Statisztikai bizonyíték nincsen rá, de bizton állítható, hogy amikor 1998. január 23-án, a „Művészet és medicina” ünnepi tudományos ülésen „A betegség hatása Frida Kahlo festészetére” előadást tartottam – alig volt, aki ismerte a mexikói festőművész-nő nevét. Pedig az azóta megszűnt kiváló Múzsák Magazin folyóirat 1991. évi első számában, az időközben elhalálozott kedves Halápy Lili írt Frida Kahlo címmel beszá-molót hat képmelléklettel, majd a Frida Kahlo kultuszról A Kék Ház asszonya címmel Gerlóczy Ferenc emlékezett meg a HVG-ben 1994 szeptemberében, továbbá a Nők Lapja 1995. évi 43. számában a Fájdalom festőnője címmel Szilágyi Éva írását tanul-mányozhatták az olvasók két oldalon át hét kép illusztrációval.
Most azért kezd ismertsége tekintetében más helyzet lenni, mert áprilisban be-mutatták Magyarországon a Frida című hollywoodi fi lmet. Ugyan az ilyen jellegű, mondhatni művészfi lmet, körülbelül csak 25-30 ezren fogják megnézni, mégis elter-jedtebbé fog válni a művész neve. Ilyen értelemben hiba volt eddig nem közölni a medicinális vonatkozásokat, de talán nem késő. Remélem írásom nem a fi lm kapcsán való közkeletűvé válás (= divatba jövés) termékének tekinthető, hiszen nem a fi lm felelevenítésével kíván erről az érdekes témáról szólni.
Frida Kahlo 1907. július 6-án, Mexikóvárosban született. Utalni érdemes arra, hogy a fi lmben az édesapja azt mondja neki: „tudod, hogy zsidó-német bevándorló vagyok”. Nem hibáztatható a fi lm, hogy nem mutat bővebb eredetre, de mint oly annyiszor, megint megjelenik a magyar vonatkozás! Ugyanis az apai nagyszülő, az ékszerész és ötvös Jakob Heinrich és Henriette nevű felesége aradiak voltak. A mű-vésznő 1951-ben készített, „Apám arcképe” festményén, a rámára írt szövegben
ol-vasható, hogy „húngaro alemán”, vagyis magyar-német eredetűnek minősíti apját.
A Kahlo házaspár Magyarországról Németországba költözött és ott született Wilhelm nevű fi uk, aki 19 éves korában kivándorolt Mexikóba és ott később feleségül vette Matilde Calderont, egy spanyol tábornok és egy indián nő lányát.
A kislány 6 éves korában gyermekparalízisen esett át, lábai vékonyak és gyengék maradtak. Eltakarásukra előszeretettel hordott hosszú szoknyát. 1925. szeptember 17-én, egy autóbuszon hazafelé utazott, amikor a jármű egy trolival ütközött. Több ember meghalt a helyszínen, a busz fémkorlátja hátulról átfúródott Frida meden-céjén. Egy hónapig volt kórházban, majd három hónapon át feküdt ágyban. Hogy a már korábban elkezdett képzőművészeti tanulmányait folytatni tudja, az ágy fölé festőállványt rögzítettek, s apja ellátta festékkel és ecsettel. S Frida (volt ideje rá) szorgalmasan rajzolt, festett. Kisméretű alkotások kerültek ki keze alól. Egyetlen rajza foglalkozik magával a balesettel, annál több mű fogja később feleleveníteni a követ-kezményeket.
A baleset után 1 évvel készült röntgenfelvételén a medencecsont 3 darabra tö-rését és több csigolyája elmozdulását észlelték. A fájdalmak és szenvedések egész életére rányomták a bélyegüket, több mint harmincszor operálták, többször feküdt gipszágyban és vaspántos fűzőt kellett viselnie. Az 1944-ben festett „Széttört osz-lop” kitűnő summázása a rengeteg szenvedésnek, ami a gerinc komplikációk miatt bekövetkezett. A művész sztoikus arckifejezéssel ábrázolta önmagát.
Élete a szüleivel, testvéreivel együtt zajlott a Coyoaca nevű elővárosban lévő emeletes házban. Ezt hívták a későbbiekben kék háznak, mivel falait élénk kékre festették ki.
