NDC rendszer kontra nettó pontrendszer:

A felosztó-kirovó rendszerben is van lehetőség a járulékok, járadékok egyéni szinten történő kezelésére, hiszen lehetőség van ott is a járadékoknak a befizetett járulékokkal való arányosítására, ehhez azonban a szolidaritási elem – legalább részleges – kiiktatására van szükség. Ilyen átmeneti megoldás az eszmei számlarendszer vagy névleges egyéni számlás rendszer, azaz az NDC rendszer (notional/nonfinancial defined contribution). Ezt a rendszert a szolgáltatás meghatározott felosztó-kirovó rendszer reformjára hozták létre az 1990-es években elsőként Svédországban, Lettországban és Lengyelországban. A reform lényege mindegyik országban az volt, hogy a korábbi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer teljes feladása nélkül igyekeztek biztosítani a hosszú távú finanszírozási egyensúlyt és egyben szándékoztak pozitív munkaerőkinálati hatásokat is kiváltani. A rendszer tehát befizetés által (járulék által) meghatározott úgynevezett DC (defined contribution) rendszer maradt.⁴⁷⁶

Magyarországon az egyéni számlás rendszer bevezetése az 1998-as nyugdíjreform kezdeti sikertelenségekor azonnal felvetődött, azonban a kutatások, modellezések szintjén egyelőre meg is rekedt, hiszen ez is újabb költségekkel járna. Az egyéni számlás rendszernek is alapvetően két formája létezik a névleges egyéni számlás rendszer, illetve a pontrendszer, melyeknek csak rövid bemutatására vállalkozom.

Összefoglalóan az egyéni számlás rendszerek szükséges kiindulási alapjai: egyetlen mutatótól függő nyugdíj, a biztosítási teljesítménnyel arányos elérhető nyugdíj, és hogy a nyugdíj addiktív legyen a részjogosultságokra.⁴⁷⁷ Nem nehéz belátnunk, hogy a magyar nyugdíjrendszer ezek közül egyetlen feltételt sem teljesít. A nyugdíj két tényezőtől a jövedelemtől és a szolgálati időtől függ, ezzel összefüggésben a szükséges szolgálati időt meg nem szerzők részjogosítványokat sem szereznek, az

476 BARABÁS – BODOR – ERDŐS – FEHÉR – HAMECZ – HOLTZER [2006.], i.m. 18. oldal

477 RÉTI [2002.], i.m. 528. oldal

arányosítást pedig a nyugdíj számítása során számos korrekciós elem iktatja ki a rendszerből.

Az NDC rendszer és a nettó pontrendszer alapvetően tehát egyformán egyéni számlás nyugdíjrendszer, a különbség csak az, hogy – mint azt már az előzőekben említettem – az NDC rendszer egy befizetés meghatározott, vagyis DC rendszer, míg a pontrendszer – ahogy arra a későbbiekben kitérek – pedig szolgáltatás vagy ellátás meghatározott rendszer, vagyis DB rendszer. Ez a különbség modellezve nyilvánvalóan eltéréseket eredményez a működés vonatkozásában, melyek a következőkben az egyes rendszerek ismertetésekor kifejtésre is kerülnek. Az NDC rendszer az egyén szempontjából úgy működik, mint a magánnyugdíj-pénztári tagság. Az eszmei számlarendszerben a járulékkulcsok rögzítettek, a járulékokat az eszmei számlán tartják nyilván, amely egy adminisztratív úton meghatározott kamatláb (névleges hozam) mellett kamatozik. A nyugdíjazáskor a tőkeértékeket életjáradékká alakítják át egy biztosításmatematikailag korrekt eljárás keretében⁴⁷⁸. A gyakorlatban az országok közötti különbség az élettartam kiszámításában, illetve a kamatlábnak a járulékalap növelésénél figyelembe vett hatásában mérhető. Az eszmei számlarendszer tehát függ egy jövőbeli feltevéstől, mégpedig az időskori halandóság alakulásától, vagyis nincs előre rögzített nyugdíjképlet, nincs közvetlen nyugdíj ígéret.⁴⁷⁹ Az eszmei számla rendszer hibája, hogy tartalékokkal nem rendelkezik, és általában csak az időskori nyugdíjakat fedezi, míg a rokkantsági nyugdíjakat az állami költségvetésből – rokkantsági járadék megfizetése mellett – finanszírozzák.⁴⁸⁰ A dominánsan felosztó-kirovó jellegét pedig az adja, hogy az egyéni megtakarítások csak eszmeileg halmozódnak egy számlán, hiszen az az aktuális nyugdíjak kifizetésére felhasználásra kerül. Ennek viszont az az eredménye, hogy a demográfiai és egyéb feltételek megváltozásának kockázata a biztosítottra

