lelkipásztor-ban, ha ez haszonnal akar működni fontos hivata-lában. Legyen neki még oly sok tudománya, buz-gósága , jó akarata, ha az okosság hiányzik : ro-szul alkalmazott tudománya vagy buzgósága által gyakran többet ront, mint használ. Bár fontolná meg minden lelkipásztor ezen lelkészi tulajdonság nagy becsét s sajátítaná el magának ! „íme, mondja az Üdvözítő, én elküldlek titeket, mint juhokat a farkasok közé. Legyetek azért o k o s a k , mint a kigyók." Mát. 10, 16. + + +•
*
H 0 2 M
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Magyarország.
Szolnok, aug. 3. Örömtől áradozott kebellel nyú-lok tollam után , közlendő ezen lapok hasábjain azon ör-vendetes eseményt, mely városunkat tegnap ünnepélyes színbe helyezé. Ugyanis váczi püspök ő méltósága ú t j á t Szolnoknak irányzá, előlegesen kifejezvén azon kegyes aka-ratát , miszerint augustus 2-án a sz. - ferenczrendüeknél világszerte nagy ünnepélylyel tartatni szokott
portiuncu-lai búcsún jelen lenni s az ünnepélyes isteni szolgálatot tartani elhatározta. Mely örvendetes hír városunkat s ennek környékét villámszárnyakkal befutván , minden in-tézkedés megtétetett illő elfogadására. Miért is augustus
l-jén délesti órákban az egész város ünnepi színbe öltöz-ködvén, epedve várta a pillanatot, melyben főpásztorát fiúi hódolattal fogadhatja. A város főbb tisztviselői 12 lovas ifjú környezetében a váczi egyházi megye tiszántúli ha-tárához mentek, ott a helybeli lelkész élén a főpásztort el-fogadandók , ki is esti 6 órakor a kijelölt helyhez szeren-csésen megérkezvén , rövid s szivélyes üdvözlet u t á n , az említett küldöttség s lovagok környezetében a városba be-vonult. Szívemelő látvány volt azon fiúi ragaszkodás s lel-kesülés, mit a roppant számmal összesereglett városi nép irányába kifejezett ; de leginkább meglepő volt azon jele-net , midőn ő méltóságát a ferencziek kolostora előtt 150, fehérbe öltözött s koszorúkkal ékeskedő leányka környeze-tében láttuk bevonulni a kolostor falai közé, hol a kolos-tor főnökének s szerzetes társainak hódoló tiszteletök kife-jezése után ő méltóságát a megyei cs. kir. tisztviselő urak
teljes koszorúja fogadta. Másnap reggeli 9 órakor ez al-kalomra Váczról érkezett három ft. kanonok u r , s a leg-közelebbi egyházi kerületekből nagy számmal összejött lelkész urak fényes segéd-szolgálattételök mellett mutatta be ő méltósága a Magasságbelinek a vérnélküli szent áldo-zatot, részesítvén egyszersmind a bűnbánók nagy seregét az angyalok eledelében.
-j-Győr, aug. 2. A „Religio" II. félévi 8-ik számá-ban foglalt és az egyházi személyek jövedelmeinek helyes fölhasználásáról tárgyazó jeles értekezést olvasván , más-részt megint a bőkezű adakozásokat tekintvén , melyekkel a lapok telvék, önkénytelenül fölmerül mindenkinek elmé-jében az örvendetes gondolat, hogy naponkint találhatni oly jeles férfiakra, kik dicséretes nagylelkűségüknek egy u j örvendetes jelét derítették napfényre, midőn jövedel-meiket az alapítók szándoka szerint kegyes czélokra for-dítván jóságos tetteikkel magoknak kincseket szereznek a túlvilágra. Ilyen ft. M o g y o r ó s y Pál győri kanonok és prépost u r ő nagysága, ki nemcsak hogy az őt jellemző szelid természete, nyájas bánása, lelket és testet ébresztő érzelmes társalgása , hanem magasztos ihlettségü vallásos-sága, a közhaszonra munkálkodó kellemdús törekvése, szóval sok szép tulajdonai tekintetéből Győr városának általános szeretetével és köztiszteletével bír ; de még azon-fölül érdemeinek hervadhatlan koszorújában legbájolóbh színnel ékeskedik még: egy gyöngy, mely az
áldozatkész-ség, hol Isten dicsősége s az emberek üdve kívánja.
