1) MSSST (Meeting Street School Screening Test): Iskolaérettségi Vizsgálat Az MSSST olyan szűrőeljárás, amely verbális és nem-verbális feladatokból áll.
Méri a szenzomotoros rendszer alapját képező (1) motoros készségeket, (2) vizuo-perceptuo-motoros készségeket és (3) nyelvi készségeket. A teszt három szubtesztből áll.
Az első a Motoros Minták Szubteszt, amely felméri a kétoldali szeriális mozgásminták kivitelezését és a testvázlattal kapcsolatos téri tájékozódást. Kutatások bizonyították, hogy ezen szubtesztben való alulteljesítés összefügg a diszlexia betűtévesztési tüneteivel, mint a p-b, melyben részt vesz a helyes irányfelismerés képessége. A második a Vizuo-Perceptuo-Motoros Szubteszt, amely méri a vizuális diszkriminációt, az emlékezetet, a geometrikus ábrák és betűformák reprodukáló készségét, a térbeli és a sorrendbeli orientációt. Ez is szorosan kapcsolódik az olvasási és főként írás-készséggel. A harmadik a Nyelvi Szubteszt, amely vizsgálja a nyelvi készséget, az auditív figyelmet, a nyelvi emlékezetet, az időrendi fogalmakban való tájékozottságot, a fogalmazási készséget. Ezek fontos részképességek az olvasási készség kialakulásában, gondolkodás fejlődésében. Minden szubteszt 5-5 feladatból áll, ezek pedig részfeladatokra oszlanak.
Az MSSST olyan szűrőeljárás, amely átfogó információt ad a várható tanulási zavar előjelzésére. A felvétel ideje 15-20 perc. Az eljárás egyéni helyzetben történik.
Papír-ceruza teszt, minimális eszközt igényel. Bemutatókártyák és feladatlapok tartoznak a 2. és 3. szubteszthez. A mérőeszközt az elsős tanulókon alkalmaztuk.
A kognitív fejlesztő programban részt vevő tanulók poszt-tesztjét is ez a vizsgálat képezi.
2) Raven Színes Progresszív Matricák: intelligencia teszt
Az intelligencia-teszt a Gestalt-lélektan elvein alapszik. Geometriai ábrákból álló képek alkotják, melyekből hiányzik egy rész. A gyermeknek a lap alján bemutatott figurákból kell kiválasztania a nagyobb ábrából hiányzó részt. A kognitív funkciók széles körét mozgató eljárás, logikai gondolkodást vizsgál, a kiegészítés, következtetés, összehasonlítás, összeadás képességét. Három sorozatot tartalmaz, egyenként 12 feladattal, melyek a fokozatos nehezedés elvét követik.
Kultúrafüggetlen mérőeszközként tartják számon, mely az intelligencia g-faktorát hivatott mérni. Belső konzisztenciája a legtöbb mérés alapján r=0,85 és r=0,90 között mozog, teszt-reteszt reliabilitása minden vizsgálat alapján r=0,85 fölötti. Validitása megfelelő. Felvételi idő: 10 és 30 perc között változik. A tesztfelvétel egyéni.
3) Bender-B: perceptuo-motricitást vizsgáló teszt
A Bender és Santucci által kidolgozott Bender-B próba a vizuomotoros koordináció készségét méri. Itt a gyerekeknek az előttük levő kártyákon szereplő ábrákat kell lemásolniuk, az eléjük helyezett A4-es papírlapra. A vizsgálatnak időkorlátja nincs, összesen kilenc darab, egyszerű geometriai elemeket tartalmazó ábrát kell lemásolniuk. A teszt jó előrejelzője a későbbi tanulási zavarok kialakulásának, főleg az olvasási készség elsajátításának. Ezt a mérőeszközt a 8,6 évet meghaladott elsős és a második-negyedik osztályos roma gyermekeken alkalmaztuk.
4) Feuerstein Instrumental Enrichment Basic (Gazdagító Eszköztár)
Ennek az eszköztárnak három részét formatív mérőeszközként alkalmaztuk. A formatív kifezejés a tesztfelvétel specifikus módjára utal, amely megfelel a mediált tanulási helyzetben alkalmazott eljárásnak. A pontozás során, minél nagyobb volt a mediálási távolság (azaz minél kevesebb segítséget adtunk a gyermeknek a megoldáshoz), annál magasabb pontszámot érhetett el.
a) Hasonlítsd össze és fedezd fel az abszurdat: hat képet mutatunk be a gyermekeknek, a feladat az, hogy kiderítsék mi a furcsa/ szokatlan a képen, és hogyan lehetne azt megjavítani. A hat kép kiválasztásában szerepet játszott az, hogy olyan képek legyenek, melyek a roma gyermekek környezetében fellelhető ingereket tartalmaznak (pl.: az első képen egy ember húz egy szekeret, amin egy ló ül). Ha különösebb segítség nélkül ki tudja javítani a képet (amelyen mindig valamilyen cserére volt szükség), akkor megkapja az egy pontot. Ha figyelmét fel kell vonni a részletekre, amelyekből majd ő következtetéseket von le, akkor a pontszám lecsökken 0,5-re. A hat képre összesen 6 pontot lehet kapni.
