünket Szentágothai János azon megállapításával kezdtük, melyet jelen munkánkra bizonyára még inkább mondana, hogy ennek a műnek minden m ű­

velt magyar ember polcán ott a helye Kérjük Önt, hogy ossza meg művünk In rét barátaival, ismerőseivel és segítsen, hogy mind kevesebb művelt magyar pol­

cán maradjon üresen ez a hely

Nagy Ferenc főszerkesztő

Első rész

MAGYAR ALKOTÓK KÉPES KRÓNIKÁJA

írta és szerkesztette

NaííV FtRtMt

HASS. ALKOSS, GYARAPÍTS EZERSZÁZ ÉV ÜZENETE

A múlt ismerete, történelmi örökségünk megbecsülése nélkül nincs jobb jövő. Nem tudni, mi történt születésed előtt annyi, mint mindig gyemieknek maradni - figyel­

meztetett Apáczai Csere János. Évszázadokat kell összekötni az emlékezet által. És az elmúlt századok eredményeit össze kell kötni a jövő századok feladataival, messze jövendővel komolyan vetve össze jelenkort.

A honfoglalás és honalapitas millecentenáriuma, az iskolaalapítás mögöttünk és az államalapítás előttünk lévő millenniuma arra ad indítást, hogy egészében tekintsük át Kárpát-medencei létünk ezerszáz éves történetét. Ma ilyen átfogó tör ténelmi keretlxm nézzük a magyarok cselekedeteit és nagyjait a honalapítastol a harmadik évezredig, akkor mindenek előtt szüleinket látjuk, szüléink szüleit, őse­

ink őseit, s látjuk, „amit ők nem látlak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell." Mindenek előtt a hétköznapok hőseit látjuk, akik több mint négyszázezer nap óta napról napra előteremtettek a mindennapi kenyeret, s akik megőrizték nyelvünket, hagyományainkat, akiknek köszönhetjük, hogy vagyunk, és hogy magyarok vagyunk

Ezen felül különösen hálával gondolunk az ezer eves magyar iskolára, iskola­

alapítóinkra, s az iskoláinkból kikerült Bolyai Jánosokra, Neumann Jánosokra és nagy tudóstársaikra, a világra szólót alkotó értelmiségiekre és alkotásaikra, mert büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk.

Világraszóló alkotások - m agyar szárm azású alkotók

Az abszolút geometria, a torziós inga, a karburátor, a transzformátor, a volfrámszá- las es kriptontöltésű villanyégő, a radioaktív nyomjelzés, a C-vitamin, az atomerőmű, a term o nukleáris fúzió, a hűtőtorony, a villany mozdony, a szuperszonikus repü­

lés, a radarcsillagászat, a fényre alapozott új méterszabvány, a golyóstoll, a holog­

ráfia, a rádió, a televízió, az elektronikus számítógép, a? első komputer-köznyelv;

a BASIC, az ólommentes benzin, a holdautó, az űreszközök irányításában hasznait informatikai szúró, a távolbahatás tudománya vagy a racionális döntéseket és vi­

selkedést segítő játékelmélet az egyetemes kultúra megannyi kiemelkedő alkotá­

sa. lizek felfedezésében, feltalálásában illetve kifejlesztésében döntő azon emlxr- rek hozzájárulás;i, akiknek Magyarország volt a szülőhazájuk, akik a magyar isko­

lában szerezték tudásuk és emlierségük alapjait, vagy ez az ország adott nekik le ­ fogadó otthont és alkotásaiknak teret.

Kz.en alkotások fölött egy kivételesen kreatív tudós-galaxist találunk, a termé­

szettudomány és műszaki tudomány világnagyságait. Erre mutat a százesztendős Nolx’l-díj is. A népesség szamához mérve figyelemre méltóan nagy a magy ar szár mazású Nolx-l-dijasok köre. Egyedül a magyar főváros hét Nolvklíjas közös szü­

lővárosa. Közéjük tartozik az első magyar származású közgazdasági NoM-díjas, Harsányt János, akinek munkássága átvezet a társadalomtudományok köze.

A kultúra gazdagításában kiemelkedő magyar származású személyek felsoro­

lása a társadalomtudományok művelőivel folytatható. A közgazdász Balogh Tamás, Fellner Vilmos, kaldor Miklós, a szociológus Mannheim Károly, Polányi Károly, a filozófus Lukacs György vagy a vegyesz-orvos-filozófus Polanyi Mihály jelzik a kul­

turális hozzájárulás sokoldalúságát és színvonalát.

