6. A szolgáltatási rendszer innovatív változásai
6.2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat honosította meg Magyarországon. Az otthonukban élő időseknek, a nap 24 órájában biztonságot és állandó szakszerű felügyeletet nyújt a szolgáltatás a különböző, otthoni vészhelyzetek kiküszöbölésére.
Az ellátás folyamatos készenléti rendszerben működik. Segélyhívás esetén az ügyeletes gondozó haladéktalanul megjelenik a helyszínen, a felmerült probléma megoldása érdekében azonnal intézkedik, szükség esetén egészségügyi ellátást kezdeményez – orvosi ügyelet, mentőszolgálat értesítése formájában. A szolgáltatás lényege, hogy a gondozott a segítségkérés jelzését követően, a házi gondozás103 ideje alatt vagy azon túl, rövid időn belül szakszerű ellátást kapjon.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosítani kell mindazon rászoruló személyek részére, akik önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárításához igényelnek segítséget. A jelzőrendszer olyan személyeknek nyújtható, akik a segélyhívó készüléket megfelelően képesek használni. A jelzőkészülék segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőség van az ellátott személynél történő gyors104 megjelenésre és segítségnyújtásra. Továbbá lehetővé teszi az idős emberek otthonukban történő gondozását, ápolását, mindemellett egy állandó, egyszerűen és biztonsággal működtethető kapcsolatba lépési lehetőséget kínál a gondozottnak a gondozójával, a nap minden szakaszában.
Amit ma kínál egy átlagos szolgáltató, az elsősorban az, hogy az igénybevevők minél tovább, biztonságban élhessenek saját otthonukban. Az egyedül élő idősek számos veszélyhelyzettel nézhetnek szembe a mindennapok során, melyet önállóan esetleg nem képesek megoldani, elhárítani (elesés, hirtelen fellépő rosszullét, egyéb krízishelyzet). Ezekre a váratlan élethelyzetekre nyújtanak segítséget a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban résztevők.
Szakképzett gondozónőket az év minden napján, napi 24 órában biztosítanak a rendszer számára így folyamatos szolgáltatásnyújtást tudnak elérni.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele önkéntes, kérelemre indul és a lakásba való akadálytalan bejutás biztosításához kötött. A szolgáltatás térítési díja az ellátott jövedelmének adott – jelenleg kettő – százaléka, sávos térítési díj megállapítással.105
103 A házi segítségnyújtás tevékenységét kiegészítő szolgáltatás is lehet vagy önállóan megszervezett szolgáltatási formaként is működhet a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
104 A hatályos szakmai protokoll szerint ez 30 perc.
105 https://maltai.hu/tevekenyseg/intezmeny/3 (2021.04.22.)
6.2.1. Technológia, hálózatosodás, innováció
Személyes tapasztalataimból tudom, hogy a Máltai Szeretetszolgálat – óbudai központjából – milyen technikai nehézségek árán tudta hálózatba szervezni ezt a tevékenységét. Már kezdetekben két dolog jelentett problémát: a kor technikai lehetőségeinek kihasználása és az újszerű ellátás bemutatása, bevezetése, rendszerbe állítása.
Az ún. analóg készülékek esetén a technikai háttér nem volt bonyolultabb egy „CB-rádiónál”, azzal a kiegészítéssel, hogy az ügyfél egy csuklón vagy nyakban viselhető „gombot kapott”, amellyel egy „vészjelzést” tudott leadni. A jelzés egy koordinációs központba érkezett, ahol – saját képzésükben végzett – kompetens munkatársak riasztották az ügyfélhez rendelt gondozót, aki a leghamarabb kiért a jelzést leadóhoz. Munkatársi tapasztalatok alapján kezdetben a legnehezebb arra volt rávenni az ellátottat, hogy csak tényleg indokolt esetben „nyomja meg”
a jelzőrendszer kapcsolóját (elesés, rosszullét, támadás stb.). 2009. áprilistól már modern, hordozható, övre csíptethető, kétoldalú hang- és adatkapcsolatra alkalmas, csepp és ütésálló kivitelezésű jelzőkészülékeket használ a szeretetszolgálat is a rendszerében.
A digitális technológia térnyerésével – más típusú, pl. lefedettségi – problémák ugyan maradtak, de lényegesen korszerűbb formában működnek a jelzőrendszeres hálózatok. A legjobban felszerelt helyeken ma már „okosórák”, „okosmérők” az ellátott életfunkcióinak sokaságát képesek a központnak jelezni. Ráadásul ma már más szolgáltatóknál sem ritka az
„oda-vissza” kommunikáló technológia, ahol a kétoldalú információszerzés számos szervezési kérdést megold (kell-e mentőket vagy rendőrséget értesíteni).
A legésszerűbb megoldásokat keresve az első évek után kialakult az a rendszer, amelyben olyan, egyébként is folyamatos – 0-24 órás – műszakbeosztással dolgozó intézmények kiegészítő feladata lett a központ (diszpécser) működtetése, a házigondozók riasztása, irányítása, a további segítség közvetítése (orvos, rendőr), ahol ez kisebb többlet-költséggel járt.