478 Mint azt már a korábbiakban részletesen kifejtettem a jelenlegi nyugdíjrendszer egyik legfontosabb hibája, hogy nem igazságos, ezáltal társadalmilag nem elfogadott. Ezért kiemelt jelentőségű, hogy az NDC rendszerben egy biztosításmatematikailag korrekt elszámolás kerül beépítésre, hiszen ez képes egy folyamatos egyensúly, arányosság fenntartására.

479 RÉTI [2002.], i.m. 530. oldal

480 OKSANEN [2003.], i.m. 656. oldal, 664. oldal

hárul.⁴⁸¹ Az NDC rendszer ellenzőinek fontos alapfeltevése, hogy a tőkefedezet nélküli rendszer nem lehet képes imitálni a fedezett rendszereket.⁴⁸²

Ezzel szemben előnye, hogy szoros kapcsolatba hozza a járulékbefizetéseket a járadékokkal, és a járulékfizetők rendszeresen informálódhatnak a tulajdonképpen virtuális számlájuk aktuális egyenlegéről. Az NDC rendszer hívei azért szeretik, mert az a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer valamennyi előnyét – hosszú távú pénzügyi egyensúly, demográfiai folyamatokhoz való alkalmazkodó képesség – képes átmeneti költségek nélkül biztosítani, és ezen túl, a rendszer sajátjaként, javítja az átláthatóságot, emeli a járulékfizetési hajlandóságot, a rendszeres egyenlegközlés miatt növeli a nyugdíj-váromány politikai védettségét.⁴⁸³ A Világbanktól átvett, nem a hazai problémákra kidolgozott rendszer magyar alkalmazási tapasztalataiból kiindulva különösen előnyös elem az NDC rendszerben, hogy a svédek a saját nyugdíjrendszerük hibáit feltárva, a problémák kiküszöböléseként alkották meg.⁴⁸⁴

Az alapvető ellenvetés – álláspontom szerint – az NDC rendszerrel szemben az lehet, hogy a gyakorlati megvalósíthatósága viszonylag alacsony. Mindig lesznek olyan politikai alku folyamatok, melyek már a rendszer megalkotásakor korlátozzák a valódi előnyök kiteljesedését, illetőleg a nyugdíj ígéretek egy tévesen megkomponált biztosításmatematikai rendszerben szinte korrigálhatatlanok.

Azokban az országokban, ahol az NDC rendszer bevezetésére sor került, a nyugdíj viszonyok kevésbé ellentmondásosak voltak, így azokkal a problémákkal, amelyek a kelet-közép-európai országokban fenn álltak nem is kellett a rendszernek megküzdeni. Mégis az általam felvázolt kifogások ellenére is esélye lehet egy NDC rendszer bevezetésének, hiszen a jelenlegi nyugdíjrendszer csapdájából talán a legkisebb költséggel való kimenekülést jelenthetné, illetőleg politikailag is kisebb

481 RÉTI [2002.], i.m. 530. oldal

482 DISNEY, R.: Notional accounts as a pension reform strategy: an evaculation. Washington, DC., World Bank Pensiion Reform Primmer, 2000. Idézi: NÉMETH György: Utószó – de messze nem utolsó szó – a nyugdíjvitához, Külgazdaság, XLVIII. évfolyam, 2004. január, 73. oldal (továbbiakban: NÉMETH György [2004.])

