A ma orvosa néha könnyen ringatja magát abban a hitben, hogy az orvostudo-mány igazi értékei csak az elmúlt néhány évtized rohamos fejlődése során alakul-tak ki. Ezt a gondolatot azonban cáfolni látszik az a tény, hogy 92 évvel ezelőtt a szervátültetésért már valaki Nobel-díjat kapott. Alexis Carrel, aki 1912-ben érde-melte ki a legmagasabb orvosi kitüntetést, a későbbiekben más szempontból is sokat nyújtott az emberiségnek.
A francia orvos 1873. június 28-án született a Lyon melletti Sainte Foy-ban.
Apja távol állt a természettudományoktól, kereskedő volt, s korán árván hagyta fi át. Alexis Carrel iskoláit és egyetemi tanulmányait Lyonban végezte és sebésze-ti működését is a francia nagyváros kórházában kezdte meg. 1904-ben azonban az USA-ba költözött és először Chicagoban, majd 1906-tól a New-York-i Rocke-feller Intézetben főleg az ér varratok és a szervátültetés terén jelentős elméleti és gyakorlati kutatásokat végzett. Tulajdonképpen úgy került közel a szervátültetés
problémájához, hogy az állatkísérletek során a túlságosan roncsolódott érfal te-rületek pótlására igyekezett más egyedek érdarabjait beültetni. Írják, hogy embe-ren és állaton egyaránt bámulatos technikával készítette az érvarratokat, amelyek megfelelő alkalmazása nélkül a szervátültetésre gondolni sem lehet. Állatkísérle-teiben pajzsmirigy-, petefészek-, vese- és hólyagátültetéseket végzett. Elmondha-tó, hogy a manapság virágzó emberi szövetátültetés alapjait az ő tevékenysége alapozta meg.
Munkásságának ismertségére számos érdekesség utal. A Les Mains d’Orlac (Orlac kezei) című fantasztikus regény szerzője a mű orvos hősének a Cerral doktor nevet adta, amely a magánhangzók felcserélésével emlékeztet Nobel-díjasunkra.
A PPL Therapeutics nevű biotechnológiai cég laboratóriumában pedig nemcsak az első klónozott emlős, Dolly bárány született meg, hanem 2002. március 5-én felnőtt sejtekből klónozott öt kismalac is a világra jött. Ezek közül egyet Alexisnak, egy másikat Carrelnek neveztek el.
Carrel munkássága a szövettenyésztés megalapozására is kiterjedt. Hosszas kísérletezés után munkatársaival ráébredt arra, hogy a kivágott szövetek életben tartására az embrionális nedv adja meg a legjobb lehetőségeket. 1912-ben – tehát a Nobel-díja átadásának évében – laboratóriumi üvegedényben csirkeszívből szár-mazó egészséges sejteket kezdett tenyészteni. A folyamatos átoltásokkal az erede-ti szövetből még 15 évvel később is léteztek kultúrák.
Mint ismeretes Alfred Nobel 1895-ben készült végrendelete nyomán 1901-ben adták át az első díjakat. Az orvosi Nobel-díjakat általában évente egy személy nyerte el, kivételt jelentett a Golgi-Cajal páros 1906-ban, valamint Metchnikoff , aki Ehrlichhel nyert díjat 1908-ban. Ily módon Carrel a tizennegyedik orvosi Nobel-dí-jas, s egyben az első USA-beli jutalmazott. 1912-ben, harminckilenc évével ő volt a legfi atalabb, aki addig az orvosok közül elnyerte a nagyszerű kitüntetést. 1923-ban a fi atalsági rekordot az inzulin felfedezője, a kanadai Frederick Grant Banting vette át, ő harminckét éves volt.
Úgy tűnik, manapság már csak a jóval érettebb korosztályba jutva lehet kiér-demelni a stockholmi Karolinska Intézet kegyeit.
S Carrel másik arca? Több kötetben fejtette ki gondolatait, amelyek alapján bevonult a fi lozófusok közé is. Leghíresebb műve „Az ismeretlen ember” a Révai kiadásában, Fülöp Zsigmond természettudós fordításában és előszavával, a II.
világháború előtti Magyarországon több mint tízezer példányban jelent meg.
Ahogy ott olvashatjuk: „… a könyv egyetlen igénye, hogy mindenkinek ren-delkezésére bocsássa a korunk emberi lényeire vonatkozó fontos tudományos adatokat”. A szerző az emberről gondolkodik, s rámutat a szellemi fejlődés hibái-ra. Sok kritikusa akadt, mert a Nobel-díjas orvos szemben állt a tudomány túl-értékelésével. Az értelem mellett a morális érzék fejlesztését tartja fontosnak.
„A modern társadalom alig vesz tudomást a morális érzékről. Mert a dolog úgy áll, hogy elnyomtuk a megnyilatkozásait. Mindenkit eltölt a felelőtlenség érzése.
Akik különbséget tesznek a jó és rossz között, akik szorgalmasak és előrelátók, azok szegények maradnak, és gyámoltalanoknak tekintik őket. Azt az asszonyt, akinek több gyermeke van, aki a gyermekei nevelésének szenteli magát, nem pe-dig önmagának, gyengeelméjűnek tekintik. Ha egy férfi egy kis pénzt tesz félre a felesége számára és gyermekeik nevelésére, vállalkozó pénzemberek gyakran ellopják tőle ezt a pénzt. Vagy elveszi tőlük a kormányzat és elosztja azok között, akik ínségbe kerültek a saját előre nem látásuk miatt és gyárosok, bankárok, köz-gazdászok rövidlátása miatt. A művészek és a tudomány emberei ellátják a kö-zösséget szépséggel, egészséggel és gazdagsággal. Ők maguk szegénységben élnek és halnak meg. Békeidőben a rablók élik a világukat. A gengsztereket vé-delmükbe veszik a politikusok és respektálják a bírák. Ők azok a hősök, akiket a gyerekek megcsodálnak a mozikban.”
Hogy láthatta hetven évvel ezelőtt Alexis Carrel, hogy a ma társadalmának ez a kérdéskör még inkább a problémája lesz? A szerző végkövetkeztetése: a tudomány csak az erkölcsiség alapján mozdíthatja elő az emberiség boldogu-lását. Noha nagy vihart kavart, hogy szembeállította a hitet és a filozófiát a tudo-mánnyal, gondolatgazdagsága miatt nagy könyvsiker volt, sok nyelvre lefordítot-ták a művet.
Orvostörténeti szempontból érdekes, hogy Carrel „Orvosok, kuruzslók, eret-nekek” címmel egy kötetet szerkesztett, amelyben tizenhárom francia orvos tanul-mánya található. (Eredeti cím Médicine offi cielle et medicines hérétiques.) A kötet Magyarországon 1947-ben jelent meg. A szerzők érdekfeszítően fejtegetik a gyó-gyító orvoslás ma is aktuális dilemmáit (elmélet és gyakorlat, természetes gyógy-módok, lélektani befolyásolás, az orvostudomány egysége, specializálódás, stb.).
Széles körű érdeklődését mutatja az is, hogy 1936-ban egy sejttani kongresszuson régi barátjával, az óceánt átrepülő Lindbergh-gel közösen kifejlesztett átáramolta-tó eszközt mutatott be, amellyel a szervek hosszú ideig életben tarthaátáramolta-tók és meg-fi gyelhetők.
A jeles orvos, a nagy felfedező és a kritikus gondolkodó 1944-ben halt meg.