Miért? Elmondom

Történelmünk fennt megjelölt negyven évi folyamatában

három

nagyalak emelkedikki,mintkikazeseményekalakulására

döntleg

befolytak

:

Széchenyi,KossuthésDeák.

Ha már

most

menten minden

rajongástólelfogulatlan törté-nelmiszigorral,számbaveszszük azon szellemi örökséget,melyet ezennagy embereink mintszellemi tkét a jelen számára hátra-hagytak, ha keressük azon eszmekineseket, melylyel szellemvilá-gunk tkéjétgyarapították,ésegybevetjükazon hallással, melyet szellemök a jelen alakulásaira gyakorolt, igen különös eredmé-nyekre fogunkjutni.

Merné-etagadnivalaki, hogy Kossuth szellemi'

nem

kisért

ma

ishazánkban^?Törvényeinkoltalma alatt, színleg loyalis

for-mák

közt a függetlenségiaspiratióképen

nem

gyengülnek,

st

az.

utóbbi választásokban

még

gyarapodtakis.

155

A

függetlenségitörekvésnek

meg

vanajózan értelme,mely époly loyalismintjogosult.

De

azonalakbanmintazmintközjogi kérdésfelállitvalett,végzetesendecomponálóeszme,melynek ren-dezési nagygondjainkközt mihasznát vehetnök

—

nehézbelátni.

Azt azonban,hogykáros

st

veszélyes

— könny

kimutatni.

Általában pedig alig lehet kérdés vagy fejtegetés tárgya, hogy Kossuth szelleme és életének egész

mködése mindenben

bomlasztó,

semmiben sem

voltalakítótermészet.

Hatalmasabb bomlasztó elemet

nem

ismertünk az anyagi világ vegytani rendszerében, mint volt az szelleme a magyar nemzetszellemvilágának alakulásaiban.

Deák hatalmas párttal birt azországban. Hivei

még

utóbb

isértelmiségünkszine-javátképezek.

Az

szelleme épen ellentéte KossuTHénak

minden

atomja nélkülabontó ernek, hatalmasalakitótehetségvolt.

De

azeszmekör, melyben az alakítási

mködése

forgott,

nem

terjedttúl azonkibékülési körön, melyközjogiviszonyainkat azuralkodással ésbirodalmi kapcsolatunkkal rendezte.

A bens

állanu-endezési nagy alakításokban pártja hét évi

mködés

után önkényt abdicált s kísérletei felettazország köz-véleményepálczáttört.

Tekintsünk el e mellett

még

attól is, hogy

mind

Kossuth,

mind

Deák

mködésénél,

ha azon eszmékforrásátkeressük,mely áltatok ésvezetésökáltal reánkszállottak,azokatmintönálló alko-tásokat rajok

nem

vezethetjük vissza. Kossuth eszméitazakkor dívott európai statustan chablonjaibólvette.Deák a pragmatika sanctiojózan értelmezésébl sztteközjogi megoldásaitgyakorlati bölcs tapintattal.

Be

kell azonban ismernünk,hogy Kosslthalétezelméleti formákat egyszeren átvette, niigDeáka birodalmi kapcsolat

for-máibananemzetiassimilationalisigényeketisteljesen kielégítette.

A

nemzeti

bens

regeneratió nagy feladatának megoldásá-hoz,mely e korsajátképihivatása, vezéreszméket, útmutató taná-csokat egyikmint másik örökségében hiábankeresnénk.

Az

állami és társadalmi

bens

átalakításoknehéz kérdései-ben KossuTHnál be

nem

váltott ígéretekre, DEÁKuál meghiúsult kísérletekre találunk.

Ha

a forradalom veszélyei és az elnyomatás izgalmai közt

nem

jutott

id

és nyugalom a recollectio elmélkedéseire,.

156

ma már

a rendezési vajúdások tizenharmadik évében tán csak megjöttennekisazideje,éskutatásaink becsét azelfogulatlanság mértékeadjameg.

Miután fennebbkétnagytörténelmi alakszellemiörökségét, melylyel korunk nagy feladatának megoldásához járultak, törté-nelmiszigorralszámbavettk,eláll

még

aharmadikkérdés

:

Miként állunk szellemi öröklés tekintetében a legnagyobb magyarral?

Megilleti-e

t

eczimteljesjoggal".'

Ha

igen

—

a nemzeti közérzület ösztönszer elismerését megtaláljuk-eaz utódokméltánylatában^".'

