con-templativen Standes sich zu retten wähnte, wurden dem Zeitgeiste zum Raube. F e s s i e r 2. k. 933. 1.
D. S.
M a g á n ü g y v é d e k az egyházi törvény-székeknél. (Vége.)
Megállapított elv, hogy ügyvédkedni engedély nél-kül nem lehet. Az Ügyv. rendtartás 1. §-a világosan ki-') Közmondásuk volt : „Hoc propior Coelo, quo ma-gis urbe procul."
mondja, hogy az ügyvédség csak az erre j o g o s í t o t t h a -t ó s á g -t ó l nyer-t fölha-talmazás köve-tkez-tében gyakorol-tathatik. Az állam csak a maga körére jogosult hatóság : mint az egyház csupán a magáéra ; az engedély-jog tehát ép úgy e két hatalom közt oszlik m e g , mint maga az en-gedély-osztás. Polgárzatilag a polgári törvényszékekre néz-ve az ügyvédeket birodalomszerte a fejedelem ministeriu-ma, névszerínt az igazságügyi minister nevezi ki : (Ü. r. 5.
§.) egyházilag e j o g a szentszékekre nézve tartományon-kint a pápa ministeriuma, nevezetesen az illető püspökök, mint pápai ministerek mellett van, megyéjök határaira szo-rítkozólag. A jog-kör ezen különböző természete magya-rázza meg e tételt is, mely különben belőle önként foly.
H a valaki a kellékekkel, melyeket az egydiáz követel, bir : lehet ügyvéd egyházilag a nélkül, hogy polgárzatilag az lenne és viszont ; mindkét hatalmilag megadott engedély esetén fori utriusque advocatus valaki. Az ügyvédség gya-korlatárai engedelem kérhetésének föltételei polgárzatilag ezek : a) austriai álladalmi polgárjog ; b) természeti nagy-korúság elérése ; c) feddhetlen élet ; d) törvénytudón' mél-tóság. Ezek mind oly föltételek, melyek ellen az egyház-jognak legkisebb kifogása sincs. Különösen a tudorság oly kívánatosság, mely az ügyvédektől úgy szólva egész Euró-pában már azelőtt követeltetett. Főleg, minthogy írásbeli eljárásnál a felek mulhatlanul ügyvédekre utasítvák polg.
perrendtartásunknál fogva, csakugyan ohajtatos , hogy ők mennél több biztosítékot nyújtsanak képzettségűk felől a hozzájok folyamodóknak. Nemis elég bennök közönséges is-meret-fok, hanem a szó valódi értelmében szaktudomány kí-vántatik. Innét már a romaiaknál csak azután igtattatott valaki az ügyvédek anyakönyvébe, ha előbb vizsgálat ut-j á n ut-jogi ut-jártasságáról kellő bizonyítványt érdemelt ki. Ké-sőbb több keresztény államokban a vizsgálat bizonyítvá-nyait az academiai fokozatok kezdék pótolni, és koránsein engedtetett meg az ügyvédség akár a polgári akár az egy-házi törvényszékek előtt, hacsak az illető legalább licentia-tussággal nem dicsekedhetett. Nálunk előbb ilyesmi nem volt előirva. Egykor a jelöltek csupán szóbeli, máskor csu-pán írásbeli, utóbb, és egész korunkig, mindkét rendű próbának vettettek a l á , mi aztán censurának mondatott Kelemen jogtana azonban (Inst. J . Priv. L. III. pag. 1372.) világos tanúság, hogy a vágy a tudorságra nézve hazánk-ban is kielegítés után várt. M o s t , midőn az polgárzatilag betöltetett, látni való, hogy egyházilag is a szentszékek előtti ügyködésre az egyházjogi tudorság, — csupán eny-nyi, mert elégséges, de ez minden esetre ezentulra szabá lyul fölállítandó kellék. Minthogy pedig a concordatum 6-ik czikke értelmében az egyházjogi tudoroztatásnál az egyház innentul már részéről képviselve leend és így meg-van az alkalom a kellő tehetség kipuhatolására : egyéni nézetünk szerint nem kivánjuk, hogy fölül rá az ügyvédked-ni kivánó tudorok az egyház előtt külön ügyvédi vizsgát tegyenek, mint ez polgárzatilag törvényesítve van (ÍJ. r . 1. §. d.) ; elégnek t a r t j u k , ha a tudorok engedélyért az illető püspökhez folyamodnak és személyiségük kifogásta-lanságát kimutatván, gyakorlatra a kiszabott eskü letétele