Ugyanis elhallgatván számtalan apróbb adakozásait, me-lyekben többször részesülnek a helybeli sz. Orsola szüzei ; a belvárosi kórházban és Nádorvárosban maga költségén Krisztus-koporsókat, Vámos nevü káptalani helységben oltárképet készíttetett ; legújabban pedig az újvárosi sz.
Salvator templomában fölállítandó főoltárra való adakozást 100 pgőforinttal nyitá meg. Mire nézve kívánunk neki tar-tós egészséget ; engedje meg neki a halandók sorsát vezér-lő I s t e n , miszerint drága élete, annyi áldásforrása sok évekre, az emberi kor lehető legvégső határáig terjedjen, hogy minden buzgó igyekezetének örvendetes sikerét él-vezhesse , s még sokat végbevihessen az isteni dicsőségnek terjesztésére és a keresztény erények gyarapodására.
y-Németország.
A bajor kamarákban közelebb szőnyegre hozatott az egyháznapokon, lakadalmakon és nyilvános ünnepélyek alkalmával szokásos tánczmulatságoknak szabályozása. Sok és hosszú beszédek tartattak az 1853-ban hozott korlátozó tőrvények ellen s a fölhozott panaszok a legválogatottabb indokoknál fogva a legfőbb helyen is, mint látszik , visz-hangra találtak. Állítják, hogy a tánczmulatságoknak kor-látozása a népet ártatlanul megfosztja örömeitől s főkép falvakban rendőrségi föllépés következtében az vétetik el a szorgalmas földmivelőtől, a mit atyái és dédatyái szaba-don élvezhettek ; továbbá hogy az egyházi és világi ünnepé-lyeknek egymástóli elválasztása önmagával ellenkezik s számos rosz következményt eredményez; a vendéglősök megfosztatnak jövedelmeiktől, birtokaiknak értéke tete-mesen alábbszállíttatik s sok zenész mindennapi kenyerét veszti. Mások a terhes adó könnyebb fizethetésére, a verej-tékes kenyérkeresetre, a népnek a zene által állítólag esz-közölhető müvelésére s több effélére hivatkoztak, keresztül-vinni akarván, hogy a korlátozó törvénynek szigora némi-leg enyhíttessék. Az ágostai postalap az e tárgy körül föl-merült kamarai vitatkozásokhoz a következő megjegyzése-ket csatolja :
„Mindenek előtt tekintetbe kell venni, hogy a kér-déses törvény 1853-ban az egyetemes közvélemény sürge-tésére , miszerint a számos egyháznapokon s más alkalom-mal szokásos tánczmulatságokból eredő kihágások, eler-kölcstelenedés, pazarlás és a munkának elhanyagolása meggátoltassék, nemkülönben a kormány által fölhozott legfontosabb okokból, kihallgattatván az országos tör-vényszékek véleménye, valamint a decanatusoknak kihall-gatása mellett az egyházi hatóságok hozzájárulásával ho-zatott és életbe lőn léptetve. A miből kitetszik, hogy a tánczkorlátozásról szóló , most szőnyegre került törvény-rendelet minden oldalról meghányatott, annyira, misze-rint ezt alig mondhatni más törvényekről ; nem is emelte föl szavát a nép ezen törvény ellen, se a családatyák, se az egyházi vagy világi hatóságok e törvényt megvál-toztatni nem kivánják : néhány korcsmáros egykét ,vasár-napi' muzsikussal óhajtja azt! . . .
