Demográfiai hatások

A nyugdíjrendszer paraméterei mellett a demográfia az egyik kulcstényező, amely meghatározza a Nyugdíjbiztosítási Alap jövőbeli egyenlegét. A demográfiai helyzetet, elsősorban az elöregedést vagy átlagéletkor növekedését, illetőleg ennek egyik elsődleges forrását az egészségügyi ellátások színvonalának növekedését szokás nyugdíjbombaként³⁷³ emlegetni. A dolgozat jelen fejezetében ennek a bizonyos nyugdíjbombának az elemeit gyűjtöm össze és elemzem. Azért tartom ezt fontosnak, mert a demográfiai változások társadalombiztosítási rendszerre mért hatása volt az, ami a politikusokat a belső problémák megoldásaként a társadalombiztosítási rendszerek privatizálására késztette, annak ellenére, hogy a társadalombiztosítási rendszerek fedezetlensége korábban is belső problémákat okozott.³⁷⁴

A nyugdíjrendszer szempontjából jelenleg egy demográfiai átmenetet élünk meg: az emberi életpálya átlagos tartama meghosszabbodik, a közel egyensúlyi halálozási és születési ráta pedig ennek megfelelően a korábbi 40-50 ezrelék körüliről 8-10 ezrelékre, talán meg alacsonyabb szintre süllyed.³⁷⁵ A demográfiai mozgások öntörvényű változásának egyik legjelentősebb eleme a korösszetétel változása.³⁷⁶ A korösszetétel változásakor elöregedés alatt pedig azt értjük, hogy az időskorúak aránya megemelkedik, a fiatalok arányának egyidejű csökkenése mellett. Ehhez viszont azt kell tudjuk, hogy kit tekintünk fiatalnak (0-19 év közöttiek), idősnek (60 év felettiek) és kiket aktív korúnak (20-59 évesek).³⁷⁷

A népességfogyás és az elöregedés hatásai egyenlőre az európai átlagnál kevésbé terhelik a magyar nyugdíjrendszert. Európában jelentős életkor növekedés

373 ANTAL László: Nyugdíjreform dilemmák – jövedelemelosztási arányok és makropénzügyi egyensúly, Competitio, 2008. június, VII. évfolyam 1. szám, 8. oldal

374 KOTLIKOFF, Laurence: A társadalombiztosítás privatizálása – hogyan működik és miért fontos?

Közgazdasági Szemle, 1996. december, XLIII. évfolyam, 1047. oldal (továbbiakban: KOTLIKOFF [1996.])

375 AUGUSZTINOVICS [2005.], i.m. 429. oldal

376 HABLICSEK – PÁKOZDI [2004.], i.m. 87. oldal

377 Az Európai Statisztikai Hivatal (EUROSTAT) értelmezése szerint.

következett be: az utolsó öt évtizedben a várható átlagéletkor tíz évet öregedett.³⁷⁸ Magyarországon a népesség demográfiailag fiatalabb és lassabban öregszik, mint az európai piacgazdaságokban, ennek ellenére a nyugdíjrendszerek függőségi rátája, a nyugdíjasok és a járulékfizetők aránya jelentősen megemelkedett.³⁷⁹ A magyar társadalom egyszerre fogy és öregszik. Ezek a hatások ma még azért visszafogottak, mert a nagy létszámú évfolyamok jelenleg még aktív korban vannak.³⁸⁰

A várható demográfiai helyzet Magyarországon – röviden összefoglalva – a következők szerint alakul. Számolnunk kell a népesség fogyásával, emellett a várható élettartam növekedésével, mely két adat a nyugdíjak és a nyugdíjjárulékok jelentős átstrukturálását kell, hogy maga után vonja. Az élettartam előre láthatólag 2050-ig növekedni fog, tehát viszonylag hosszú távon kell a folyamatos elöregedéssel számolnunk. A népesség öregedése a demográfiai változások alapfolyamata, amivel meg kell tanulnunk együtt élni és alkalmazkodni hozzá.³⁸¹ A népesség fogyását igazolja, hogy a statisztikák szerint a termékenység 1,7 gyermek/nő szinten marad.³⁸² Az új, állandósult állapot esetében viszont – tervezetten 2050 után – ismét egyensúlyi állapot alakul ki a társadalombiztosítási rendszerek tekintetében is. Bár a nyugdíjrendszer vonatkozásában – tekintettel arra, hogy a nyugdíj csak az életút későbbi időszakában kerül kifizetésre – a hatás időben a tényleges helyzet kialakulásához képest csak később érvényesül.

