6. A szolgáltatási rendszer innovatív változásai
6.1. A falu- és tanyagondnoki rendszer
6.1.3. A falu- és tanyagondnokság jövőképe
A kormány 2020. október 13-án nyújtotta be a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvény T/13259. számú tervezetét. Ennek értelmében a Szt. 60. §-a a következő, (8) bekezdéssel egészült ki:
„A falugondnoki, illetve tanyagondnoki képzés szervezését a szolgáltatás helye szerint illetékes megyei önkormányzat látja el a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott képzési program alapján.”
Ez a változtatás a falugondnoki rendszer valamennyi előzményével ellentmondásban áll, ezért különösen fontos lenne, hogy legalább a törvénymódosítás részletes indoklásából némi iránymutatást kaphassunk a számos „miért”-re. Ám eszerint a módosítás részletes indoklása:
„A javaslat a falu-, illetve tanyagondnoki képzés szervezését a megyei önkormányzat feladatkörébe utalja.”
A korábbi tervek szerint ez a módosítás 2022-től lépett volna hatályba, azonban a jogalkotó ezt egy évvel korábbra hozta, s 2021. január 1-től hatályosult e szabály is.
Ahogyan bemutatásra került, a falugondnoki rendszer módszertani és képzési feladatait 2021-ig a létrejött civil szervezetek látták el, évente megújuló, szakminisztérium által biztosított pénzügyi forrásokból. A folyamatosan bővülő hálózatban ezek a képzések az egységes
98 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslat részletes indoklása.
szemléletet, értékeket99, a megújított, korszerű ismeretek átadását az ország minden pontján biztosítani tudták. Az országos szövetség működése, illetve a rendszeres egyeztetések garantálták, hogy megfelelő, belső minőségbiztosítás mellett tevékenykedjenek a szolgálatok, amelyek száma meghaladja az ezret.
A jogalkotó tehát 2021-ben a megyei önkormányzatoknak adta át a képzési feladatokat. Ezek az önkormányzatok 2012-2013 (a centralizáció) időszaka óta nem rendelkeznek képzési intézményekkel, képzésszervezésre rendelkezésre álló szakember állományról nincs információnk. Maga a szolgáltatás nem értelmezhető megyei szinten, hiszen éppen a kistelepülésekhez, falvakhoz kötődik. Ráadásul lassan tíz éve a megyei önkormányzatoknak szociális feladatai sincsenek, a korábban itt dolgozó, kompetens szakemberek az országos, szociális fenntartónál (SZGYF) vagy a megyei kormányhivatalok szociális részlegeinél folytatták karrierjüket.
A helyzet egyik lehetséges megoldása, hogy a megyei önkormányzatok a szakmai szervezetekkel kötnének megállapodást a képzések további folytatására, a szükséges feladatok ellátására, azonban így sem látható, hogy az országos „egyenszilárdság”, a minőségbiztosítási folyamat hogyan marad meg a jövőben.100 Nem láthatók tisztán az állami, ágazatirányítási szándékok, így a falu- és tanyagondnoki fejlődés szakmai alapjait szükségszerűen újjá kell alakítani.
A jövőkép biztatóbb eleme, hogy néhány éve a falugondnoki rendszer egy „újabb” lábbal, támasztékkal is rendelkezik, az agrárminisztérium – illetve Miniszterelnökség – vidékfejlesztési területére támaszkodva. A vidékfejlesztési törekvések kiemelt pontja a falvak megtartó erejének fokozása, a kistelepülésen elérhető szolgáltatások javítása, általánosságban az elérhető életminőség javítása. 2019 elejétől ezek a törekvések az ún. Magyar Falu Programban jelennek meg egységesen.101 Ebben a programban nevesítve megjelenik a falu- és tanyagondnoki járműellátás támogatás, amely így egyfajta visszatérést is jelent a falufejlesztési gyökerekhez.
