Nemzetiségi eloszlás, nyelv
Szeretném megjegyezni, hogy azért használom a cigány kifejezést, mert az iskolások körében végzett kutatáskor ők maguk definiálták magukat cigánynak. A roma kifejezés a 7. számú Álalános. Iskola tanulói körében egyáltalán nem használatos, azonban a tanároknál és a magyar többségű iskolákban megjelenik. A nemzetiségre vonatkozó vizsgálatkor a „Kinek vallod magad?” kérdésre adott válaszként a megkérdezettek 73%-a cigány, nem pedig roma nemzetiségűnek vallotta magát.
19 A 9. osztályt befejező végzősök száma 2001-ig visszamenőleg a 7. számú Általános Iskola igazgatójától ismere-tesek, aki interjút nem volt hajlandó adni.
14
4. ábra A vizsgálatba bevont tanulók nemzetiségi eloszlása (önbevallás).
Ugyanakkor nem rendelkeznek erős identitástudattal, viszont felismerik azt, hogy másak mint a magyarok, viszont egy nyelvet beszélnek velük. Azonban a cigányság magyar nyelvhasználata nyelvészeti szempontból is kutatást érdemelne. Az egyik tanárnő nyelvhasználatukat például – nyelvészeti szempontból megalapozatlanul – beszédhibának véli.20
„Nem egy gyerek van, aki beszédhibás. Nem tudják a szavakat kimondani. Fordítva mondják. Trégyem. Az a térd. Tehát kesznyű. Van olyan szó, hogy meg se értem, hogy mit mondanak, amíg a másik el nem magyarázza, hogy mit is akar mondani.”21
Az otthon használt és az iskolában elvárt nyelvhasználati módok is eltérnek egymástól, ami szintén magyarázata lehet a cigány gyerekek iskolai kudarcának.22 Nyelvi nehézségeik a magyarul beszélő cigány gyerekeknek is vannak, mivel az iskola nyelve a középosztály nyelvéhez áll közel, amivel a cigány gyerekek nehezen boldogulnak.23
„Ezt nem tudják magukban tisztázni, hogy most magyarok vagyunk, vagy cigányok. Mert magyarul beszélünk, de végül is nem olyanok,
20 A gyerekek sajátos nyelvi tudásáról az iskola általában nem is tud, vagy nem vesz róla tudomást. Régel, 2007: 114.
21 7. számú Általános Iskola tanára.
22 Réger, 2007: 114.
23 Kemény, 1996: 79.
mint a magyarok. Tudják magukról. (…) Hát mondom magyar cigány.”
Az előbbi idézet a 7. számú Álalános. Iskola egyik osztályfőnökétől származik.
Az osztályban végzett kérdőíves felmérésben a gyerekek csak ebben az osztályban vallották magukat többségben magyar nemzetiségűnek. Ebben láthatóan a tanárnőnek volt nagy szerepe és talán annak is, hogy – amint azt említettük – az iskola tanrendjében, szimbolikus terében nem jelenik meg a cigány kultúra, csak az ukrán és (mert a hivatalos nyilvántartás szerint az intézmény magyar tannyelvű) a magyar.
A cigány gyerekek 98%-a a magyart tekinti anyanyelvének, vagyis arra a kérdésre válaszolva, hogy „Milyen nyelven beszéltek otthon?”, a magyart nevezték meg. Ez is bizonyítéka az eddigi felméréseknek, miszerint a Kárpátalján élő cigányok többsége magyar anyanyelvű.24
A kérdőívek alapján az derült ki, hogy a cigány gyerekek nem beszélnek cigányul, csak magyarul. Az ukrán nyelvet sem ismerik.
A kutatás körülményei
A kérdőívek kitöltésekor kérdezőbiztosként voltam jelen, mivel az iskolások jelentős hányada írástudatlan volt, vagy nehezen értelmezték a kérdőívben feltett alapvető kérdéseket is, mint pl.: „Mikor születtél?” Sok esetben a megkérdezett iskolások csak a korukat tudták megnevezni, születési idejüket nem. A kérdőívben szereplő kérdéseket a legtöbb esetben külön-külön felolvasva, túlnyomó többségben a válaszokat magam leírva jutottam tőlük adatokhoz. A „Szeretnél érettségizni?”
kérdés a 11–14 éves iskolások körében is problémát okozott, ugyanis nem tudták értelmezni azt. A kérdést elmagyarázva azonban az derült ki, hogy szeretnének. Arra adott indokként, hogy „Miért?”, a munkavállalás mellett az írás–olvasás elsajátítását nevezték meg.
