H a 8 j a r o r § z á ^ .
Fehérmegye, julius 8-án. Midőn olvastuk Fe-hérmegye mlgs püspökének ünnepélyes fogadtatását : édes öröm fogta el szivünket, mert az ily fogadtatás katholikus érzületre mutat ; hiszen mi katholikusabb, mint egyesülni a híveknek főpásztoraikkal, a főpásztorok által az egyház fejével, a látható fő által a láthatatlan Krisztus Jézussal.
De örültünk azért is : mert úgy látszik öntudattal vagy ön-tudatlanul apraja nagyja kezdi érezni, miszerint a szivek-nek széttépett megelégedésén és boldogságán csak az egy-ségben élő kath. egyházhozi ragaszkodás segíthet. Az U r végtelen irgalmában megérnünk engedé a kort, melyben a
fejedelem nyilván kimondja: „ A z é n o h a j t á s o m é s t ö r e k v é s e m , h o g y a r á m b í z o t t n é p e k a f ö l -d i é l e t j a v a i v a l b í r j a n a k , a n é l k ü l , h o g y a m e n n y e i e k e t e l v e s z t e n é k . " Az U r megérnünk engedé a kort, melyben regis ad exemplum az egyház és fő-pásztorai iránt kegyeletünket és ragaszkodásunkat
tanúsí-tani már nem szükkebleskedünk. Legyen ezért áldott az Ur !
Azonban míg örömmel telünk el, valahányszor a kath.
egyházhozi ragaszkodásnak nyilvánulását szemléljük : ak-kor búsít a gondolat, hol fog az egyház találni munkás pásztorokat, kik az éhező nyáj számára megtörjék az élet kenyerét? Ország világ tudja, hogy a papi pályára nem je-lentkeznek ifjak oly számmal, mint egykoron. A megdrágult időviszonyok fölötte nehezítik a szegényebb ifjak nevelte-tését ; ez és más okok leapaszták a gymnasiumi ifjúság számát, — mi foghat segíteni e bajon, mint egy convictus (ha inkább tetszik, seminarium puerorum), melyben
nevel-tetés végett iljak csekély díjért vagy minden díj nélkül fölvétetnének.
Tudjuk mi — s a nagy felelősség öntudatába n öröm-mel valljuk meg, miszerint nem hozzánk, egyszerű munká-sokhoz, hanem egyedül püspökeink köréhez tartozik a me-gye szükségei fölött határozni: de úgy hiszsziik, szabad ezért nekünk is föltárni szivünket, s hogy e lapok hasáb-jain munkatársainkkal közöljük eszméinket, szabad el-mondani nézetünket. A fiu csak véleményez, az atya hatá-roz, — mi úgyhiszszük atyánk és főpásztorunk iránt nem sértjük a tiszteletet, midőn e lapok hasábjain a jesuiták vagy lazaristák vezetése alatt fölállítandó convictus szük-ségét nyilvánítjuk. Szükségesnek hiszsziik ezt nem csak a papságra jelentkezők csekély száma miatt, hanem és leg-inkább azért, mert az egyháznak munkásra és pedig oly munkásra van szüksége, ki szivének és lelkének Isten-adta minden tehetségeit legyen kész föláldozni az egyház föl-magasztalásaért, hivei és önnön lelkének üdveért, Isten na-gyobb dicsőségeért, s vájjon számolhat-e az egyház ko-runkban ily munkásságra lelkesedni kész i f j a k r a ? Mi hisz-szük u g y a n , Isten hatalmas keze Saulokból is választhat sz. Pálokat, s ha nincs más mód, jegyesének, az egyháznak fölvirágzásaért, a hivek üdveért és önnön dicsőségeért a kövekből is fog támasztani buzgó pásztorokot : de hogy az iskola nyelvén szóljunk, nem ez a Gondviselésnek rendes fo-lyama.—Közpanaszunk, hogy az egyháznak sok hive nem eléggé hive, és ezért az egyháznak itt új életet kell teremte-ni, amott aszunnyadozótfölkölteteremte-ni,mert kell, hogy a kath.em-ber minden gondolatja, vágya, szava és cselekedete a kath.