Ezen'kérdések megvilágítása, melyeket pedig SzÉCHEXYirl szólva, aliglehet mellzni,

nem

lehet, ha némileg sikeri,

sem

ér-dek

sem

gyakorlati haszon nélkül. Legyen ez mentség a türe-lemért,melyet igénybekell vennem.

Épen félszázad választ elazon idtl,

midn

Széchenyi gróf nemzetünk regeneratiójárapolitikaieszméitfejtegetnimegkezdte, miután

elbb

a nemzetiség nagy ügyénekhozott áldozatával

ma-gánakösvényttört.

Ezen ötvenév,a

tudományok

haladásáttekintve,néhány szá-zad.Szellemi haladásunk ez

idben

olyóriási,

mint nem

mutat-hatfel

más

kor,

nem —

századok összegezve.

Ötven év eltt a felfogások az állam éstársadalom

bens

mivoltáról

majdnem

olyhomályban voltak,mintplanctaris

rend-szernk

körülieszméinkGalilaeiésKepleueltt.

A

statustanstatus garantiáival felette

szk

körben mozgott.

A

sociologia

még

név-leg

sem

létezett.

Azon

merészlialandúnaktehát,kiegynemzet

—

ésne feled-jük egyEurópabelsejébe beékelt maroknyikeletifaj

—

regenera-tiójánaknagyfeladatáravállalkozik, és

nem

csupán

ephemer becs

eszméket hoz kortársainál forgalomba,

hanem

nemzedékekerejét igényl

munkára

hasznavehet szellemiörökségetakar hagyni,e nagy alkotó szellemnek olymélyen bekell vala hatolni a nép-élet és nemzeties fejldés titkaiba, hogy a

tudomány

késbbi vívmányait ellegezze, és gyakorlati utat mutas<on oly tereken, hova a

tudomány

világa

még

^el

nem

jutott és hol

még

homály uralkodik.

E

felfogás alapjából indult ki Kemény Zsuímond is,

midn

Forradalomután

czim munkájában

kérdi éskifejti

:

(IVolt-e a Széchenyi általképviselt iránynakplasticus ereje, mely a sürgetett reformot élvé, tartóssá és

gyümölcsözvé

tegye^•?»

nVolt-eremény, mikéntaz átalakulási kísérlet feltartóztatása vagyelfajulásaesetébenis,az eszme,melyareformterv eltér és alakító szellemévé ln,

nem

semmisülend meg,

hanem

a legrosz-szabb történhetöség közt is, legfölebb

más

formákat fogmagára ölteni ?»

Ezen kérdések sikeritmegoldásábanrejlikagróf szellemé-nek átértése, ránk hagyott szellemi örökségének meghatározása és felismerése, melyet annál inkább fogunk méltányolni, minél igazabbnak kell elismernünk, a mitKemény épen ekérdések kap-csábanoly találólag

mond

^:

"Hiszem,hogy a magyar nemzettévedéseinagymértékben épenonnaneredtek,mert

midn

cselekedetei ésszenvedéseiáltal

gazdaggá tette történetét, e kincs-szekrényt zárva tartotta,vagy legalább belle

nem

mentettajelenszámáraelégtanúságot: ha-nyagvolta visszaemlékezésben,és igy

sem

erejének,melylyel birt,

sem

anehézségeknek,melyek ellen küzdött ismeretéhez

nem

jut-hatott."

Szóról szóra elmondhathatjukezt

ma

isharminczév multá-val napjainkról.

Ha

nemzetifejldésünkalakulására a grófszellemi

mködé-seinek hatásait vizsgáljuk, azonnal

szemnk

elé lép azon tény, hogy

nemcsakazeurópai polgáriasodás

modern

eszméit vezeti be amagyarszellemvilág ismeretkörébe,ésazujeszmék körüli erje-déstindítjameg,

hanem

a nemzeties fejldés^irányát,mintegyuj,eddig öntu-datos felismerésre

nem

jutotteszmétjelölkiútmutatógyanánt.

A

gróf tehát nemcsak a culturalis fejldésben messze elmaradt nemzetének eszmekörébe vezeti be a többi népeknél kifejlett

modern

miveldésifelfogásokat,

hanem

önállólag is mint alkotó és

teremt

szellem mutatja ki az utat,melyen

jövben

a magyarnakhaladniakell,hanemzeti hivatásának megfelelnis azt betölteni akarja.

Nincs aKossutháltal48-ban indítványozott törvények közt

158

egyetlen egy sem, melynek elvét a grót által toigalomba hozott eszmékköztnetalálnánk.