. 9 3
„Ezeket előrebocsátván szabadjon következő kér-déseket t e n n ü n k : 1)Vájjon a táncz csakugyan oly szoros kapcsolatban áll a nép nemzetiségével, hogy a tánczvigil-maknak megszorítása a szabad népéletet s a romlatlan örömeket megfertőzteti ? Részünkről nem felelhetünk e kérdésre igenlőleg ; hisz tudjuk, hogy atyáink, öregatyáink, dédeink közöl legtöbben nem tudtak tánczolni, valamint minket is a tánczvigalmakról lehetőleg m i n d i g , sőt gyak-ran szigorral eltiltottak. Mindamellett nem voltak ők fe-kete-epéjü emberek, ők kőrükbeli számos mulatságokról tudtak beszélni, s nekünk oly örömeket szereztek, melyek se szív- se fejfájást nem okoztak. Nem akarjuk tagad-n i , hogy azotagad-n korbatagad-n is t a r t a t t a k tátagad-nczmulatságok ; atagad-ny- any-nyi azonban tagadhatlan, hogy a mai tánczok, melyek
oly szomorú következéseket vonnak magok után , a vallá-sosság hanyatlásának napjaiban vették kezdetöket, a mit a kolostorok eltörlése , az egyházak s egyházjavak elvilá-giasítása, az isteni-tiszteletnek s ajtatosságoknak korláto-,
zása,— más részről a borházak és mulató-helyek szaporodása az erkölcsiségnek és fegyelemnek háttérbe szorítása nagy mértékben előmozdíttatott.Valóban, nem a tánczban kell va-lamely népnek nemzeti jellemét keresni, hanem heroicus, keresztényi és hazafiúi erényekben !
2) Vájjon a korcsmárosoknak jövedelme s a muzsiku-sok kenyérkeresete csakugyan veszélyben forog-e ? — Sza-badjon ellenben kérdeznünk : hány egyén, hány család sín-lődik a tánczdüh gyászos következményei m i a t t , s hányan tulajdoníthatják közvetlen a táncznak lelki s testi halálu-k a t ? Biztosítsátohalálu-k a népnehalálu-k halálu-könnyelmiiebb részét a végel-szegényedés elől ; ez legalább is szintoly mértékben szüksé-ges, valamint hogy a korcsmárosoknak több vendéget sze-rezzetek. H á n y vendéglő vesztette már el fényes jövedel-meit a vasutak s ú j országos utak által? Mily eredménye lőn, hogy az adók, különféle illetékjogok és tizedek ujabb időben megváltoztattak? Bizonynyal senki sem fogja ta-gadni , hogy az egyesek jólétét a közjónak alá kell rendel-ni, itt pedig a lélek üdvéről van szó! Egyébiránt sehol se tapasztaltuk, hogy becsületes vendéglősök a tánczmulatsá-gok korlátozása miatt elszegényedtek. Az iparkodó zenész is más becsületes módon fogja kenyerét megkereshetni, nemcsak a tánczmulatságok alkalmával befolyt fillérekből.
3) Vájjon csakugyan fekszik-e a legnagyobb anoma-lia abban , ha a templomnapok egyházi és világi ünneplés-módjának elválasztása a törvény által kimondatik? Azt gondolhatná valaki, hogy templombúcsui isteni-tisztelet és a teniplombúcsu-napokon szokásos tánczvigalmak egymás-tól elválaszthatlanok. Igaz u g y a n , hogy az israelitáknak, sőt a pogányoknak vallási régiségeit tárgyaló könyvekben számos tanúságokat talalunk a r r a , hogy a régi korban a legfőbb vallási ünnepélyeken táncz használtatott, — mind-azáltal sehol sem olvassuk , hogy e táncz, mely a mai ke-ringő- , polka- s egyéb tánczoktól nagyonis különbözött, a messiási előképek közé számíttatott volna. Az uj-szövet-ségbeli vallásnak föladata, az embert az érzékiség hinárából kimenteni, miért is mindenkor a tánczvigalmakat mérsé-kelni törekedett. Vagy talán a templomnapon elnyerhető
búcsuengedély tánczzenéhez van kötve? Salesi sz.Ferencz Philotheájában határozott szavakkal állítja : hogy a leg-szerényebb, legillendőbb táncz sem hajt hasznot az ember-nek; minélfogva azt csak is a leggondosb óvatossággal le-het ajánlani, miként hasonló ovatosságot az orvosok gom-bák evésénél ajánlanak. Helyes észrevételeket olvashatni e tárgyban „ D e r Christ in der F a s t n a c h t " czimü könyvecs-kében, melyben a divatos nézetek kellő mértékre leszállít-tatnak. A tánczból eredő bajok és veszedelmek elméletből szintúgy mint gyakorlatból eléggé be vannak bizonyítva, s a katholikusra nézve, ki a templomnapot egyházi haszonnal akarja eltölteni, a táncznak ily alkalommal megszorítása csak kívánatos lehet.