egély egyedül üdvözítő forrásából táplálkozva fakadozzék, növekedjék és erősödjék. A kath. életet óhajtja az egyház fölébreszteni — de egyedül ezután vágyakoznak- e a föl-szentelendő i f j a k ? — Sok családnál megfogyatkozott a kath. élet és még is ezekből, néha a világ romlottságát meg-izlelt ifjak sorából nyeri az egyház növendékeit, kik Isten tudja mily szándékkal adják magokat papságra, és az egy-házéval ellenkező gondolkodást és vágyódást visznek a ne-veidébe ; mi természetesebb azután, mint hogy az ily gondo-latokat vágyakat nyesegető elüljárók s tanárok fáradozásai nem kedvesek; mi természetesebb, mint hogy az ifjú, ha akar fölszenteltetni, vagy csak kényszerűségből enged, és ezért a törvényszerűség vonalán fölül nem emelkedik: vagy ha előbb utóbb Önként enged is, a kis kortól fogva megszokott roszat nagynehezen bírja kiirtani, és növendéki pályáját bevégzi a nélkül, hogy a növeidében visszanyert lelki életének min-den veszélyeivel daczolni és győztesen megküzmin-deni elég erős és bátor volna; ezért történik azután, hogy ugyanazon ifjú, kinek szive a püspöki kéz föltételekor szent vágyakkal volt telve, néhány évek leforgása után alig egyéb mint külsőleg szolgája az egyháznak, a világgali érintkezéssel visszatér a régi ember, s a növeldékben fölélesztett ajtatos és szent lelkületnek omladványai is lassankint eltünedez-nek, mi alig vagy csak legritkábban történhetnék, ha a csa-ládi körökben a gyermeknek elméjében oly gondolatok éb-resztetnének , szivében oly vágyak ültetnének , melyeket az egyház növendékének elméjéből és szivéből nem
kitép-3 8
ni, hanem csak nevelni kellene és kifejleszteni. Már ha a családok elhanyagolják kötelességüket, és ha az egyháznak még is ifjakra van szüksége, kik szívök lángszerelmével ölel-jék szent egyházukat ; ha az egyháznak még is ifjakra van
szüksége, kiket nem a botlások és bűnök útjáról a megté-résre, hanem az erény ösvényéről a nagyobb tökélyességre kell kiszemelni : van-e más mód, mint hogy az egyház pó-tolja azt, mit a családok elmulasztanak, s kis kortól fogva az egyház neveljen magának ifjakat, kiknek soraikból vá-laszthassa utóbb az ,,acies bene ordinata-t," az egyház min-den intésére, a püspök minmin-den szavára örömmel és buzgó-sággal harczolni kész munkás papokat. Ezen eonvictusok vezetésére pedig kik volnának alkalmasabbak, mint a jól rendezett szerzetesek, vagy congregatiók ; ezeknél van kö-zösen megállapított és elfogadott rendszer, van kökö-zösen
kedvelt — tehát nem csak külső — és az egyház által meg-szentelt egység : ezért említők a jesuitákat és lazaristákat.
H a nem csalatkozunk, van a lazaristáknak már néhány ma-gyar növendékök, a jelen vagy jövő évben bevégzik pályá-jokat, maga az Ur adja kezünkbe a tökéletesebb egyházi nevelés kulcsát, ragadjuk meg két kézzel.