u t á n följogosíttatnak. Miután azonban a tudorság valamint államilag, úgy egyházilag is csak a jövőre állapittathatik meg, a perlekedő katholikusok pedig ügyök védelmében az ügyvédeket addig sem nélkülözhetik : a jelenre nézve, te-kintettel azon ügyvédekre, kik tudorságra polgárzatilag sem köteleztetnek, hogy még is a szentszékek előtt is ügy-ködhessenek, ha tőlök általános szabály gyanánt föltételkép az engedélyre, személyi képességök igazolása mellett, a
zsi-nati vizsgálók előtt történendő canonjogbóli vizsgálat elő-legessé kívántatnék, — egyházilag ez csak oly minőségű rendszabály l e n n e , melynek hason példányai hazánkban most több oldalról tenyésznek. Minden esetre pedig körül-ményszerü, hogy kivételesen, a hosszabb gyakorlati mükö-désök által ismeretes ügyvédek, főleg olyanok, kik a szent-székek előtt eddig is dicséretesen ügyködtek, ha egyébként kifogástalanok, kérelmökre, különösen figyelmet érdemlő okokból, e netaláni zsinati vizsgálat letételétől
fölmentes-senek és nekik az egyházi ügyvédség további folytatása a papi megyében megengedtessék. Ellenben azok : „kik csőd vagy gondnokság alatt léteznek ; vagy azok, kik a büntető bíróságok által vétkes bukásban, bűntettben, nyereségvágy-ból eredő vagy a közerkölcsiséget sértő vétségben, vagy nyerészkedésből elkövetett kihágásban bűnösöknek talál-tatnak, vagy más törvényszegés m i a t t legalább h a t hóna-pi fogságbüntetésre Ítéltettek" (Ü. r. 3. §.), miként polgár-zatilag, azonképen egyházilag is az ügyvédség megnyeré-sére képteleneknek tartassanak. U g y szinte egyházi ügy-védekül lehetetlen elismerni a másvallásuakat, a minthogy ezt a canonjog is nyíltan kimondja. Es méltán. M e r t az egyház joghatóságát és canonait az idegen felekezetűek, ha-bár keresztények, t e t t l e g , de facto, nyilván megvetik ; a papi törvényszékek az ügynek tisztán k a t h o l i k u s és szigorún t á r s u l a t i oldalával foglalkoznak, melyekben részt venni olyannak nincs joga, ki maga azon társulathoz nem tartozik ; az egyházi bíróság előtt az e s k ü , mely az ügyvéd elé t e r j e s z t e t i k , soha sem lehet oly szerkezetű, hogy a nem-katholikust, mint ilyent, az áthathassa ; a más-vállásu a canonjog szabályaival merőben ellenkező elveket ismer el és kivált házassági perekben az egyházjogi okok előtte többnyire, már vallási meggyőződésénél fogva súly-talanok és így se a fölperest se az alperest lelkiisme-retesen nem képviselheti. Viszonosság végett kijelent, jük, hogy részünkről a katholikust sem ismerjük el a pro-testánsok tisztán vallásügyi, vagy házassági pereikben ügy-védekül ; és nem liiszszük, ha mindjárt polgárzatilag nincs is megtiltva, hogy az evang. hitsorsosok házasság-ügyi eljárásánál, akár a házasság érvénytelensége, akár pedig annak fölbontása forogjon fönn, a bíróság hivatalból a polg. perrend. 670. §-a értelmében házasságvédőül katho-likust rendeljen ki ; miután ő, mint ilyen, lelkiismeretileg mindig az összes egyházi jogesetekben s ekként a házassá-gi ügyekben is kizárólag egyházi törvények szelleme és
utasítása alatt áll.
