Az ellátott- és gyermekjogok érvényesítésének gyakorlata

A tevékenységi számokból látható, hogy a gyermekjogi terület elsősorban a gyermekotthonok működésére koncentráló tevékenységet lát el. Kulcskérdésük az abúzus: gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek kapcsolatban egyaránt, különösen nyitottan a rendszerabúzus irányába (amely az intézményes keretek között könnyen kialakulhat). Azonban a gyermekjogi képviselők feladatai és kötelezettségei¹²⁶ bizonyos tekintetben átfedést mutatnak a gyermekvédelmi gyám jogaival és kötelességeivel. A működési körök és területek újrarajzolásának elmaradása miatt mára a gyermekjogi képviselők hatékonysága és munkájuk rendszerre gyakorolt hatása erősen kérdésessé vált.¹²⁷ Ráadásul mára a gyermekvédelmi terület teljesen átalakult: rendkívül nagy fejlődést mutat a nevelőszülői ellátás, amely a jogvédelmi munka megváltozását is megkívánta.

A gyermekotthonokban, lakásotthonokban élő fiatalok többsége pedig a halmozott problémákkal küzdő gyermekekből tevődik ki, akik körül számos – részben jogvédő feladattal is rendelkező – szereplő tevékenykedik. Fontos jellemző, hogy ez az intézményi kör mára szinte kizárólag állami fenntartásban lévő szervezeteket jelent, amely befolyásolja a gyermekjogi képviselők tevékenységét is (végsősoron: mindkét aktor fenntartója az ágazati minisztérium).

Az Szt. 94/K.§-a részletesen meghatározza az ellátottjogi képviselő feladatát, amely alapvető segítségnyújtást jelent a szolgáltatást igénybevevők számára jogaik gyakorlásában.

„Az ellátottjogi képviselő feladatai

(13) Amennyiben az ellátást igénybevevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve

124 Bár érdekes módon éves beszámolójukban említést tesznek ún. proaktív intézkedésekről (7.049 eset), ezt az összes esetszámba nem számolták bele.

125 Forrás: Integrált Jogvédelmi Szolgálat 2020. évi szakmai beszámolója, EMMI, 2021. március 31.

126 Gyvt. 11/A. §.

127 Érdekesség, hogy a törvény hosszabb részt szentel az összeférhetetlenségi, kizárási tényezőknek, az alkalmazási feltételeknek (Gyvt. 11/B. §.)

értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából.

(14) Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.

a) az akadálymentes környezet biztosítására, (2) Az ellátottjogi képviselő feladatai

a) megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybevevőket érintő jogokról,

b) segíti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában,

c) segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában,

d) a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét, e) az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során,

f) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,

g) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél,

h) amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé,

i) a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.”¹²⁸

Az ellátottjogi képviselő az így meghatározott feladatainak ellátása során gyengébb és erősebb eszközökkel egyaránt rendelkezik:

- konkrét, elemi jogvédelem: az általános tájékoztatási kötelezettségen túlmenően további tájékoztatást nyújt az ellátott részére az érintett szolgáltatónál alkalmazott gyakorlatról,

- mediáció: tájékoztatja az ellátottat, törvényes képviselőjét, hogy panaszát mely személy vagy szerv részére továbbíthatja, továbbá a kialakult konfliktus rendezése érdekében az érintettek bevonásával egyeztetést tarthat,

128 Szt. 94/K.§ (2).

- jogvédelmi folyamatok elindítása: folyamatosan tájékoztatást nyújt az ellátott, valamint a törvényes képviselője részére a meghatalmazás alapján megtett intézkedésekről, eljárási cselekményekről, a kivizsgálás aktuális helyzetéről, a lehetséges jogorvoslati, illetve egyéb panasztételi lehetőségekről,

- beszámoltatás: tájékoztatást kérhet a szolgáltató képviselőjétől az ellátással összefüggésben alkalmazott gyakorlatról, tájékozódik arról, hogy a szakmai feladatok ellátása megfelel-e a jogszabályokban meghatározott feltételeknek,

- ellenőrzés: tájékoztatást kérhet az alkalmazott korlátozó intézkedések okairól, előzményeiről, és szükség esetén javaslatot tehet a korlátozó intézkedéssel összefüggő szolgáltatói gyakorlat szakmai tartalmára vonatkozóan.

