Mivel elsősorban az oktatási kérdésekkel összefüggésben vizsgáljuk a romák helyzetét, ezért érdemes bemutatni a kárpátaljai oktatás, és ezen belül a magyar iskolák szerkezetét, az oktatáson belül betöltött arányukat, szerepüket. Célszerű továbbá elemezni a cigány gyerekekkel kapcsolatos ambivalens megítélést a kárpátaljai magyar iskolákon belül: miközben tudjuk, hogy nélkülük több településen már nem indulhatott volna magyar tannyelvű első osztály, sok iskolából éppen azért viszik el gyerekeiket a magyar szülők, mert sok ott a roma gyerek.
A kárpátaljai oktatás főbb vonásai
Az iskolai oktatás Ukrajnában három fokozatú. Orosz Ildikó könyvében megtalálhatjuk az ukrán oktatási rendszer szerkezetét, ami a kárpátaljai oktatásrendszerre is
7 A 8. számú Általános Iskola 2. osztályába járó cigány gyerekek életkora 11-14 év.
8 A kérdőíveket csak a 6. számú Középiskolában magyar többségű osztályokba járó cigány gyerekek tudták önállóan értelmezni és kitölteni. A többieket csak egyenként sikerült válaszra bírni, körükben így kerültek lekérdezésre a kérdőívek. Ezeket sok esetben csak úgy tudtam kitöltetni, hogy a feltett kérdések felolvasása után magam írtam le az általuk megadott válaszokat.
vonatkozik. A magyar nyelven is oktató iskolák intézménytípusonként az alábbiak szerint oszlanak meg Kárpátalján:9
„Az I. fokozat az elemi iskola (pocsatkova skola), a II. fokozat az alapiskola (osznovna skola), a III. fokozat felső osztályok (sztarsa skola). Az Oktatási törvény az általános középiskola mellett más típusú középszintű oktatási intézményt is megnevez:
gimnázium (humán szakirányú, II.–III. fokozatú tehetséggondozó oktatási intézmény);
líceum (III. fokozatú természettudományi, technikai és szakirányú képzést nyújtó tehetséggondozó intézmény);
kollégium (bölcsészettudományi és művészeti szakirányú III. fokozatú tehetséggondozó oktatási intézmény);
szakosított iskola (II–III. fokozatú oktatási intézmény, ahol bizonyos tantárgyat vagy tantárgyakat, kiemelten oktatnak);
iskola-internátus (bármilyen fokozatú oktatási intézmény a hátrányos helyzetű gyerekek számára);
szakirányú iskola-internátus (a testi és szellemi fogyatékos gyerekek számára létrehozott különböző fokozatú oktatási intézmények);
esti és levelező iskola (II–III. fokozatú oktatási intézmény azok számára, akiknek nincs lehetőségük részt venni a nappali képzésben);
szociális rehabilitációt elősegítő iskola (a kiskorú törvénysértők számára létrehozott II.-III. fokozatú oktatási intézmények);
szanatóriumi iskola (beteg gyerekek számára gyógykezelő intézményekben létrehozott I–III. fokozatú oktatási intézmények);
oktató-nevelő egyesület (iskola előtti vagy iskolán kívüli és általános középiskola egyesítésével létrehozott intézmény);
oktató-nevelő komplexum (szakmai orientációt felvállaló különböző szintű és típusú oktatási intézmények egyesüléséből létrejött iskola);
nevelő-termelő kombinát (III. fokozatú, járási, városi szinten működő szakmai tájékoztatást és alapfokú szakképzést biztosító oktatási intézmény).
Az iskolán kívüli képzést biztosító intézményekhez a sportiskolák, művészeti iskolák különböző típusai tartoznak, ahol az oktatás önkéntes alapon, az oktatási időn túl folyik.”10
Az ukrán oktatási rendszer struktúráján belül a 7. számú Általános Iskola egy 9 osztályos I–II. fokozatú általános iskola, ahol a gyerekek tanulmányaikat ún. „kis érettségivel” (az általános iskolai végzettség megszerzésével) zárják. Az oktatási statisztikákban az intézmény magyar tannyelvű iskolaként szerepel, semmi sem utal arra, hogy az ide járó tanulók szinte kizárólag cigány etnikumúak. A Beregszászi 7.
9 Orosz, 2005: 55-56.
10 Orosz, 2005: 55–56.
számú Általános Iskola a helyiek körében „cigány iskola” néven ismert, azonban hivatalosan nincs különleges státusza, csupán mutatóit tekintve tér el más kárpátaljai magyar tannyelvű iskolától.
Mint ahogy a Havas–Liskó-féle kutatásban, ebben az esetben is a cigány gyerekek szegregált oktatását az magyarázza, hogy a cigányok a nem cigányoktól elkülönítetten, táborban élnek. A legtöbb általános iskolás lakóhelyéhez közeli iskolában kezdi meg tanulmányait,11 így a „cigánytáborban” lakó gyerekek koncentráltan vannak jelen a 7. számú Általános Iskolában. Az iskola külsőleg nem közvetít cigány hagyományokat, értékeket. Az iskola névtáblája csak ukrán és magyar nyelvű, az intézmény folyosóin az ukrán és a magyar állami-nemzeti szimbólumok (zászló, himnusz) vannak kitéve, a cigányságra utaló szimbolikus jelzések nem találhatók sehol. A tananyag nem közvetít cigány kultúrát.
A cigány tanulók a kárpátaljai iskolákban
A cigány tanulók viszonylatában a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák a következőek lehetnek:12
- magyar nyelvű iskolák, ahol csak cigány gyerekek tanulnak;13 - iskolák, ahol a magyar osztályokban tanulók többsége cigány;
- iskolák, ahol a cigány tanulók minden osztályban kevesebben vannak, mint a magyar gyerekek;
- iskolák, ahol nincs cigány tanuló.
A fenti kategóriák közül Beregszászban egy olyan intézmény van, ahol csak cigány gyerekek tanulnak (7. számú Általános Iskola). A 6. számú Általános Iskolában, valamint a 4. és 8. sz. Középiskolában a cigány gyerekek kevesebben vannak, mint a magyarok.
Van viszont olyan magyar nyelvű iskola is, ahol nincs cigány tanuló.14 Egyre több faluban növekszik azon magyar iskolák száma, ahol a cigány gyerekek létszámi fölényének köszönhető, hogy fennmaradt a magyar oktatás.15
11 Havas – Kemény – Liskó, 2001: 14.
12 Braun – Csernicskó – Molnár, 2010: 69.
13 Kárpátalján két olyan magyar tannyelvű iskola van, ahol csak cigány gyerekek tanulnak. A Beregszászi 7. számú Általános Iskola és a Munkácsi 14. számú Általános Iskola. (Ezeket az intézményeket a beregszászi, illetőleg munkácsi magyar közösség nem is tartja számon, csak „cigány iskola”-ként emlegeti. Braun – Csernicskó – Molnár, 2010: 72.
14 Az ún. új típusú iskolákban, gimnáziumokban, líceumokban nem tanul cigány gyerek. Braun – Csernicskó – Molnár, 2010 a: 71.
15 Orosz, 2009: 435.