Kell-e elszámlálnom a politikai é.s társadalmi reformok sorozatát,melyet ö a Hitel, Viláfi és Stádium czimü

mveiben

megjelöl a nemzeti njjászüietés elutasithatlan követelményei gyanánt?

Abbólindulva ki:miké))

mindenben

hátra vagyunk, és hol állnakEurópábanaculturalisnépek,odamutat,mitkellsaját

ben-snkben

tennünk,hogyfajunkat a polgáriasodás azon színvonalára emeljük,hol miis mint egyenjogúnépcsaládléphessünk a többiek sorába,és

miveldésnk

által miistényezivé váljunkaz emberi-ség egyetemes haladásának a nélkül, hogy nemzeties jellegünket elvesztenök.

És a kipogány

seink

eszmevilágábaa kereszténység

szelle-mét

bevezetteésvalláserkölcsi fejldésünknek uj, addig ismeret-len irányt jelölt ki, és szellemi haladásunknak a keresztény hit tanaibannjforrásokatnyitottmeg,

és a ki socialis szervezetünk

si

pogányságát megingatva, államiéstársadalmi közéletünk szellemvilágába bevezette a mo-dernculturalisintézményekeszméit, ésmint Kemény találólag kife-jezi: "kinekmélybelátásaés óriáscselekvényessége kiemelte azalélt nemzetet kórágyábólés azegészség forrásaihozvezette vissza",

csalhatatlanulegyiránt epochalis alakulásoknak volt terem-tje, nemzeti

miveldésnk

történelmében.

Mihasznunkvolnakutatni,melyiknehezebbfeladat,egynép vallási fogalomkörét vagy állam-társadalmi rendszerét megcse-rélni egyszerre, lehetegyiknehezebb, másik válságosabb, nálunk

mindkettnek meg

volt az ö KuPÁja.

Az els

mindenesetre keve-sebbveszélylyel fejeztetettbe mint az utóbbi.

A

hivatásmindamellett óriásisennekteljesítésébennyerte és nyerhette csak Széchenyia nlegnagyobb magyar*nevet kortár-sainak közelismeréseáltal.

A

grófeszméinek bonczolásábanaztis találnifogjuk,hogy fejldésünkvezéreszméjét, mely Kemény szerint ((reformterveinek éltetésalakítószellemévé" ln,szabatosanmeghatározta a

jöv

számára,hogyszemmeltartsuk fennállásunklétjogát es ne feled-jük, mikép

minden

népnek

meg

van természeti hivatása, és fajunkra nézveennekbetöltésekényszerség,ha mint önálló nép-családlétezniakarunk.

159

Ezeu vezéreszmét,mely terveinektengelye,

minden

politikai t?stársadalmieszméinekkiindulási alapja és rendszerének éltet, alakító szelleme, melyetmindigés mindenütt hangsúlyozott, mi-vel mindent színezett,ezt keli napjainkltan aközélet terén is uj életreliivnunk az az felélesztenünk újra.

Mertbirjuk-e tagadni napjainkban azon tényt, hogy mig KossiTHnak számoshiveivannak ez országban, ÖEÁKnak pártja csak nevet cserélt,de tényleg fennáll értelmiségünk szivében:

addig a gróf emlékefénybenállanemzetáltalánostiszteletében, de

sem

pártja,

sem

követi nincsenek a politikaiterén

mköd

hazafi

erk

csoportjában.

Pedig fentebb

meg

kellé említenem, hogy ajelen számára szellemi nagy örökséget nagy embereink között egyedül ö ha-gyott hátra.

Épen

ezen vezéreszme befolyását keressükmi hiábanazuj

id

alkotásaiban,és ezen vezéreszmét

nem

agróf alkottaa

nem-zetitudás számára,ezalakító szellemvolt fejldésünkegész törté-nelmében; minket csak felismeréséreés alakítóerejének

tudal-mára

vezetett.

Ezen vezéreszmét illetleg

már

most, ha annak becsét a jelen számára meghatározniakarjuk,tudnunk^kell,

nem

tagadta-tik-e az

meg

a

tudományok

ujabbvívmányaiáltal,melyek tudá-sunk nagy birodalmának egyik tartományában

sem

romboltak annyitfennállóeszméinkben, mint épenasociologiaterén?