4) Vájjon a fővárosok lakosainak örömeit nem élvez-hetik-e a földmivelők ? Józan s az erkölcsös emberhez mél-tó vigalmak ellen bizonyára senki sem fog szót emelni ; hadd élvezze ezek örömeit mindenki. H a azonban a városla-kóknak összes, úgy nevezett örömeivel akarja valaki a még romlatlan földmiveseket megismertetni, ez esetben ily tö-rekvés ellen tiltakoznunk kellene. Vannak általános embe-ri jogok, melyektől senkit sem szabad megfosztani ; mindaz-által vannak helyi jogok is, melyek nem terjeszthetők ki mindenkire. A városokban paloták , színházak , museumok, katona-laktanyák stb. vannak, milyenek faluhelyen nem lehetnek; a városokban fényes isteni-tisztelet tartatik; van-nak hires, mübecsü egyházi szónoklatok, szent-menetek stb.
melyekhez a faluhelyen levőket alig hasonlíthatni. Vala-mint a falvak ellehetnek a városi por , zaj , rekedt levegő, fojtó melegség s bűzhödt kigőzölgések nélkül, szintúgy el-lehetnek számos oly élvezettől, melyek városokban, ne mondjuk, szükségesek. A vigalmaknak communismusa szintoly veszedelmes mint a birtoké. A városi élvezeteket vajmi könnyen nélkülözheti a falubeli, rá nézve az egész-séges, szabad levegő, a napnak fris melege, az illatozó me-ző és erdő nélkülözhetlen.
5) Vájjon a tánczvigalmak tekinthetők-e eszközök gyanánt, hogy a földművelők az adót könnyebben fizessék, nehéz munkáikat kevesb fáradsággal végezzék , s hogy ál-talok a szivet és lelket annál inkább nemesítsék ? Józan észszel ezt nem állíthatni ! A mindennapi tapasztalás mu-t a mu-t j a : hogy a mu-tánczvigalmaknak módfölömu-tmu-ti kedvelői leg-többnyire üres-erszényüek, és hogy épen ők zúgolódnak legtöbbet a nehéz adó ellen ; ezeknek legkevésbbé ízlik a a munka , — s a műveltség , melyet valaki tánczvigalma-kon és korcsmákban magának elsajátított, ali-giia üti meg a mértéket. Fölhozzuk egy Özvegyasszonynak mondását : Mi-előtt fiam és lányom tánczvigalmakra jártak, engedelmesek voltak ; most, miután a tánczteremmel megismerkedtek, elvesztették kedvességüket és nyíltságukat ; most daczolók, elégületlenek, hanyagok és gorombák."
* 94 .+
I r o d a l o m .
Mutatvány ft. F e k e t e János kanononok ur munkájából.
(Folytatása és vége.) I I .
N e m s z a b a d a k i s d e d e k n e k a f ö l n ő t t e k t ő l s e m m i r o s z a t t a n u l n i o k .
A felnőtteknek nem szabad a kisdedeket megbotrán-k o z t a t n a megbotrán-k , és a megbotrán-kisdedemegbotrán-knemegbotrán-k nem szabad a fölnőttemegbotrán-kben
megbotránkozniok ; vagyis: 1. tilos az ártatlan ifjúkort bűnre csábítani; 2. tilos az ifjaknak is magokat bűnre csá-bíttatni engedni. Mind e két igazságot maga Jézus t a n í t j a a mai evangéliumban, mondván :
1. „A k i p e d i g m e g b o t r á n k o z t a t e g y e t e k i s d e d e k k ö z ö l , k i k b e n n e m h i s z n e k , j o b b n e k i , h a m a l o m k ő f ü g g e s z t e t i k n y a k á r a s e l m e r í t t e t i k a t e n g e r m é l y s é g é b e . J a j a v i l á g -n a k a b o t r á -n y o k m i a t t ; m e r t s z ü k s é g u g y a -n , h o g y b o t r á n y o k t á m a d j a n a k , a z o n b a n j a j a n n a k a z e m b e r n e k , k i á l t a l b o t r á n y t á m a d . "
Édes Üdvözítőnk itt oly kisdedekről szól, kik már Ő benne hisznek , kiket t e h á t már meg lehet botránkoztatni, azaz : lehet a vétekre csábítani. Nem az értelemnélküli csecse-mő kisdedekről van tehát itt a szó ; hanem tulajdonképen az ifjúkorról, melyben már az értelem tűrhetőn ki van fej-lődve , és a jóra vagy roszra hasonlóképen alkalmatos. És ime mily rettenetes gonoszság az ifjúkornak megbotrán-koztatása, vagyis az ifjaknak vétekre birása ! A ki egy kis-dedet megbotránkoztat, vagyis egy ártatlan jólelkű ifjat , kinek talán eszeágában sem volt valamely gonoszat elkö-vetni, a ki, mondom, egy ilyent valamely bűnnek elkövetésére bir, maga Jézus m o n d j a : „ j o b b n e k i , h a m a l o m -k ő f ü g g e s z t e t i -k n y a -k á r a s e l m e r í t t e t i -k a t e n g e r m é l y s é g é b e." Azaz: az ilyen szerencsétlenre a testi halál, milyen p. o. a tengerbe meríttetés is, még igen csekély büntetés lenne ; mert rá mindenesetre az örök kár-hozat var.