Mint kiderült, az 5–7. osztályban is nagy számmal írástudatlanok voltak a gyerekek, minek egyik valószínűsített oka, hogy a tanulók nem első osztályban, 6–7 évesen kezdték meg tanulmányaikat, hanem korosztályuknak megfelelő osztályokban. Így előfordul, hogy az ötödik osztályban tanuló gyerek még csak 2–3 éve jár iskolába, ami nagyban ellehetetleníti azt, hogy felzárkózzon osztálytársaihoz.
Mivel Ukrajnában a törvény értelmében nem engedélyezett a buktatás, még végzés előtt álló, 8–9. osztályokban is előfordult a teljes analfabetizmus.
24 A kárpátaljai cigányok csaknem kétharmada a magyart tekinti anyanyelvének. (Braun – Csernicskó – Molnár, 2010 a :54.)
Szülők végzettsége
Fontos kérdés volt, hogy a gyerekek szülei milyen végzettséggel rendelkeznek, ugyanis a szociológiai tanulmányok, melyek a hátrányos helyzettel foglalkoznak, azt az eredményt mutatják, hogy az alacsony iskolázottság determinált módon szülőről gyerekre átadódik.25
A megkérdezett iskolások szülei nem végeztek 10 osztálynál többet. A nemek közötti különbségek nem nyilvánulnak meg az iskolázottságban, közel egyforma a nők és férfiak képzettsége. Az esetek ¾-ében, a gyerekek szülei is a 7. számú Álalános. Iskolába „jártak”. Az egyéb kategóriát azok képezik, akik szülei – a gyerekek tudomása szerint – nem jártak iskolába.
5. ábra A vizsgálatba bevont cigány gyerekek szüleinek iskolázottsága.
Tanárok
Empirikus bizonyítékok igazolják, hogy a diák számára fontos emberek, a családja, társai, tanárai részéről támasztott elvárások döntően befolyásolják a tanulásról és saját magáról kialakított képét, előmenetelét.26 A pedagógusra a cigány gyerekek oktatása során nem egyszerű feladat hárul.27 Ennek ellenére elenyésző azok száma, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek, megszerezték tanári diplomájukat és szakmájuknak megfelelő tárgyakat tanítanak. A 7. számú Általános. Iskola tanári karának nincs saját intézményében végzett pedagógusa. Magyar és ukrán nemzetiségű tanárok tartanak órákat, akik nincsenek felkészítve cigány gyerekek oktatására. „Nem is tudom, hol lehet ilyen képzés biztos Magyarországon. (…) Mikor ide jöttem, nem is tudtam, hogy mit meg hogy.” – Mondta az egyik pedagógus.
25 Forray – Hegedüs, 1990: 30.
26 Abajo Alcalde, 2008: 205.
27 Havas – Kemény – Liskó, 2001: 43.
A tanárok közül sokan kényszerpályaként élik meg munkájukat, átmeneti, kisegítő pénzszerzési tevékenységként fogják fel azt. Azonban van, aki számára kihívást jelent, hogy cigány gyerekekkel foglalkozhat. „Már nem mennék vissza egy normál iskolába, egy nem cigány iskolába. (..) Szeretek velük dolgozni, ez kihívás volt számomra.”28
A Havas – Kemény – Liskó-féle kutatási megállapítás szerint, minél több az iskolákban tanulók száma, annál inkább felismeri az iskola a felelősségének súlyát.29 A megkérdezettek mindegyike azonban a cigány családok életvitelét, hozzáállását tette felelőssé a gyerekek iskolai sikertelensége miatt. A cigány gyerekek iskoláztatási felelősségét a szülőkre, családra hárították, ami a szakirodalomban nem számít egyedi esetnek.30 Kevés azok száma, akik felismerik azt, hogy az iskola milyen nagy mértékben befolyásolja a gyerekek iskolai sikerességét, mekkora a szerepe a cigányok felzárkóztatásában, munkavállalási lehetőségeik növelésében.
