Pszichopedagógiai vizsgálatok eredményei
1) Kognitív Fejlesztő Program: Feuerstein Gazdagító Eszköztár
A bevezetőben említésre került, hogy a kutatás részét alkotja egy kognitív fejlesztő beavatkozás is. Ez a Reuven Feuerstein által kidolgozott Gazdagító Eszköztár.
A fejlesztő eszköz legfontosabb elméleti fogalmai a mediált tanulási helyzet és a kognitív modifikabilitás. Feuerstein úgy tekint az értelmi és tanulási képességre, mint ami módosítható, fejleszthető. Szerinte erre a legmegfelelőbb módszer, a mediált tanulási helyzet. Nemcsak hogy nem fogadja el, hogy egy gyermek áldozata lenne saját határainak (fogyatékosságának), hanem úgy gondolja, saját fejlődésében neki jut a legnagyobb szerep, ez az egyetlen út a valódi hatékonyság felé.
A mediálás fogalma Vigotszkij nevéhez fűződik, szerinte minden humán mentális folyamat olyan speciális pszichológiai eszközök által mediált, mint amilyen a nyelv, jelek, szimbólumok. Ezen eszközök nem veleszületettek, a gyermekek, fejlődésük során, az interperszonális kapcsolatok révén sajátítják el azokat. A mediálás során a felnőtt (vagy másik gyermek) felruházza a mediált személyt olyan mentális eszköztárral, modellekkel, melyeknek köszönhetően fokozatos önállóságra, felelősségtudatra, metakognitív képességekre tesz szert, elsajátítja saját továbbfejlődésének, a mentális folyamatok más területre való átvitelének képességét.19 Feuerstein szerint sokkal fontosabb a gyermekeket azon folyamatok elsajátítására nevelni, melyek által képesek lesznek önálló gondolkodásra, problémahelyzetek megoldására, információk szűrésére, és az elsajátított képességek új területekre való átvitelére. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektet a szociális kompetenciákra, affektív nevelésre, szorosan összekapcsolva ezeket a mediált tanulási tapasztalatokban.
A Gazdagító Eszköztár főként tanulási zavaros, gyenge szociális körülmények között nevelkedő gyermekek számára ajánlott. Feuerstein úgy gondolja, hogy ezeknek hátterében a mediált helyzetek hiánya áll, melynek köszönhetően nem tudtak kialakulni a kognitív funkciók. Ugyanakkor különbséget tesz a kulturális különbségek és kulturális depriváció fogalma között is: a kulturális különbségek miatt lemaradást mutató személynél megnyilvánulhatnak bizonyos deficites kognitív működések, de ezeket viszonylag könnyen leküzdheti mediált helyzetekben, vagy akár azok nélkül
19 Vö. Karpov, 2003: 46–48.
is, amennyiben biztosított a hiányzó információk pótlása (nyelvtanítás, motiválás, attitűdváltás). A kulturálisan deprivált személyek viszont azok, akiknek kognitív fejlődésük megkésett, károsodott vagy fixálódott az elégséges mediált tanulási helyzetek hiánya miatt, kognitív modifikabilitásuk viszonylag alacsony. Ez a hiány nem pótolható egyszerűen, itt lép fel a tulajdonképpeni kognitív és metakognitív mediálás szüksége:
összehasonlítás, osztályozás, elvonatkoztatás stb. kialakítása.20 Ezek alapján látható, hogy a beavatkozásunk célcsoportját a roma gyermekekhez hasonló csoportok képezik.
A Gazdagító Eszköztár három fő területet ölel át: szociális/érzelmi kogníciók, szociális készségek és mediált tanulási helyzet. Feuerstein nagy hangsúlyt fektet az érzelmi fejlesztésre is, amit szerinte sokan elhanyagoltak, a fő hangsúlyt az értelmi képességekre fektetve. Szerinte nem létezik olyan emberi viselkedés, amelyben ne venne részt mindkét összetevő: a tapasztalati-kognitív és az érzelmi. Érzelmeink kognitív kiértékelésen mennek át, annak segítségével szabályozva intenzitásukat, megnyilvánulási formáikat. „Ahhoz, hogy társas csoportjuk szociálisan kompetens tagjaivá váljanak, a kisgyerekeknek meg kell tanulniuk értelmezni a körülöttük élők érzelmi állapotait, el kell sajátítaniuk saját érzelmeik módosításának módszereit.”
Carolyn Saarni szerint a szociális-érzelmi kompetenciák kialakulásához nyolc készség járul hozzá:
• Saját érzelmi állapot tudatosítása.
• Mások érzelmi állapotának észlelése.
• Érzelmek verbalizálása a saját kultúrára jellemző szókészlet segítségével.
• Mások érzelmeire való empatikus, vagy együttérző viszonyulás.