Korlátozva van továbbá az ügyvédkedésben, mint t u d j u k , a papság, és pedig a szerzetesek inkább, mint má-sok ; mert azokra nézve csupán zárdájok ügye áll nyitva
míg ezekre nézve, midőn III. Sándor pápa alatt a Iaterani zsinat kimondá, hogy világi törvényszékek előtt ne ügyköd-jenek, kivétetett három eset: saját ügyök t. i., az egyház és a szegények ü g y e , ha ezek azt nem kezelhetik. És ne véljük, hogy e három eset, lia a czélszerüség és szükség ú g y kívánná, gyakorlatilag most már lehetetlenítve volna.
A papok rendes ügyvédek nem lehetnek polgárzatilag : ez áll, h a nincs is egyenesen kimondva ; de ügyködhetnek a legelső esetben a szóbeli eljárásnál, melyben a feleknek sza-badságukban áll ügyvédet használni, vagy nem (Polgári perr. 30. §.); a két utóisóban pedig meghatalmazottkép, mi-re nézve az 1848 előtti jogelvek mig érvényesek. Ú j r a nyilvánítjuk, hogy mi itt csupán jogi lehetőségről beszé-lünk. Nincs pedig semmiké]) megtiltva, hogy a papok az egyházi törvényszékeket illetőleg ü g y v é d e k ne lehes-senek ; a körülmények itt mindig a legjobb tanácsadók : a magán-ügyvédektől megkívánt kellékek mellett olyanokul kineveztessenek-e, vagy sem?
H a még egyházilag is, miként polgárzatilag van (Ü.
r. 27 §.), szabályul tűzetik k i , hogy azon jutalom, melyet az ügyvéd felétől igényelhet, a biróság által határoztatik meg, és pedig nem a beadott iratok ivszáma, vagy a tárgya-lási határnapok mennyisége szerint, hanem a félnek a per-ben valósággal tett szolgálatokhoz képest ; különösen pe-dig tekintettel arra : vájjon az ügyvéd : a) a perhezi előké-születekre s főkép a bizonyítékok megszerzésére nagy fá-radságot fordított-e ; b) a tárgyalásokban magasb fokozatú ismereteket, szorgalmat és ügyességet tanusított-e ; c) a perrendtartás szabályait pontosan megtartotta s a pert le-hetőleg gyorsította-e ; végre d) az általa képviselt fél va-gyonállapota nem kiván e szigorúbb mérséklést, mondjuk, ha még e szempontok is figyelembe vétetnek : akkor, kap-csolatban a fönnebbiek alkalmazásával, az ügyvédi rend-tartás egyházi szervezése mintegy arány- és iránylagosan viszonyulna az állam körülményeihez.
A polgárzatilag, ügyvédekre vonatkozó különösb sza-bályok közöl, mennyiben azok egyházi tanon nyugszanak, vagy erkölcsileg azzal szövetkeznek, érdekesnek véljük az (Jgyv. rendtartásból a következőket átirni : 10 §. Az ügy-véd hivatalában szorgalomra, becsületességre és titoktar-tásra köteleztetik ; magaviselete által azon bizodalomra és tiszteletre, mit hivatala kiván, köteles magát mindenkor érdemesnek mutatni. H a képviselet v é g e t t kerestetik meg, ha' fele fölperesül lép föl : a jogügy i g a z s á g o s s á g á t (11. §.); ha pedig alperesül: a keresetet és különösen : m e -l y i k törvényhatóság a-latt á-l-l? (12. 14. §§.) A képvise-le- képvisele-tet ugyancsak alapos ok mellett t a g a d h a t j a meg, ez azon-ban nem azt teszi: mintha igazságtalan ügyben is tartoz-nék szolgálni ; mert természeti törvény , hogy azon ügyet, melyet valaki igazságtalannak fölismer, pártfogolni ne mer-je. A romai jognál fogva hajdan minden egyes esetben tar-toztak az ügyvédek e tekintetben megesküdni, utóbb a ker.