A termékenység szintje az EU-ban is jelentősen visszaesett, az 1960-as adatok 2,5 feletti átlagos gyerekszámához képest a 2000. évi adatok szerint az EU országainak átlagos gyerekszáma 1,53 lett.³⁸³ Az átlag alatti országok köre meglepő, hiszen a mediterrán országok a köztudatban a családcentrikusabb, magasabb

378 Európa Lakossága öregszik, ILO Press, Munkaügyi Szemle, 2001. február, 2/2001. szám, 42. oldal

379 AUGUSZTINOVICS Mária: Nyugdíjrendszerek és reformok az átmeneti gazdaságokban, Közgazdasági Szemle, 1999. július-augusztus, XLVI. Évfolyam, 657. oldal (továbbiakban: AUGUSZTINOVICS [1999.])

380 BARABÁS [2006.], i.m.3. oldal

381 HABLICSEK – PÁKOZDI [2004.], i.m. 88. oldal

382 OKSANEN, Heikki: A nyugdíjreform tervek a jóléti államokban – öregedő népesség esetén, Közgazdasági Szemle, 2003. július-augusztus, L. évfolyam, 656. oldal, 659. oldal (továbbiakban:

OKSANEN [2003.])

383 HABLICSEK – PÁKOZDI [2004.], i.m. 92. oldal

termékenységgel rendelkező országok között vannak számon tartva.³⁸⁴ Spanyolországban az átlagos gyerekszám 1,22, Görögországban 1,3, Olaszországban 1,25.³⁸⁵ A hétköznapok elvén kifejezve az EU átlag alapján jelenleg négy dolgozó tart el egy nyugdíjast, a XXI. század közepére már csak kettő.³⁸⁶

A születésszám-csökkenésével kapcsolatosan vannak kevésbé pesszimista álláspontok is, akik – mint például Hablicsek László demográfus – szerint a probléma abból ered, hogy a rendszerváltozáskor megváltozott a társadalmi berendezkedés. Az akkori fiatalok az oktatási rendszer átalakulása miatt későbbre halasztották a gyermekvállalást, míg az akkori középkorú korosztály már megszülte az által vállalt gyerekszámot. Ennek alátámasztásaként hozható, hogy tőlünk nyugatabbra már látszanak bizonyos kedvező tendenciák: erőteljesen nő a 30-as éveikben járó nők gyermekvállalása Spanyolországban és Olaszországban.³⁸⁷ Eszerint az optimista felfogás szerint egyszerűen az életút egyes szakaszainak eltolódására kerül csak sor. Angol kutatók szintén tagadják a nyugdíjbomba létezését, melyet azzal támasztanak alá, hogy rosszak a viszonyítási mutatószámok.

Nem a 65 év feletti és a dolgozók arányát kellene összevetni, hanem a dolgozók és a nem dolgozók arányát.³⁸⁸

A népesség fogyásakor, az elöregedés vizsgálatához a haladóságot is figyelembe kell venni. Halandóság alatt, pedig a születéskor várható élettartamot vizsgálják. Ez jelenleg 72,5 év, 2050-re tervezetten pedig 80 év körül várható.³⁸⁹ Így nyilvánvaló, hogy az elöregedés a termékenység szinten tartása mellett is bekövetkezik.

A születések száma 1981-ig – a két világháború kivételével – mindig jóval meghaladta a halálozások számát. Az élettartam hosszabbodás, és a születésszám

384 MARJÁN Attila: Az öregedés és az európai nyugdíjrendszerek, Pénzügyi Szemle, 53. évfolyam, 1/2008.

szám, 53. oldal (továbbiakban: MARJÁN [2008.])