J a j annak, ki Krisztus szent vérével megváltott va-lamely ártatlan lelket gonosz példájával, ingerkedéseivel, tanácsadásaival a bűnös élet követésére fölszabadít , és ez által a pokolra taszít.Valóban „jobb lett volna neki, ha nem született volna az az ember." Mát. 26, 24. Krisztus az igaz biró fogja előkérni tőle az utolsó Ítéletkor az így elszédí-t e elszédí-t elszédí-t lelkekeelszédí-t, és csábíelszédí-tásainak nagysága szerinelszédí-t fogja elven-ni tőle az örök kárhozatban érdemlett büntetését. Avagy mi lehet gonoszabb annál, mint mikor valaki embertársát az ő teremtetésének végczéljától az Istentől elfordítja ? mi-kor a helyet, hogy a szeretet kötelessége szerint az eltán-torodottat fölemelné, az igaz ösvényre visszasegítené még inkább mélyebbre sülyeszti, nagyobb romlásra viszi ?
„Elvesz" így „az erőtlen atyafi, a kiért Krisztus meghalt-í g y vétkezvén pedig" a botránkoztató „az atyafiak ellen, Krisztus ellen vétkezik." Kor. I. 8,11.12. Isten maga még szent angyalai által is kívánja őriztetni az embereket, ne-hogy életökben megvetemüljenek, és az üdvösség ösvényé-ről eltévedjenek. M e r t az angyalok „mindnyájan szolgáló
lelkek, azokért küldetvén szolgálatra, kik az üdvösségnek örökségét veszik." Zs. 1, 14. A botránkoztató, a csábító rosz ember ellenben, mint egy sátán , szüntelen azon in-cselkedik , hogy a vigyáztalanokat gonoszra bírhassa, és azokat, kiket Krisztus megváltott, ismét a kárhozatba ke-verhesse ! Valóban rémítő gonosz, melyet méltó jajjal fe-nyeget édes Üdvözítőnk.
A ki egy kisdedet testiképen meggyilkol, irgalom nélkül halálra Ítéltetik ; pedig az ártatlan ifjúságnak meg-vesztegetője mindenesetre nagyobb büntetésre érdemes mint egy gyermekgyilkos ; mert a kisdednek ártatlansága kétségen tul sokkal becsesb az testi életnél : már pedig a csábító meghagyja neki azt, a mi kevesebb, t. i. a mulandó életet, és elveszi azt, a mi több, t. i. az ártatlanságot, az ár-tatlansággal az Isten kegyelmét, a megszentelő malasztot, az örök életet.
„ J a j a v i l á g n a k a b o t r á n y o k m i a t t . " M i n t é r t i t e k , a botránkoztatás gonoszabb a gyilkosságnál, és ugyan mi lenne a világból, ha az öldöklés és gyilkolás kö-zönségessé, s mintegy divatossá válhatnék ? kivánna e ú g y még valaki emberek között élni ? már pedig mennyivel szo-morúbb időket élünk most, holott a lelki gyilkosság, a bot-ránkoztatás , csábítás széltében hosszában űzetik közöt-t ü n k ? az ifjúságnak a rosz könyvek, a gonosz közöt-taníközöt-tások általi megvesztegetése nemcsak nem gátoltatik, sőt több-ször különféle szin alatt meg is jutalmaztatik ? !