államokban imez esküre egyszer-mindenkorra az ügyvédi hivatalra képesítés alkalmával bocsáttattak ; most az eskü-vésben ez n é v s z e r i n t ugyan elő nem fordul, de igen a lelkiismeretesség, melyet fogadnak, továbbá a
képviseletnek akkor megtagadhatása, ha a jogügyet k i v i h e t e t -l e n n e k ta-lá-lják (15. §.), mi az igazságta-lan ,szóva-l' majd egyre megy ki. Hasonlókép az ügyvédnek elegendő ok a képviselet megtagadására : ha a bizomány fölvállalása ál-tal előbbi meghaál-talmazója iránt tartozó hűségi és titoktar-tási kötelességét megsértené, vagy ha az ellenfél az ügy-véddel közel rokonság- vagy sógorságban van. (U. o.) Az ügyvéd szorosan a fönnálló perrendtartáshoz szabja magát a törvénykezési eljárásban, a jog és igazság elcsavarásától tartózkodjék, mind a szó-, mind az Írásbeli eljárásnál min-den személységeket vagy sértő kifejezéseket kerüljön, a bí-róságok és birák iránt tartozó tiszteletet szeme elől soha el ne téveszsze. Egy ügyvéd se szolgáljon mindkét félnek egy időben, ugyanazon perbe, s a felet oly ügyben ne
kép-viselje, melyben előbb az ellenfelet képviselte. (19 — 21.
§§•) Egy ügyvédnek sem szabad valamely per folytatásaért meghatározott jutalmat kötni k i , vagy a rábizott peres ügyet magához váltani ; ily netaláni szerződése érvénytelen és miatta megbüntetendő. (25. §.) Minden ügyvéd köteles a rábizott szegényi képviseleteket ingyen ellátni. (28.
33-§§.) Az ügyvédek erkölcsisége fölötti szigorú őrködés az ügyvédi választmány hatásköréhez tartozik. (32. §.) Oly ügyvédek, kik konokságból indított pereket fölvállalnak, hivatalukkal visszaélnek stb.csekélyebb szolgálati vétsége-ikben intésekkel, feddésekkel vagy 100 frtnyi birsággal büntetendők ; tetemesb vétségekben pedig nagyobb
pénz-bírság-, liivatalbani fölfüggesztés-vagy abbóli kitétellel sujtandók. E két utóbbinak különösen helye v a n , ha az ügyvéd színlett ügyletekhez, vagy másik jogaira nézve ár-talmas cselekhez, közrehatásával vagy tanácsával j á r u l : ha a biró világos engedelme nélkül a fölvett pénzekből töb-bet tart vissza, mint mennyi az illetmények és költs égek-beli jogszerű követelései kielégítésére kívántatik ; ha a többször kiszab ott büntetések sikeretlenek voltak, és végre, ha é l e t m ó d j a é s m a g a v i s e l e t e őt a közbizoda-lomra érdemetlenné teszi. (39 — 42. §§.) A többi közt pedig magától elenyészik az ügyvédség, ha az ügyvéd a büntető bíróságok által vétkes bukásban, bűntettben, nyereségvágy-ból eredő vétségben, vagy ilyes kihágásban bűnösnek Ítél-tetik. (62. §.) Az igazságügyi ministerium 1855. mart. 26.
rendeletében, az ügyvédi jelöltek erkölcsi magaviseletök egy vonalba állíttatik politikai magokviseletével (L. 1—5.
