6. A szolgáltatási rendszer innovatív változásai
6.4. A gyermekvédelmi gyámok rendszere
Magyarország – nemzetközi kötelezettségeinek is eleget téve – különböző intézkedésekkel védi a családokat, illetve gyermekeket. Bár a családi működés alapja a szülő-gyermek viszony, ám azon esetekben, amikor a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt, jelenik meg a gyámság, mint a szülői felügyeletet pótló jogintézmény. A gyermeknek minden körülmények között joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, amely kötelezettség kapcsán az állam akkor is köteles helytállni, amikor a gyermeknek nincs olyan szülője, aki ennek eleget tudna tenni. A kiskorú gyermek tehát szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A gyám a gyámhatóság határozata alapján kerül kirendelése (FAZEKAS 2016:39-40).
6.4.1. Intézeti gyámságtól a gyermekvédelmi gyámokig
Már az 1887. évi Gyámtörvény is úgy rendelkezik, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban résztevő intézet vezetői nem lehettek hivatásos gyámok. Az intézeti gyámságot azután egy
129 A támogatott döntéshozatal jogi szabályozását a 2013. évi CLV. törvény rögzíti.
1945-ös rendelet130 vezeti be a magyar gyámügyi rendszerbe. Ekkortól a menhelyek igazgató-főorvosa, majd 1952-től a gyermekotthon vezetője lehetett intézeti gyám.131
Az intézeti gyám ekkor még nem volt köteles a gyermek sorsáról beszámolót, jelentést készíteni, és az elhelyezés kivételével minden kérdésben döntési jogköre volt. S bár voltak az 1980-as években viszonylag nagyobb változások, de alapvetően a gyermekvédelmi intézmények vezetői voltak az (egyre növekvő számú) ellátottak gyámjai. Mindez azonban nem volt összeegyeztethető a korszerű, ráadásul nemzetközi egyezményekben is megfogalmazott gyermeki jogokat teljesen érvényesítő követelményekkel. Az egységes gyámság bevezetésére végül a Gyvt. elfogadásával, illetve a Csjt. módosításával került sor. Az ún. hivatásos gyám negyvennyolc gyermek gyámságát láthatta el, de mellettük továbbra is gyermekvédelmi gyámnak kellett tekinteni a gyámként kirendelt nevelőszülőt, gyermekotthonvezetőt is.
Jelentős szakmai változást 2014. március 15-ét követően az új Ptk. Családjogi Könyve hozott.
Az új szereplőként megjelenő gyermekvédelmi gyám önállósága korlátozottabb, de a gyermek életét érintő minden lényegesen döntésben továbbra is erős. Azonban az addigi gyakorlattal szemben nem az intézmény, nevelőszülői hálózat vagy más szolgáltató alkalmazásában áll, hanem a rendszer egyfajta, kvázi független aktoraként került kialakításra az új feladatkör.
A fő felelősség a gyermek nevelésének-gondozásának elősegítése lett, a családgondozás (családba visszasegítés) és a vagyonkezelés mellett. A jogalkotó eredeti szándéka az volt, hogy a gyermekvédelmi gyámság bevezetésével feloldásra kerüljenek azok az érdekellentétek, szerepkonfliktusok, amelyek az intézményi, gondozási helyi érdekek és a gyermekek mindenek előtti érdeke között kialakulhattak. A rendszer elindulása előtt a gyermek érdeke nem minden esetben egyezett a törvényes képviseletét ellátó nevelőszülő, vagy a gyermekotthont fenntartó érdekeivel.132 Sok esetben nem valósult meg a vér szerinti szülővel való rendszeres kapcsolattartás és annak elősegítése. A legtöbbször a nevelőszülő, lakásotthon vagy gyermekotthon érdeke volt, hogy a gyermek – minél tovább – náluk maradjon, mégha ezzel a gyermek legjobb ellátása nem is valósult meg, illetve nem történt meg a családba való visszagondozás.
130 10.470/1945. (MK 198.) ME rendelet.
131 Megnevezési változással 1963-től pedig a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) igazgatója.
132 A nevelőszülők egyes gyámi feladatok ellátására továbbra is kirendelhetők – a gyermekvédelmi gyám egyetértése esetén – abban az esetben, ha az érintett gyermeket már legalább két éve saját háztartásukban nevelik, illetve nincs folyamatban a nevelésbe vétel vagy a nevelőszülői jogviszony megszüntetése (KATONÁNÉ, 2016:10).