A magyaroknak az egyetemes kultúrához való nemzetközi rangú hozzájárulá­

sa nem korlátozódik a tudományok körére. Hosszan sorolhatók a világviszonylat­

ban is kiemelkedő magyar származású alkotók teljesítményei a kultura további te­

rületein Bartók Bélától Korda Sándorig, a zeneművészettől a filmművészetig.

Tekintetünket a sport világára fordítva, az olimpiák történetében az ermek számát tekintve igen előkelő a magyarok helyezése Puskás Ferencek, Egerszegi Krisztináék aranyérmei mellett ott sorakoznak a sakkban a Polgár-lányok eredmé nyei, de „aranyérmes" az elmejátékban Rubik Ernő bűvös kocka ja is. A diákolim­

piák szereplői pedig visszahoznak a tudomány körébe, és előremutatnak a (övőlxf.

Hass, alkoss, gyarapíts___________________________________________________________20

K üzdeni erőnk szerint a legnemesbekért

Hogyan lehetséges, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország, annyi nemzet­

közileg elismert tehetseget tudott adni a világnak? Mi a kiugró teljesitmenyek titka?

Több Nobel-díjasunk megírta, hogy tőlük is sokan kértek erre feleletet. Békésy György önéletrajzi jegyzetében egyik döntő tényezőként a magyar történelem sa­

játosságát emelte ki: „Mikor Svájcban éltem, ott minden csendes, biztos es nyugodt volt. az életben maradás nem jelentett problémát Magyarországon más a világ, az elet állandó küzdelmet jelentett szinte mindenért, de a küzdelem nem jelentett pusztulást. Egyszer elveszítettük, másszor megnyertük, de mindig életben marad­

tunk Nem jelentett véget, legalább az én esetemen nem. Az embernek szüksége van ilyen erőpróbára és ez Magyarország egész tórtenelme folyaman megvolt..."

Mindenért meg kellett tanulni küzdeni, es ennek tudatosításában egybecsen­

gett a legjobb tudósok és a művészek hitvallása es tanítása. Egylx?hangzóan vallot­

ták, hogy a mi dolgunk e világon küzdeni erőnk szerint a leffnemesbekert Szilárd Leó így idézi föl. hogy miként kapott Madách Imre müvéből a gyermek­

korában életre szoló, döntő indíttatást: „Anyám mesemondása mellett életemre leg­

jelentősebb halassal az a könyv volt, amit tízévesen elolvastam. Egy magyar remek mű, ami iskolai tananyag: Az ember tragédiája Túl fiatalon olvastam el, s óriási há­

tassal volt rám. talán éppen emiatt. Minthogy elolvastam, korán rájöttem: -ahhoz, hogy megragadjon az emberben valami, nem szükséges a szokásos rend szerint előrehaladni-."

Az emlxT tragédiájában Ádám az élet értelmét, az ember célját keresve ezzel szembesül: „A cél voltaképp mi is?" És felel: „az élet küzdelem, S az emlxT célja e küzdés maga." Ezt erősíti meg lezárásként a mű végszava: .M ondottam ember küzdj és bizm hízzál?'

A hadiutak kereszteződéséix*n fekvő Magyarország szamara évszázadokon ke­

resztül a puszta fennmaradás volt az elsődleges leiadat. Érthető hát, hogy ennek következtélx-n nemzetünk eletelx-n az uralkodókat, hadvezéreket es a harcra buzdító költőket tekintették vezetőiknek és hőseiknek

Mi, mai magyarok sorsdöntő fordulathoz énünk. Most jött el annak ideje, amire a költö vágyott. „<-1 harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja a z emléke­

zés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a m i m unkánk és nem is keiés ” Most vegre lehetőségünk nyílt arra, hogy küzdelmünkben minden eddiginél nagyobb mértékben a békés alkoto nninkara, az anyagi és erkölcsi felemelkedes kérdé- sere helyezzük figyelmünk és tevekenysegünk súlypontját. Felemelkedesünk biz tos alapja pedig a jó gazdálkodás.