§§.)Végül egyházi nézpontból az sem megvetendő,hogy amaz élhetetlen zugügyvédeknek, kikről t u d j u k , hogy korábbi időkben merő rosz szándékból mennyi ellenségeskedéseket, viszályokat és pereskedéseket támasztottak a becsületes ügy-védek és minden jobb ember boszuságára, önző czéljaik ki-elégítése és mások kizsákmányolása v é g e t t , — most az Ügyv. rendtartás, perrend és 1855. jul. 18-ki igazs. minist, rendelet által, mesterkedéseik és üzérkedéseik elé erős gát emeltetett. A z a i.
\
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Majororszíiíj.
A vegyes házasságok egyházi megáldása felől legkö-zelebb a protestáns főconsistoriumtól Münchenben, kibo-csátvány küldetett az összes consistoriumokhoz, mely az
„Alig. Ztg." közlése szerint így hangzik :
„ 0 fölsége a király nevében. A legfölsőbb egyházi szék. a vegyes házasságok egyházi megáldása tárgyában következő rendeletekre látja magát indíttatva. I. M i u t á n a a vegyes házasságban, a házasfelek közt épen a legmagasb és legszentebb dolgokban, semmi teljes közösség fönn nem á l l h a t ; a saját hite iránti elhidegülés sőt nagyobb vagy ki-sebb mértékben, az attól való végképen i elszakadás veszé-lye közel áll ; és a szülék hitágazati elválása , minden kö-rülmények közt, szükségképen káros befolyással van a gyer-mekek nevelésére: a vegyes házasságra lépés, egyházi szem-pontból e g y á l t a l á n n e m h e l y e s e l t e t h e t i k . Kö-telességük annálfogva az egyes lelkészeknek, ily házassá-gok kötése előtt, a lélekről való gondoskodás utján, minden ahhoz illő módon, a feleket inteni és az innét támadható balesetek példázása által, előforduló alkalommal, ily lépé-sekről mindenképen lebeszélni. 2. H a pedig ilyen házasság köttetik, az illető lelkész kötelmileg tartozik a protestáns félnek sürgetve értésére adni, hogy ő, legalább a remény-lendő gyermekek vallásos nevelése felőli rendeltetéshez képest, az egyháza iránti kötelességeknek tegyen eleget, és mulandó kora tekintetekből megegyezését oly fogadás-hoz ne adja, mely saját hitvallásával ellenkezik, és épen azért neki tartós belső nyugtalanságot okozhat. 3. H a vala-mely vegyes házasságra mindennek daczára az egyházi ál-dás kéretik, azt a fönnálló állam-alaptörvények szabályaira való tekintetből, ú g y szintén a fönnforgó általános idővi-szonyok méltánylásából nem kell megtagadni, a) ha szerző-dés által meg van állapítva, vagy hogy minden gyermekek a protestáns hitben tartoznak n e v e l t e t n i , vagy legalább, hogy a második alkotmány-melléklet 14. §-ban előirt tör-vényszabály alkalmaztatni fog, mely szerint a fiak az atya
— a leányok az anya vallását követik ; b) ha a gyermekek vallási nevelését illetőleg mi sem határoztatott, úgy, hogy a fönnnevezet törvényszabály magától alkalmazásba lep. 4.
H a ellenben megegyezés történt a r r a nézve, hogy minden gyermekek a kath. hitben tartoznak növeltetni, akkor az egyházi áldást f ö l t é t l e n ü l m e g k e l l t a g a d n i , mi-re nézve semmi különbséget nem t e h e t , akár a vőlegény akár a menyasszony tartozzék a protestáns egyházhoz. Ily esetekben a protestáns félnek egyszersmind szivére köten-dő, hogy ő , a gyermekei vallásos növelésére vonatkozó egyességet illetőleg, magamagát szakasztja el egyházától, és a k ö r ü l m é n y e k h e z k é p e s t o k o t a d a r r a , m i s z e r i n t e l l e n e e g y h á z i f e g y e s z k ö z ö k a l -k a l m a z t a s s a n a -k . 5. A vegyes házasság -kihirdetése és előforduló esetben a dimissoriálék kibocsátása, minden körülmények közt ellenvetés nélkül foganatosítandó, s a gyermekek vallásos nevelése felöli rendelkezéstől semmi esetre függővé nem tétethetik. A királyi consistorium a
többiről saját módon fog rendelkezni egyházkerülete lelké-szeinél , melyre nézve annyival inkább bizik az illetőben, hogy a hozott rendszabályok pontos és buzgó végrehajtá-sát hűségesen eszközlendi, mivel azt egyházunk jólléte és méltósága sürgetve követelik." M. S.