Problémát okozott az is, hogy gondozási hely változása (új helyre kerülés) esetén a gyám személye is (automatikusan) változott, így a folyamatos nyomonkövetés és állandóság elve is sérült (KATONÁNÉ, 2014:7-10).
6.4.2. Szabályozási kettősség
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a gyámul rendelhető személyek körét tágan és sorrendiséget előírva határozza meg. Elsőként az ún. nevezett gyámot említi a törvény133, aki nem más, mint az a személy, akit a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő megnevezett. Ha a szülői nem kíván ezzel a jogával élni, akkor az ún. rendelt gyám következik a jogszabályi sorban.134 Ide tartoznak a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozók, vagy más hozzátartozók, esetleg az a személy, aki a gyermek gondozásában, nevelésében korábban már szerepet vállalt (KRISTON, 2019:45-49).
A gyermekvédelmi gyámság szintén a Ptk. keretei között került bevezetésre.
„[Gyermekvédelmi gyámság]
Gyermekvédelmi gyámság alá tartozik különösen az a gyermek, a) akit nevelésbe vettek;
b) akit ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indult; vagy
c) akinek a szülője hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához.”135
A gyermekvédelmi gyám a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal közalkalmazotti jogviszonyban álló, szigorú követelményeknek megfelelő személy, aki önálló munkakörben látja el feladatát, egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek esetében eljárva. A gyermekvédelmi gyám nem vesz részt a gyermek napi gondozásában, nevelésében, alapvető feladatai megoszlanak közte és a gyermek ellátását végző nevelőszülők vagy a gyermekotthonban, lakásotthonban dolgozó szakemberek között.
A szabályozási innováció itt abban is megjelenik, hogy a Ptk.-ban megfogalmazottakhoz képest a Gyvt. további követelményeket és feltételek ír elő a gyermekvédelmi gyámok esetében, s tételesen meghatározza azok feladatkörét.
A Gyvt.-ben 2014. január 1-től külön címet kapott a gyermekvédelmi gyámság.136 A XII.
Fejezetben a gyermekvédelmi gyám kirendelése és jogállása (84-85.§), a gyermek gondozása
133 Ptk. 4:226. §.
134 Ptk. 4:227. §.
135 Ptk. 4:230. §
136 A módosításokat az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról 2012. évi CXCII. törvény tartalmazza. Hatályos: 2014. január 1.
és nevelése (86.§), a gyermek képviselete (87.§) és a gyermek vagyonának kezelése (88-89.§) mellett még a helyettesítési szabályok is helyet kaptak (90-91.§).
Ennek a szabályozási kettősségnek – Ptk. és Gyvt. – köszönhetően a gyermekvédelmi gyámi rendszer egyszerre kapott erős szabályozási hátteret és egy kettős megfelelési felelősséget is.
Azonban a szerepkör újszerűsége – intézményi függetlenedés és kontinuitás megteremtése – máig tart, így viszonylag kevés kritikai észrevétel érhető el a rendszer esetleges rendellenességeiről, hibáiról.
Mindezek ellenére a gyermekvédelmi gyámság jogintézményének 2014. január 1-jétől történő bevezetésével a kitűzött célok nagyobbik része megvalósult:
- megtörténik a gyermekvédelmi gyámként kirendelt hivatásos gyám által a gyermek szükségleteinek megfelelő ellátás biztosítása, a gyermek érdekének következetes – a gondozási helytől független – képviselete, jogai gyakorlásának elősegítése, véleményének megismerése és arról az ellátást nyújtó, valamint az eljáró gyámhatóság tájékoztatása a gyermek véleményének figyelembevétele érdekében,
- megvalósul az ésszerű feladat- és munkamegosztás megteremtése a nevelőszülő és a gyermek törvényes képviseletét ellátó, hivatalos ügyeit intéző szakember között,
- létrejöhet az érdekütközések feloldása, amely a fenntartói/intézményi/gondozói érdekek és a gyermek feltétlen érdeke között feszül(het)nek a gyermek sorsának alakulásában, és elérhető, hogy lehetőleg minden gyermek csupán a szükséges (legrövidebb) ideig tartózkodjon a rendszerben, illetve minden élethelyzetében a számára megfelelő gondozási helyen és körülmények között élhessen.
Innovatív hatását azonban csak akkor tudja teljesen kiteljesíteni, ha a gyakorlatban valóban a gyermek mindenekfelett álló érdekét tudja a rendszer napi szinten érvényre juttatni.