Elmondtam a grófnak azon meggyzdésemet, hogy én ót tartottam els percztól nekünk való embernek ez állásra, s hogy

csakegyedül rákellfordítania figyelmét.

EzKeményZsigmond báró.

A

gróf csak névleg ismerte, miután

elmondtam

az intim viszonyt,melyben évikig veleéltem,és elmondtam, hogy Erdély-ben az 1842/3-ki országgylés alatt együtt szerkesztettük az ErdéliiiHiradóts ezen lap akkor sajátunk is volt, és igy

már

Kemény gyakorlott journalista, és

ehnondtam

mindent, mit csak felle elmondani birtam, megbízott: irnék neki nevében, és

el-mondva

tervünketselmondva szintén szándékunkatiránta,kérném

fel öt találnamódot, hogytalálkozhassanak,és ha jobb alkalmat

nem

tud,miutánö a debreczeninagygylésalkalmával legközelebb lesz Erdélyhez, és ott több napot tölt, ha lehet választaná ez

idt

találkozásul.

Ez azon hirlap-terv, melyet KeményZsigmond megemlit, és melyannyiaggodalmatkeltettWESsELÉNYibenZsibón.

Kemény Zsigmond ekkor

még

sokkalkevésbbévolttájékozva a magyarországi

— nem

politikai, de személyi

—

viszonyokban, hogy

sem

egyszerremagát elhatározni birta volna. Ekkor

még

a közöttisingott,vájjon

nem

egészen a szépirodalmi pályát válasz-sza-e

mellzve

apolitikaijournalismust.

Ó még

várniakart. Miiskényszerülve vártunk,deha6 hoz-zánkáll, lapunk 1847 január elsején bizonyosan megindul, mert

más

akadályalig volt.

IX.

FEJEZET.

Sárospataki gylések.

A

tiszaiosztályok rendezése Tisza-Dobon, Füreden, Tisza-Bön, Szentesen, Szegeden, Ó-Becsén. Paleocapa Péter utazása a Tiszán.Látogatás Belgrádon, Orsován,Mehádián, visszautazásPestre.

A

debreczeni nagygylés után a grófengedve ligBfíezenheim szivesmeghivásánakSáros-Patakra hivta

meg

a központi választ-mányt, hogyott,megbízatásához képest,a

munka

megindításához

még

hiányzó részletes elmunkálatokat állapítsa meg, és hozzá-kezdhessen avizszerkezetiosztályok alakításához.

Sáros-Patakon a nagy gonddal restaurálthajdani várban nagy számmal

gyltünk

egybe.

Munka

ésmulatságközt megosztva idnket,igenélvezetes napokattöltöttünk avendégszeretberezeg házában,hol kiválta berezegné,sz. hg SvarczenbergKarolin, ház-asszonyi kedvességbentúltettbármelymagyarháziasszonyon.

Itt készítettük el és állapítottuk

meg

a társulati

mködés

részleteit, a technikai tervekkeli éspénzügyekkelieljárás

minden

módozatait és a vidéki osztályok rendezésénél

követend

sza-bályokat.

Miután

minden

elmunkálatokkai készen voltunk, szétosz-lottunknéhánynapra, hogy Tisza-Dobongr.Andrásst Gyula meg-hívására egybegyljünkésazodaegybehívotttiszaiérdekeltséggel a társulatiosztályok megalakításátmegkezdjük.

Tisza-Dobra a központi választmányésaze vidéki érdekelt-ség szép

számban

gyltössze:ez utóbbiakköztazegrikáptalan ésDebreczenvárosküldöttei.

Ezen tisza-dobi gylésarról lett a Tisza-ügyben nevezetes, liogy ott elször lépetta központi választmányavidéki érdekelt-séggel érintkezésbe, és itt kísérletté

meg

legelszr az osztályuk alakítását ésrendeztea

munka

tettleges megindítását.