21 ____________________ ___________________ Jo gazdává lenni anyagilag es erkölcsileg

Jo g azd áv á le n n i anyagilag és erkölcsileg

A teljes értékű gazdálkodásban az anyagi, a szellemi es az erkölcsi tőke egyaránt fontosak. Mifele gazdálkodás az, ahol tele szebbnél szebb érzésekkel a szívünk és ertekes eszmékkel a tejünk, de üres a gyomrunk és a zsebünk? És miféle gaz­

dálkodás az, ahol hízásig tele a gyomrunk, tömve penzzel a zsebünk, de üres a szivünk, a fejünk, pusztulni hagyjuk az örökül kapott kulturat, megmérgezzük a termeszetet? A jó vállalkozóknak énékeink pénzformát öltött, számszerűsíthe­

tő részével es pénzben nem kifejezett, de életűnkben alapvetően fontos ökoló­

giai információs es emberi értekék együttesével is nyereségesen kell gazdálkod niuk.

A jó gazdálkodásban az értékmegőrző és az értékalkotó, új éné két teremtő tevékenység szorosan összetartozik „Hass, alkoss, gyarapits" - mtett már a Hím nusz szerzője is. A jo gazda gazdagodni és gazdagítani akar, alapit, szerez, gya rapit, nugpedig anyagilag és szellemileg-erkölcsileg párhuzam osan

A gazdaság és az etika fejlódesi egységet alkot. Ismert és elismert a protes­

táns etika es a kapitalizmus szelleme közti kapcsolat A tudásgazdaságra epulő információs társadalom az erkölcsi tőkével gazdálkodásban is újabb történelmi léptékű innovációt kivan. „Tehenned bíztunk eleitől fogva", írták hittel az építők sok templom homlokára. „M agamban bíztam eleitől fogva", fedte fel [ózsef At­

tila. B íznunk kell egymásban is, teszi teljessé a sort a humanizmus hittana Harsanyi János hangsúlyozz;!, hogy ha a társadalom elfogad olyan etikai sza­

bályokat, amelyek tényleg a társadalom javát szolgáljak, és ezeket a szabályokat az emlierek betartják, akkor egyszerre lesz gazdagabb anyagilag es erkölcsileg egyén és társadalom „Mert ha az emberek etikusan viselkednek, akkor kölcsö­

nös bizalom lesz, és nemcsak bízni fognak egymásban, hanem jó okuk lesz, hogy megbízzanak egymásban és tudjuk azt, hogy a gazdasági életnek egyik lenyeges nesze az, hogy az emlierek meg tudnak bízni egymasban, egyébként nem tudnak egymással együttműködni, szerződéseket kötni, és így tovább. Becsületesnek len­

ni gazdasági szempontból is a legjobb!”

/ftv ország legjobb befektetést’ a jövőbe a z ifjúság turtvlése

A modem korban a gazdaság es gazdagság fő forrása a kiművelt fő, az emberi szellem

„Az emlx'ri szellem a forrása minden művészi alkotásnak és minden találmanynak Az életet etnIkerhez méltóvá azok teszik", olvasható a Wll’O, a Szellemi Tulajdon Vilagszer-

vezete genfi székhazának kupoláján Harsányi János egykori osztálytársának, a Wll’O jelenlegi főigazgatójának. Bogsch Árpádnak üzenetértékü gondolata.

A bölcs belátás megvilágítja az anyagi és a szellemi-erkölcsi gazdagság összetartozását, és azt, hogy a magas kultúra ápolása egyben hosszú távon jó anyagi üzlet, Egybehangzóan üzenik szülőhazájuknak legnagyobb tudósaink, hogy a tudományban kis nép szülöttei is alkothatnak nagyot, és hogy a beruhá­

zás az emberi tőkébe a legjobban megtérülő befektetés. Azt, hogy jobban kell tá­

mogatni az oktatást, a kutatást, a kultúrát nemcsak esetleges jótékonykodásból, hanem okos gazdasági számításból is. És azért, hogy a magyar iskola hazánknak és a világnak a jövő évezredben is új Bolyai Jánosokat, új Neumann Jánosokat, és újabb Nobel-dijasok sorát adó alma mater legyen.

„Nagyon remélem, hogy odahaza megértik azt - üzeni amerikai otthonából a Nobel-díjas O láh 6[yörgy -. hogy a közelgő 20. évszázadban, ami nincs már messze, a legnagyobb érteke minden nemzetnek az, hogy mit tud a fiatalsága. Te­

hát a kiképzés, a tanítás, a nevelés, ez egészen alapvető fontosságú. Gazdasági kincsek, amik a 19. és a 20. században nagymértékben befolyásolták, hogy me­

lyik nemzetek tudnak előrejutni, ezt meg vagyok győződve, a 21. században nagymértékben az fogja átvenni, hogy egy ország mit tud a fiatalsága nevelésé­

ben és szakértelmében nyújtani." „A jövőbe he kell fektetni, és a legjobb befekte té$, am it egy ország csinál, a z a fiatalsága nevelése."