483 BARABÁS – BODOR – ERDŐS – FEHÉR – HAMECZ – HOLTZER [2006.], i.m. 20. oldal

484 NÉMETH György [2007.], i.m. 8. oldal

konfliktus árán vezethető be. A klasszikus felosztó-kirovó rendszerekkel egyezően az NDC rendszernek is megmarad az a hibája, hogy a demográfiai hullámzásoknak és a foglalkoztatási sokkoknak ki van téve.⁴⁸⁵

A társadalombiztosítással foglalkozó közgazdászok alapfelvetése volt a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer és a tőkefedezeti elven működő nyugdíjrendszer szembeállítása. A társadalombiztosítási rendszerek jelenlegi válságából adódó kényszer hatására a közgazdászok azonban átmeneti koncepciókat, az összehasonlítás új szempontjait, ebből adódóan átmeneti megoldásokat is kialakítottak. ⁴⁸⁶ Példaként szolgálhat, hogy a tőkefedezeti rendszerek is alapulhatnak járulékkal meghatározott fizetésen (lásd az eszmei számla rendszert), illetve a felosztó-kirovó rendszerek keretében is lehetőség van a magán-nyugdíjbiztosítókra.⁴⁸⁷ Ez az újfajta szemlélet viszont abból a szempontból jelentős, hogy elmossa a határt az addig mereven szembeállított felosztó-kirovó nyugdíjrendszer és a tőkefedezeti rendszer között. Leszögezve, hogy ez még nem jelenti azt, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer megfelelő jövőképet jelentene.

Álláspontom szerint egy meglévő rendszer hibáinak kiküszöbölése rövidtávon kevesebb áldozattal jár, mint egy teljesen új rendszer bevezetése, viszont a hosszú távú következményei súlyosabbak lehetnek. Az egyes reformintézkedések előtt mérlegelni kell a jelenlegi és a jövőbeli hatásokat egyaránt.

Tipikusan tőkefedezeti elven működőnek tartott, azonban a felosztó-kirovó rendszer alapjegyei mellett átmeneti rendszer a pontrendszer, mely elsősorban Németországból ismert. A pontrendszer a befizetések által meghatározott DC rendszer helyett úgynevezett szolgáltatás által (vagy járadék által) meghatározott DB (defined benefit) rendszer.⁴⁸⁸ A DB rendszer alapgondolata, hogy az elért jövedelem fenntartását biztosítsa.⁴⁸⁹ A rendszer jelentősége, hogy a befizetett

485 VALDES-PRIETO, S.: The financial stability of notional account pensions. Scandinavian Journal of Economics 102., 395-417. oldal

486 NÉMETH György [2005.], i.m. 609. oldal

487 AUGUSZTINOVICS [2005.], i.m. 441. oldal

488 BARABÁS – BODOR – ERDŐS – FEHÉR – HAMECZ – HOLTZER [2006.], i.m. 22. oldal

489 NÉMETH György [2003.], i.m. 71. oldal

nyugdíjjárulékok és az abból adódó nyugdíjkifizetések között szoros kapcsolat áll fenn. Az egyének szolgálati idejük alatt évenként pontokat gyűjtenek, ami attól függ, hogy az adott évben mennyi ideig voltak járulékfizetők és mekkora jövedelem alapján fizettek járulékokat. A pont értéket pedig évente aktuálisan határozzák meg.

