bo-csánat aszóért,de
máskép nem
nevezhetem,mintbecslésen osto-baságot követettel.Az els
ésf
:hogy KossuTHotbefogatta.A
másik:hogyhamár
befogatta—
ismétkibocsátotta.A
harmadik:hogy KossuTHnakkezébehírlapotengedettadni.A
negyedik: hogy hamár
hírlapja volt, azt tle elvonta, elvonta pedig akkor, mikormár
továbbaliggyzte
volna uszusz-szal» fokozott étvágyát kielégíteni, ésajózanabb elemekmár
ki-ábrándulni kezdtek.Dies ist mir ganz einleuchtend
—
• feleiéa herczeg—
úgy látom énis,hogy ez okos szó,no demár
mostadjonmég
hozzá okos tanácsot is, mit kellakormánynak
tennie,hogy ehinárból kijusson'?A
történtekután—
válaszolá a gróf—
sajnálatos,de csak egyalternatíváthagyott fennmagának
akormány.És ezalternatíva?
—
kérdé a herczeg.Utilisirenoderaufhángen!
—
feleiéagróf.A
kiakétbeszélget magánjellemétismerte,nem
fogeszók értelménmegtévedni,még
hakomolyan vennéis.A
herczegrölmég
legnagyobb ellenségesem
állítottasoha.hogy jogtalanul gyilkoltatni tudna.
A
grófpedigépenazt vitatta mindig,hogy fajunkszámban
olyketségbeejtöleg kevés,hogyne-künk
az apagyilkostsem
szabad megöletnisazéletkímélésének nálunknincs határa.Ezen beszélgetésthgMETTERNicnel én agróftólmagától rész-letes eladásbanhallottam. Ki öt ismerte, felismeri
már
modorá-ban a hséget. Ezt,
Pestre jve, elbeszélé hivenmagának
KossuTHuak is. Igen sajnálom, hogy ezen beszélgetést Kemény Zsigmond eladásában épen Kossuth leveléneknyomán
vád gya-nánt találom,egészenmás
szinben eladva, mint az valósággal történt.VII.
FEJEZET.
Politikaimködésének sorozata. Activpolitika.Kedvezpolitikai helyzet.
Kossuthfellépése 1840-ben. Elfajulása a politikaihelyzetnek.Deákésaz ellenzék vezérlete. Deák és a gróf ellentétes egyénisége. Politikai bátorság hiánya nemzetünknél. GrófPálfy,gróf MajláthésgrófApponyi
cancellárokalattiviszonya a grófnak akormányhoz.
A
grórannyiszorhirdetett politikairendszeréhez híven: mi-utánazalkotmányhelyreállítva,a nemzetiségfejldésénekútja biz-tosítvalett,tle telheternek minden
utolsóparányát a nemzet anyagifelvirágzására fordította.Keresteésmegkaptaamegbízatást,hogyaz Aldunána hajó-zás útját elzáró sziklacsucsokatszétrepesztessesutat nyissonavízi
forgalomnakafekete-tengerig.
Egyidüleg szárazon a
Duna magyar
partjánazonm-útat
ké-szíttessemeg, melyOrsováig—
délkeletihatárunkszéléig—
vezet, és valóságosmonumentálism.
A
magyarnak alig volt névleges fvárosa, pedig ha mint önállónemzetlétezni akarunk,kellolypontnaklenni,hola nem-zetértelmi s anyagi ereje központot találva, ez termékenyítleg kihassonazegészországra.Nekünk
tehát fvárost kell teremtenünk mindenek eltt PestblésBudából,hogyaz atudomány, mvészet,ipar és keres-kedelemésakormányzásgyúpontja legyen az országra nézve.Els
bajmár
azvolt,hogyekét város évenkinthónapokigelvanzárva egymástól,és
nem
is egy. Mindenek elttszkség
volt tehát,hogyPestésBuda
állandó hiddal úgy köttessékössze,hogy valósággalBudapestazazténylegésnévleg egy lehessen. MintPa-ris,Bécssa többieurópai fvárosok.
Hogy
továbbá,haaDuna
hajózásraalkalmassátétetik,neishiányozzanak közlekedés eszközei, a dunagzhajózási társulatot kellé alakítani ésaDunáthajókkal benépesítní.