Tartsunkazértszemlét a grófeszmevilágábana

tudományok

maiszövétnekével:

Már maga

azontény,hogy

midn

a grófbeláttaannak szük-ségét,hogyavatagéshaladásunkatgátlóállam-stársadalmi szer-vezetünket felkell frissíteni és a

más

culturális népek közélet-rendszerét behozni a magyar életbeis,felismerteezen

mtét

ne-hézségeit és sajátszer

helyzetnkbl

folyó veszélyeit is, ha az bizonyos óvadékok nélkül kiséreltetik meg,

— már

ezen tény bizonyítja világosabban mint bármi

más

a socialis állapotokés társadalmi átalakulásokmélyéshelyesfelfogását.

Ha

a gróf a

tudományok

mai álláspontjáról indulhat, ha ismeri úgy, mint mi ismerhetjük azanyagiés szellemi világ tör-vényeinek azonosságátésebben afokozatoséskényszerfejldés nagyjelentségét,

haismeri mint mi ma, hogy^azegyéniségkifejtéseaz

ember

elévülhetlen természeti joga, és a népéletnek egyik leghatalma-sabbösztöneis,

ha ismeri mint mi, hogyaz állam éstársadalom

él

és

m-köd

organismus,melynek sajátönálló életeélesen megkülönböz-tethetaz egyén életétlésatársadalom

maga nem

egyéb,mint collectivember,

ha úgy^ismerimint mi a culturalisállapotok,akifejlett köz-lekedési eszközök alakító hatalmát, és átidomító befolyását, va-lamint azonosító hatásait,

nem

csodálkozhatnánk felfogásainak mélységén, tanainak bölcseségén, mert a

tudomány

felderítései adták volna

meg

az alapot,melyreépítsen,ezeketcsak felhasználniakellettvolna.

Ámde

a

tudományok

mai vívmányai SzÉcHENYmek

nem

áll-hattak rendelkezésére, sok igazság, mely

ma

megdönthetlen elv gyanánt férkzik

meggyzdésnkbe

a téveszmék helyére,

még

akkor homálybanvolt,

még nem

^isképezte a kutatásoktárgyát.

Annyival bámulatosabb elttünk,hogyö, ki ötven év eltt kezdi

meg

nemzeti újjászületésünknagy munkájátéskifejti telje-sen ezen nagy átalakulás folyamatában

követend

eljárásunkat.

és ebben oly utat jelöltki

mködésünk

irányául,melyet a

tudo-mányok

mai világánál

sem

mutathatnánkkihelyesebben; és ha

nem

találjuk organisálóeszméitnapjainkban,

még

kellleg méltá-nyolva utódainál, ennek

nem

az az oka,mintha ezeneszmék el-avultak volna,

st

inkább mert a

tudomány

ujabb vívmányai

nem mentek

át

még

köztudalombaés

értelmnknek még

fejldni kell,hogyazok jelentségét átértsükéshasznosítsuk.

Ezért van

szkségünk

a SzÉCHENVi-cultusra,mely fajunk re-generátiójátilletveazonos a társadalmi

tudományok

cultusával.

Keznkbe

adja

maga

a fonalat, melyen újjászületésünk eszméit sztte. Ezeketigytaláljuk feljegyezve

munkáiban

^:

<iA

magyarnak

napról-napra mélyebbre sülyedése,és azon remény nélküli nézet, miszerint

nem

sokára és elkerülhetlenl fogna éltünk végórája ütni,okozáannyipolgárierényekkelfényl atyámolysokszori

keser

epedéseit.u

«Mióta mint ,magyar'reménytelen szállott sírjába, azóta

meg nem

szünleg hasonlitgatám

más

nemzetek^életjeleita

ma-gyarnak életfonalával össze; mikép kiismerném: van-e

még

fel-támadása

köri

remény, vagy nincs-e többé. Életem legmélyebb feladásaez vala.»

Í(Í1

•Mióta élek, kiniondhatlan vágy létezik lelkemben Magyar-országkifejtésére.

A

magyar nemzet t'eldicsitéseél mindencsepp véremben.

A

nemzetiéletsymplomáinakcsalhatlanszámaiazt

mu-tatják, hogy a magyar népnek csak most derill hajnala.Minden jelenetek

jövend

ténytmutatnak nemzetünknek, minek jövendö-lésére semmivel több jóslói tulajdon

nem

kell,mint elre meg-mondani, hogy a kisded makkból, ha

nem

romlott, idvel

term

tölgyfalesz, csak senkielnegázolja. ...»