Ez az elem az, ami miatt ez már egy DB rendszer lesz. A nettó pontrendszerben a nyugdíj nyugdíjígéretként megadott helyettesítési rátából vezethető le, vagyis az aktuális pontértéktől függ a nyugdíjrendszer jövedelem-helyettesítő képessége.⁴⁹⁰ Álláspontom szerint a rendszer kritikus pontja a pontérték éves maghatározása, hiszen a rendszer fenntarthatósága és társadalmi elfogadottsága ettől függ, és akárhogy is nézzük ez egy politikai döntés. Így a nyugdíjrendszer változatlanul a politikától függő ellátórendszer marad. Az NDC rendszer szemben azonban a pontok éves megállapítása miatt a nyugdíjígéret előre történik.⁴⁹¹

A modellezési eredményekből az is megállapítható, hogy a biztosítási teljesítménnyel arányos helyettesítési rátákhoz csak a nettó pontrendszeres nyugdíjak vezethetnek, mert az NDC rendszer helyettesítése erősen jövedelemfüggő⁴⁹², amellett, hogy a pontrendszer – az NDC rendszer jövedelem független korrekciójával szemben – képes arra is, hogy a közepes és az alacsony nyugdíjakkal rendelkezők nyugdíját védje, szükséges mértékben teherviselés-arányos átcsoportosításokat végezzen anélkül, hogy direkt korrekciós mechanizmusokat építsenek be a rendszerbe⁴⁹³. Az NDC rendszer támogatói viszont pont ennek a semleges jellegnek az előnyét hangsúlyozzák vagyis, hogy az újraelosztás kérdésének kiküszöbölésével megoldja az ösztönzés kérdését is.⁴⁹⁴

Az NDC rendszer és a pontrendszer máshonnan kiinduló, de egymáshoz mégis hasonló megoldás. Mindkettő foglalkoztatáson alapul, mindkettőnek a forrása a munkajövedelem,, és mindkettő többé-kevésbé a munkaerő-piaci életteljesítmény

490 RÉTI [2002.], i.m. 529. oldal

491 RÉTI [2002.], i.m. 530. oldal

492 RÉTI [2002.], i.m. 530. oldal

493 RÉTI [2002.], i.m. 543. oldal

494 SIMONOVITS András: Optimális rugalmas nyugdíjrendszerek tervezése – biztosításmatematikai semlegesség és hatékonyság, Közgazdasági Szemle, 2004. december, LI. Évfolyam, 1102. oldal

alapján méri ki az időskori jövedelmet.⁴⁹⁵ A hasonlóságát, illetőleg a különbségét mindig az adja, hogy a pontértékeket milyen gyakorisággal, mekkora politikai nyomás alatt határozzák meg, illetve, hogy milyen demográfiai és társadalmi változások mennek végbe egy életciklus alatt. Ideális esetben a két rendszer tulajdonképpen hasonló összegű nyugdíjat eredményez.

A modellezés eredményeként a két nyugdíjrendszer ugyanazt az ellentmondásos helyzetet mutatja, de a hatások teljesen eltérő mechanizmuson keresztül érvényesülnek. A nettó pontrendszer esetében a hozam eltérítés a járulékok indokolatlan megváltoztatásához vezet és a hiány vagy többlet a járulékoldalon jön létre, addig az eszmei számlarendszer esetében a járulékok nem módosulnak, hanem az ellátási színvonal csökken az elfogadható küszöb alá vagy emelkedik meg irreálisan.⁴⁹⁶

A jelenlegi magyar szabályozás sem a DB, sem a DC rendszerbe nem illeszthető, mert az adott szolgáltatás-szint eléréséhez szükséges feltételek és a járulék-szolgáltatás kapcsolat egyaránt kiszámíthatatlan.⁴⁹⁷ Ezzel ismét ugyanarra az eredményre jutunk, hogy ez a megoldás sem a nyugdíjasoknak, sem az aktív keresőknek nem megfelelő, így mindkét célcsoport a szabályoktól való eltérésre, nyugdíjemelésre, járulékkerülésre törekszik, ami pedig a rendszert magát veszélyezteti.

495 AUGUSZTINOVICS Mária: Elmulasztott lehetőség – nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában, In.:

Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. században (Tiszteletkötet Dr. Huszti Ernő professzor 75. születésnapja alkalmából), szerkesztette: Lenter Cs., Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007. 250. oldal (továbbiakban:

AUGUSZTINOVICS [2007.])

496 RÉTI [2002.], i.m. 546. oldal

497 GÁL Róbert Iván [2007.], i.m.14. oldal