De
hogyne kellessékahajószkségletért a küllidnek mil-liókkaladózni,egynagyszerhajógyárat,melyet agzhajózási társa-ság önérdekében lélállitani akart, ide kellc szerezni az ó-budai partra.És mert kereskedésünk legértékesebb tárgya gabna lehet, hogyezárcsökkenésekeseténiskivitelképessélegyen:Pesten egy
mmalmot
Kelléalapítani,melymegkészítse az útját összekötettései állalakilejlendömalom-iparnakés lisztkivitelnek.Nem
folytatom tovább,mert csak azért említem ezeket fel,hogy kitntessem szándékait és szándékaiban a fejlesztés lo-gikáját.
Mindezenvállalatok kezeiköztmegizmosodva nagygyá
ntték
kimagokat.
Mindezen kezdemények úttör s minden részeikben elké-szítvállalatok voltak, ha sikerinek,felébresztik a nemzetben a vállalkozásiszellemetésteremtenekkész tanulterket.
Ha
felsü-lünk,velk
elöljük jóidre
nemcsakitthon a vállalkozási kedvet,hanem
akülföld tokéit és értelmieritidegenitjükel.Ésmiaz
idben nem
csak akülföldtkéire, de a külföld ér-telmi ésbetanultmunkás
erejére voltunk utalva. Eztmind
nagy gonddalés áldozattal kellé ide édesgetniésittlekötni.Ittatkének
b
nyereményt,a külföldieknekkényelmeséletet biztosítni.A
tkét Bécsben és kezdetkor csak is Bécsben lehete sze-reznimás
tényezket pedig a külföldön.Lehetett volna-e a grófnak valamit e dolgokon lendíteni a bécsi
kormány
ellenkezése mellett?B. Sina és Bécs többi pénzemberei
még
szóbasem
állnak vele,ha csak gyanítják is, hogy törekvése a kormán\Tiaknincs ínyérevagyaz általcsakgörbeszemmelnézetikis.Az
angol,kia lánczhidtervét készitésidejöttmegépíteni és segédeivelamvet
átvenni,szóbasem
állottazajánlatokra nézve, mígkövetsége útjánbiztosítékokatnem
nyert.Ésazangolkövetség Bécsbenértesüléstcsakhg Metternich útján nyerhetett.És akiily actív, az ország anyagi erejét kitejt
mködésbe
fogott és sikert akart,helyezkedhetett-ea
kormány
irányában, mely-nekjóakaratára nnndenléptenszorult,oly állásba,mint—
Wesselé-nyi és ellenzéki társai?Az
actív politika,melyet a grófkövetett, kérlelhet len követ-kezetességgelkényszeritette öta meglérhetéspolitikájátiskövetni.hogyalászállítvaahatalomismert aggályait,amagyarnemzeti
er
kifejtésébenáthághatlan akadályokra netaláljon.
Ezen,mindenkiáltalvilágosanlátható politikaösvényén,hogy a reactio fényes diadala 1836-ban, apolitikai perek s üldözések megkezdése,azáltalános elkeseredésésforrongás az országban,a megtorlás lábrakapott rendszere Bécsben, hogymindez
nem
segí-tetteel
útjában a grófot és csak akadályoztaczéljainak kivitelét, eztmindenkibeláthatja.Sajnálta a helyzetet és trte annak súlyát. De mindent elkövetett,hogy minélelbbtúltegyen a válság idejénés csendese-dettebb viszonyok álljanak
el
az országban.Az
elmérgesedett közélet nyugtalanságai és a politikaipör izgalmai rútul megviselték Wesselényi egészségét. Miért is—
elitélve bár
—
engedélyt nyert üdülést keresni Gráfenbergben.Magát politikai halottnakvallva,letnta közélet színpadáról, hol személye és üldöztetése a kedélyeket folytonos forrongásban tailotta.
MegtöröttazonbancsakhamarareactioszellemeisBécsben.
Megnyíltak a börtönajtai,apolitikai perek
meg
lettek szntetve, az183940-kiországgyléskibékülésthozottéskölcsönös kiengesz-telödésnyilvánulásaiközt rekesztetett be.Ügy
látszott,hogy Bécsben belátták a megkisérlett erszak helytelenségétst
veszélyeit,mely a bajtcsaknövelte.Az
országisfájdalommal láttaWcsselényiIközela világtalansághoz, Lovast LÁszLütrültenkikerülniaz üldözésekzivataraiból.