Nahalka István kutatási elmélete, mely szerint a cigány gyerekek iskolai kudarcaiért elsősorban a cigányság, az ő élethelyzetük és főként értékrendjük, valamint családi szocializációjuk felelős, itt is igazolódni látszik.31
Legtöbben a hátrányos családi helyzettel indokolták azt is, hogy a gyerekek töredéke kap csak házi feladatot. Az órai oktatás kapcsán jegyezte meg az egyik matematika tanár, hogy igyekszik úgy felépíteni az óra menetét, hogy rajzolással vonja be a gyerekeket. Valamint elmondása szerint: „Akceptálom, hogy mondjuk a fejben számolást is, meg a furfangos feladatokat, mert ő abba be tud kapcsolódni az egész órának a menetébe. És ezzel neki is érdekes.”32 Épp ezért a szóbeli, vagy a megfigyeléseket igénylő házi feladatokat részesítik előnyben a tanárok.
Nevelési stratégiák
A 7. számú Általános Iskolában megkérdezett tanítók, az igazgatóhelyettes kivételével, mindannyian osztályfőnökök, ezért kapcsolatuk a gyerekekkel szorosabbnak mondható, mint egy hagyományos tanár–diák viszony. A pedagógusok nevelési-oktatási módszerei igencsak eltérőek. Fegyelmezési stratégiáik is markánsan különböznek. Az egyik férfi interjúalanyom leghatásosabb eszköze a gyerekek okítására a megfélemlítés, érzékeltetése annak, hogy ő a rangidős, amit ősi módszerekkel, erős hangjával és megleckéztetéssel ér el. A női pedagógusok többsége a gyerekek olykor minősíthetetlen viselkedését a szülők figyelmetlenségére, nemtörődömségre vezetik vissza. Elmondásuk szerint a gyerekek rendkívül szeretethiányosak, ezzel magyarázhatóak magaviseleti és iskolai eredményeik problémái. Forray R. Katalin
28 7. számú Általános Iskola tanára.
29 Havas – Kemény – Liskó, 2001: 50.
30 Havas – Liskó, 2005: 95.
31 Nahalka István, 2008 http://www.mtaki.hu/tanulmanyok/nahalka_istvan/index.html [Letöltés ideje: 2011.05.08.]
32 7. számú Általános Iskola tanára.
állítása itt is igazolódni látszik, miszerint a szülő a tanítók munkájában nem partner.
A családi nevelés sokszor ellentétes az iskolai oktatással.33 A tanárok elmondásai szerint a szülők az iskolára mindössze egy olyan megőrző helyként tekintenek, ahová „lerakhatják” gyerekeiket, míg más elfoglaltságuk adódik. Jobb esetben sok szülő számára az elsődleges cél mindössze annyi, hogy gyereke alapszinten tanuljon meg írni, olvasni, számolni. Ami ezen túl mutat, nem bír jelentőséggel.
Mint ahogyan azt a tanítónők elmondták, az a tapasztalatuk, hogy a gyerekek szinte soha nem az iskolai legmagasabb érdemjegy megszerzéséért, hanem leginkább a figyelemért, dicséretért, szép szóért versengenek. Az alacsony érdemjegy vagy intő nem motiválja őket. Ezzel szemben sok tanár hatásos módszere a gyerekek fegyelmezésére az a – egyébként alaptalan – fenyegetés, hogy ha nem járnak iskolába, vagy rossz a magaviseletük, javítóintézetbe küldik őket.
Másik módja annak, hogy iskolába „csalogassák” a gyerekeket, a jutalmazásuk.
Az egyik tanárnő bevett szokása például, hogy apró dolgokkal jutalmazza a keveset hiányzókat.
Óvodai nevelés
A kérdőívekből kiderült, hogy a vizsgálatba bevont gyerekek mindössze egyharmada járt óvodába.
6. ábra A „Jártál óvodába?” kérdésre adott válaszok aránya.
Az óvodai oktatásról csak egy tanárnő vélte úgy, hogy az nem jelent meghatározó előnyt a kisiskolások iskolai integrációjában „Nem igazán vagyok megelégedve, tehát nem igazán látszik rajtuk az, hogy igen, ez a gyerek óvodába járt és akkor sokkal fejlettebb a társaitól.”34
33 Forray, 2007: 118.
34 7. számú Általános Iskola tanára.