b) Az empátiától a cselekvésig: itt is hat kép került bemutatásra, mindegyik lapon felül egy-egy olyan helyzet van ábrázolva, amelyen a szereplő (egy gyermek) bajba jutott, és segítségre van szüksége. A tanulók első lépésként beazonosítják a problémát, hogyan érezheti magát a gyermek, melyek az érzelemre utaló konkrét jelek. Második lépésben a lentebb bemutatott négy változat közül kiválasztják azt az egyet, amely hatékony segítségnyújtást ábrázol. Minden lapon négy választási lehetőség van, amelyek közül az egyik mindig egy erkölcstelen jelenetet ábrázol (lopás, rongálás, kigúnyolás, fizikai bántalmazás vagy az esemény passzív szemlélése). Három olyan jelenet van, amelyben történik valamilyen próbálkozás a segítségnyújtásra, de csupán egy bizonyul hatékonynak. A gyermeknek be kell azonosítania a hatékony segítségnyújtást, válaszát indokolnia kell. Majd megmutatja azt a képet, ahol „csúnyán viselkedik a másik gyermek”. Ha ezekhez a válaszokhoz segítség nélkül eljut, megkapja az egy pontot. Ha először rossz választ ad, akkor felhívom a figyelmét rá („Miből gondolod, hogy itt tudott segíteni? Meg van nyugodva a gyermek?” vagy „Esetleg látsz más képet, ahol sikerül segíteni rajta?”) Ha ezután helyes választ ad, 0,5 pontot kap. A feladatok szelekciójában figyelmet fordítottam arra, hogy minél változatosabb problémahelyzet merüljön fel bennük, hogy érinthessenek különböző etikai kérdéseket is. Így a következők alkotják a tesztet: a bicikli elromlott, a kisfiú nem tud hazamenni; bevásárló tasak kiszakadt, az ételek kifolytak, összetörtek, vagy szétgurultak; a szék lába kitörött, a kisfiú leesett;
egy nagyobb gyermek meg akar ütni egy kisebbet; a kisfiú nadrágszára felakadt a kerítésre, leszakadt; fiúk dobálnak egy kiskutyát.
c) Érzelmek felismerése: 6 különböző érzelem felismerése (öröm, szomorúság, düh, félelem, undor, meglepettség). A résztvevőknek itt négy részfeladata volt, mindegyik teljesítése 0,25 pontot ért. A lap tetején egy érzelem van fényképen bemutatva (valódi ember), ezt be kell azonosítani, és intenzitását felbecsülni. A lap többi része mindeddig el van takarva. Ha sikerült az érzelmet beazonosítani, felfedjük a lap többi részét is, ahol négy különböző helyzet van ábrázolva, és feltesszük a következő kérdéseket: „Mit gondolsz melyik helyzetben érezheti magát a szereplő ugyanúgy, és ugyanolyan erősséggel (vagyis pl. nagyon örvend), mint fent a képen a néni / bácsi /kislány?” „Mit gondolsz mitől érezheti így magát? Mi történhetett vele, ami miatt ilyen ... lett?” Mindkét helyes válasz 0,25 pontot ér. Látható, hogy itt nem csupán az érzelem arckifejezésről való felismerésén van a lényeg, fontos, hogy a gyermek kapcsolatot tudjon teremteni az érzelem és az azt kiváltó ok között.
A három szubtesztben összesen 18 pont érhető el. Mivel a fent bemutatott vizsgálat köztes módszert képvisel a pszichometriás helyzet és tanulási helyzet között, ezért formatív eljárásnak neveztük. Lehetőség van a hibák kijavítására, ezáltal a személyes fejlődésre.
5) Roma Gyermekek Oktatásával Kapcsolatos Nehézségek – tanítók részére összeállított kérdőív
Két kérdést tartalmaz. Az első roma gyermekek oktatásával kapcsolatosan felmerülő nehézségeket vizsgálja, nyolc válaszlehetőség közül kell ötöt kiválasztani, és rangsorolni a következő módon: 5 – legmegterhelőbb jelenség, 1 – legkevésbé megterhelő. Az opciók a következők: a roma gyermekek gyakori hiányzása az iskolából, túl sok SNI gyermek egy osztályon belül, időhiány, speciális képzettség hiánya, a roma gyermekek magatartásbeli problémái (agresszivitás, vulgaritás), higiéniai problémák, otthoni foglalkozások hiánya miatti lemaradás. Végül lehetőségük van más okokat is felsorolni.
A második kérdés a megoldást célozza, a tanítók elképzeléseit vizsgálja a hatékony oktatás megvalósítására. Ez egy nyílt kérdés, három lehetőséget sorolhatnak fel.