Azonban egyedül jó szándék convictust nem alapít ; ide pénz is kell, pedig sok. Mint az Urnák köznapi munká-sai alig mérnők e tárgyat fölhozni, ha az egyháznak feje a szükséges tőkék megszerzésére az u t a t ki nem jelölte vol-n a . „Nihil itaque — szól ő az austriai összes főpapokhoz — in tentatum est relinquendum, ut iuniores Clerici vei a te-neris annis santé et docte educentur . . . Quo vero facilius
. . . accuratam Cleri Institutionen! . . . quotidie magis pro-movere valeatis, ne Vos pigeat exhortari, rogare egregios vestr arum Dioecesium ecclesiasticos laicosque viros divi-tiis pollen tes, et in rem catholicam praeclare animatos, ut vestrum sectantes exemplum aliquam pecuniae vim perli-benter tribuere velint, quo nova etiam seminaria erigere et congrua dote instruere possitis, in quibus adolescentuli Cle-rici vel ab ineunte aetate rite instituantur.'' Hogy akadály és küzdés nélkül convictus megalakulni nem fog, elhiszszükj tudják ezt a birodalom főpásztorai is, mert nevökben mon-dá a bíboros főpap: „Pro rerum humanarum natura vix fieri potest, ut quae vere magna s u n t , in primis ipsorum exordiis omni difficultate careant," de, ha Isten is úgy akar-ja mint magunk, még az egyház iránt közönyös sziveket is adakozásra fogja indítani a Jézus nevében szóló pásztor sza-va. — Túl e hon határain sok szegény kath. község bir szükségeiről gondoskodni : csak a magyar kath. nem birna Istenért, egyházaért, üdveért áldozatot hozni? Csak a ma-gyar kath. fogja-e összetett kézzel tétlenül várni, hogy az üdvös intézeteket egyedül a főpapok alapítsák? Bőkezű volt és lesz e nemzet még az idegenek iránt is : s akkor len-ne-e szűkkeblű, midőn adományát nem idegen, hanem édes anyja, az egyház, melynek gyermeke, kéri? — Önbol-dogságáról gondoskodik, ki jó papok nevelésére áldozatával segédkezik, és még is oda jutottunk volna-e, hogy, míg mu-landó haszonért vasutakra milliókat gyűjthetünk : lelki és örök haszonért ne lelnénk forintokat? Istennek hála! ennyi-re még nem jutottunk. Bizonyítják ezt — hogy csak
me-gyénkről szóljunk — a gyászos napok után nagy költség-gel építtetett vagy megújított iskolák és egyházak. Isten-nek hála ! vágynák még e megyéIsten-nek buzgó katholikusai ! Az ősz költő szivének buzgalmában ifjú lelkesedéssel pen-geti lantját Iszka tövénél a szűz Anyának tiszteletére. Van még, ki Jézusért a szegény betegek ápolására eze-reket tesz le a főpásztor kezeibe Talán csak egy fölhivás szükséges, talán csak mondani kell : legyen jesuiták vagy lazaristik vezérlete alatt convictus, s a gazdag a szegény-nyel buzgalmában egyesülve fogja nyújtani áldozatát fő-pásztora kezébe és — lesz convictus. — s —
Eger. Megyénknek hosszas távollét után közörö-münkre visszatért atyja, nmélt. kisapponyi B a r t a k o v i c s Béla egri érsek ő excellentiája, kiapadhatlan jótékonyságá-nak ujabb áldását most különösen az egri papnyugintézet-re árasztotta ki, melynek alapjához földkármentesítési ál-lam-kötelezvényekben 10,000 pfrttal járulni kegyeskedett.
A jó pásztor nemes példáját követték a t e t t lelkes férfiai következő adományokkal. F t . B e z e g h András egri kano-nok ur ugyanoly állam-kötelezvényekben alapítványozott az egri papnyugintézetre 1000 pfrtot ; az egri angol szüzek leánynöveldéjére 1000 pftot. F t . S c h e h o v i c s F e -rencz egri kanonok ur készpénzben az egri papnyugintézet-re 400 pfrtot ; a Szuhogyon most épülő templom részépapnyugintézet-re K o v á c s Mihály jeles művészünk által festendő oltárkép-re 400 pfrtot ; a gyöngyösi kórházra 400 pfrtot ; az egri leánynöveldére 400 p f r t o t ; az egri leánynöveldére 400 pfrtot. F t . N e m e t h Mihály egri kanonok u r állam-kötelezvényekben az egri leánynöveldére 4250 pfrtot: a pap-nyugintézetre 400 pfrtot. F t . V e z e r 1 e Gáspár egri kanonok u r készpénzben a papnyugintézetre 400 pfrtot.
S t i p u l a József egri kanonok ur szinte arra 400 pfrtot.