Hass, alkoss, gyarapits___________________________________________________________22

A z ezredforduló kihívása akkor és most

Egyszerre értünk egy új évezred és egy új világkorszak küszöbéhez. Mint eleink ezer esztendeje. Ritka történelmi véletlenek rendkívül szerencsés találkozása szá­

munkra ez A magyarság 10. és 20. századi helyzetének ez a történelmi analógi­

ája kulcsot ad az ezerszáz évvel ezelőtti honalapítás és az „alapító atyák" meg­

értéséhez. Mi rájuk emlékezünk, s ők üzennek nekünk. A magyarság a 10 szá­

zadban is egy új évezred küszöbén állt, és akkor is egy új társadalmi rendszer­

be való felemelkedéstől függött a jövője, a földműves társadalomba beilleszke­

dés volt a feladat. Akkor sikeresen vizsgáztak eleink.

Sikerrel fogunk vizsgázni az ú) ezredfordulón is - ha jól megértjük ezerszáz év üzenetét, és abban akarunk nagyok lenni, amiben egy kis nép is az lehet. Azt a történelmi üzenetet, amelyet Szent-Györgyi Albert igy tolmácsolt a tévén át magyarok millióinak: „ e g y országnak a nagysága attól függ, hogy mennyiben já rn i hozzá a közös emberi értékekhez. És m int magyar ember, azt kívánom, hogy Magyarország a nagyhatalm ak közé tartozzon, és legwn nagy m indenben, a m i- ben egy kis ország nagy lehet És erre m inden adottság és lehetőség megvan, csak a szellemi életet kell tám ogatni, és nem szabad elválasztani nem zeti m ivoltünk­

től. attól, hogy magyarok vagyunk Én a leglwkésebb ember vagyok, mégis szeret­

ném, hogyha Magyarország a z egész világot m eghódítana Az ország határait nem lehet bővíteni fxilitikailug anélkül, hogy az ember másokul el ne tiporna, vagy meg ne bántana .4 szellemi életben m indenki olyan nagy lehet, olyan nagyra fej löd hét. am ennyit a z esze elhir Én éhben az értelemben kívánom , hogy Magyar- ország tartozzék a legnagyobb országok közé. .."

A MAGYAROK CSELEKEDETEI ÉS NAGYJAI A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TÖRTÉNETÉBEN

A magyarok nem üres kézzel és nem üres fejjel jöttek a Kárpát-medencébe. Ta­

nultak Európától és gazdagították a világot. A félnomád nép letelepedését köve­

tő fél évezred során hazajuk a reneszánsz egyik műhelyét adó ország lett. Annak lelzésere pedig, hogy hova emelkedett Magyarország a reneszánsztól a századun­

kig ívelő története során, Norman Macrea-nek, a The Economist volt főszer­

kesztőjének, a japán gazdasagi csoda kutatójának 1992-lxm közreadott Neumann biográfiájából idézzük a magyar fővárost a XX. század kezdetén bemutató so­

rait:

„A s z á z a d elején Budapest volt Európa leggyorsabban fejlőd ő metropolisa. Ez a város tudósok, művészek és leetulő milliomosok olyan seregét produkálta, amely csak Italia reneszánsz városállam aihoz fogható."

A honfoglalástól eltelt első évezred haladását jól érzékelteti az a tény, hogy a millenniumi emlékműhöz a kontinens első földalatti vasútján utazhattak a fő­

városban az emberek.

Ha egy |elkepes vasúttal vagy autóval haladunk végig történelmünk küzdel­

mekkel teli évszázadain - a honfoglaló harcosoktól a Nobel-díjas tudósokig, a földműves társadalomtól az információs társadalomig útközben a kultúra sok gazdagítójával találkozunk Kövid történeti bevezetésként bemutatunk néhány ki­

emelkedő eseményt és személyt az előfutárok és az alapokat lerakók közül.

G azdaságföldrajzi és geopolitikai keretek

Őseink a népvándorlások korának mozgásai során a IX század vegén érkeztek hazánkba Hívásra jöttek, európai hatalmak szövetségeseként. Szvatopluk morva, Amulf keleti frank, majd Berengár itáliai unilkodo egymás közötti harcaiban, meg Bölcs Leó bizánci császárnak Simeon bolgár cárral vívott kereskedelmi háború­

jában vettek igénybe a magyarok katonai szolgálatait.