A

központi választmány és vidéki osztálygylésében

felöl-121

vastatván a rendezést illet minden munkálatokat, felhívta a vidéki osztályt: vennérészletesen fontolóra afelolvasott javaslato-katéstenné

meg

reáészrevételeit,mert miutána központi

választ-mány

isjelen van, a mi

még

módosítandóvolna,ezt

még

meg-tehetné^!

Azonban

avidéki osztály egyhangúlagkijelenté,hogyaz el-terjesztett munkálatok a vidéki osztály óhajtásait

minden

részle-teikben teljesen kielégítik, és azoknak azonnali alkalmazására

örömmel

vállalkozik.

így szólazerrlfelvettjegyzkönyvs

nekem

asokéshosszú vitákutánazonelégtételem volt, hogyszabályainkatnemcsakott,

deazegészTiszamentén mindenüttalegnagyobbkészséggel fogad-tákel mindenészrevétel nélkül.

így megalakultTisza-Dobonaz

els

vidéki osztály, «alsósza-bolcsi osztály" nevezet alatt, megválasztotta a vidéki választ-mányt,pénztárnokát és jegyzjét, elterjesztésttettavidéki igaz-gatóra nézve és mi kineveztük, az osztály-mérnököketis meg-jelöltük, és ekként elállott a vidéki osztály egész személyzeti készülékével.

A megkezdend munka

terve

—

adob-szederkényi átmet-szés

—

•

már

elreelkészülvén,

el

^lett^terjesztveamérnökökáltal, és miután

mind

Paleocapa,

mind

a központiés vidékiválasztmány

a

tervekfeletthelyszíniszemléttartottak, aztPaleocapahelyeselte, a választmány szinte elfogadta, annakvégrehajtása és azonnali

munkába

vételeelletthatározva.

Hiányzott

még

a szükséges pénzalap.Miután

még

az ártéri munkálatokalapján

semmi

elszámítás

nem

voltkészíthet, a tár-sulatpedigfelállítottszabályai szerintcsakgarantialisszerzdések alapján volt pénzutalványozásra felhatalmazva, Lévay püspökaz

€gríkáptalan részérl.)0,gr.AndrássvGyula30,Debreczenváros 25, Semsey család 16, gr. Dessewffv 5 ezer frtotmintgarantialis összeget szerzdvényben biztosítottak, ésaközponti választmány

a munka

megindítására szükséges pénzt utalványozta és

fo-lyóvátette.

BefejezveTisza-DobonésPolgáron azalakítás

els

munkáját

«s a rendezést minden részleteiben végrehajtva,Széchenyi gróf megosztotta a továbbimunkát. Szentiványi Vincze ht. tanácsost KeczkésKárolytársulatifmérnökkeléspárfelvidékiválasztmányi taggal elküldte a Tiszánfölfelé, hogyazott jelentkez

osztályo-katalakítsák ésa

már

életbe lépettcynosuraután rendezzék.

Maga

pedigkíséretével a Tiszaalsóvidékeireindult folytatni az osztály alakításmunkáját.

A

központiválasztmánytöbbitagjainak szabadságot engedett akétfelé oszlott társulatiküldöttségnek azonrészéhezcsatlakozni, hova kedvök van.

Én

mint központi igazgató, a hely.

fmérnök

Sasku Károly,atársulati pénztárnok ORszÁfin (Reich), gr. Sza-PÁRY és Illési választmányi tagok a gróffal és PALEocAPÁval maradtunk.

Rendezve ekként az ügyvitelt, a gróf kíséretével Tisza-Füredrement. Ott^ismegalakítottuk avidéki osztályt, megvizsgál-tuk

velk

munkába veend

terveta helyszínen,ésezPaleocapa

által heiyeseltetvén, ezen osztályt isoly karba helyeztük,hogy a tettleges

munkát minden

halasztás nélkül azonnal megkezd-hessékésatél beálltáig

már

eredménytmutathassanakfel.