385 Eurpoean Social Statistics – Demography 2001., EUROSTAT (Teljes termékenységi arányszám 1960-2000)

386 MARJÁN [2008.], i.m. 54. oldal

387 SZABÓ Katalin [2005.], i.m. 449. oldal

388 MARJÁN [2008.], i.m. 60.oldal

389 AUGUSZTINOVICS [2005.], i.m. 430. oldal

késleltetett csökkenése, a XX. század utolsó negyedét leszámítva, a népesség gyors növekedéséhez vezetett. 1981. óta viszont ez az irány megfordult és a népesség gyors fogyása következik be.³⁹⁰ A jelenlegi és a XXI. századra jelzett további népességcsökkenés során lényegében a XX. századi születési többlet fog elfogyni.³⁹¹ Optimistább felfogás szerint a jelenlegi helyzet előidézése egy egyedi történelmi eseménysorozat eredménye, hiszen a rendszerváltozáskor egyszerre került sor az oktatás expanziójára, a korai kedvezményes és rokkantsági nyugdíjazásokra, illetőleg a munkaerő-piaci szerkezet átalakulására. Köllő szerint az aktivitási ráta nagymértékű növekedése (visszarendeződése) reálisan bekövetkezhető „csoda”.³⁹²

A demográfiai tervezések alapján Magyarország várhatóan a következő 5-10 év kismértékű javulását követően a népesség gyors öregedését fogja tapasztalni, mivel az 1950-es években született népes évjáratok 2012 után kezdenek nyugdíjba vonulni. Még kedvezőtlenebb folyamatok indulnak el 2035-2040 körül, amikorra egy újabb népes generáció éri el majd a nyugdíjkorhatárt.³⁹³ A tisztán vegyes nyugdíjrendszer 2050 után realizálódik, hiszen valamennyi pályakezdő esetében kötelező a magánnyugdíj-pénztárba való belépés, így az ő nyugdíjazásuk már biztosan a vegyes rendszerben fog megtörténni. 2030-ig a nyugdíjba vonulók részben mentesülnek a társadalom öregedéséből eredő terhek viseléséből, hiszen a formula éppen addigra szigorodik meg, amikorra a demográfiai helyzet is sokkal kedvezőtlenebb lesz. A nyugdíjrendszer bevételeinek jövőbeli pótlását nehezíti még

390 A népesség gyors fogyását eredményezi egyrészről a magas születésszámból következően nagy létszámú idős generáció, illetve másrészről – kevéssé magyarázható módon – a férfiak haladóságának a megnövekedése. A „ratkós” korosztály és gyermekei vagyis az 1950-es évek elején születettek és az 1970-es években született gyermekiek most kezdenek előre haladni az életpályán. A „ratkós” korosztály 2005-2020 közötti nyugdíjba vonulása jelentősen megnöveli az elöregedési statisztikákat, halálozásuk pedig meg fogja növelni a népesség csökkenési, elhalálozási statisztikákat. Jelenleg ez még azért nem vészesen jelentkezik, mert a „ratkós” korosztály gyermekei már aktív korúak, tehát a járulékfizetők táborát erősítik. Igaz problémát jelent – a születések számának megnövekedése nélkül – a „ratkós” korosztály gyermekeinek 2040 körülre tehető nyugdíjazása.

391 AUGUSZTINOVICS [2005.], i.m. 430. oldal

392 SZABÓ Katalin [2005.], i.m. 451. oldal

393 ORBÁN Gábor – PALOTAI Dániel: Gazdaságpolitikai és demográfiai kihívások a magyar nyugdíjrendszerben, Közgazdasági Szemle, 2006. július-augusztus, LIII. Évfolyam, 591. oldal (továbbiakban: ORBÁN – PALOTAI [2006.])

a korábbinál magasabb arányú munkanélküliség, illetve a fekete és szürke foglalkoztatás magas aránya is.

Az elöregedés elsődleges hatása, hogy a népesség kormegoszlása jelentősen átalakul, a gazdaságilag aktív népesség csökken, a munkaerő kínálat zsugorodik. A másodlagos hatás, hogy az eltartotti népesség megnövekedésével növekszenek a nyugdíjbiztosítás és az adórendszer kiadásai.³⁹⁴ A társadalombiztosítási rendszer reformjával, a második pillér privatizálásával viszont együtt jár, hogy a költségvetési hiányok megfékezésével együtt a reform által érintett aktív korosztálynak nagyobb terheket kell vállalnia (a saját és a már meglévő nyugdíjasok nyugdíjának fenntartásával).³⁹⁵

Vladimír Špidla, az Európai Unió foglalkoztatási és szociális ügyekért valamint az esélyegyenlőségért felelős biztosa „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” című Zöld Könyv előszavában úgy fogalmaz, hogy az elöregedés jelenségét a tartósan alacsony termelékenységi ráta, a várható élettartam növekedése, valamint a „baby boom” hatásának begyűrűzése együttesen okozza.³⁹⁶ A demográfiai adatokra figyelemmel az Európai Bizottság szakértői előszámításokat végeztek a népesség-öregedés és az ezzel kapcsolatos korfüggő közösségi kiadások európai unióbeli növekedéséről. A vizsgálat eredményeként a szakértők megállapították, hogy az időskori függőségi hányados – vagyis az idős korúak aktív korúakhoz viszonyított aránya – 2005 és 2050 között 4