Az
1840-kidiétaszerencsés eredményei elidézésébenkét uj tényezt illeti az oroszlánrész, kik közéletünk színpadára lépve,dönt
befolyástnyertekés azt értékesítekis.EgyikDeák Ferencz az országos ellenzék vezére, ki bölcs mérsékletével lehetvé tette az 1840-ki diétán a szerencsés megoldást.
Másik gr. Dessewffy Aurél,ki mintazujkormánypárt ve-zére,Bécsbensikerrel
mködött
jobbbelátásésjózanabbkormány-zatinézetek diadalra jutásában.
Kézzelfogható dolog,hogy grófDESSEWPFYnek ésazuj kor-mánypártnak a diadalBécsben, fleg és tán csak épen az által sikerült, hogy amagyar ellenzék Deák Ferencz által uj vezérlet alá jutva, imponáló szilárd, de teljesen bizalmat
nyer
oly állást foglalt el,melynem
tágít,denem
keserít, mely értelmi súlyával.fellépésének szilárdságával, de józan mérséklelével is mindig és mindenüttdiadalrajut.
Herczeg Metternich akkor
már
Bécsbendönt
hatalom—
Magyarországban egy uj asra megkezdésének teljesenmegnyerve
lett,akormánypárt gr. DessewffyAurél,az összes ellenzékDeák Ferencz vezetése alatt
— még
képzeletbensem
lehetekedvezbb
viszonyokat gondolni,mintmelyek alakultakésahelyzetben meg-szilárdulást, anemzeti fejldésnekigézjövt
Ígértek.A
gróf politikai életének ezek voltak legboldogabbnapjai.Tetszhalott nemzetének felébredését, az uj
pezsg
élet els fel-lobbanásait végig szemlélve, rövidtizenöt évi forrongásés befeje-zett erjedés után oly helyzetet látott alakulni,melylegmerészebb ábrándjait túlszárnyalta. Ideáljaitlátható éskézzelfogható alakok-ban minden csalódást kizáró valóságban látta megtestesülve és mindenábrándjait valósulva.Hogy
isne?Bécsben a hatalom körében nemzeti fejldésünk legveszé-lyesebb akadályát
—
t.i.ernk
gyarapodásábana szakadás aggá-lyait—
teljesen elhárítvalátta.Gr.Dessewffy AuRELbenegymagyarönálló
kormány
elöhar-czosát,olykormányét, melynekcredójában a mag\iarságels
hit-ágazatvolt, ésmelyminden
felmerült reformkérdésbenazok szük-ségétselmozdításátproclamálta.A
magyarellenzéketDeák Ferenczdönt
hatalmábanés oly állásban, mely erejének súlyát a helyes mértékbentüntetiki és megalkudnitud a viszonyok kényszerít hatalmával.E
közbenmég
az életterhealatt roskadozónádorssok haj-lamot mutatott hosszú pályáját emlékezetre méltó alakulásokkal berekeszteni,és fiának,István föherczegnek útját a nádorsághoz egyengetni.Ilykilátások boldog érzetében a gróf elérkezettnekhitteaz idt, hol szép reményeinek gazdagon felszerelt hajóját teljesen kifeszítettvitorlákkals
kedvez
széllelbocsáthatja anagytengerre, melyen az anyagi erökifejlés aranygyapját biztosanmeghozandja szeretett hazájának. így álltak a dolgok, ez volt a helyzet 1S4(»végén.
E
perczben, ateljesen megtisztult derült ég boltozatánmint czikázó villámtüuik fel egyszerre JvossuTii Lajos programmja és aPestiHírlapels
száma1841jan.els
napján.Megítélhetjükkönnyenaz
elzményekbl, min
hatást gyako-rolta grófraeprogranimnak «vdetekhalehet, kkülctckst
ellene-tek,hakell» fenyegethangja.Felidézve látta közéletünk egén az eddigieknél veszélyesebb alakban a vihart, anemzetetakormánynyal,
st
osztályt osztály-lyalharczrafelhiva.Ebben
láttaelre az ellenzékvezérletétDeákkezeibl kisik-lani,az általamegszüntetett harczotfenyegetbbalakbanfeléledni ésminden
reményeit meghiúsulni,terveit feldulatni.Tévedhetett-etovább Kossithegyéniségének megítélésében?