Tisza-FüredrlTisza-Bre

mentünk

AlmássvPÁLhoz. Az

id

rövidsége miattazonbanameghívók

nem

juthattak a távolabb lakó érdekelt birtokosokhoz, és az osztály megalakítását

más idre

halasztottuk.

SiettünkCsongrád- és Szentesre.

E

községek sajáterejökön kívánták a szabályozási

munkákat

megkezdeni, csak társulatilag szervezkedniésterveketkívántakésfelhatalmazást a

munka

meg-kezdéséhez.

A munkába veend

tervek ahelyszínén megvizsgáltatván, a felhatalmazás megadatott, a szervezkedési szabályoke vidéki osz-tálynak átadattakésa további intézkedések végettSzegedrelettek rendelve azosztálymegbízottai.

Szeged nemcsakkiválóhelyifontosságánál fogva,de aMaros torkolataésmindkétpartontörténtbeépítések miatt az Alsó-Tiszá-naklegnevezetesebb pontját képezteésa grófPaleocapa helyszíni vizsgálatainak

elegend idt

akartadni.

Szegeden együtt találtuk a esongrádi vidékiosztály tagjait nagy

számban

összegylve, kik a grófot nagy ünnepélyességgel fogadták.Gyülésökben megértvea szervezkedési szabályokat, egész

örömmel

és készséggel ajánlkoztak a vidéki osztályszabályszer megalakítására.

Azonban

amakói (csanádi)püspökségésföldeáki uradalom

már

azeltttársulatotalkottak birtokaiknakaTiszaés Maros kiöntéseitl való megvédésére,ésezen birtokok fekvésöknél fogva a szegedi határral és

megmentend

területtelegy

érdekelt-1S3

ségbe tartoznak, ezért felkérték a szegediek a gróí közbenjá-rását arra, hogy ezen összetartozó vizérdekeltségek egyesülését eszközölné.

E

közbenjárást szívesenelvállalta,ésmegígérte,hogya Csa-nádi püspököt, LoNovicH kegyelmességét rábírja,hogya

másnap

tárandó gylésre személyesenátjvén, az egyesülésrl vele érte-kezhessenek.

Gylés

után nagy bankett volt.

A

nagy vendéglben,hol mi szállva voltunk, sereglett össze Szeged és vidékinek birto-kossága.

A

megindítottvállalatfogadtatásánakésaz evvel összekötött többféle czélokkivihetöségének a debreczeni nagygylésután Sze-ged képezte a próbakövét. Itt Békés,Csongrád,Csanádérdekelt birtokosai,nagy magyarközségekküldöttei,

még

BácsésTorontál érdekeltjei isjelentek

meg

agylésre

—

a politikaipártokminden színezetébl.

Ha még

a debreczeni nagygylésen az általam fentebb elmondottjelenetben mutatkozott a politikai pártállás halvány hullámcsapása, a szegedigylésen,melyetépenmegtartottunk,

nem

volt annak

még

csak árnyékasem.

St

oly egyetértéstés szinte vállvetést és vetélked készségettaláltunk a felek közt, mit alig remélhettünk s miagrófot rendkívüli_jó hangulatbahozta. is,

az egybegylt vendégseregisalegjobb kedvbenjötteka lakomá-hoz, melyetSzeged város anap örömérefényesenállítottki.

Ebédeltt aközörömészajongás közepetteborúshomlokkal látomhozzámközeledni agrófot.

Engemet —

így szól

—

nagygond emészt.

A

gylési eladá-sokonénis,öniskimerültünk,most

örömtl

túlcsapongó társaság-ban, nagy lakoma, jó zene,felköszöntések,sok evés és

még

több ivás vár reánk. És nekünk

ma még

Lonovkih püspökhözlevéllel lovas futárt kell küldenünk,éshogyczéljaínkat velemegértessük^

azegészügyet kímeritölegkell megismertetnünk, mert neki hol-napdélreittkelllenni,hogya délutánigylésben

már

részt vehes-sen.

