Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció

A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció (NSZK) vizsgálatakor érdemes felidézni azt a közpolitikai környezetet, amelyben a koncepció elkészült. Ennek tényezői hazai és nemzetközi viszonylatokat is hordoznak.

A hazai helyzet kapcsán ki kell emelni, hogy – főként 2008 után, nagyrészt a gazdasági világválságnak köszönhetően – kialakult egy nagyon erős koncepciótlanság, a jövőt illetően pedig az általános kilátástalanság érzete.

A 2010-es kormányváltás kapcsán rendkívül felfokozott várakozás volt érzékelhető minden koncepciózus, új megoldásokat kínáló elképzelés iránt. Az akkori kormány ezt az ún. „Széll Kálmán-terv” keretei között fogta össze. Ez a terv kívánt alapul szolgálni az új kormányzattól igényelt, ún. konvergenciaterv aktuális megfogalmazásának. Ennek elsődleges fókusza az ún.

„versenyképesség fokozása” volt, és az elkészült Nemzeti Reform Program⁷⁷ – melyet az Európai Bizottság várt el Magyarországtól – meg is említi az NSZK-t, amely szintén ezt a célt hivatott szolgálni.

A politikai közhangulat természetesen határozott változást sürgetett kormányoldalon, hiszen az ágazatot akkor irányító államtitkár egyenesen „fenntarthatatlannak” nevezte az aktuális szociális rendszert.⁷⁸

A szociális terület főbb törvényeinek felépítése, a szabályozott tartalmak, az így kialakult ellátási-szolgáltatási struktúra sokkal inkább „másolta” és követte az egészségügy azóta elavult, régebbi szabályozását, mintsem egy önálló, szociálpolitikai elképzelés megvalósítását támogatta volna.

A segélyezési és szolgáltatási rendszer „távolsága”, a jogosultságok egyenetlensége vagy szabályozatlansága, a szolgáltatások finanszírozásának anomáliái, az egymásra épülő elemekből kialakuló, otthonközeli szolgáltatásokra épülő alaprendszer életképességének hiányosságai mind-mind indokolták a Szt. teljes átalakításának igényét.

Végül a minisztériumi, szociális ágazatirányítás 2010 decemberében kérte fel Czibere Károlyt, hogy egy szűk szakértői munkacsoporttal készítse el a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepciót. A munkacsoport tagjai a rendelkezésre álló száz nap alatt intenzíven, rendszeresen tartottak megbeszéléseket. A készülő Koncepció munkaanyagát többször megvitatták a szociális ágazatirányítás képviselőivel, valamint folyamatosan egyeztettek elismert kutatókkal, szociális területi és esélyegyenlőségi szakértőkkel, ágazati ernyőszervezetek képviselőivel, szociálpolitikusokkal. A – SZOLID és „Tékozló koldus” programokat előképnek tekintő –

77 Meg kell azonban említeni, hogy ez a dokumentum a szociális szolgáltatásokról nem tesz említést.

Megvizsgáltam a 2019. évi, hasonló dokumentumot (2019-european-semester-national-reform-programme-hungary_hu), de a szociális szolgáltatásokra vonatkozó pontot ebben sem találtam. (2021.05.02.)

78 https://hvg.hu/itthon/20110405_soltesz_szocialis_rendszer_fenntarthatatl vagy https://mno.hu/

migr_1834/valtas_uj_szocialis_rendszerre-178764 (2021.05.02.)

koncepció alapvetéseit szociális ágazati konzultáció sorozat keretei között mutatták be az ország minden régiójában.

A koncepció végső formáját 2011. április elején nyerte el. Ekkor került átadásra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára számára. Ám a koncepció Kormány elé már nem kerülhetett.

A koncepció először sorra vette a külső feltételeket:

- Nincs és nem lesz számottevően több forrás a szociálpolitika – ezen belül a szociális szolgáltatások – céljaira,

- Folyamatosan nő az együttműködési kötelezettség szerepe (feltételhez kötött támogatások szerepe), amely a munka alapú társadalom egyik kulcseleme.

- A népesedési helyzet számottevően nem fog javulni a közeljövőben (a magasabb várható életkor magasabb ápolási-gondozási szükséglettel jár együtt).

- A területi, térségi egyenlőtlenségek felszámolása meghatározó feladat marad a következő időszakban is.

- A társadalmi nemekkel (főként a nőkkel szembeni) hagyományos szerepelvárás erőltetése helyett a választhatóságot szükséges biztosítani, s ezt az informális-formális gondozás megtervezése során figyelembe kell venni.