H I a F ü l E R.
Pest. Julius 3-án a pesti elemi tanítók ez évi utolsó tanácskozmányukat cs. k. iskolatanácsos ur és több vidéki pleb. s isk. igazgatók jelenlétében jelesen tartották meg.
Szép szokásukká lőn tanácskozmányaikat ajtatos hymnus-sal megnyitni és befejezni ; ezúttal M é s z n e r József fő-tanító szerzette „Üdvözlégy Mária" négyes énekkel léptek f ö l , s miután az időközben érkezett fölsőbb rendeletek el-olvastattak volna, előbb N é m e t h Endre főtanitó tanon-czaival próba számolást mutatott föl ; majd M é s z n e r fő-tanító több tanoncz előtt a bibliai történetből (az egyipto-mi Józsefről) próba-tanítást t a r t o t t , mely fölött — a nö-vendékek eltávolítása után—élénk eszmecsere keletkezett;
iskolatanácsos H a a s Mihály ő nga főleg a szivet fölme-legítő elbeszélő módszert köté erélyesen a tanítók lelkére : még helybeli iskola-igazgató M a j e r István u r a kisde-deknél , alkalmas bibliai képek fölmutatásával a tanítást szemléletivé és így hatályosabbá ajánlá tétetni ; a nagyob-baknak pedig egyes bibliai történeteket házi föladványul kiszabni ajánlotta. — Ezután N e u h o 1 d Sándor több ta-nonczczal az üteny-irásmódot igyekezett megfoghatólag ajánlatossá bemutatni ; mely ismét tanulságos tárgyalást vont maga után.
Elvégre isk. igazgató ur a tanító testület nevében szavát emelé, s míg Istennek fiúi hálát rebegett magasba ez év folytán nyert égi malasztokért : nyomban az iskola szent ügyét melegen pártoló kegyes elüljáróságnak, s a tanítókar élén lévő iskolatanácsos urnák bölcs és nemesszi-vü vezényletét alázatosan megköszönvén, az érdemes tes-tületnek föllángolt érzülete ajtatos énekben tört k i , mely buzgalmuk hogy szent hivatásukban állhatatosokká, s itt és sirontúl boldogokká magasztalja őket, a nevelés bará-tainak nevében őszintén kívánjuk.
Podgorieza. Az e városban létezett török mecse-t e mecse-t ismeremecse-tlen mecse-temecse-tmecse-tesek puskapor álmecse-tal légbe röpímecse-ték. A mecse- tö-rökök a keresztényeket vették gyanúba, mintha ezek buj-togatták volna föl az albaniai hegyek lakóit, hogy a sz.
György templomának törökök által végbe vitt földulását ily módon megbőszülj ák. A podgoriczai gör. község elülj á-rói mind befogattak s Skuttariba vitettek.
Sainl-lSrieuc. Az e városban létező lyceum egyik tanára L u c a s , a kath. lapok által igen földicsért köny-vecskét adott ki, melyben a catholicismust ész- és szívhez
szólva kitűnő ügyességgel ajánlja az ifjaknak. A mű czime : „ L e t t r e A U n j e u n e h o m m e s u r l e C a -t h o l i c i s m e . — Rennesben R o u x-L a v e r g n e pap-növeldéi igazgató aquinoi sz. Tamás bölcseleti rendszerét adta ki ily czím alatt : „ C o m p e n d i u m p h i l o s op h i a e i u x t a d o c t r i n a m S . T h o m a e A q u i n a -t i s a d u s u m S e m i n a r i o r u m."