Én

ily körülmények közt

nem

vagyok képes dolgozni; ha ön

nem

tud segíteni, én belerekedek. Szívesen elvonulnék, de tehetem-e ezt?

Öntl sem

fogadhatnám el, ki a

munkában

az oroszlánrészt viszi, hogy nélkülözze a társaság szórakozását, és

ma

már

atársulat

minden

elterjesztéseitvégezte,kimerült,most

még

alakomavárreá,

nem

tudom, lehetne-e képes

még

amakói

püspöknek^Isleveletírni.

De

megröviditein a lakomát, elparancso-lom ebéd után a zenét, vagy valahol nyugalmashelyetnézetek, holcsendességbendolgozhassék;

—

de vájjonígy^islesz-eképes dolgozni?

Ha

csakennyiabaj

—

felelém

—

akkorcsak üljünk nekiés vigadjunk.Rendelje

meg

afutárt, hagyjonminden kedv csapon-gástmentére,szóljona zene minél vígabban, csak siettesseaz ebé-det

—

alevél meglesz.

Elmentjókedvvelésjeltadottatálalásra.

V'^igan folyt a zene,ajókedv és

öröm

aliglelthalárt,a

fel-köszöntésekbl kijutott mindnyájunknak.

Én

végezvén az ebédet, visszavonultam a

vendégl

másikszárnyán

lev

lakásomba, de a zene oly szép és igéz volt, hogy legényemmel az asztalomat és írószereimet a tornáczra vitettem s hozzáfogtam a levél-íráshoz.

Ki az irodalommal foglalkozott,elképzelheti, hogybizonyos ügy ^kifejtése ^és ^megírása, ha annak minden részleteit

nemcsak

ismerjük, de

magunk

dolgoztuk ki, sígy nemcsaka gondolatok, de annak formulázása is készen van fejnkben

—

bizony

nem

óriásifeladat és

nem

valami nagyfejtör

munka. Én

kivált az ily improvisatiókhoz a sajtó alá szokva voltam és ha kellett

tud-tam

sebesendolgozni, természetesen a szabatosság és rövidség rovására.

A

gróf, ki dolgaiban igen nyugtalan volt, és

nem

ismert nagyobb

bnt,

mint komoly dolgokat mulatságkedvéért hátra-tenni, a mint csak szabadulhatott a körüle forgó zajos körbl, keresett mindenütt, és

nem

találva avígadókközt, lakosztályom-hozközeledett.

Háttal ülve, asztalomnál

nem

vettemészre jövetelét, székem mögött nézte milysebesen halad tollam a papíronés mint telnek a sorok levelemen.

Istenért

—

szólbámulva

—

hogyan képes itta zeneés ven-dégeklármái közt csak egyszót isírni ?ezt

nem

foghatom meg,ez

nekem

lehetetlenvolna.

De

—

felelém

—

kika

megye

iskolájában nevelkedtünk,

mi

megtanultunk lárma és zaj közt fogalmazni. Minél szebben szóla zene, vígabb a lárma, annáljobb gondolatok

jnek.

Sinenl agrófatánczra kerekedett társaságközé.

Elkészülvén a hosszú levéllel, utána küldtem,és

asztalom-125

hoz ülve átolvastam aleveletésómegelégedéssel irtaalás expe-diáltuk azonnalMakóra.

A

^gróf koraolyan csudálkozott az ily körülmények közti

munka

sebességén és mintállitá, sikeritvoltán.Neki

nem

igen volt alkalma engemet

munkaközben

látni.

Én

'napközben meg-beszéltem,átgondoltam dolgaimat,este éséjjeldolgoztam,míg nyugodott.

Öténgyakranláttamdolgozni, ésismertemnehézkes mecha-nismusátazÍrásban.

A

gróf 17 éves korában lett katona, hét évet háború-banszolgált, azontúl 10 évig tanultésutazott,demindig katonai szolgálatban volt 34 éves koráig.