Az óvoda nyilván segíti az iskolai szocializációt, mivel az óvodai nevelés alatt a gyerekek elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, amelyeket otthon szüleiktől nem kaptak meg. Ilyen például az, hogyan fogják a kezükben a tollat, ceruzát, megtanulhatják a hét napjait, hónapok neveit, évszakokat, színeket, a köszönést és más alapvető illemszabályokat.
Réger munkájában a szocializációt úgy határozza meg, melynek célja, hogy a kisgyermeket a közösségi normákat felismerő és követő személlyé formálja, aki a mindennapi élet változatos helyzeteiben képes megérteni és követni a társadalmilag elvárt alapvető viselkedés szabályait.35 Ezen normák kezdeti hiányáról a cigány gyerekek körében tanári beszámolók is számot adnak. „Volt egy ilyen esetem és mondjuk ez nagyon furcsa volt a számomra. Utána csak csak megbékélt, egy hónapig nem is járt iskolába, mert nem bírta elviselni, hogy én nem csak hozzá megyek oda, nem csak ő neki a füzetét nézem meg, nem csak őtet olvastatom.”36
A fenti idézet alátámasztja, hogy a gyerekek a szocializációs folyamat során megtanulják, hogyan lehet csoportos beszélgetésben szót kapni, hogy kell a tudást megmutatni, hogyan kell viselkedni. Megtanulnak hallgatni is, s várni a megfelelő jelzésre, amikor szót kaphatnak és ezt a tudást megmutathatják.37
Hiányzás
Súlyosbítja a cigány gyerekek iskolázottsági helyzetét a hiányzások nagy száma, ami leginkább az idősebb korosztályt jellemzi. A kérdőívezésem során a 9. osztályban első alkalommal kettő, második alkalommal újabb kettő, majd hat gyerek jelent meg.
A tanárok elmondása szerint más tanítási napokon sem sokkal magasabb a végzős osztályokban jelenlévő gyerekek létszáma. Nem úgy, mint az alsó osztályokban. Az alsós gyerekek iskolához való viszonya mondhatni pozitív, amit az alábbi idézetek is alátámasztanak:
„Mert szeretek tanulni és szeretem a barátaimat, osztálytársaimat38
„Mert otthon unalmasság van, itt meg jó.”39
„Barádok és tanulás”40
Mint ahogy látható, a gyerekek viszonya az iskolával nem nevezhető negatívnak, célként fogalmazódott meg továbbá, hogy azért járnak iskolába, hogy elsajátítsák az írást és olvasást: „Minél hamarább tanuljak meg írni, olvasni”41
Arra adott válaszként, hogy „Miért szoktál hiányozni?”, mindössze egy gyerek válaszolta azt, hogy azért, mert nem szeret iskolába járni.
35 Réger, 2002: 153.
36 7. számú Általános Iskola tanára.
37 Réger, 2002: 136.
38 16 éves lány „félig roma, félig magyar”. (6. számú Álalános. Iskola) 39 11 éves cigány lány. (7. számú Általános Iskola)
40 15 éves cigány fiú. (7. szám ú Általános Iskola) 41 14 éves fiú. (7. számú Általános Iskola)
7. ábra A tanulók hiányzásának indokai.
Tehát az iskolai hiányzás elsősorban nem a gyerekek iskolához való negatív viszonyával, iskolaidegenségével magyarázható, hanem más okokra vezethető vissza. Egyik lehetséges ok a közösség visszahúzó szerepe, amit az iskolába nem járók negatív megítélése, lekicsinylő megjegyzései okoznak. „Felsőbb osztályokba ő nem jár, mert neki kedve nincs, mert őt kinevetik a táborban ez miatt. (…) mert őt csúfolják, jaj, te ilyen vagy, te olyan vagy.” A tanárok elmondásuk szerint próbálnak tenni annak érdekében, hogy a gyerekeket a szülők is kötelezzék az iskolalátogatásra, amelynek elérésénél megjelenik az anyagi támogatás megvonása, mint ösztönző erő.