• Annak felismerése, hogy a belső érzelmi állapothoz nem feltétlenül kapcsolódik külső megnyilvánulás, és vannak olyan alkalmak, amikor helyes kinyilvánítani, vagy ellenkezőleg, elkendőzni bizonyos érzelmeket.
• Az erőteljes kellemetlen érzésekhez való alkalmazkodás képessége, önszabályozó stratégiák segítségével.
• Az érzelmek társas viszonyokban közrejátszó fontos szerepe, valamint annak tudatosítása, hogy a hatalom és státusz különbségei milyen hatással vannak ezekre.
• Általános érzelmi elégedettség – az az érzés, hogy nem zavarnak bennünket saját érzéseink.21
A felsoroltak tükrében belátható, hogy milyen fontos szerepet játszanak az érzelmek és szociális képességek a gyermekek (iskolai) társas életében.
Az Eszköztár két fő fejlesztő célt követ: az egyik a tartalom – amely által tudatosulhat a tanulóban saját tapasztalatainak releváns tartalma, ezekre építve pedig kialakulnak új fogalmai, melyek lehetővé teszik a kognitív fejlődést. A tartalmak magabiztos kezelése által válik lehetővé, hogy a gyermek egyre több műveletet alkalmazzon, kérdéseket
20 Tzuriel, Haywood, Mandel, 2005: 73–74.
21 Vö. Mihály, 2010: 344–345.
fogalmazzon meg magának. A másik cél a folyamatok fejlesztése: megtanítani a tanulót, hogyan gondolkozzon; a tevékenységek úgy vannak felépítve, hogy egyre általánosíthatóbb kognitív funkciókhoz és gondolkodási műveletekhez jusson el.
A fejlesztés folyamán fontos a transzfer, hogy a tanuló képes legyen az elsajátított tartalmakat, műveleteket új helyzetekre is alkalmazni.
A Gazdagító Eszköztárból a következők kerültek alkalmazásra:
1. Organization of Dots – Pontok Szerveződése 2. Identifying Emotions – Érzelmek azonosítása
3. From Empathy to Action – Az empátiától a cselekvésig
4. Compare and Discover the Absurd – Hasonlítsd össze, és fedezd fel az abszurdat (a 2-4.-et lásd a pszichopedagógiai vizsgálatok eredményeiben)
A Pontok Szerveződése kifejezetten az észlelési és motoros fejlesztésre fókuszál, a tanulási folyamatokra, figyelemre és tervezett viselkedésre orientálva.
A téri orientációra fókuszáló instrukciókra való fogékonyságot, szisztematikus keresést, téri összefüggések kristályosodását célozza. Az Érzelmek Azonosítása és az Empátiától a Cselekvésig részek az érzelmek dekódolását, azok kiváltó tényezőinek felismerését fejlesztik, ugyanakkor az érzelmek szociális tényezőkkel és viselkedéssel való összefüggéseinek megértését célozzák. A „Hasonlítsd össze, fedezd fel az abszurdat!” eszköz az elvonatkoztatás, integráló gondolkodás képességét fejleszti.22
Az eszköztár alkalmazása során nagyon fontos a mediálási távolság betartása, a mediátor az absztrakttól mediál a konkrét felé (ha ez utóbbi már tényleg szükségessé válik), a legmagasabb reprezentációs szintről, belső gondolkodási folyamattól indul.
Mindig a lehető legkevesebb segítségnyújtást adja, fokozatosan segítő kérdéseket tesz fel a gyermeknek, ösztönzi saját szabályok kialakítására. A zéró mediálási távolság azt jelenti, hogy a mediátor maga oldja meg a feladatot a gyermek helyett.
Feuerstein külön szabályozza a mediálás fókuszát, hogy mire összpontosít, milyen képesség kialakítása kerül a mediálás célpontjába. A roma gyermekek fejlesztésében a következő célpontokat választottuk:
• transzcendencia mediálása,
• kompetenciaérzés mediálása,
• a viselkedés kontrolljának és szabályozásának mediálása,
• az önállóság és a pszichológiai különbségek mediálása.
Fontos, hogy az eszköztár alkalmazása egyénre-szabott, a gyermek tanulási igényeit előtérbe helyezve tervezi meg a mediálás lépéseit, mikéntjét. Végezetül elmondható, hogy Feuerstein módszere nagyon emberközeli, a tanulók ezekben a helyzetekben jól érzik magukat, aktivitásuk által magasfokú énhatékonyságot élnek
22 Vö. Feuerstein és mtsai, 2004: 14–31.
meg, megtapasztalják, hogy képesek tanulni, új, hatékonyabb problémamegoldási módszereket sajátítanak el, amelyeket átvihetnek életük más területeire, javul tanulási motivációjuk. A módszer nem az iskolai tartalmak átadására törekszik, hanem azok elsajátítását is lehetővé tevő, új gondolkodási folyamatokat kialakítására.