„ S z ű k s é g u g y a n , h o g y b o t r á n y o k t á -m a d j a n a k , a z o n b a n j a j a n n a k a z e i n b e r n e k , k i á l t a l b o t r á n y t á m a d." — Minthogy minden lép-ten-nyomon oly sok hitetlen, gonoszbeszédü és életű embe-rekre bukkanunk, nem lehet különben, mint hogy az igaz hivők, a jámborok bennök megbotránkoznak, általok a bű-nös életre kisértetnek. De „ j a j a n n a k a z e m b e r n e k , k i á l t a l b o t r á n y t á m a d . " M é g azért, hogy igen sok a botránkoztató , hogy az elcsábítottak ismét egyik a másikat csábítják, mondom még ezért semmi csábító s bot-ránkoztató büntetlenül nem marad. Az Isten sem siet, sem felejt, és annak idején kinekkinek érdeme szerint fizet. Ő véghetetlen bölcsesége szerint az embert szabad akaratra h a g y t a , és a kísérteteket is megengedi, hogy a jó és rosz között tetszése szerint választhatván, midőn minden csábok-nak ellenére megvetve a gonoszat, az erkölcsös életet követi, Isten szerelmeért m a g á t féken tartja, korlátolja, mikor t e h á t szabad akaratját jól használja, az érdemeket gyűjtse és ma-g á t az örök jutalomra méltóvá tema-gye. H a azért a ma- gondat-lan ember szabadságát ferdén használva, mind maga gono-szul él, mind másokat a gonoszra ingerel : az Isten igazsá-gos büntetése fogja az ilyen botrányos csábítót s ú j t a n i ; azt ellenben, ki minden botránkozásokat és gonosz ingereket semmibe véve, a hitben és erkölcsös életben állhatatosan megmarad, nagyobb jutalommal fogja koronázni.
2. I f j a k ! gyermekek! minthogy a botránkozás ily veszedelmes kelepcze, oh kérlek, vigyázzatok, a botránko-zásoktól magatokat őrizzétek ! a lelkiismeretnek szent sza-vát, Isten parancsolatját soha semmi rosz ember kedveért, tekinteteért félre ne tegyétek ! mivel mások gonoszak, ti
95 «»—
azért olyanok ne legyetek ; vigyázzatok, senki által maga-tokat gonoszra csábíttatni ne engedjétek. Halljátok csak, mint int benneteket Jézus teljes szeretettel és komoly-sággal :
„ H a t e h á t k e z e d v a g y l á b a d b o t r á n k o z -t a -t -t é g e d , v á g d e l é s v e s d e l m a g a d -t ó l ; j o b b n e k e d a z é l e t r e m e n n e d b é n á n , v a g y s á n t á n m i n t k é t l á b a d l e v é n , a z ö r ö k t ű z b e v e t t e t -n e d . E s h a s z e m e d b o t r á -n k o z t a t , v á j d k i é s v e s d e l m a g a d t ó l ; j o b b n e k e d e g y s z e m m e l a z é l e t r e b e m e n n e d , m i n t k é t s z e m e d l e v é n , a g e h e n n a t ü z é r e v e t t e t n e d." — Urunknak ezen szavait alig értitek; de vigyázzatok, könnyen fölfoghatjátok.
Mi nem vagyunk urai minéletünknek és testünknek, hogy magunkat kényünk szerint vagy elemészthessük, vagy megbéníthassuk, vagy talán szemünket kivájhassuk; mi tartozunk életünkkel, testünkkel Annak szent akaratja sze-rint sáfárkodni, ki nekünk „a ne ö l j " parancsolatot adta.