Ft. L e n g y e l Miklós egri kanonok u r államkötelez-vényekben a papnyugintézetre 500 pfrtot ; az egri leány-növeldére 450 pfrt. — Ezen kivül a minden áldozatra kész alsó-ábrányi plébános nt. L u d á n y i Antal u r a t i-s z a-k e i-s z i tanító föli-segéléi-sére 400 p f r t o t alapítványozott.
Az egyszerű hideg számoknak, midőn ily nemes czél-ra szolgálnak , mélyebb ékesszólása van minden magaszta-lásnál ; s egészen fölöslegessé válik a szép szó , hol a szép tett ily nyomatékkal, ily áldásosán beszél.
Szeged, junius 25. Magasra emelkedik az ember lelke, midőn boldogítólag tapasztalja, hogy a ker. vallás, mely az Istenről oly szent és tiszta, oly fölséges és üdvös tanítást h i r d e t , mely a gyarló teremtést oly sok tisztelet-s háláimádátisztelet-si kapctisztelet-solattal ctisztelet-satolja teremtőjéhez, buzgó hiveinek lelki épületére megnyitja mennyei kincstárát, hogy a kiapadhatlan isteni kegyeket az igaz hivőkre árasz-sza. Magasztos szentegyházunk szerkezete- és isteni tisz-teleteiben ; magasztos mindannyi hit- és erkölcsbeli igaz-ságaiban , melyeket nemcsak szóval, hanem jelképekkel is szemeink elé állít.
Lelkünk áradozott, midőn f. h ó 21-én méltóságos C s a j á g h y Sándor kegyes főpásztorunk a bécsi értekez-letek u t á n egyenest hozzánk sietett, hogy, mit rég
óhaj-* 39
Mű-t ö Mű-t Mű-t , v é g r e h a j Mű-t s a ? ! U g y a n i s a Mű-tanyai iskolák megMű-tekin- megtekin-tése s a vallásilag kiképzendő tanonczoknak megvizsgá-lása és a tanyai iskolák előtt az ajtatos keblekből szárma-zott adakozás u t j á n fölállított keresztek fölszentelése volt ő méltóságának régi óhajtása. Istenben bizva, meg is értük e ritka ünnepélyt; mert másnap, fényes egyházi és v i -lági kísérettől környezve, ő méltósága reggeli J/j8-kor, számtalan ajtatoskodók jelenlétében, bár nem kedvező időben apostoli ú t j á r a indult. Legelőször a szent I s t v á n nevet viselő tanodánál állapodott m e g , hol az elemi és realtanodák igazgatója, kinek erélye, buzgalma és e r . nyedetlen fáradozásai tevék a szegedi tanyai iskolákat oly sikerdúsakká, fogadá ő méltóságát, kinek legott a kisde-deket lelkes szavakkal kegyes atyai pártfogása- és szerete-tébe ajánlotta. Fölszentelvén, a tanodát és az előtte fölál-lított keresztet, a szent A n t a l - r ó l nevezett( iskolába m e n t ; hol szinte a tanépületet, a kőalapon nyugvó csinos vaskeresztet és szent Antal olajfestményü képét — (e két utóbbi főtiszt. O l t v á n y i István, csanádmegyei nagypré-post ur ő nagysága vallásos kegyeletének adományai, ki már ezelőtt is ezer pftot alapítványozott, hogy a befo-lyandó kamatból az alsó-városi és tanyai szegény iskolás-gyermekek ruháztassanak) fölszentelvén, fényes egyházi szolgálattal mutatá be a vérnélküli szent áldozatot ; mely-nek végeztével nt. O l t v á n y i Pál földeáki plébános u r , az említett nagylelkű adakozó unokája, szószékre lépvén az ezreket meghaladó ajtatos népnek fejtegeté a keresztnek jelentőségét, különösen az iskolák előtt fölállítottak -nak nagy fontosságát hiven ecsetelvén. Az isteni tisztelet u t á n ő méltósága valamint az első, úgy e második iskolá-nál is a kisdedek közé l é p e t t , isteni tanítónk szellemében atyailag kikérdezvén őket a vallás- és egyéb tantárgyak-ból. Megdicsérvén és buzdítván az ártatlan s e r e g e t , hogy e magas látogatásra emlékezzenek, imakönyvek-, szent képek és olvasókkal jutalmazá őket. Megdicsérte ő