%-ról 7 %-ra nő, azaz majdnem megduplázódik.³⁹⁷ Az időskori függőségi ráta csökkentésének egy lehetséges eszköze az adók megfelelő megválasztása, amely

394 GALLA Viktória: Az elöregedés – gazdasági megközelítésben, Gondolatok Spiezia Az elöregedő népesség című, az International Labour Review-ban megjelent cikke kapcsán, Közgazdasági Szemle, 2005.

április, LII. évfolyam, 522. oldal (továbbiakban: GALLA [2005.])

395 KOTLIKOFF [1996.], i.m. 1047. oldal

396 NÉMETH Réka: Nemzeti és nemzetközi kihívások a demográfiai változások tükrében – különös tekintettel a népesség elöregedésének problémájára, Közigazgatási Szemle, 2007/2.szám, I. évfolyam, 83.

oldal

397 OKSANEN [2003.], i.m. 654. oldal

mellett az egy főre jutó társadalombiztosítási kiadások reálértéke változatlan marad.³⁹⁸

Az elöregedésről azonban azt is tudni kell, hogy ez erősen ciklikus: amikor születik egy nagyobb létszámú generáció, akkor megnő a járulékfizetők aránya. Viszont ha ez a generáció megöregszik, anélkül, hogy a következő korcsoport is magas születés számot produkálna, akkor a népesség azonnal elöregedővé válik. Az élettartam meghosszabbodásával viszont nemcsak az öregség hosszabbodik, hanem minden életszakasz. A gyermekszám alakulása a korfa megnyúlásával összefüggésben a fiatalkor kitolódására is felhívja a figyelmet. A beiskolázás, képzés időtartamának megnövekedésével a fiatal kor határa kitolódik, később kezdődik az igazi felnőttkor, így későbbre tolódik a gyermekvállalás is.³⁹⁹ A megnyert évek így eloszlanak a teljes életút alatt. Ezért nem vizsgálható kizárólag a termékenység csökkenése és a halandóság javulása, hanem a pontos képhez a korfüggőség kalkulálására van szükség⁴⁰⁰, vagyis, hogy a nyugdíjkorhatár felettiek és az aktív keresőkor alattiak aránya hogyan alakul. Probléma tehát az, amit már az Európai Bizottság szakértői is megállapítottak, hogy a hosszú távú korfüggőség aránya romlik jelentősen.

A társadalom elöregedésével kapcsolatos foglalkoztatási eredmény viszont Réti szerint az lehet, hogy a növekvő aktív életszakaszt nem tudjuk munkával kitölteni, mert nem lesz lehetőségünk annyi embert foglalkoztatni, amennyit kellene.⁴⁰¹

Az elöregedés hatásának enyhítését célzó intézkedések összekapcsolódónak más Európai Uniós célterületekkel a foglalkoztatáspolitika területén, hiszen a demográfiai krízisek megoldása csak összehangolt stratégia mentén lehetséges.

Ezek közül is kiemelésre érdemes a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása, mely egyrészt azért fontos célterület, mert komoly potenciális erőforrás.⁴⁰² Másrészt viszont a női foglalkoztatás növekedése a tényléges foglalkoztatási adatok javítását

398 GALLA [2005.], i.m. 524. oldal

399 HABLICSEK – PÁKOZDI [2004.], i.m. 93. oldal

400 GÁL Róbert Iván [2007.], i.m.9.oldal

401 SZABÓ Katalin [2005.], i.m. 458. oldal

402 Európa Lakossága öregszik, ILO Press, Munkaügyi Szemle, 2001. február, 2/2001. szám, 43. oldal

célozza, így az aktív keresők és az eltartottak aránya javítható. A probléma a női munkavállalás fokozásában abban látható, hogy a gyermekvállalás további csökkenése nélkül kell a helyzetet megoldani.⁴⁰³ Erre állítható példaként – a már említett – magyarországi intézkedés, hogy a gyes-t a nagyszülők is igénybe vehetik.