Az ellátottjogi képviselő feladatellátása során az ellátottak jogainak érvényesítésével összefüggésben felmerült és a részére megfogalmazott panaszok kezelése során elsődlegesen az ellátott jogait és érdekeit képviselve, az érintett és a szolgáltató közötti megegyezés létrehozására törekszik, amely – ha a panasz megalapozott –,

- a jog gyakorlásának nem megfelelő biztosításakor a jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek a szolgáltató részéről – a szolgáltatás, vagy a jog gyakorlásának jellegére figyelemmel – annak megfelelő biztosítását,

- valamely jog gyakorlásának elmaradása, vagy a jog gyakorlásához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának elmulasztásakor annak haladéktalan teljesítését,

- az ellátott jogai gyakorlásának súlyos megsértésekor a jogviszony megszüntetését és másik, megfelelő ellátást nyújtó szolgáltatóhoz történő áthelyezés kezdeményezését eredményezi.

Az ellátottjogi- és gyermekjogi képviselők tevékenysége során a leggyakoribb problémák a tájékoztatás hiánya, az emberi méltóság sérelme, az önrendelkezési jog korlátozása, a kapcsolattartási problémák, a jogtudatos magatartás hiánya (szemléletmód kérdése) voltak. A konkrét tevékenységük során a legerősebben a dokumentációs rend, az adminisztráció átláthatóságának, szakmai megfelelőségének vizsgálata került fókuszba. A fenntartók, intézmények és szolgáltatók tevékenységének vizsgálatát tehát két fontos oldalról: a dokumentációkban rögzített tevékenységek és az érintettek (ellátottak és gyermekek, fiatalok) személyes tapasztalatai alapján folytatták le. Ez a szociális szolgáltatási területen teljesen új jelenségként valósult meg: előtérbe kerültek az igénybevevők elégedettségének, valamint a szolgáltatási tartalmak megfelelőségének kérdéskörei.

Kiemelt figyelmet kapott a – korábbiakban elhanyagolt terület – a speciális ellátotti csoportok jogvédelme, különösen a gondnokoltak és a pszichiátriai betegek csoportjaiban. Számos, szakmailag és emberileg nehezen érthető, olykor embertelen viszonyokat mutató helyzeteket

tártak fel (kikötözések, rácsos/hálós ágyak indokolatlan használata, pénzügyi visszaélések gondnokoltak körében stb.) Munkájuk tapasztalataira is építve később új jogintézményként került bevezetésre a cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal.¹²⁹ (SZABÓ és mtsai, 2006:5)

A hazai szociális szolgáltatások rendszerében elsősorban szemléletmódjával és ellenőrzési módszereivel hozott sok újat az ellátott- és gyermekjogi képviselők tevékenysége.

Tevékenységük – különösen annak első tíz évében – a szigorú és kérlelhetetlen ügyfélközpontúsággal és a részletekre kiterjedően alapos dokumentáció elemzéssel ismertette meg a szolgáltatókat. A jogvédői munka hatással volt az ellátottakra (érdekvédelem), az intézményekre (jogtudatosság) és a fenntartókra egyaránt. Ahogyan szakértők látják, a konfliktuskezeléstől az elfogadóbb környezet kialakításáig sokféle járulékos hatással is bírt a rendszer bevezetése és működtetése. Túlzás nélkül állítható, hogy rendkívül sok szakember szemléletmódjára, későbbi munkaszervezési tevékenységére volt döntő hatással a változatos szervezeti megoldásokban dolgozó szakemberek jogvédelmi, érdekvédői munkája, s így jelentős innovatív hatással volt a szolgáltatási rendszerre következetes ténykedésük (HEIDL-KOVÁCS, 2018:268-269).