méltó-sága azt is : hogy a természet e szerény tanyáin levő is-kolákban kellő elrendezés, csin és pontosság uralkodik ; mert mindegyikében azon szentnek képe, kinek tiszteletére fölszenteltetett, arany rámába foglalt jeles olajfestmény-ben f ü g g a falon, melyet szent kereszt, milyet ezúttal más iskolákból a hivek körmenettel ide hoztak, hetet szen-telt föl, — földképek, természetrajzi ábrák és falitáblák ékesítnek. Látni kell e teljesen fölszerelt tanodákat, hogy fogalmunk lehessen rólok, melyek nem falvak- de váro-sokban is méltó helyet foglalnának. Ezek u t á n következett egy tisztes polgárnak házában rendezett e b é d , mely után ő méltósága a harmadik tanyai iskolát is, a szent I m r é -hez, meglátogatá ; hol a tanoda már föllevén avatva, csak a keresztet szentelé föl, és kikérdezvén az iskolásokat, lel-két csak gyönyörrel tölté e l , minthogy itt is mint az előb-biekben szorgalmat, vallásos irányt és kellő ügyességet tapasztalt; miért megjutalmazván őket, kenetteljes igék-kel serkenté mindnyájokat a tiszta erény- és ernyedetlen munkásságra, és a szüléket magzataik iránti kötelessé-geikre , megígérvén : ha erény- és szorgalomban állha-tatosak leendenek és a nyert vallásos oktatásokat
sziveik-ben megőrzendik, nemsokára jelenlétével nemcsak a még nem látott tanyai iskolákat, hanem őket is viszont meg-örvendezteti. Ezután a jóindulatu tanyaiak nevében az al-só-városi helyettes lelkész u r köszöné meg hála-szavakkal kegyes főpásztorunknak apostoli buzgalmát, miszerint a tanyaiakra is kegyeskedett fordítni atyai szemeit, s jelen-léte- és buzgóságával őket a hit-, remény- és Isten iránti szeretetben megerősíté ; mire apostoli áldását adá a letér-delt népseregre, melynek szemeiben a nyert lelki öröm- és szeretetnek gyöngyei, tanúi a romlatlan szívnek, ragyogtak ! Megindulva zokogott, hogy legjobb atyjától kevés perez múlva el kell szakadnia, kihez könyes szemekkel j á r u l -tak , körülfogák és kezeit csókolák, boldognak ér ezé ma-gát , a ki r u h á j a szélét érintheté !
Másnap reggeli ^ S - k o r a főgymnasiumi iljuság szent miséjét teljes segédlet mellett ő méltósága végzé, mely alatt a tanuló ifjúság négyes kar-éneke énekelt.
Ily lelki élvezet u t á n kegyes főpásztorunk a hatal-mas eső daczára is elvált tőlünk, áldását és szeretetét hagyván u t á n a epedő gyermekeinek. Az ég u r a , kinek szent nevét dicsőíti és szent országát e világon terjeszti,
vezérelje útjaiban. B e r z a y E l e k .
I r o d a l o m .
A m a g y a r e g y h á z t ö r t é n e t e. I r t a C h e r r i-e r Miklós J . pozsonyi kanonok, szi-ent Háromságról ni-evi-e- neve-zett siklósi apát, cs. kir. tanácsos, a szép művészet, bölcsel-kedés és hittudomány tudorra, a pesti királyi tudományok egyeteménél a hittudományi-kar t a g j a , az egyházi törté-nelem s jog hajdani r. tanára. A f.m. bibornok, herczeg-ál-dor s esztergomi érsek helybenhagyásával. Pesten 1856.
Kiadja Heckenast Gusztáv.