A demográfiai kérdés vizsgálata azonban túl nyúlik az országhatáron, léptékében, pedig meghaladja egy állam problémáját. Globális kérdésként ugyanis nemzetközi szinten a probléma másik oldalról jelentkezik: nemzetközi szervezet foglalkoznak azzal, hogy az elmaradott, illetve fejlődő országokban hogyan lehetne a népesség gyors növekedését megállítani. Közgazdasági elemzők a népesség gyors növekedésének megfékezésére az életszínvonal és a fogyasztás növelését javasolják, ugyanis statisztikákkal alátámasztottan minél gazdagabb egy ország, annál lassabban növekszik a népesség.⁴⁰⁴ A népesség növekedés mellett a népesség elöregedése is egyre erőteljesebb problémaként jelentkezik amit jól mutat, hogy 1999-et az ENSZ az idősek évének nevezte ki. Az OECD pedig vezérelveket fogalmazott meg a reformintézkedések meghozatalához, melyen belül a pénzügyi egyensúly helyreállítása mellett egyre jelentősebb hangsúlyt helyeznek az idősek foglalkoztatására és képzésére.⁴⁰⁵ 2030-ra az öt legnagyobb EU tagállam (Egyesült Királyság, Franciaország Németország, Olaszország és Spanyolország) lakosságának 25%-a lesz 65 év feletti.⁴⁰⁶

Az elöregedés elemei a várható élettartam növekedése, és a termékenység visszaesése általános jelenség nem csak Európában, hanem az Egyesült Államokban, sőt még Kína és Japán is öregszik.⁴⁰⁷ Problémát az idősebb munkavállalási korúak foglalkoztatásának csökkenése jelent, és ez a többi országhoz képest is sokkszerűen jelentkezett Magyarországon. A nyugdíjba vonulás átlagéletkora Európában átlagosan 5 évet süllyedt, míg mondjuk Japánban változatlan maradt 1950 óta. Kelet-Közép-Európa esetében sem volt annyira

403 MARJÁN [2008.], i.m. 55. oldal

404 CLINTON, Bill: Globális szociálpolitika, HVG, 2005. 27.évfolyam 39. szám (1375.szám), 81. oldal

405 GALLA [2005.], i.m. 527-528. oldal

406 MARJÁN [2008.], i.m. 57. oldal

407 GÁL Róbert Iván [2007.], i.m.3.oldal

sokkszerű a változás a környező országokban Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, mint hazánkban, illetőleg ahol hasonlóan sokkolóan jelentkezett, mint például Lengyelország, ott ezt a létszámot nem engedték be a nyugdíjrendszerbe, nem ez szolgált szerepként a társadalmi feszültségek enyhítésére.⁴⁰⁸

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer alapvető eleme a nemzedékek közötti méltányosság. Hiszen azáltal, hogy az aktív korúak járulékfizetése alapozza meg a jelenlegi nyugdíjakat, a rendszer fenntartásához szükséges az aktív korúak részéről a nyugdíjfinanszírozás elfogadása. A felosztó-kirovó rendszer azonban nem igazodik a nemzedékek közötti demográfiai változásokhoz. Alapvető kérdés ugyanis, hogy méltányos-e a tiszta felosztó-kirovó rendszerben az, hogy az alacsony termékenységet produkáló nemzedék elkerüli a járulékkulcs növekedés. Ugyan eszerint a gondolatmenet szerint az élettartam növekedése is levezethető: a jelenlegi aktív korúak élettartamának növekedése, a nyugdíjkorhatár növekedése nélkül, a későbbi aktív korúakra indokolatlan terhet ró.⁴⁰⁹

A népességváltozás harmadik fontos összetevőjéről sem szabad azonban elfelejtkezni, ami a népesség vándorlása. Ez az elem ugyanis, ami nemzetközi szinten korrigálni tudja a népesség elöregedését. A gyakorlatban egyre több országban ellensúlyozza a pozitív vándorlási egyenleg a természetes fogyást.⁴¹⁰ Vagyis a nemzetközi problémák, mint az éhezés, túlnépesedés az elöregedésre természetes megoldást jelentenek. Az Európai Unió is jelentős népességet fogadott be az utóbbi negyven évben azzal, hogy 15 millióval többen vándoroltak be az Európai Unió tagállamaiba, mint onnan el.⁴¹¹

A demográfiai mutatók mellett foglalkozni kell a foglalkoztatottság kérdésével is, mert a ténylegesen kereső életszakasz felső határát nem a demográfiai folyamatok