Kétféle hálózati működést is magával hozott a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: magának a napi működtetésnek is rugalmas, helyettesíthetőséget és állandó elérhetőséget garantáló hálózatban működő munkatársakat, valamint az ellátást szervezők összeszervezését.
A kezdetekben a Máltai Szeretetszolgálat látta el az ún. módszertani, szakmai felügyeletet is.
Ez egyrészt folyamatos szakmai segítségnyújtást biztosított az ellátást fenntartóknak, másrészt a gyorsan változó technológiai fejlődés támogatását is szolgálta. A módszertani hálózat működése egyúttal kontrollált, minőségbiztosítást is támogató feladatellátást jelentett, ahol a visszaélések száma is rendkívül alacsony volt.
Innovációs szempontból azonban a legfontosabb pont, hogy a Máltai Szeretetszolgálat kiemelt egy – addig csak magas emberi erőforrás költségekkel megoldható – szolgáltatási elemet, a
felügyeletet, s technológiai megoldást talált annak működtetésére. A szociális szolgáltatások területén azóta is ez az egyetlen, bevett szolgáltatásban megjelenő elem, ahol a technológia a hiányzó és nehezen pótolható emberi erőforrás kiegészítésére, pótlására szolgál.
6.2.2. Szervezési kérdések és megoldások
2003. februártól 2005. januárig a házi segítségnyújtás (HSG) kiegészítő tevékenysége. 2005-től kötelező feladat 10.000 fő fölötti lélekszámú településen, 2006-tól megnőtt a civil ellátók aránya, 2010-től állami feladat lett, 2010. július 1-től az NRSZH pályázata útján vált finanszírozottá, míg 2013. július 1-től az SZGYF az ellátásra kijelölt szerv.
Fontos kiemelni azt is, hogy ez a szolgáltatás az elsők között volt abban a körben, amelynek kapcsán – területi alapú – szolgáltatás-eloszlási térképek is készültek, majd ezen információk alapján került sor a szolgáltatások „elosztására”, a pályázati finanszírozás adta lehetőségeket kihasználva.
8. ábra - A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás készülékeinek országos eloszlása, 2010
NRSZH információk alapján, TeIR alkalmazásból
A fenti térkép megszületése után hat esztendővel a következő, tényleges igénybevételt láthatjuk Magyarországon.
9. ábra - A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás készülékeinek országos eloszlása, 2016
Látható tehát, hogy a 2010. évi – később tárgyalt – módosítások nem változtattak a korábbi, egyenlőtlen hozzáférési, igénybevételi lehetőségeket mutató összképen.
Bár a rendszer lassan negyedszázados múltra tekinthet vissza, még ma is van olyan innovációs pályázat, ahol díjat lehet vele nyerni.106
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretei között tehát a saját otthonukban élő, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítását célzó ellátás valósul meg. Elsődlegesen szolgálja – az otthonközeli szolgáltatások körében – az érintettek saját otthonában való megtartását, s ezzel a költséges bentlakásos intézményi elhelyezés elkerülését, időbeni „eltolását”. Megadja azt a biztonságot, amire egy idős, beteg embernek szüksége van: a nap 24 órájában elérhetővé tesz egy diszpécserszolgálatot, amely jelzésre az idős, beteg emberhez kiküldi a gondozót, ha szükséges az orvost, a mentőt, de ha kell, a rendőrséget is értesíti. A biztonságérzet fenntartása tovább erősödött a korszerű technológiáknak köszönhetően, hiszen mára komoly egészségfelügyeleti szerepkört is betöltenek ezek a készülékek.
106 „Vodafone Digitális Díj - Innovációval egy jobb világért”, Digitális Esélyegyenlőség kategória 3. helyezettje 2020-ban a máltai jelzőrendszeres házi segítségnyújtás lett. (https://pcpult.hu/it-tech/tavkozles/k-lettek-a-15-millio-forint-osszdijazasu-vodafone-digitalis-dij-nyertesei.html, 2021.04.23.)
A felügyelet szolgáltatási elem humánerőforrás igénye így folyamatosan kiváltható a modern technológiák használatával, összekapcsolásával, szükség esetén egy okosotthon-okosgondozás rendszer kialakításával.