Azaligkiszabaduit fogoly a
kormány
kibékítengedélye mellett a sajtó hatalmas fegyverétveszi kezébe,ésfellépésénekels
perczé-ben merész kihívást intéz a kormányhoz ésanemzetmég
épenmeg nem
törthatalmasaihoz,kikútjábaállnimerészelnének.Mennyire
megdöbbent
e fellépés utóhatásaitól—
a Kelet Népétolvasva—
átérezhetjük.Megijedt méltán, hogy Bécsben valamely erszak eszméje támadhatésamegszokott ügyetlenlépésazországotismét forron-gásba, areactio elemeit fenn befolyásrasegíti,ezért félretett min-den
más
gondotésfenn elterjesztve,hogysajtóáltal okozottbajt csak sajtó által lehetorvosolni,neki fogott ésaPestiHírlap né-hány czikke ellen egy vaskos kötetet bocsátott körre a Kelet Népéhen."Feljajdulás volt ez
—
így szól Csengery Antal—
aleg-szintébb hazafikebel fenekérl, keveset figyelve, mikép a fel-riadás kitöréseikimélbbek,az intés szavai kevésbbé
keserk
is lehettek volna.»
Tekintsünk el hazafiaggodalmainakadott élénk
kifejezései-tl
e könyvben, és vegyük a tényleges politikai helyzet valósá-gát s úgy fogjuktalálni,hogyanagygrófnakezigenéles ésmar-kirt fellépése nemcsak lelke
mélyébl
és egész múltjából folyó,hanem
a helyzetáltalszigorúan elirtkényszerségvolt,mi elöl ösem nem
akart,denem
istudottvolnakitérni.Emlékezzünk vissza, hogy
még
1825-ben Ferencz császár eltt két ellenkez nézet vivott hazánk sorsa felett.Egyik állítá,hogyminden engedéscsakvérszemetada fékezhetlenernek, len-dületet az ellenállásnak és a hatalmat a megfélemedés színében mutatja. Másik ajánlá a császárnak az engedést, állítva,hogy így ébreszti fel a nemzetben újra a ragaszkodás és loyalitás
érzel-raeitésaz, t. i. a nemzet,
si
liagyományoshségéveljárulanda trónhoz.Szerencsénkre Reviczky
Ádám
gr.ez utóbbi nézetéretért—
hajlamaiellenére
—
acsászár.A
magyar nemzetier
fejldésének sorsajórészt attól tüg-gött, hogyBécsben ezen erögyarapodásról mit hisznek, vájjonaz a dynastia és birodalom elnyére vagy kárára fog-e felhasznál-tatni.Megersödve bensnkben,
vájjonhiveimaradunk-ea dynas-tiának, jobbmeggyzdésünkbl
szövetségesei abirodalomtöblii népeinek,vagypártüt népéselszakadó ellenség.Mindkét ellentétesiiézetmellett lehetett találni abécsieknek nemzetünktörténelmébenpéldát,mire hivatkozhattak.
Régebljen
—
mintfennebbis említem—
szomszédink nem-zetünkembereinekcsak két faját ismerték, a feltétlen hódolókat, kik dynasticusabbak voltak a dynastiánál és németebbek a né-metnél, vagyakikcsak alkalomra várnak,hogy feltámadhassanak ésfegyverökrehivatkozhassanak.Ujabbi
idben
NagyPál,Sopronhireskövetében, ki akor-mány
önkényét hatalmasan ostromolta, de I. Napóleon csábító ajánlatait erélyesen utasította vissza, Széchenyi, DEÁKban s az ellenzékszine-javábanolyhazafiakat láttak,kik erélylyel követelik a törvényekszentülmegtartását,azalkotmányuralmát, de fegyveres actióranem
gondoltak soha,semmi
viszonyokközt. Másrészrl a conservativoldalonoly uj elmeket kezdettek ismernimind
azalsó-mind
a felsházban, kik odaadással szolgálják a dynastiát, de megkövetelik a törvények megtartását és azalkotmány épségét, ezentúl rajok számítaninem
lehet.SzóvalMagyarországon uj nemzedék mutatkozott, melynek jobbról-balról színe-java politikai credójában
els
ágazatnak ismerte:akoronaegységét és alkotmány épségétésegyenl
buz-galommal éskötelességérzettel karolta felekét elválhatlantételt.Azt,hogy találkoznak a nemzet nagy tömegében hazafiak, kikben arégi háborgó emlékek élénkebben feltámadnak, és régi vágyakat táplálnak s amegférhetést a bécsiek és
köztnk
kérdé-sesé teszik,eznem
nyomhatott magára nagy súlylyal a mérleg-ben,mégha
ezenaspiratiókKossuth hatalmasegyéniségébentalál-nánakishangadóra.