408 GÁL Róbert Iván [2007.], i.m.3. oldal

409 OKSANEN [2003.], i.m. 660. oldal

410 HABLICSEK – PÁKOZDI [2004.], i.m. 95. oldal

411 HABLICSEK – PÁKOZDI [2004.], i.m. 96. oldal

szabják meg, hanem a munkaerő-piac. A magasabb foglalkoztatási szint nyugdíjkiadásokra gyakorolt hosszú távú hatásai nehezen mérhetőek. A foglalkoztatási arányok 5 százalékpontos növelése a GDP nyugdíjkiadásokra fordított arányának 0,5 százalékpont körüli csökkenését jelentené.⁴¹² A foglalkoztatás szempontjából az egyéni életpályák igen változékonyak, a vizsgált járulékfizetőknek csak 30%-ának stabil az életpályája.⁴¹³ Augusztinovics Mária szerint súlyos hiba azt hinni, hogy a keresőkre háruló eltartási terhet a demográfiai függőségi ráta határozza meg, sőt ezen belül csak is az időskori függőségi ráta.

Eltartani ugyanis nem csak fiatalokat és öregeket kell, hanem a nem foglalkoztatott kereső korúakat is.⁴¹⁴ Bod Péter továbbmegy az Augusztinovics által tett megállapításokon azzal, hogy a nyugdíjkérdést a társadalom munkastruktúrális problémájának nevezi.⁴¹⁵

A nyugdíjrendszer tehát nemcsak demográfiai, hanem gazdasági változásoktól, ezek közül is kiemelten munkaerő-piaci változásoktól is függ, azokhoz is alkalmazkodnia kell. A nyugdíjasokat „eltartó” aktív keresők létszáma még néhány évtizeden át nem a demográfiai trendektől, nem is a nyugdíjasok létszámától függ, hanem a gazdaság munkaerő-felszívó képességétől.⁴¹⁶

Számokkal alátámasztva a munkaerő-piac elhagyásának átlagos életkora 1998-ban a foglalkoztatási szerkezet átalakulási folyamat mélypontján 55,1 év volt, de ez 2005-re is csak 57, 9 év2005-re emelkedett.⁴¹⁷ A korhatár alatti nyugdíjasok magas száma miatt a nyugellátásban részesülők száma lényegesen nagyobb, mint amit az időskorúak száma indokolna.⁴¹⁸ Elsődlegesen tehát Magyarország esetében nem a nyugdíjkorhatár emelése szükséges – bár valószínű, hogy az is elengedhetetlen – hanem a tényleges nyugdíjba vonulási életkor megemelése. A tényleges nyugdíjba

412 HABLICSEK – PÁKOZDI [2004.], i.m. 111. oldal

413 AUGUSZTINOVICS Mária – GYOMBOLAI Márton – MÁTÉ Levente: Járulékfizetés és nyugdíjjogosultság 1997-2006., Közgazdasági Szemle, 2008. július-augusztus, LV. évfolyam, 686. oldal (továbbiakban: AUGUSZTINOVICS – GYOMBOLAI – MÁTÉ [2008.])

414 AUGUSZTINOVICS [2005.], i.m. 435. oldal

415 SZABÓ Katalin [2005.], i.m. 448. oldal

416 AUGUSZTINOVICS – MARTOS [1995.], i.m. 1019. oldal

417 GÁL Róbert Iván [2007.], i.m.8. oldal

418 Magyarországon a korhatár alatti nyugdíjasok száma 700 ezer fő körüli.

vonulás egy évvel való megemelése körülbelül 2%-kal csökkentené a 2050-re prognosztizált nyugdíjkiadásokat.⁴¹⁹ A foglalkoztatási helyzet, a járulékfizetési hajlandóság és a nem csak idősekre kiterjedő ellátotti kör alapvetően felülírja a demográfiai helyzetet.⁴²⁰ A foglalkoztatási helyzet nyugdíj szempontjából való viszonylag pontos vizsgálata azért egyszerű, mert nyugdíjjárulék fizetés egyfajta tükörképe a foglalkoztatottságnak, aminek adatforrásaként a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatbázisa rendelkezésre áll.⁴²¹