A más

nemzetek életjeleinek amagyarnakéletfonalával ösz-szehasonlitásából, a nemzeti élet symptomáinak gondos tanulmá-nyozásából két eszme merült fel azöélesszemeieltt,mely ala-kítóerejével minden regenerationalis törekvésekalapjául egyedül helyesneklátszott

:

Egyik:anemzetiajt/éniséfj kifejtése.

Másik:anemzethivatásánakmintlétjognakjózanfelfogása.

Mig nemzetének életjeleibena feltámadás reményeitkereste, megtalálta újjászületésénekkulcsát is.

Láttanemzetemúltjából,hogy egymaroknyinép,melyIsten tudja

honnan

amesszekeletrlidevándorolésmegtelepedvea né-metésolaszpolgáriasodás tszomszédságában

majdnem

ezeréves államot alapit,alkalmazkodikügyesen a helyzet egészen

idegen-szer

viszonyaihoz, jelentséget vivki

magának

és összeköttetése-ket szerez, felveszimindjárt a kereszténységei, és hatalmas véd-falat emela barbárkeletiberontásokellen.

E

népéletefolytábanszomszédaitólszámtalan intézményeket vesz át, szokásokat kölcsönöz a nélkül, hogy sajáttypusát vesz-tené,

st

a mit átvesz, mindenre saját bélyegét nyomja félre-ismerhetlenül.

Az

ilynemzetnek

meg

vana tehetsége és elégszívóssága az önálló fejldésre, ebben a sajátosság ösztönemélyengyökerezett éseléggékifejlettarra, hogyátalakulásainál érezze,miképazt szá-mításonkivülhagyni

nem

lehet,

st

továbbfejlesztését csak ezen alapralehethelyesen fektetni.

Ilyfelfogásalapján a vezéreszmét,melyrepolitikáját építette, igy fejezteki

:

«

Fajunk

biztosításaésnemesbkifejtése.^

«Az emberiségnekegynemzetetmegtartani,sajátságaitmint ereklyét megrizni és szepltlen

minségben

kifejteni,nemesitni erités erényeit,s igy egészen uj, eddig

nem

ismert alakokban

KovácsL.;Széchenyi1.közélete.1. **

162

kiképezve, végczéljához

—

azemberiség feidicsitéséhez

—

vezetni, ezafeladat."

((Hivatásunk

nem

csekélyebb, mint a miveltvilágot egy uj nemzettel gazdagítani meg, és képviselni

—

Európában egyedVil heterogén sarjadék

—

ázsiaibölcsjében rejtez, eddigelé sehol ki

nem

fejlett,seholérettségre

nem

virult sajátságait."

Ezekben találjuk anemzetiindividulitás és nemzeti hivatás eszméitkifejezve.

((Ez volt politikájának alapeszméje, és változatlan sark-pontja.»

((Ez a kulcs Széchenyi megértéséhez»

—

igy szól Kemény Zsigmond.

Ha

felfogásainakfonalánezen vezéreszme forrásáig akarunk haladni,megtaláljukaztkönnyen.

Az

,annyipolgárierényekkelfényl' atyjátasirfelé hanyat-lani láttaamagyarságelpusztulásánakmélybánatában.

Maga

isezensutéteszme

nyomása

alattnevelkedik fel. Ezen lesújtóérzettlnyerifiatalkedélye az

els

mély benyomásokat.

De

hátmibenképzeltefajának végpusztulását'?

A

magyar nép számszerinti pusztulásának nyonaa sehol az országban

nem

mutatkozott.

St

aMáriaTeréziaáltal megrendelt népszámlálás ótanépünk

számban

a rendes mértéken túl szapo-rodott.

A

közvagyonodás néjiünknél afrancziaháborúalatt és hely-reálltvilágbékeután nemcsak

nem

hanyatlott,de láthatókig emel-kedett.

Még

^azadósságokkalterhelt l)irtukos osztály állapota is a pénzértéknagyváltozásaiban sokatjavult.

Nem

azt hitte tehát, hogy mi mint (^ml)erszám veszünk ki

vagy fogyunk meg.

Nem — st

tudta, hogy a természet rendén minterteljesfajés

kedvez

viszonyok közt

él

nép szapoiodni és gyarapodni fogunkszámbanésjavakban.

Nem

azemberszám,

hanem

az eniber))en azon szellem ki-pusztulásán aggódott, mely nemzetet alkot, mely önálló nemzeti életettart fenn, államiéstársadalmiéletnknek minden mozzana-taibannyilatkozik,melyegynemzetszellemi életét képezve, önálló alkotásainak sajátságaibanjelentkezik.