Az

iróifoglalkozást

késn

kez-dette, de hogy szépen birta gondolataitkifejezni, arról fiatalkori Naplója tanúskodik.

Ö

szobájába vonulva nagy csendben szokottvolt dolgozni.

Elvett félbe

trt

féliveket és kezdte gondolatait jegyezni, de gondolatainakgazdag áradatábannehézvoltrendettartani. Felje-gyezte azokat néhány tenyszóban,a

nem

épenszoros kapcsolat-banlevketaz oldalra jegyezteéskörülgyrzte.

Ezértaztántisztáraritkánfogalmazottegyszerre,

hanem

ezen els feljegyzéseket dolgozta át néha többször is, hogy a

felhal-mozotteszmetömegbeösszefüggéstlétesítsen.

Fesztelen leveleiben, melyeket sebesen irt, irmodoraa leg-eredetibb. Ezeklegsikerültebbekis.

Midn

gonddalírt, mint

mun-káiban,mindigfáradságosandolgozott.

Az

eszmékgazdagsága

nem

engedte,hogykitérésekésnéha nagytúlcsapongások nélkül beszél-jen vagyírjon. Tisztázásnál valódi irtóháborút kelléviselnie fel-jegyzetteszméinektömege ellen.

Képeibenéshasonlataiban mindig gazdagés találó, sarcas-tieuselmésségekbenkifogyhatatlanvolt.

A

figyelmetmindig lekö-töttedenagyon kellettvigyázni,mertkitéréseiben a hallgató igen könnyen elvesztetteazösszefüggésfonalát,mire azonban mindig visszatért éstárgyátsoha

sem

ejtetteel.

Ha

ember

ily

els

fogalmazványílapokonvégigfutott, ott találta egyestételek halmazát,mintegyes quadereket,deezekbl

még

alig lett volna képes az

emelked

^épület formáit csak sej-teniis.

A

gróf, ha hozzáfogott valami irodalmi munkához, öröm-mel és kedvteléssel dolgozott, de nehezen volt formulatióiban

126

kielégíthet.Felolvastamagában,nekünk^ishangosan

— nem

tet-szett neki, próbálta

máskép

kifejezni, minketisszólított igazíta-nánkki,de mi

—

Tasner, Helmec:zyésén,

—

mindigtiltakoztunkaz ellen, mely irályát megfosztotta volna azon eredetiségtl, mely annak épensajátságoszamatotkölcsönzött.

Dolgozataiból szívesen olvasott lel

munka

közbenés véle-ménytkívánt.

A

«Politikai programm-töredékek"-et, ezen utolsó magyar munkáját épen

els

tiszai útjában dolgozta és

nekem

gyakran olvasott belle töredékeket, miket épen kidolgozott a gzösön.

A

grót négy órakor reggel

már

íróasztalához ült,és dol-gozott rendesen 8

—

9óráig, mikor

már

miisafedélzetenvoltunk ésreggeliztünk.

Délig közönségesen velünk és vendégeinkkel maradt, kik sohasemhiányoztakagzösön. Ekkor végeztük hivatalos dolgain-kat. Áttanulmányoztuka terveket és készültnk^azelttünk álló gyléshez.

Térjünk

már

most vissza a szegedi események elbeszé-léséhez.

A

sebesfutármegvitte levelünket a csanádipüspöknek.

Másnap

reggel aszegediprépost-plébános a csanádi püspök nevében Sz. grófot s az összegylt vendégek válogatott részét ebédrekérte.

Megjelentünk.

Már

a csanádi püspököt, a magyar egyház akkori gyöngyét, kit Széchenyi végtelenül tiszteités szeretett, ott találtuks fogadott.