tr
Roma. O szentsége IX. P i u s B a r n a b o cardina-list a hitterjesztési ügy bizottmányának elnökévé legke-gyelmesebben kinevezni méltóztatott. A ,L' Univers' romai levelezője ezeket irja Barnabonak cardinalissá lett kijelel-tetéséről. Barnabo, mint a Propaganda titoknoka, heten-kint megjelent ő szentsége előtt; nem oly rég ily alkalom-mal távozásakor figyelmébe ajánlja a pápa azon csomag szorgalmas átvizsgálását, melyet ő állítólag Barnabo ko-csijába már leküldött. Barnabo a legnagyobb figyelmet Ígérve, bucsut vesz a pápától, s kocsijában csakugyan egy nagy csomagot talált, melyet ő hivatalos iratoknak tartott. Másnap reggel dologhoz fogván kibontja a csoma-got, hogy igéretét teljesítse; s imeegy vég b i b o r t talált a b b a n , mely elég egy egész cardinalisi öltöny kiállítására
Roma. J u n i u s 29-én ő szentsége nyilvános consistoriumot t a r t o t t , melyen az ú j cardinalisok , B a r n a -b o , G r a s s e l l i n i és M e d i c i d ' O t t a j a n o , a ka-lapot átvették. Ugyanez alkalommal a consistorium ügyész T o s t i folyamodványát, G a i c h i Leopold sz. ferencz-rendi áldozó-pap szentté avatását illetőleg , ő szentsége előtt ismétlé. Az ünnepély végeztével titkos consistorium is tartatott, melyben M ü n c h e n - F r e i s i n g b e S c h e r r G e r g e l y , S e l e u c i á b a i n part. infid. V i t e l l e s c h i romai áldozópap , E d e s s á b a in part. M a s s o n i , M i-r á b a in pai-rt, hei-rczeg C l i i g i éi-rsekekül kihii-rdettettek.
Továbbá R a g u s ába Z u b r a n i c s Vincze volt cattaroi püspök, A u g s b u r g b a D e i n l e i n Mihály volt bam-bergi coadiutor, C a t t a r o b a dr. C o l a g e r a Márk papnöveldei igazgató s hittanár Zarában, P a d e r b o r n -ba dr. M a r t i n Konrád bonni egyetemi t a n á r , S a n t a C r u z d e l a S i e r r á - b a dr. C a b e z a s , S. T o m a s o d i G u a y n á-ba dr. Arroho, H a l i á-ba in part. dr. V i-b e r József esztergomi őrkanonok érseki helynök s ügy-hallgató , D i o C a e s a r e á b a i n part. F e s c h e György kulmi kanonok, A d r a m i tba in part. dr. C i m a Vincze makarskai helynök hirdettettek ki püspökökül.
D u b l i n . Dr. C u 11 e n dublini érsek s pápai követ főpásztori levelet bocsátott ki, melyben fölfedezi s kimu-t a kimu-t j a azon meskimu-terségekekimu-t, melyekekimu-t fölhasználnak a pro-testánsok a katholikusok megszédítésére. Lesz panasz, lesz-nek nagy szavak Angolországban e főpásztori levél miatt-T a r t a l o m . Remete sz. P á l szerzete. Magánügyvédek.
E g y h á z i tud. B a j o r h o n ban a v e g y e s házasságok. Hirfüzér.
Tulajdonos és felelős szerkesztő: Zalka Ev. János.
Nyomatott B e i m e l J . és K o z m a Vazulnál. Pest 1856.
4 . sz. II. FÉLÉV 1856. P E S T , J U L I U S 12.
E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .
Megjelenik e lap hetenkint k é t s z e r : szerdán és szombaton. Az előfizetési d i j félévre postán 4 f r t ; helyben 3 f r t 40 kr p p . — Előfizethetni minden cs. k i r . p o s t a h i v a t a l n á l ; Pesten a szerkesztőnél (Papnövelde-utcza 1. sz.) és Hartleben K. A. könyvkereskedésében