1 ladi sikereik igazolták hírüket Ebben jelentős szerepet játszott olyan eszkö­

zök sora, mint a visszacsapó ij. amellyel a nyugatiakat lényegesen meghaladó távolságra lőhettek, a zabla, amely iranyithatóvá tette a lovat, az olyan nyereg, amely kevéslx* szorította el a ló tüdejet, így növelte teljesítőképességet, a kengyel, amely által felállva nyílazhattak hátrafelé, de maguk a tenyésztett lótipusok, és főleg az olyan lovasok, akiket kicsi koruktól a fizikai nehezségeket elviselő, edzett és magas küzdőszellemű harcosokká neveltek

Hzek azonban csak a nyugatiak felé biztosítottak számukra fölényt, mert az ijfeszítő sztyeppa lovas népek között általánosan elterjedtek voltak ezek az eszközök és tulajdonságok A magyarok, miközlvn győzelmeket értek el nyuga­

ton. súlyos vereséget szenvedtek el a besenyőktől keleten, akik elűzték őket Etel- kozi otthonukból Kénytelenek voltak tehat új hazát keresni, melyet a Karpat- medencélx-n találtak meg A terület fokozatos birtokbavétele H92-tól több sza­

kaszban történt, a Dunántúl, az egykori Pannónia csak 900-ra lett Magyarország resze. De a nép döntő része a katonai előőrsök után már 895-ben kötelékben at lépte a Kárpátokat, és 896-ra az új otthon alapítása megtörtént.

A magyaroknak e terségben való letelepedése és fennmaradasa egyedülálló történeti telt Ugyanis a IV. századtól közel egy évezreden át Nyugat felé áram­

ló sztyeppei nepek mind eltűntek a történelem színpadáról, beleértve a hunokat és az avarokat is. E régióban a messze Keletről jött népek közül a magyarság volt az egyedüli, mely politikai és kulturális identitásának fenntartásává! tudott meg­

gyökerezni, eredetiségének, sajátos értékeinek megőrzésével és gyarapításával vált szereplőjévé az európai történelemnek.

Mi ennek a titka? Nem az, hogy jó katonák voltak. F. regió geopolitikai fekvése okán a honvédelem képessege a megmaradásnak csak szükséges, de nem elegse- ges feltétele. Hiszen |ó katonák voltak a hunok is, az avarok is, és hova lett a biro­

dalmuk? Az, hogy Kárpát-medencei otthonunkban 1100 év után is mi magyanil gon­

dolkodhatunk és beszélhetünk, a honfoglalás sikeres katonai vállalkozásának és az ezzel párosuló honalapítás sikeres gazdasági vállalkozásának együttesen köszönhe­

tő. A megmaradásért és felemelkedésért vívott s< >k évszázados küzdelemén a kul túra, s ennek alapja, a gazdasági-gazdálkodási kultúra jelentette a döntő tenyezőt.

A magyarok cselekedetei es nagyjai______________________________________________ 24

Történelmi léptékű társadalm i tanulás

Magyarország a honfoglalás idején földrajzilag egybeesett a Kárpátok hegy- koszoaijaval s az általa közrefogott medencével. Európa három nagy ökológiai régiója találkozott és keveredett ezen a Közep-Duna-medencenek is nevezhető te­

rületen. Mindhárom tájtípus sajátos gazdálkodási módot irt elő' a mediterrán egy­

részt fák, bokrok, indák terméseit, a bort az olajat, a fügét, a diót, másrészt a ju­

hászaira alkalmas mezőhavasok füvei kínálta, az atlanti a lombos és tűlevelű er­

dők irtásain a szántógazdálkodásnak nyújtott otthont, míg a kontinentális a nagyállattartasra biztosított tágas legelőket.

A háromféle tájtípus keveredése egyreszt vonzotta azokat a népeket, ame­

lyeknek gazdasági kultúrája egyik vagy másik tájtípusnak megfelelt, ugyanakkor azonban korlátozta is terjeszkedésüket a számukra idegen másik két tájtipus jelenléte. Bárhonnan vándorolt be ide egy nép, semmikeppen nem boldogult a megszokott gazdálkodással. Az állattartóknak több szántóföldet kellett törniük, a földművelőknek több .illatot kellett tartaniuk, mint addig.