Az elöregedés hatásait erősíti az is, hogy a jobb egészségügyi körülmények miatt a nyugdíjas korosztály aktívabb életet él, és egyre nagyobb az igény arra, hogy az aktív munkavégzés időszaka rövidebb legyen. Az Egyesült Államokat hozva példaként: 1950-ben még a 62 éves férfiak 81 a dolgozott, ez napjainkban 51 %-os szintű. Az elöregedés hatásainak csökkentésére kézenfekvő megoldásként a nyugdíjkorhatár emelése szolgálhat, amit viszont egyes szerzők szerint önkéntes továbbdolgozás ösztönzésével kell elérni. Ezt hívják a közgazdaságtanban biztosításmatematikai tisztességnek: vagyis a nyugdíjaknak a szolgálati idővel arányosítva úgy kell nőnie, hogy a halálozás várható időpontjáig felvett nyugdíj összege ne haladja meg a befizetett összjárulékot. A továbbdolgozás ösztönzésére a kézenfekvő megoldás, hogy a nyugdíjak összege függjön a befizetett járulékoktól és a várható élettartamtól. Ebben a rendszerben viszont az jelenti a problémát, hogy a nyugdíjazás pillanatában biztosan nem állapítható meg a várható élettartam. Ez a fajta ösztönzés viszont társadalmilag elfogadtatható, hiszen minden egyén szabadon választja ki, hogy mit tart fontosabbnak: a nyugdíj magas összegét, vagy a rövidebb aktív életszakaszt.⁴²²

Számos esetben jelenleg a nyugdíjrendszerek saját maguk ösztönzik a nyugdíjba vonulást, az alacsony nyugdíjkorhatár megállapításával, ezzel szemben a nyugdíjazást megelőző évek jelentőségének felértékelésével – a magasabb

419 HABLICSEK – PÁKOZDI [2004.], i.m. 113. oldal

420 BARABÁS [2006.], i.m.8-9. oldal

421 AUGUSZTINOVICS – GYOMBOLAI – MÁTÉ [2008.], i.m. 666. oldal

422 SIMONOVITS András: Szolgálati idő, szabadidő és nyugdíj – ösztönzés korlátokkal, Közgazdasági szemle, 2001. május, LXVIII. évfolyam, 394. oldal

szolgálati idő honorálásával, a nyugdíjazást megelőző évek járulékemelésével – motiválható az aktív foglalkoztatási rendszerében maradás.⁴²³ Továbbá vannak foglalkoztatási formák – ilyenek például az önfoglalkoztatók, akik ritkán mennek előrehozottan nyugdíjba – amelyek szintén csökkentik a nyugdíjasok számát, illetve különbségek vannak a képzettségi szintekben – minél magasabb az iskolai végzettség, annál magasabb életkorban átlagos a nyugdíjba vonulás – is a nyugdíjba vonulás szempontjából.⁴²⁴

Az idősebb korosztály munkában tartása ellen ható folyamatok is megfigyelhetőek, amelyek közül a legérdekesebb a karriertervezés és emberi erőforrás gazdálkodás modern eleme. A munkáltatók ugyanis nem tartják kifizetődőnek az idősebb korosztály képzését, új pozíciókba helyezését, mert egyrészről veszélyes, hogy nem térül meg a befektetett erőforrás, másrészről az idősebb szakemberek magasabb jövedelemre tartanak igényt, harmadrészről vannak korhoz kötött munkakörök.

Ezért a továbbdolgozásban új ösztönzőként a megfelelő karriertervezéssel mindenképpen számolni kell.⁴²⁵

Összességében Hablicsek László és Pákozdi Ildikó megállapítását idézem: „A demográfiai öregedés nem valamiféle káros folyamat, amely ellen küzdeni kell.

Éppen ellenkezőleg, nagyon is szerves része annak az átfogó népességfejlődési tendenciának….Ugyanakkor kétségtelen, hogy az öregedés súlyos alkalmazkodási problémákat vet fel, amelyek megoldandó feladatként tornyosulnak a modern társadalmak előtt.”⁴²⁶ Erre a felvetésre reagálva célszerű tehát vizsgálni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, jelenlegi helyzetét, újabb reformok, megoldási javaslatok irányait és hatásait is.

423 GALLA [2005.], i.m. 525. oldal

424 GALLA [2005.], i.m. 525. oldal

425 GALLA [2005.], i.m. 528. oldal

426 HABLICSEK – PÁKOZDI [2004.], i.m. 118-119. oldal

In document Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Doktori Iskola (Pldal 170-181)