Ismét egy ú j munka a fáradhatlan szerzőtől. Valóban az a lankadni nem tudó, kitartó munkásság, mely szerzőnek oly nagy mértékben s a j á t j a , elismerést érdemel s méltó arra, hogy azoktól megsziveltessék , kik a kész munkának neki sem szoktak s abban közönségesen egy j ó szálat se ké-pesek találni ; mérítsenek ebből ösztönt jobb, tökéletesb munka írására. Hogy a bemutatott könyvet — ámbár ma-gyarsága tagadhatlanul, fájdalom, rosz — bárki haszonnal forgathatja, világos a munka tartalmának s fölosztásának rövid ismertetéséből. — A magyar egyháztörténet alaposb megismerése s könnyebb fölfoghatása kedveért némely előz-mények előbocsátása után szerző 3 korszsakra osztja az egészet; az I. korszak Árpád uralkodásától I I I . András ki-rály haláláig, azaz 894-ik évtől 1301-igtart; a II. korszak Venczel király uralkodása és I. Ferdinand közti időt fog-lalja magában, vagyis 1301—1526. ; a III. korszak az I.
Ferdinand uralkodásától jelenkorunkig történt eseménye-ket tárgyalja. Mindegyik korszak két részre, az egyház bel-és külállapotának történetére, s mindenik rész több fejezetre oszlik. Az első részben a keresztény h i t terjedése s akadályai honunkban ; a 2-ik részben pedig, az egyház
40 h
kormánya, a tudományok állapota s irók ismertetése, a ka-tholika egyház tanítása, a tévtanok, az egyházi szertartá-sok, keresztények erkölcse s egyházi fegyelem, a zsinatok, azon czimek, melyek tág rámáiba az egyháztörténelem me-zején föltűnő minden nevezetes eseményt helyesen be
le-"het foglalni és pragmatiee leírni. Szerzőnek ezen fölül el-vitázhatlan érdeme az is, hogy nemcsak jó szellemben irta munkáját, hanem hogy rövidsége által könnyebbé tette könyvének közhasználatát, s néhány ritkább történeti ada-tot is kellő módon fölhasználni ügyes volt, s ezért a bemuta-tott könyv többb tekintetben ajánlatra érdemes. *) —p—
E g e r b e n megjelentek, s az egyházmegyei hiva-talnál s lyceumi könyvnyomdában kaphatók, P e s t e n Hartleben K. A. által megszerezhetők :
S z a b ó Imrétől „ N é p h e z a l k a l m a z o t t e g y -h á z i b e s z é d e k." Második évfolyam 4-ik kötete, követ-kező tartalommal : Pünköst után VIII. vasárnapra. A lo-pásról. Sz D ó n á t püspök és vértanú napjára. Mire taní-tanak bennünket az elemek ? Szent M á r i a M a g d o l n a napjára. A bűnbánó Magdolna Jézus lábainál. Szent A n-n a asszon-ny n-napjára. A jó édes an-nya. Pün-nköst után-n IX. va-sárnapra. Isten büntető igazságáról. P o r t i u n c u l a nap-jára. Az erkölcsi koldusságról, melyet a hitetlenség szül.
Pünköst után X. vasárnapra. A kevélységről. Szent L ő-r i n c z véő-rtanú napjáő-ra. Szent Lőő-rincz példája mutatja miként kell Jézust szeretnünk , miként követnünk, hogy egykor vele együtt lehessünk. Pünköst után XI. vasárnap-ra. Az eredendő bűnről. N a g y - B o l d o g a s s z o n y ün-nepére. Mária a mennyország ajtaja. Sz. I s t v á n király ünnepére. Sz. István a magyar népnek valódi atyja; a né-pek anyjának Máriának igaz hű fia. Pünköst után XII.
vasárnapra. A pap, mint lelki orvos. Pünköst után XIII.
vasárnapra. A külső nyilvános isteni tiszteletről. Pünköst után XIV. vasárnapra. Az isteni szolgálat. Szent őrangya-lok vasárnapjára. Vannak őrangyaőrangya-lok, és mi következik eb-ből ? K i s a s s z o n y ünnepére. Szűz Mária malaszttal tel-jes születése. M á r i a névünnepére : M á r i a , szüzeknek szent szüze. Pünköst után XV. vasárnapra : Mi kárt okoz a halálos bűn ? Sz. k e r e s z t fölmagasztaltatása napjára : A kereszt diadala. Pünköst után XVI. vasárnapra : A
va-sárnap szent nyugalom napja és az örök nyugalom utja.