Miután ha kissé bicegve is, de ismét járni tudott, igent mondott hazája leg-híresebb festőjének, akivel már a baleset előtt egy évvel megismerkedett. Noha fi gyelmeztették a mester rossz tulajdonságaira, 1929 augusztusában férjhez ment a nála 21 évvel idősebb, Mexikó határain túl is híres Diego Rivera (1886-1957)-hoz.
Bár a festőművésznő nagyon szeretett volna gyermeket, ez nem sikerült neki, há-rom terhessége szakadt félbe. A mexikói politikai körülmények miatt a házaspár 1930-tól négy évre az USA-ba távozott. Frida második terhességének a megsza-kadása Detroitban történt, ennek emlékét a Henry Ford Kórház című véres képén, szürrealisztikus stílusban örökítette meg.
Házassága a robosztus alkatú, baloldali, a kormányellenes mozgalmakban te-vékenyen résztvevő Riveraval nem volt felhőtlen. Frida számára fájdalmas volt, hogy tudomásul kellett venni, hogy a lángoló szerelem mellett is a nagyétkű Rivera többször szexuális kalandokba bocsátkozott. A festőnő az egyedüllét státuszát azzal fejezte ki, hogy az addig a fejkoronáját jelentő hosszú haját rövidre vágatta le, s ezt Önarckép levágott hajjal című festményén örökítette meg. 1937-ben a házaspár egy hónapon át vendégül látta az emigrációban élő Trockijt és feleségét. Ekkor viszont Frida és a
nagy forradalmár között szövődött szerelmi románc. Ennek hatására készült a „Füg-gönyök között” képe. 1939-ben Fridáék elváltak. A nem mindennapi történet úgy folytatódott, hogy egy év múlva a férj 54. születésnapján, San Francisco-ban újra összeházasodtak, ami nem jelentette viszont azt, hogy nem voltak továbbra is botrá-nyok az együttélésben.
A híres és sikeres férj mellett nem volt könnyű Frida Kahlo festészetének si-kerre jutni. Első egyéni kiállítása 1938-ban, az USA-ban volt. Csak ezután kezdett nagyobb méretű képeket festeni. 1943-tól főiskolai tanár lett. Egészségi állapota azonban erőteljesen behatárolta lehetőségeit. 1950-ben egyfolytában 9 hóna-pig kényszerült kórházban lenni, majd 1951-ben tolószékbe került, és fájdalmai állandósultak. 1953-ban a jobb láb térd alatti amputációjára került sor, ami miatt meg kellett tanulnia műlábbal járni. Ekkor, már nagy betegen volt az első mexikói kiállítása, ahová hordágyon szállították, de kárpótlás volt, hogy a sok ember ki-tűnő lelkesedéssel és meleg barátsággal ünnepelte. 1954. július 13-án halálozott el, miután tüdőgyulladásából lábadozva, orvosi tanács ellenére USA elleni utcai tüntetésen vett részt. A Szépművészeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, jelezve, hogy akkor már nemzeti hősként tisztelték.
Festészeti karrierje hazájában mégis csak négy évvel halála után, 1958-ban, a Frida Kahlo múzeum megnyitásával kezdődött el igazán. A Múzeum az egykori csa-ládi házban a kék házban található. Évtizedek alatt először csak Mexikóban, később világszerte hatalmas kultusza bontakozott ki. Mexikóvárosban sok száz embernek ad munkát a Frida emléktárgyak gyártása. Hollywoodban már a 80-as években volt Little Frida kávéház. Az elmúlt évszázad végére hihetetlen árat értek el képei. Ezt csak növelheti az a tény, hogy Rivera szerint csak 200 körüli a komoly alkotásainak száma. 1996-ban egy árverésen majdnem 3 millió dollárt adtak egy művéért, ami már akkor is sok pénz volt. Érdekesség, hogy születési évként 1910 szerepel. Frida csele sikerült, ugyanis életében gyakran kötötte az ebet a karóhoz, hogy nem 1907-ben, hanem 1910-ben született, hogy így egyidősnek mondhassa magát a mexikói forradalommal.
A különleges szépségű és exaltált nő 47 életéve alatt sajátos utat tett meg. 29 éven át „haldokolva élt”. S mindezen idő alatt élénk politikai magatartást fejtett ki, viharos szerelmi élete volt, és ami a leglényegesebb, maradandó művészi teljesít-ményt nyújtott. Minden embernek példát szolgáltathat, hogy a mérhetetlen szenve-dések, és megpróbáltatások ellenére szerette az életet, tudott örülni, s ha egy módja volt rá, folytatta alkotó munkáját.