Mindenattólfüggött-akkoris mint
késbb
:láttat-eanemzetelegend bens ert
önmagában, melya végletek veszélyeitlmeg
bii'jaóvni anemzetet úgyminta birodalmat, vagy nincs a nemzet-ben elég ellenállási
er
és a hatalomra hárul a mentési köte-lesség?A
grófnak tehát elegedhetlen kötelessége volt erélyesen fel-lépni ésszavátfelemelni,miutánöismertejóla fenn uralgó néze-teketsekkornépszerségénekdélpontjánállott, egész nemzetétl szintén ünnepeltetve.—
Öt illettemeg
azels
tiltakozás oly törekvésekellen,melyekhazáját az európai forrongás közösségébe vonhatnák.Azonban
bánni hatalmas hangnak vétetett is szava az országban,aztsenkisem
vehetteazonpártnyilatkozatának,melyen az ország ügyei megfordulnak.Az
ellenzéknevébencsakÜEÁkvolt jogosítvanyilatkozni.O
pedighallgatott.Ellenbengr.Desskwffv József a veterán ellenzék, és báró EötvösJózsefafiatalszabadelvujszabásuellenzékembere sikra szálltakKossuth mellett ésröpiratbanteleltekSzÉcuENYmek.
St maga
gr. DessewffyAurélis,kia leghelyesebb eszközt választá a dolgok ellensúlyozásra ésmaga
is lapot szerezvén, annakéléreállt,eharczbanSzéchenyiésKossuthközött catói pár-tatlanságotmutatva, beegyeledettésa grófnak felemlegeté egykori agitátor!szerepét.Pedigsenki
sem
értettejobbaninintépenDessewffy Aurél, hogy könyvekben a szunnyadó nemzet felébresztésére agitálni mennyiremás
dolog,mintnapilapban amár
úgyisfokozottizgal-mak
köztsamif
dolog a gróf agitatióiban az aristocrata nagy-birtokos szóltaristocrata ésbirtokostársaihoz,mig Kossuth izga-tásaiban ademokratia mennydörgése hangzott a birtokos osztály-hozés aristocratiához.Min
érzések tették Dessewffy Aurél tiszta felfogásait ez ügybenelfogultakká—
fennebbkifejtettem.Az
tény, hogy Széchenyire ezen teljes elszigeteltség kinos hatást gyakorolt, bizalma a nemzetben megrendültésreményeit lehangolta.!Csak ö volt az egyedüli,kiapolitikai helyzetbenerögtöni fordulat végzetes következéseitbelátta,
más
senki. Szétlett rob-bantva szerencséstömörülése a pártelemeknek, mely az 1840-ki országgylésután alakulnikezdett.A
conservativekugyan szoro-sabbanegyesültek,ésközlönyeikbenfokozottervelkeltek csatára aPestiHírlapellen.9fi
De
azellenzéknoha DeákFEREXczet ismerte vezérének,dea sajtóban Kossuth által lett képviselve, és mert a Pesti Hírlapmindennap
szóltaközönséghezéssem
Deák,sem más
azellenzék-bl
ellenenem
szólt, a hang, a mit aPisti Hirlapadott, amagyar
ellenzékáltalános egységeshangjánakvétetett.