Pünköst után XVII. vasárnapra: J é z u s Krisztus a mi urunk. Egerben. Az érseki lyceumi könyvnyomdában:
1856. 8-rét — á r a f ű z v e 1 p f t .
urunk E r z s é b e t császárné ő fölségének szerencsés szü-lése alkalmából a fölségsértési b ű n , a császári ház vala-mely tagjának megsértése vagy a köznyugalom meghábo-ritása miatt már elitélt polgári személyeknek majd egész büntetéseket, majd annak f e l é t , majd h a r m a d , majd ne-gyedrészét legkegyelmesben elengedni méltóztatott. A hi-vatalos lapok közlék az egészen vagy egy részben megke-gyelmezetteknek névsorát.
Pest. E r z s é b e t császárné s királyné ő fölsége kegyes asszonyunknak szerencsés szüléseért Budán f. h . 12-én délutáni 2 órakor, Pesten f. h. 13-án délelőtti 10 óra-kor ünnepélyes hálaadás tartatott. Budán mélt. P e i 11 e r Antal praelatus ur, Pesten ft. S z á n t ó f y Antal prépost s pápai kamarás ur végzé az isteni tiszteletet.
Pest. Az államvizsgáknál az egyházi joghoz egy-házi egyének is alkalmaztatnak vizsgáló biztosokul. í g y a m. ministerium elhatározása által a bécsi egyetemhez dr.
K u t s c h k e r pagrányi apát s a császári udvar s palota plébánosa, s d r . S z a j b é l y Henrik a p á t , esztergomi ka-nonok s a Pázmány-intézet kormányzója, — a pesti egye-temhez pedig egyelőre dr. R u z s i c s k a János egyetemi egyházijogtanár a hittani karban, s dr. Z a l k a Ev. János egyetemi egyháztörténettanár neveztettek ki államvizs-gálati biztosoknak.
Paris. P a t r i z i cardinalis a becsület-legio nagy-keresztjét kapta. Midőn a gyémántokkal ékes nagy mell-csillagot rejtő tokot fölnyitá, állítólag ezt mondá környe-zőinek: V a n i t a s v a n i t a t u m . Ez különféle beszédre adott okot.
Roma. A cardinalisokról ezeket írja a ,Bilancia' levelezője : nemzetiség tekintetéből a sz. collegium tagjai így osztatnak föl. A pápai birtokból van 3 0 , kik közöl 9 romai; Francziaországból 9 , ideszámítván Viale-t s Sa-valli-t is, kik mindketten corsicai születésüek ; Siciliából 9 ; Austriából 6 , ideszámítván Asquini-t, ki Friaulból való , Sardiniából 4 , Toscanából 2 , Németországból 2 , Spa-nyolországból 1, Belgiumból 1, Angolországból l , Por-tugalliából 1 , összesen 45 olasz és 21 külföldi = 66.
G r e i i u á b a n f. h. 6-án 22 sz.-ferencz-rendi szerze-tes ült h a j ó r a , hogy déli Amerikába, jelesül Argentína köztársaságba menjenek, hova őket a köztársaság kor-mánya hítta meg.
H I R F 0 Z Ë R.
Bées. Ő es. s ap. királyi fölsége legkegyelmesebb
*) A k ö n y v e t még nem olvastuk, de nem is láttuk. S z e r k.
T a r t a l o m . Örömhír. Röpeszméim. E g y ú j áldozárhoz.
E g y h á z i t u d . F e h é r v á r : mily szükségesek a eonvictusok ; E g e r : adakozások ; S z e g e d : a tanyai iskolák állapotja. I r o -d a l o m . C h e r r i e r A m a g y a r egyház története. S z a b ó Imre Néphez alkalmazott egyházi beszédek II. é v f o l y a m . 4ik kötet. H i r -füzér.
E g y h á z i t u d . F e h é r v á r : mily szükségesek a eonvictusok ; E g e r : adakozások ; S z e g e d : a tanyai iskolák állapotja. I r o -d a l o m . C h e r r i e r A m a g y a r egyház története. S z a b ó Imre Néphez alkalmazott egyházi beszédek II. é v f o l y a m . 4ik kötet. H i r -füzér.