„Igyekszünk beszélni a szülőkkel, és hogy ne hiányozzanak a gyerekek, mert hogy ha hiányozni fognak, akkor egyszerűen nem fogják megkapni ezt a támogatást. Amit Magyarországról kapunk. Tehát rengeteg gyerek csak azért jár, sajnos.”42
Mindamellett a cigány gyerekek iskolai eredményességét nagyban befolyásoló tényező az is, hogy milyen a közérzetük az iskolában.43 Az, hogy jó hangulatban, környezetben tölthetik idejüket, gyakran az ismeretszerzésnél is nagyobb motivációt jelent. „Többen járnak iskolába és valahogy igyekeznek, hogy itt legyenek a szülők is. Tehát nem az fontos, hogy a gyerek tudjon, vagy tanuljon, hanem inkább az, hogy itt legyen.”44
Támogatás
Az oktatási nevelési támogatást 2002-től a Magyar Köztársaság folyósítja a határon túli alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven tanuló gyerekeknek.
42 7. számú Általános Iskola tanára.
43 Havas – Liskó, 2005: 73.
44 7. számú Általános Iskola tanára.
A támogatás összege a kiskorúak nevelési-oktatási támogatására fejenként 20 000 forint, tankönyv és taneszköz támogatására 2 400 forint.45
Feltételezésem, miszerint a hiányzás csökkenését, illetve a cigány gyerekek megnövekedett óralátogatását a külföldi támogatások eredményezték, igazolódni látszik. Több tanár megjegyezte, hogy a tanszertámogatás folyósítását követően ösztönzőként hat a cigány gyerekek körében az, hogy ne lépjék túl a megszabott hiányzás számát, mivel akkor elesnek a támogatástól. „Hát lehet ez is egy visszatartó, hogy ne hiányozzanak. Valószínű. Sőt merem azt is mondani, hogy amikor esedékes, hogy be lehet adni a pályázatot, akkor kevesebb a hiányzás (…) én ellenőrzöm, hogy ki hiányzik.”46
A vizsgált iskolákban az oktatási nevelési támogatáshoz szükséges iskolalátogatási igazolás aláírásának feltétele az éves szinten megszabott százalékos hiányzás betartása. Aki ennek a százalékos értéknek nem felel meg, vagyis magas a hiányzásainak száma, nem kapja meg az igazolást, így elesik az évi egy alkalommal folyósított támogatástól:
„Nem a szülő, hanem mi megyünk felkeresni a szülőket, hogy már 6 éves a gyerek és már jöhet iskolába. De ez most megváltozott egy pár éve. Ez ugye 9 évvel ezelőtt még így volt, most amióta Magyarország támogatja a magyar iskolákban tanuló gyermekeket, és akkor adja ezt a segélyt, azóta ez is ösztönzi őket, egyrészt mert mondjuk, hogy csak annak adunk igazolást, aki itt van és jár azért iskolába. Aki nem jár, az nem fogja kapni azt a pénzt. (…) amióta van ez a segély, azóta lényegesen javult az iskolalátogatás. Igen, mert a szülők megérzik.”47 Ahogy közeledik az igazolás beszerzésének szükségessége, a vizsgált iskolákban megfigyelhető, hogy ugrásszerűen megnövekedik az óralátogató gyerekek száma, ugyanis főként a szülők szorgalmazzák gyerekeik iskolába menetelét. A támogatáshoz szükséges iskolalátogatási igazolást az igazgatók írják alá, akiknek elmondása szerint csökkent az iskolások hiányzásának száma. „Az anyagi dolgok azért jó hatással vannak, rögtön másképp járnak iskolába, rögtön. Ki vannak nyalva, itt vannak.”48
Elégedettség
Azt, hogy a társadalmi jólét nem jelent boldogságot, több kutatás is igazolta.
E megállapítás alátámasztására jó példa a cigányság elégedettségének mérése.
Az iskolában tanuló cigány gyerekek arra a kérdésre, hogy „Elégedett vagy az életeddel?” túlnyomó többségben azt válaszolták, hogy igen. Arra adott indokként
45 http://www.erdely.tv/hirfolyam/iden-lesz-oktatasi-nevelesi-tamogatas (2011.04.28.) 46 6. Sz. Ált. Iskola tanára.
47 7. Sz. Ált. Iskola tanára.
48 8. számú Középiskola tanára.
pedig, hogy „Miért?”, azt felelték például, hogy „mert meg van mindenem, ruhám, cipőm, szeretnek a szüleim, van mit enni, inni”.