- Számoltak a szerzők a Széll Kálmán-terv (ágazati reformok) változásvezérelte közpolitikai hangulat lehetőségével, de ezzel együtt korlátos bevezetési „időablakot” is vélelmeztek az innovatív reformoknak (CZIBERE és mtsai, 2014).

A koncepció az alábbi, legfontosabb kihívásokkal, megoldandó problémákkal számolt a következő időszakra:

- A társadalmi összetartozás erősítése – a magyar társadalom túlzottan megosztott, széttöredezett.

- A nagyon kedvezőtlen népesedési folyamatok fékezése, visszafordítása – családpolitika nem azonos a szociálpolitikával.

- A szegénység csökkentése.

- A foglalkoztatottság, a munkaerő-piaci aktivitás növelése.

- Az időskori biztonság garantálása.

- A megfelelő lakhatás biztosítása mindenki számára.

- A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások hozzáférhetővé tétele mindenki számára, a minőségi, rugalmas, emberközpontú és lakosságközeli szolgáltatások erősítésével.

- A területi elkülönülés, szegregáció, gettósodás megfékezése.

- A hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció kiküszöbölése (CZIBERE és mtsai, 2014).

Az NSZK alapelvei és értékei között megjelenik a szabadság és biztonság, fenntarthatóság, egyéni és közösségi felelősség, a családközpontúság, szubszidiaritás, szolidaritás, szükségletalapúság, valamint nemzetközi vállalásokra hivatkozás.

Innovációs szempontból többféle megújítási feladatot is kitűzött a szakmai anyag. Ezek legtöbbje szolgáltatásszervezési és finanszírozási innovációkat tartalmaz. A szociális ellátórendszer átalakításához kapcsolódva a felelősségi szintek új rendszerét javasolja:

- Központi kormányzat szerepének megerősítése szolgáltatásvásárlói, ellenőrzési szerepkörében.

- Területi differenciálás bevezetése – szociális helyzet, szociálpolitikailag elismert szükségletek függvényében, kapacitástervezéssel és kiegyenlítéssel.

- Megyei államigazgatási szervek létrehozása (SZAK) – szükségletek feltérképezése, igénybevevői jogosultság ellenőrzése, helyi szolgáltatókkal való szerződéskötés, források tervezése, felhasználása allokációs szerepkörrel.

- Járási szinten Tanácsadó és Támogató Központok (TTK) kialakítása települési hozzáférési pontokkal – állampolgárokkal való kapcsolattartás, együttműködés, tájékoztatás, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával.

- Szociális minimum bevezetése (új segélyezési rendszerben).

- Intézményi finanszírozás helyett a teljesítményt és a szolgáltatás tartalmát és minőségét kell érvényesíteni a támogatási gyakorlatban (CZIBERE és mtsai, 2014).

Egy koncepció legfontosabb hatásai között kell említenünk azt, hogy további gondolkodásra, esetleg újabb, koncepcionális tanulmányok megszületésére hatással lehet, néha határozottan inspirálva azokat.

Az NSZK utáni időszak legfontosabb, koncepcionális igényű tanulmánya 2013-ban született.

„A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok” című tanulmány szerzői is hivatkoznak a Koncepcióra, és leginkább arra a helyzetre, amelyben úgy érezték, hogy alternatívát kell kidolgozniuk (főként a szegénypolitika területére). Nagyon sokféle

javaslatuk közül egy biztosan általános szolgáltatássá vált azóta, hiszen 2018 szeptemberétől már az óvodai-iskolai szociális segítés rendszere működik (kötelezően) hazánkban.

Személyesen a legfontosabb hatásnak tartom, hogy a koncepció „tananyaggá” és hivatkozási alappá vált, megtalálható a szociális felsőfokú képzések szinte valamennyi, idevágó tananyagában (DARVAS és mtsai, 2013).

A személyes tapasztalatok alapján, összefoglalóan megállapítható, hogy jó időben és kellő

„ütemérzékkel” elkészült NSZK a szakmát megmozgatta, gondolkodásra és átgondolásra késztette. Felszínre hozott és megfogalmazott évtized óta fennálló problémákat, s ez az őszinteség, hitelesség az ágazatban dolgozókat meggyőzte és (vérmérséklet szerint) fel is lelkesítette. Az NSZK hivatkozási és vitatkozási pont lett, amelynek elbukását többen tartották közös kudarcnak, a régi szabályozási/finanszírozási rezsim továbbélését nézve.

A szakma kritikusan, de alapvetően támogatóan fogadta tehát az elképzeléseket.⁷⁹

Kormányzati elfogadásra azonban perszonális és strukturális okokból nem kerülhetett sor.