Ez azonban a fejlesztésekre – gépjárműcserékre – biztosít forrásokat. A szociális szolgáltatás tartalmát azonban a szakmai szabályozók alakítják.
99 „A szolgálat értékei alapvetően erkölcsiek – ez azt is jelenti, hogy érvényesülésüket nem lehet kikényszeríteni sem országos, sem helyi rendeletekkel. Vagyis, hogy személy- és közösségfüggő. Függenek a szolgálat működtetőjétől (polgármester, testület), a falugondnoktól, s nem utolsósorban magától a falutól, melynek javára és üdvére kell, hogy szolgáljon.” (http://www.falugondnokiszolgalat.hu/index.php/szellemiseg/2-a-falugondnoki-szolgalat-alapertekei; 2021.04.26.)
100 Miközben – szintén 2021. január 1-től – létrejött egy új, országos háttérintézmény, a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, amelynek feladata minden ágazati képzés koordinációja és megszervezése. A falugondnokság ez alól kivételt képez.
101 https://magyarfalupalyazat.hu/ (2021.04.27.)
A szolgáltatás innovatív szerepét abban látom, hogy már a kezdetektől a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását tűzte ki: nem kívánt alternatív szolgáltatási rendszert kialakítani. A szolgáltatás konkrét tartalmában természetesen megjelenhetnek – és meg is jelennek a napi gyakorlatban – szociális segítői, időnként gondozói tevékenységek is. Ez a helyben nem elérhető, egyébként kötelezően biztosítandó szolgáltatások helyettesítését is szolgálja (elsősorban a házi segítségnyújtás területén). Egyszerre kell tehát konkrét segítő szakembernek és hozzáférést, átjárhatóságot biztosító szolgáltatónak lennie a tanya- és falugondnoknak.
Ráadásul nem csak a szociális ügyekben, hanem egészségügyi, kulturális vagy sportcélok, feladatok ellátása (elérhetősége) során egyaránt. Ez a sokszínűség és egyediség teszi unikálissá a szociális szolgáltatások sorában ezt a részterületet.
Remélhetőleg a szakágazati irányítás, a jövő jogalkotói továbbra is egyetértenek Kemény Bertalan szavaival:102
„A szolgálat értékei (…) közül legfontosabb, hogy a falugondnokot végül is a falu választja magának, és nem is szükséges az, hogy a falu egységes legyen. Élhet egy faluban sokféle ember, lehetnek – s többnyire vannak is – ennek folytán a faluban jól látható vagy kevésbé látható csoportjai a lakosoknak. Mind-mind más-más értékekkel és érdekekkel (felekezeti, nemzetiségi, vagyoni, kulturális vagy szimpátiakülönbségekkel). Ami nem lenne baj, ha mindenki képes felismerni a falu, és a közösség érdekét, s aszerint viselkedik. Márpedig az, hogy a falugondnoki szolgálat jól működjön, mindenkinek érdeke. Annak is, aki egyelőre nem szorul rá. Egyszer ő is rászorulhat. De addig is, neki is mennyivel jobb lehet a közérzete, ha egy jól működő falugondnoki szolgálatot tudhat falujában! (…) Végül a több esztendőn át jól működő szolgálat esetében előbb-utóbb új értékként jelenhet meg, hogy akarva-akaratlan, tudatosan vagy nem, de a falugondnoki szolgálat az élet apró gondjainak hűséges, türelmes, megértő oldozgatásán túl a faluban az emberek közötti szolidaritás, egymásra figyelés, egymásért felelősséget vállaló magatartás generálója is. A jó és leleményes falugondnok nem csupán példa és minta, de erősítője lehet a szomszédsági, rokonsági segítségnyújtásnak is, munkájába képes kapcsolni önkéntes segítőket, kezdeményezhet, kérhet olyan dolgokat, amelyeket nem ő, hanem mások fognak megtenni.”
102 http://www.falugondnokiszolgalat.hu/ (2021.04.23.)