De meg ez sem volt elég a meggyökerezéshez, mert a Kárpát medence még egy egészen különleges sajátosságot is tartogatott meglepetésül a bevándorlók­

nak. éspedig a viszonylag száraz éghajlat ellenére igen nagy vizbőséget. A liegy- koszoru övezte medence különböző részein egy időben lehetett aszály és árvíz.

A Kárpát-medence belsejének mintegy harmadát az év nagyobb részében vízzel borított ártér foglalta el

Ebből az utóbbi kétszáz év folyamán a vízszabályozássa 1 mintegy 2,5 millió hektárnyi szántóföldet nyertek, többet mint a Németalföldön, Angliában, a Pó és a Loire völgyében együttvéve. F nagyszabású vi/telenítés előtt azonban ezen a hatalmas víz járta területen sajátos ártéri gazdálkodás alakult ki.

25 Töncnelmi léptékű társadalmi tanulas

.-1 Kárpát-m edencegazdasági tája i a k ö z é p k o rié n (M akkai László nyom án)

Ennek a tevékenységnek nemcsak a gazdag halfogás volt az eredménye, ha­

nem a friss vízzel ellátott holtágak .szigetem folytatott földművelés és állattartás, valamint gyümölcstermesztés. Az ártéri gazdálkodás egész Európában ismeretlen, sokoldalú vízhasználatot es viszonylagos |ólétet biztosított. Ebben összegezhet­

jük - Makkai László nyomán - eleink sikereinek egyik alapját.

Ez a részben pásztorkodó, részben földművelő és halászattal kiegészülő gazdálkodás tette lehetővé a magyaroknak, hogy a Kárpát-medence sajátos viszo­

nyaihoz úgy alkalmazkodjanak, ahogyan az addig egyeden bevándorló népnek sem sikerült.

Ez az alkalmazkodó készség történelmi léptékű tanulásifolyam at etethnénye, amely Ázsiától Közép-Európáig, közelebbről az Ural hegyseg nyugat-szibériai ol­

dalán levő őshazától a Kárpát-medencéig való több évszázados vándorlásában alakult ki. Ennek során őseinknek igen változatos életfeltételek között kellett helytállniuk, váratlan veszélyekre kellett felkészülniük. Ezért létfontosságú volt a jó tájékozódás, a leleményesség, magát a legváratlanabb helyzetekben is felta­

lálni tudás, a nyitottság minden újra, minden változásra, egyszóval a kreativitás és kooperativitás A népvándorlás során alakultak ki a megmaradáshoz, az életrevalósághoz szükséges alapvető tulajdonságok: intelligencia, rugalmasság, tolerancia.

A magyarok hosszú útjukon sokféle néppel érintkeztek, keveredtek, azoktól sokat tanultak, saját kultúrájukat továbbfejlesztettek és multikulturális műveltség­

gel, benne |elentős technikai kultúrával érkeztek Közép-Europába Ennek egyik tükre Ósmagyar szókincsünk, Az Arpád-korban a különböző technikai létesítmé­

nyek s azok tartozékai, tárgyi fogalmak, anyagi tulajdonságok, szerszámok kife­

jezésére használt szavaink jelentős része ősugor eredetéből kitűnően már az ős- hazáhan is évezredek óta használt szó volt. íme egy csokor Losy-Schmidt Ede gyűjtéséből a magyar nemzet legszélesebb rétegében is ismert és használt, hon foglalás előtti ősugor szavak közül:

Híd, kő, út, ház, küszöb, kapuküszöb, víz, ón, ólom, ezüst, arany, hamu, vas, ér, csomó, tó, láp, jó (folyó), sellö, fa, szil, fű, hars, héj, fedél, falu. háló, ár, fa­

zék, nyél, part, por, fagy, gőz, hó, hév, hely, hüvely, telek, erő, mű, műves, rost, fa, verem, homorú, hosszú, kemény, keserű, lapos, lassú, mély, meleg, száj, szád, szál, szár, szárny, szeg, szög, szék, szén, szer, szíj, szíjgyártó, kerékgyártó, sző, szövőszék stb. Vagy az igetövek közül: gyújt, gyárt, mer, tár. tart, tér, tilt, tol, szab.

sző, zár, nyújt, fed, fejt, fér, fon, fúj, függ, fut, forog, fordul, farag, forrad, forr, for­

ral, fő, vág, váj, varr, véd, ver, vezet, von, mozog, rak, reped, repeszt stb.