Mit akarnak tehát Urunknak említett szavai ? Értsétek meg ; jelentik ezek nekünk : hogy minden csábító embert mellőznünk, kerülnünk és futnunk k e l l , habár oly kedves és hasznos lenne is ránk, mint kezünk, lábunk, vagy sze-münk. Van p. o. valamely barátotok , szolgatársatok, ura-tok vagy gazdáura-tok, kinek társaságában kezeitekkel dol-gozni , lábaitokkal járni-kelni, kit későn-korán szemlélni kényteleníttettek ; ha azonban ezen barátotok , szolgatár-satok , uratok vagy gazdátok benneteket istentelen életé-vel , gonosz beszédeiéleté-vel botránkoztat, vétekre ingerel, ha incselkedik körülöttetek, hogy p. o. Istenre és az ő anya-szentegyházára semmit se adjatok, hogy ne böjtöljetek, ne imádkozzatok, a hol mit lehet, csaljatok, lopjatok, ha tet-szik , minden undokságot szabadon kövessetek, stb. mon-dom, az ilyen barátot el kell mellőznötök, maradjon magá-nak az ilyen gonosz sátán, hogysem titeket mézeskedéseivel valaha megtántorítson; ha gazember bajtársi akartok, ké-sőn-korán kaphattok, de benneteket jóra tanító, intő, ve-zető igaz barátot nem oly könnyen találhattok. Mondom, az ily gonoszkodó szolgatárstól el kell válnotok , az ilyen elvetemült úrtól, gazdától futva kell futnotok. Becsületes utonmódon is eltart az Isten sorsotok szerint benneteket, miért kellene tehát az ilyen piszkokkal tovább is vegyül-nötök ? Messétek le inkább kezeteket, hogysem valamely tisztátalan illetésre, vagy idegen jószágra k i n y ú j t s á t o k ' Vágjátok el inkább lábatokat, hogysem azzal a kárhozatos mulatságokra, a bűnnek bordélyába járjatok. Vájjátok ki inkább szemeteket, hogysem általa a tiltott gerjedelmeket magatokban szítsátok. Mikor Jézus mondja: „ j o b b n e -k e d b é n á n , v a g y s á n t á n , v a g y e g y s z e m m e l a z é l e t r e b e m e n n e d , h o g y s e m k e t t ő v e l a g e-h e n n a t ü z é r e v e t t e t n e d," akarja mondani : jobb neked ilyen czudar barátság, gyalázatos szolgálat vagy mulatság nélkül üdvözülnöd, hogysem azzal örökre el-veszned.
A mai evangelium szerint tehát a fölnőtteknek sok jót kell a kisdedektől tanulniok, a gyermekeknek ellenben semmi loszat sem szabad a fölnőttektől elszokniok. A
fölnőt-teknek, egyszerűeknek és elfogulatlanoknak , egyenes és nyiltszivüeknek, hívőknek és bizodalmasoknak, leereszke-dőknek és alázatosaknak, jámbor- és ártatlanoknak kell len-niök, valamint a kisdedek. A kisdedeknek ellenben min-denkor oly ártatlanoknak és jámboroknak kell maradniok, milyenek az angyalok, kiket Isten maga rendelt az ő őr-zésökre. — Minden ember legyen ártatlan és igaz, mint a kisdedek ; a kisdedek pedig legyenek mint az an-gyalok : így majd e földön már élvezhetjük a mennyei örö-meket , ez élet után pedig az ohajtott örök jutalmat bizo-nyára el fogjuk nyerni.
Befejezem már oktatásomat, ismételvén, mit kezdet-ben modottam : hogy az ifjúkornak éke az ártatlanság és jámborság. Őrizzétek tehát szülék ! szemetek fényeként őrizzétek fiaitok-és leányaitoknak ártatlanságát és jámbor-ságát. Minden ezt megvesztegethető gonosz társakat és csábítókat szorgalommal távoztassatok tőlök ; semmi ka-czérkodást, korhelységet, vagy tobzódást el ne tűrjetek bennök , ha jelen és jövő örök romlásuk fölött keseregni nem akartok.
Most pedig és életünk minden napjaiban tisztel jük és kérjük mindnyájan az Istentől védelmünkre rendelt és mai ünnepünkkel különösen is tisztelt őrző angyalain-kat, hogy az élet számtalan kisértetei között a biinnek leg-kisebb szeplőjétől is oltalmazzák magunkon segíteni nem tudó tehetetlen nyomorúságunkat : hogy itt ugyan Isten-ben ártatlan és jámbor életet viselhessünk , azután pedig velők együtt Jézusban örvendhessünk. Amen.
» •» » aicii<t<|i$>»t"i>«' » » Irodalmi újdonság;.
S z e n t I s t v á n első magyar király tisztelete, mint Budán tartatik egyszersmind búcsujárati ajtatosság mikép
S z e n t I s t v á n első magyar király tisztelete, mint Budán tartatik egyszersmind búcsujárati ajtatosság mikép