6.2.3. Szolgáltatási verseny – piaci szereplők megjelenése
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az önkormányzatoknak nem kötelező feladata, ezért csak egyes településeken hozzáférhető. Adott tehát a lehetőség a piaci rés megtalálására és kiaknázására, így sok szereplőssé vált a jelzőrendszeres távfelügyeleti piac is. A profitorientált szolgáltatók innovatív ereje ugyan sokszor nagyobb – gyorsabban tudnak új technológiai elemeket, eszközöket rendszerbe állítani –, mégis előfordul, hogy a szociális szolgáltatásként működő jelzőrendszert összemossák a saját, havi díjas távfelügyeleti szolgáltatásaikkal.107 Több technológiai cég nyújt önálló ajánlatokat a szociális szolgáltatók részére, éppen az IKT háttér, a technikai paraméterezés és a készüléküzemeltetés kérdéseiben.108
Ezek a – piaci alapú – szolgáltatások két fontos funkciót hordoznak: a segélyhívó, vészjelző, valamint a normál, felügyeleti funkciót. Mindkettő mögött végsősoron élő munkaerő, legalább egy diszpécser áll, de a professzionális, gondozói hátteret csak a szociális szolgáltatónak kötelessége biztosítani valamilyen módon. Ez a különbség igen lényeges: a szociális területen így továbbra is marad a személyes gondoskodást igénylő ellátások körében ez a szolgáltatás.109
6.2.4. Szabályozási háttér
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szabályozása mindössze néhány módosításon ment át az elmúlt években. A jelenleg hatályos törvényi hely a főbb pontokat rögzíti: meghatározza szolgáltatás célját, alapvető tartalmát, az együttműködési kötelezettségeket, a rászorultságot, amelyet kiegészít néhány részletszabály a szakasz végén.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
65. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
107 Erre egy példa: http://www.bmodem.hu/szolgaltatasok/hazi-segitsegnyujtas (2021.04.28.)
108 Példa erre: https://sonaris.com/szocialis-szolgaltatoknak/ (2021.04.28.)
109 Korszerű technológiai megoldást az állami szolgáltató is tud nyújtani, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egyik ellátási központ a következő többletszolgáltatásokat is nyújtja: jelzi az ájult állapotot éjszaka illetve nappal; a nappali aktivitás hirtelen csökkenését; a nappali aktivitás trend szerű, hosszú távú csökkenését; a nappali/éjszakai aktivitás arányának megváltozását, romlását, mely az általános állapot vonatkozásában jelent fontos információt; a perifériás hőmérséklet 28 C fok alá csökkenését; jelzőkészülék levételét; a vételi körzetének, vagy a lakásnak az elhagyását. (http://www.bazcsiba.hu/index.php/szolgaltatasok/jelzorendszeres-hazi-segitsegnyujtas; 2021.04.28.)
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója
a) fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott ellátás esetében a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval,
b) idősek, krónikus betegek részére nyújtott ellátás esetében a területi házi segítségnyújtó szolgálattal
együttműködik.
(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
a) az egyedül élő 65 év feletti személy,
b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.
(6) A súlyos fogyatékosságot a 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.
(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása állami feladat.110
Az utolsó, (7) pontot egy 2014.évi változás111 öltötte a korábbi szabályozáshoz, s tette a civil hátterű szolgáltatást tartósan állami feladattá.
Sajnos az indoklási rész ebben az esetben sem vezet ok-okozati feltárási eredményre, hiszen a vonatkozó szakaszokhoz a következő indoklás olvasható: „Az Szt.-nek a Javaslatban foglalt módosításaihoz kapcsolódó hatályon kívül helyező és szövegcserés rendelkezések.” Ez így tényszerűen állítható, hogy nem igaz, de mélyebbre ásva látható, hogy a jelzett rész módosító indítványban került a törvénymódosító „salátatörvénybe”.
Ténylegesen már a 2010. évtől állami feladattá vált a szolgáltatás működtetése. 2013. július 1-től az állami feladat ellátására kijelölt szerv a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF). Az állami feladatellátás úgy valósult meg, hogy az SZGYF feladat-ellátási
110 Szt. 65.§. (1)-(7).
111 A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény, hatályos 2013. július 1-től.
megállapodást kötött a feladatot ellátó szervezetekkel, többségében önkormányzatokkal vagy azok társulásaival.
2016. évben 19.619 db készüléket finanszírozott az SZGYF, amivel összesen 1.468 település lakói vehették igénybe a szolgáltatást, így az országos lefedettség akkoriban 46,52%, éves költségvetési igénye 700-750 millió forint volt.
Ésszerű módosítással a rendszer erősségei mentén a szociális szolgáltatások körébe vissza lehetne építeni a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Az önálló engedéllyel rendelkező jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a szakmai szempontok erőteljesebb érvényesítése és a hatékonyabb ellátásszervezés érdekében a házi segítségnyújtás szolgáltatásba épülhetne be, annak új résztevékenységévé, szolgáltatási elemévé válva. A házi segítségnyújtás ezáltal olyan komplex szolgáltatásként erősödhetne meg, ami a szociális segítés és a személyi gondozás mellett a vészhelyzetekben való, akár azonnali életmentő segítségnyújtást is biztosítja, így praktikusan 24 órás ellátást nyújthat az otthonukban élő idős emberek részére. Azonban a házi segítségnyújtás, mint önkormányzati alapkötelezettség érdekellentétben áll az állami fenntartó gyakorlatával.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás állami feladattá nyilvánításának sem a szociális szolgáltatási rendszert tekintve, sem a tényleges ellátásszervezés logikáját követve sem fedezhetők fel logikai összefüggései. Vélelmezhetően az a – minisztériumi – szakértői vélemény áll a legközelebb az igazsághoz, amely szerint az újonnan létrejött, állami fenntartó költségvetési stabilitása érdekében „keresett” az akkori ágazatvezetés még integrálható költségvetési tételt. Ezt igazolja az is, hogy a feladatot sokáig – részben ma is – a korábbi szolgáltatókkal szerződi ki a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint állami fenntartó.