Megmaradnak,söt szaporodnak az emljerek,

megmarad

a nyelvis mint tömegek tájbeszéde, de elmosódnak a magasabb nemzeti sajátságok,melyekamivelödéshaladásával önálló

eredeti-bégbenfejldve, iij eredeti, niiveltnépcsaládot állítnak

el

a mi-veltnemzeteksorai)an.

Nem

azemberekkifogyásátólfélttehát,

hanem

attól,mifelett

ama

kor egyikkedvenczköltjefeljajdul ekkép

:

Romlásnakindulthajdanersmagyar NemlátodÁrpádvéremikintfajul.(Berzsenyi.)

Ezenkiindulásbólmitermészetesebb mint,hogyaminek ha-nyatlását látja,minek elpusztulásától félt, azttettea nemzeti fel--támadás, azújjászületésalapjává.

Mélyebben mint

nem

észlelhette senki a nemzeti szellem hanyatlását a nemzetvagyonosalíbésmiveltebbosztályailjan.

A

f-úri körök felvidéki része közt ritka tudott magyarul, Bécsben lakott,idegen oltároknál áldozott

— még

avagyonosabb nemesség

isa felvidékenelvolt németesedve ^•

—

a mivelt társalgás nyelve

német

volt.

Az

elnémetesedéssel gyengült azalkotmányosérzület is ésa nemzetispeciálisérdekek érzékekialudni kezdett.

Az

alkotmányszünetelt.Országgylések

nem

voltak. Az adó és ujonczok ügyét pátensek rendezték, ellenszegül megyékben magyarbiztosokhajtották végre katonai ervel a törvénytapodó bécsi rendeleteket.

Mig a franczia forradalom után a világháború alatt egész Európában a culturalis fejldésben hatalmas lendületet nyert a nemzeti öntudatésa francziáknál és németeknél nagyszer

er-kifejtésben nyilatkozott is, nálunk

—

hazájában - nemcsak elmaradást,de kétségbeejt hanyatlástlátott.

Csak

midn

huszárezredével a Tiszántúlra vetdött, itt találta

meg

ismét amagyarnépet,itt látta a magyar szellemet a nemzet mindenrétegeinelterjedve és merítetthitet-reményt nem-zeteújjászületéséhez.

Ésezen újjászületéshezavezéreszmét mint annak éltet és alakítószellemét

nem

keresteegyedül amagyar nép szaporodásá-banvagy anyagi gyarapodásában,

hanem

a nemzeti szellem

fel-élesztésébenés

megersödésében

azon pontig,migezaköz- és ma-gánélet

minden

mozzanatait áthatotta és uralma alá vetette a fejldést amagyarföldön.

A

fennebbiekben tán túlságos részletezéssel igyekeztem a grófpolitikairendszerének egyik vezéreszméjét kifejteni és fórrá-:saigkisérvemegjelölni.

11-Legyen

nekem

azonbankegyesen megengedve ezen hossza-dalmasságolyeszmekörül, melyet én a magyar politika

«delen-dam

Garthaginemcenseoi) pontjánaktekintek, éspedigkét indok-ból,melyet

meggyzdésem mélyébl mondok

ki.

Egyik: hogy 48-banezen vezéreszmeaiakitóbefolyását inel-lzti'ik sezértfejldésünkhelyesvágásából sodortattunkki.

Másik: hogy miután napjainkban a szervezeti vajúdások világosan mutatják, hogy nemzeti organismusunk a felhalmozott idegen anyagot egyszerreassimilálni azonformában mint az elibe adatik,

nem

birja,és

már

többször tudvalevleg operatiókra szo-rult, csak akkor leszünk ismét alakítási

mködésünkkel

helyes vágásban,haa gróf aiakitó vezéreszméjére térünk vissza s attól áthatva teszszük lépéseinketaz alakításnagy munkájában.

Másik: hogy miután napjainkban a szervezeti vajúdások világosan mutatják, hogy nemzeti organismusunk a felhalmozott idegen anyagot egyszerreassimilálni azonformában mint az elibe adatik,

nem

birja,és

már

többször tudvalevleg operatiókra szo-rult, csak akkor leszünk ismét alakítási

mködésünkkel

helyes vágásban,haa gróf aiakitó vezéreszméjére térünk vissza s attól áthatva teszszük lépéseinketaz alakításnagy munkájában.

In document Digitized by the Internet Archive (Pldal 158-182)