Természetesen folyt ebbl, hogyavilágmást
nem
hihetett, mint azt, hogy Deák és Kossuth teljesen egyetértenek, vagy hanem
egyek, a tényleges vezér, ki irányt ad, Kossuth ésnem
Deák.E
közbenmég
azon csapás is értehazánkügyeit,hogygr.Dessewffy Aurél váratlanul meghalt.(3,kiÜEÁKkalintim viszony-ban állt és határtalan tisztelje volt,éssohaeszébe
nem
jutott, ÜEÁKot KossuTHal identificálni, haél, beláttavolna,hogycsakaz hozhatja ismét helyes vágásba a magyarközügyeket, sállithatja helyre a kölcsönösbékülékenyhajlamokat,haakövetkezország-gylésen
Deák jelenléte által az ellenzék vezérletében azelbbi állapot vissza áll sDeák
bölcseségeésmérsékletevezetiaz alsó táblát.Dessewffy halála után annyi belátása
nem
voltamagyar
kormánynak, hogy ezen egyedüliment
szerhez nyúljon,ellenke-zleg
engedte, hogy Forintos korteskedéseiáltalDeákválasztása Zalában megzavartassék, és noha Zalamegye minden lehett elkövetett,DuÁKnakezországgylésrl elkellémaradni.A
szerencsétlen vetésmeghoztaazátkos termést.Az ország-gylés
a legelkeseredettebbizgalmakközt,avárakozásokhoz mérve, csekély eredménynyel oszlott szét, oszlásánálmég
súlyos szavak-banfejezteki rosszalását és bizalmatlanságát akormány
iránt és ekkor proclamáltatott az országos védegyletis,ésennek igazgató-jáváKossuthLajosválasztatott.Ezekbl
láthatjuk,hogyadolgok természetes folyamata len-dületetnyerve akormány
menthetetlen balfogásaiáltal,egészen megváltoztatta a politikai helyzetetazországban.Deákbefolyása az ellenzékreláttatlanul tünedezni kezdett,mig
KossuTué szenibe-szökleg ntt.És ezen állapot legkevésbbé eredt onnan, mint rendesen szokott, minthae két hazafiegymássalversenyrekeltvolna, ellen-kezleg épen onnan eredt, mert egymással
nem
verseny-zettsoha.Pedig akkor a magyar ellenzék ha
nem
is tömegében, deÍI7
legalább is összes értelmiségében
minden
kérdésfelettvezérének DeákoI vallotta,sha megszólal, az ellenzéknél senkimás
szava ö ellenébennem
jöhet számításba.Ám
vegyük kezünkbeazellenzék akkorivezérférfiainak név-sorát, kikamegyékbenepártotvezették—
azI806-és 1840ki,úgy lS44-ki diétákellenzékifejeit. Egytöl-egyigDkák feltétlen hivei és megingathatlankövetivoltak.A
mint pedig tudjuk,hogyez idölien Deákvoltaz ellenzék feje, kire e párt, ha megszólalt, egyedül hallgatott, ezerkérdés tolul önkéntelenülfellelkünkben: miállástfoglaltöel a bekövet-kezettfejleményekirányában?Es e kérdésektömkelegébe tévedve, nála vagy a politikai helyzetmegítélésében, vagy befolyásának tétlenségébenjuthatunk tévútra, milöl minket is, az utókort is csak az óvhat meg, ha ÜEÁKOt a valóságnakmegfelelegyéniségébenállítjuk
magunk
és azutókorelibe,reá azon mértéketillesztve,melyt
történelmünk-ben megilleti.Deák
nem
Magyarország, de azegyetemesvilág történelmé-ben egyetlen sajátlagos alak, melyneknem
párját,de hasonlójátis hiában keresnk. Erényeiben mint gyarlóságaiban
—
mert hibáinem
voltak—
egyiránt nagyszer.Véralkatában és egész valójábanépenellentéte anagygrófnak.A
viharos Atlantitenger melletta Gsendes-oczeán.Ha
Istena pártoskodások állalszétdúltemberekközé,hogy józanodjanak, békit angyalát akará küldeniemberialakban, az közlünk csak Deák lehetett.E
részben valóságosremekeaz alko-tásnak.A
magyar ostypus enemben
oly bevégzett példánya,min nem
volt soha, ésnem
islesz soha,mert ezalak 6benne végképkiveszett.Ót csak azon kor méltányolhatja kellleg,mely
nem
mint mia képzeleterejéveleszményít,ésfaragottképetcsinálmagának
róla,
min
önem
volt ésnem
islehetett,hanem
melyötróla,