Mssst – Iskolaérettségi Vizsgálat Eredményei

A kutatás első részében a három település két iskolájának (TNISZKI és BAÁI) elsőseit mértük fel az MSSST teszttel, hogy megállapítsuk iskolaérettségi szintjüket. 24 roma és 32 magyar tanulót vizsgáltunk. A vizsgálat eredményeképpen normapontokat kapunk, melyek az életkor és a nyerspontszám alapján állapíthatók meg. Így az életkori adatokból az is kiderült, hogy van 4 roma gyermek, aki kilenc éves is elmúlt, mire első osztályba került (egyikük 9,11 éves), és sokan túllépték a 8 évet. Az életkor szórása így jelentősebben nagyobb, mint a kortárs magyar csoportban. (Ld. 1. sz. táblázat!) Ezen gyermekek iskolaérettségi teljesítménye, a magasabb életkor ellenére nagyon alacsony (óvodába legtöbbjük nem járt, otthoni környezetben pedig nem érték őket fejlődésüknek megfelelő ingerek).

1. táblázat Iskolakezdési életkorok a két csoportban

1. ábra Iskolaérettségi vizsgálat eredménye a két csoportban

Az első ábrán látható, hogyan teljesített a két csoport az iskolaérettségi vizsgálaton. Az MSSST Totál ábráján megfigyelhető, hogy a két csoport teljesítmény-megoszlása jelentősen eltér: a roma csoport nagy része (13 a 24-ből) 20 pontot ért el, ami a legkisebb lehetséges teljesítmény, sőt sokan nem érték el az ennek megfelelő nyerspontszámot sem, csak ennél alacsonyabban már nem osztályozhatóak. És amíg egyetlenegy gyermek sem érte el a normális teljesítménynek megfelelő 50 normapontot, vagy a tanulási zavarra veszélyt már nem jelentő 41 pontot, addig a magyar csoport teljesítmény megoszlása normálisnak tekinthető: legtöbb pontszám (15 a 32-ből) 41 és 50 pont közé esik, van négy átlagon felüli teljesítmény is, és csupán hárman esnek a veszély zónába. Mondhatni megoszlásuk követi a Gauss-görbe szerinti normál eloszlást.

A további három ábra a szubtesztenkénti teljesítményt ismerteti. A kategóriák a tesztalkotók által vannak kialakítva, a tanulási zavar megjelenésének veszélye szerint: 10 pont jelenti a normál teljesítményt, a fölött átlagon felüli eredményről beszélünk, 7 és 5 közötti pontszám enyhe veszélyt jelent, 4 és az alatti pontszám nagy veszélyt mutat a tanzavar kialakulására. Az egy pont és az előtte levő kisebb jel azt jelöli, hogy sokan még az egy normapontnak megfelelő nyerspontértéket sem érték el, úgymond eredményük meg sem jelenik a normapont táblázatában.

Látható, hogy a Motoros Minták feladatcsoportjában is a roma gyermekek nagy része (17 gyermek) 1 pontot ért el. Képtelenek verbális utasításokra („Lépj kettőt előre, azután egyet hátra”), vagy utánzással végrehajtani egyszerű mozdulatokat (pl.

tapsolni kettőt maguk előtt, egyet hátuk mögött, háromszor megismételve). Tehát a problémát nem csak az jelenti, hogy nem értik meg a legegyszerűbb – irányokra, mozdulatokra vonatkozó – verbális utasításokat, hanem testsémájuk fejletlensége miatt, képtelenek a bemutatott minta leutánzására. Ujjmozgásuk is nagyon fejletlen, ami hátrányt jelent az írástanulásban.

A vizuo-perceptuo-motricitást vizsgáló feladatok eredményei is eltérnek a két csoportban, itt viszont a roma gyermekek közül ketten is átlag feletti teljesítményt nyújtanak (11 pont fölött). Mindkét gyermek rendszeresen járt óvodába.

Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy ez az a szubteszt, ahol a magyar gyermekek legnagyobb része ér el átlagon felüli teljesítményt: kissé merészen (és a több éves tapasztalat alapján), de levonható a következtetés, hogy az óvodai képzés a hangsúlyt a vonalvezetést, vizuális észlelést, differenciálást fejlesztő feladatokra teszi.

A nyelvi szubteszt a rövid távú verbális memóriát, fonematikai analízist, verbális produkciót, szókincset, szeriális gondolkodást, számolási készséget vizsgálja, olyan feladatokkal, amit normális körülmények között egy 6-7 éves gyermeknek teljesítenie kellene. Ebben a vizsgálatban a roma és magyar gyermekek közül egyaránt csak egy tanuló ért el 1 pontot. Viszont a roma gyermekek nagy része itt is a veszélyeztető 1-7 normapont zónájába esik, míg a magyar gyermekek teljesítménye követi a normál, Gauss-görbe szerinti megoszlást.

Az ábrák önmagukban nem elegendőek a szignifikáns következtetések levonásához. Ezért a 2. táblázat ismerteti a két csoport közötti statisztikai eltérést.

Csoport Átlag Szórás t p

Motoros Minták roma 1,83 1,58 -6,25 0,000

magyar 6,19 3,50

Vizuo-perceptuo-motricitás roma 3,92 3,19 -6,34 0,000

magyar 9,09 2,90

Nyelvi készség roma 3,92 2,57 -4,08 0,000

magyar 6,88 2,83

MSSST totál roma 25,58 7,34 -5,83 0,000

magyar 39,72 10,79

2. táblázat MSSST teszt eltérései szubtesztenként és összesen

Látható, hogy nem csak az összesített eredményben, hanem minden egyes szubtesztben megjelenik a szignifikáns eltérés a két csoport eredményei között (mindenhol p<0,001), az átlagok nagyon eltérőek, alacsony szórással. Ez bizonyítja is első hipotézisünket, miszerint az ingerszegény környezet negatívan befolyásolja az iskolai teljesítményt, mivel a két csoport közötti legfontosabb eltérés nem a nemzetiségre vezethető vissza, hanem főképp életkörülményeikre. És ez a különbség megjelenik annak ellenére, hogy a roma gyermekek közül sokan jártak óvodába (kisebb-nagyobb rendszerességgel). Éppen ezért végeztünk egy khí négyzet vizsgálatot, hogy megnézzük befolyásolja-e az óvodalátogatás a roma gyermekek teljesítményét ezen tesztben. Az eredmények alapján szignifikáns kapcsolat van az óvodalátogatás és iskolaérettség között (lásd 3. sz. táblázat). Míg azon 13 gyermek közül, aki járt óvodába, csak négyen érték el a teljesítmény minimumát jelentő 20 pontot, és legtöbben az enyhe veszélyt jelentő kategóriába estek; az óvodát nem látogató 11 roma gyermek közül, kilencen 20 pontot értek el, és csupán ketten 31-40 közötti pontszámot.

MSSST 20

pont 21-30 pont

(veszély) 31-40 pont

(enyhe veszély) Összes Khí négyzet p

Nem járt óvodába 9 0 2 11 7,09 0,03

Járt óvodába 4 4 5 13

Összes 13 4 7

3. táblázat Óvodalátogatás kapcsolata az iskolaérettséggel

A fenti eredmények együttesen alátámasztják azon hipotézist, miszerint az óvodalátogatás hiánya negatív hatással van az iskolaérettségre, legalábbis azt, hogy a két tényező között szignifikáns kapcsolat van. De a roma gyermekek esetében még a rendszeres óvodalátogatás sem jelent garanciát az iskolai sikerre, mert nem mindegy, hogy milyen otthoni környezetből jár a gyermek az óvodába/iskolába.

Az ingerszegény környezet rányomja bélyegét a teljes fejlődésre, befolyásolva az értelmi képesség alakulását is.