Több gyerek, ha változtathatna az életén, „utcában lakna”, ugyanis ők a cigánytábor lakói. Körükben presztízsértékkel bír az a család, aki utcában lakik, nem pedig a helyiek szóhasználatában ismert „cigánytáborban”, amit nem jelölnek utcák, területe is nehézkesen behatárolható. De azok a gyerekek, akik nem a tábor lakói, ők is hangsúlyosan jegyezték meg, hogy utcában laknak, elkülönítve magukat azoktól, akik a tábor lakói.
Jövőkép
A kitöltött kérdőívből az derül ki, hogy a 11–12 éves gyerekek jövőképe egészen eltér az idősebb, 13–15 éves társaiktól. Míg a fiatalabb korosztály jövőképe a tanulásra, szakmákra összpontosít, példaképül véve a tanítókat, családtagokat, addig a „nagyok” körében, főleg a lányoknál volt tapasztalható, hogy már nem a szűk környezetben élő személyt választották példaképül, hanem éppen az aktuális televíziós sorozatban játszó főszereplőnőre hasonlítanának.
8. ábra A tanulók példaképei.
Ami a munkával kapcsolatos terveket illeti, az iskolás fiúk körében népszerű szakmák a sofőr, rendőr és kőműves, valamint a pincér és cukrász foglalkozások voltak, amelyek mindegyikét a megadott válaszlehetőségeken kívül maguktól említettek meg. A lányok ugyancsak maguktól említették a pincérnő, valamint a táncos és fodrász szakmákat, arra adott válaszként, hogy mik szeretnének lenni.
Összességében azonban a legnépszerűbb pálya a tanári szakma lett.
9. ábra A „Mi szeretnél lenni?” kérdésre adott válaszok.
A jövőképben is megmutatkozó korosztályok közti különbségek már az iskola megítélésénél megjelennek. Míg a fiatalabb gyerekek jelentős hányada szeret iskolába járni és van kedvenc tantárgya, addig mindezek már nem jellemzőek az idősebbekre.
Továbbtanulás
A cigány gyerekek iskolai eredményei, kudarcai a továbbtanulással mérhetők.49 Ám a fent említett körülmények után nem egyszerű továbbtanulásról beszélnünk.
Liskó Ilona megállapítása, miszerint azok a cigány gyerekek, akik befejezték a 9–10. osztályt, nagy valószínűséggel az iskolát is befejezik50, esetünkben közel sem mondható helytállónak. Annak ellenére, hogy Ukrajnában kötelező a középiskolai végzettség, a felső osztályokba a cigány gyerekek ötöde jut csak el.51 Az igazgatóhelyettestől kapott adatok szerint, elméletben a 7. számú Általános Iskolában végzett tanulók mindegyike az esti iskolában folytatja tovább tanulmányait az érettségi megszerzéséig. Azonban csak az elmúlt két évben volt példa arra, hogy a végzősök közül ketten szakiskolában – kőművesnek illetve cukrásznak – tanultak tovább. Nem véletlen, hogy a cigány gyerekek többsége nem tanul tovább 9. osztály után52, hiszen erre lehetőségük sem adódik, mivel a többségük sem írni, sem olvasni nem tud. Kárpátalján a magyar tannyelvű iskolákban mindössze 80 roma tanul felső (10–12.) osztályokban.53 Annak érdekében, hogy a felső osztályokba járó tanulókat
49 Havas – Liskó, 2005: 83.
50 Liskó, 2005: 69.
51 Braun – Csernicskó – Molnár, 2010 a: 71.
52 Braun – Csernicskó – Molnár, 2010 a: 71.
53 Braun – Csernicskó – Molnár, 2010: 66.
felzárkóztassák, két éve nyitottak egy kisegítő osztályt a 7. számú Általános Iskolában, ahol írni és olvasni tanítják a gyerekeket.
A 7. számú Általános Iskolától eltérő, magyar többségű iskolákban előfordul, hogy bizalmatlanul fogadják a roma gyerekeket. Ugyanakkor megfigyelhető egyfajta pozitív diszkrimináció a tanárok részéről azon cigányok irányában, akinek már testvére is magyar többségű iskolába járt. Őket már beiskolázásnál előnyben
A 7. számú Általános Iskolától eltérő, magyar többségű iskolákban előfordul, hogy bizalmatlanul fogadják a roma gyerekeket. Ugyanakkor megfigyelhető egyfajta pozitív diszkrimináció a tanárok részéről azon cigányok irányában, akinek már testvére is magyar többségű iskolába járt. Őket már beiskolázásnál előnyben