A régészeti leletek ezt megerősítő és kiegészítő tanúsága szerint nagy mes­

terségbeli tudású, igen kepzett nyergeseik, íjkészítőik, szíjgyártóik, fegyver- műveseik, kovácsaik, ötvöseik voltak. A honfoglaláskori tarsolylemezek mutat­

ják, hogy milyen műszaki tudással, kézügyességgel es művészi formakinccsel ren­

delkeztek

Hasonlóan gazdag ismeretekkel bírtak a tájékozódásban használt csillagászat, a haszonnövények termesztése, a lovak mellett a szarvasmarhák és a juhok te­

nyésztése, az eredményes halászathoz szükséges zsilipelés, az egészségügy (or­

vosi ismeretek a szülészettől az agy sebészetig) és a kereskedelem terén. Érdekes­

ség, hogy már ismerték a mai levespor (leveskocka) korábbi megfelelőjét is A magyarok cselekedetei és nagyjai______________________________________________ 26

27 1 öncnclmi Icptcku társadalmi tanulás

Honfoglaláskori bajkorong (Rakam az-Tunkzi-partrvl)

Tanolylttmez ((íalgöcról)

a hosszú utakra porított főtt húst vittek magukkal, melyből forró víz hozzáadá­

sával levest készítettek.

A sokoldalú gazdálkodási kultúra kiegészült a beilleszkedés es befogadás, a tolerancia és szervezés készségével. A magyarok a Kárpát-medencébe mar ver­

tikálisan is tagolt társadalmi struktúrával érkeztek. A népesség jelentős részét al­

kotta a magyar etnikumú termelő-gazdálkodó réteg. Ezért saját gazdasági alap­

jukon építhettek fel társadalmukat, államukat.

A letelepedés sem az itt talált népiekre rátelepúlés, hanem közéjük település formájában történt. Együttélésük a kölcsönösen előnyös tolerancia társadalmi ta­

nulását jelentette. A földeken, banyakban, műhelyeklien folyó munkákkal, a csa­

ládok tízezreinek békés házat-hazát építésévé! egy új európai ország született, amely aztán egyik pilléré és gazdagító ja lett a korabeli európai társadalomnak és a múvelt világnak.

A magyarok cselekedetei és nagyjai_______________ _________________ 28

Á llam alapítás és iskolaalapítás

Ha tekintetünket az allamalapítás közelgő millenniumára fordítjuk, akkor nagy­

jaink sorában világító fényben tűnnek elő történelmünk azon bölcs államfői, akik a magyarság sorsdöntő válaszútjain megtalálták a helyes irányt es azon vezették előre országunkat Ilyen államfők voltak Géza nagyfejedelem (?-997) és fia, Ist­

ván király ( 1 0 3 8 ) .

A honfoglalást követő évtizedekben a katonák folytatták a kalandozáso­

kat, de 955-ben Augsburgnál súlyos katonai vereségei szenvedtek a nemet bi­

rodalomtól, s a 9',0-es Arkadiopolisz melletti vereséggel a bizánci birodalom felé is lezárult a kalandozások kora. Végveszélybe, válaszút elé került a ma­

gyarság.

E veresegek világosan jelezték, .le kell szállni a magas lóról”, le kell zárni a kalandozások korát. A honszerzést a honvedéssel váltva fel egyik kézben kardot tartva, de másikkal az eke szarvát fogva a rablógazdálkodásról a termelő gazdál­

kodásra kell a súlypontot áthelyezni, és a korszerű állam megteremtésére kell összpontosítani az egesz ország minden erejet.

Az, hogy a magyar nép Nyugat es Kelet között ezer esztendővel ezelőtt nem roppant össze, döntő részben Géza és István érdeme. A lazán kapcsolódó tör­

zsekből az ó munkájuk kovácsolta össze szilárddá két emberöltő alatt az új ma­

gyar államot, es az ó vezetésükkel illeszkedett be a magyarság a földműves tár­

sadalomba és az európai országok közössegébe

Egy évezrede, 99~ ben hunyt el az Apa és lepett örökébe a Fiú, mégpedig az összetartozás és történelmi folytonosság hangsúlyozott tudatával Ezt példázza kö­

zös emlékmúvük, a pannonhalmi iskola alapitó oklevelének rvnovációja, amely­

ben István már mint megkoronázott király így örökíti meg atyja alapítói szerepét:

„...apannonhalm i Szent-Márton mén alvánk á lla l megkezdett a Isten segélyétvlál tahink lelkünk üdvére s országunk állandóságára heivgzett monostora " Géza az alapító, István, aki folytatta apja müvét és betetőzte azt E/ nemcsak a pannon­

halmi monostor tekintetében igaz, hanem az egész államszervezet korszerűsíté­

se. a keresztény királyság tekintetében is,

29 AJIamalapitas c-s i.skolaalapitas

Attila király

(H'Ztt fi^edvlvm fut fá n király

Az állam telepítéséhez a tulajdonlásban, illetve a gazdálkodásban végbement- vegrehajtott gyökeres fordulat adta az alapot. A nomád társadalomban az állattar­

tás a gazdasági alaptevékenység, a mobil értékek, az ingóságok jelentik a fő tulaj­

dont A meggazdagodás legkönnyebb módja pedig az, ha kalandozásokban körbe- lovagoljuk Európát, leöldössük az embereket, összeszedjük a kincseket, amiket berakunk a zsákba (bezsákmányolva kizsákmányolunk). A letelepedéssel megnő a földművelés szerepe. A földműves társadalomban az ingatlanok feletti rendel kezes, a földtulajdon (a hozza tartozó földművesekkel) a fő vagyontárgy, akié a föld magántulajdona, azé a jövő.

A nomád társadalomban a gyula, a tényleges vezer mellett csak eszmei ha­

talommal bírt a kende/kündii, a szakrális fökirály. A külföldi kalandozások rablóhadjárataiban sem vett reszt. Otthon maradt, s a honalapítás atyja, a békés országépítés szellemi vezetője lehetett A letelepedés gyökeres fordulatot hozott, megnyílt annak lehetősege, hogy ö illetve családja legyen a legnagyobb földes­

úr, tehát a reprezentatív politikai főhatalom mellett a materiális gazdasagi fő­

hatalom tulajdonosa is, erre támaszkodva tényleges politikai egyeduralkodó, s utóda az európai uralkodók körébe befogadott koronás király.

Ez Árpád idején meg a jövő méhében rejlett, utódai sorában talán már Tak­

sony meglátta ezt a távlatot, és amikor a kalandozások korát le kellett zárni, Gé­

za biztos kezzel a maga (és országa) javára fordította a magyar történelem me netél. „Isteni tanácsra" elbatarozta P annónia korszerű állam m á alakítását és gaz­

dagítását, im m áron nem rablásból szárm azó jogtalan zsákm ányokkal, banem gazdálkodásból eredő jogos jövedelmekkel.

Első lépesként 973-ban nem hadat, hanem követséget indított útra nyugat fe­

lé, es főemliereivel felvette a kereszténységet. A követeket kereskedők követték Rátette kezet az ország gazdasági vérkeringésének fő ütőereire A jó gazdálko­

dást a műveltség terjesztesével párosította. Mint láttuk, Géza alapította meg Ma gyarország első iskoláit is.

Uralkodása idején a tolerancia és befogadás tradícióteremtö Ixilcs kép­

viselőiéként megnyitotta a határokat az anyagi és a szellemi kultúra embereinek és nagyszámú jövevenyeket fogadott be. „M ind Géza király és Szent István ide­

iében, m ind más királyok, napjaiban jöttek aztán Vngriáha csehek, lengyelek, gö­

rögök. spanyolok, izm aeliták, vagyis szaracénok, bessusok, örmények, szászok, türingiaiak, beisiaiak és Kenus vidékiek, kum ánok. latinok - örökíti meg a Kepes Krónika.

Magyarország sokszínűségé a honfoglalással bejöttek és az itt találtak mellett további nepekkel gazdagodott s lett a magyarok szerve zése vei-vezetése vei, kü­

lönféle népekből származó emlxTek kozós vállalkozása.

Géza a maga korának legmagasabb mintáihoz mérte népe és maga ezt meg­

alapozó tennivalóit. Negyedszázados umlkodasa alatt, 972 és 997 között méltó párja, Sarolt fejedelemasszony segítségével lerakta a korszerű állam alapjait, le pésről lépesre megoldotta mindazon problemak.it, amelyek a magyarság és az ország jövője szempontjából sorsdömőek voltak. Es felnevelte fiában méltó utódját, akinek átadhatta a hatalmat, biztosította műve folytatását.

István király korában megkezdődött Magyarországon a pénzérmék verése. A

„Stephanus Kex" feliratú ezüst féldénár (obulus) Európa szerte elterjedt, kedvelt A magyarok cselekedetei és nagyjai______________________________________________ 30