LoNOvicH püspök, ki a magyai- íigyek

minden

mozzanatát íigyelemme! kisérte,levelünkblmegértve,hogyanagykezdemény

már

a létesítés stádiumáig megérett, nemcsak szinte

örömmel

szerencsét kívánt a grófnak eddigi sikereihez, és

maga

részé-rl

egész készséggel járult a szegediekkeii egyesüléshez,

hanem

magára vállaltaés jótisállt, hogy a földeákiuradalom érdekelt-jei is készséggel fognak csatlakozni. Kérte is SzÉcHENYit, hogy megkezdett utján törhetlenerélylyel haladjon,mint kinek vállala-tain Istenáldása nyugszik.

A

csanádipüspökefogadásaésbuzdításaiamárisfelhangolt társaság kedvét

még

inkább fokozták. Ily hangulatban a gróf mieltt ebédhezülnénkhozzámjósígy szól

Én

rettentjókedvben érzem magamat,szeretnék kirúgni a hámból.

De

délután nagy dolgunk vanamakóiakkaltartandó illésen.Egyikünknek józannakkellmaradniéstisztaagygyal helyt állaniagylésen.

Nekem

egy propositióm volna, de legyen szinte, Jiiert én igen félek,hogy nagyon issokatkövetelek.

Mondja meg

szintén, van-e disponálva

ma

nagyotinni,mert

nekem

nagy

ked-vem

volna'?rá.

Ha

öndisponálva van,tegye, elégjoga vanrá, de akkor én vigyázva fogokmulatni éshelyt állokagylésen, de ha épen

nem

volna disponálva és magára vállaljaagylés terhét, úgyén bocsátok szabadféket

kedvemnek

ésleveszem

gondomat

a délutánigylésrl.Szóljon szintén.

A

legszintébben

mondhatom —

felelém

—

hogy

semmi kedvem

nincs nagyot inni,

már

isanagyforróságésmindennapi lakomázás kimerítettek, Szentesenis

már

emlékezik, hogy pulsa-tillát erltetett rám. Azért csak igyék bátran, helyt állok én a gylésen.

Ali tehátalkunk

—

válaszolá

—

éskezembecsapott.

Az

asztalnál szemben foglaltam helyet, és tán épen mert ingerkedett velem, annál inkább kezdtem poharazni, Illéssy pedig,kiszomszédom volt és hallottaalkumat, gondoskodott,hogy

poharam

soha üresnelegyen.

így mulattunk nagy

kedvnkben

és lakomáztunk minden-nap,deközbenvégeztünk annyimunkát, hogyazeredménynyel a legszigorúbbbiráló

meg

lehetettelégedve.

Általában a gróf mindenben edzett, egész

ember

volt, és

munkában

úgy mint mulatságbantúltettmindjájunkon.

,

^ki^a

comfort valódimestere volt,kinekasztalaizlésés izletesség tekin-tetében minta lehetett,kinek Pesten legjobbborai és

legkitnbb

szivarai voltak, ki

nemcsak

ismerte a magasabbélvezeteket, de

meg

isszokta, alkalmilagazonbanhahiányzott, túltette magátés lakomátcsapottott, holmi

nem

nyúltunk azételekhez.

Zentánis,hovaa

vendéglbe

váratlanul jutottunkés ebédün-ket feltálalták,mibeértük a piaczontaláltigenszépgyümölcscsel, a gróf pedig kinevetve íinyásságunkat,elbeszélgetteafranczia had-járat alatti huszárebédeit a táborban, ésanagy halmaz ételbl egyedül lakmározott.

Sajnálta a gyengéket,kiketa legkisebb nélkülözés megvisel, vagykiket amegszokott életrend legkisebb megzavartatása felhá-borít. Azokat pedig kigúnyolta,kikazeffélecsekélységeket

nehe-128

zen trték, és ily aprólékosságoknak kedélyökre befolyást en-gedtek.

Különben pedig

nem

csekélyszervezeti

er

^kellett,hogyezen tiszai üt fáradalmait kiálljuk. Rendkívül forró napok, folytonos lakomázás, folytonos gyúlésezések kimerítettékernket. Cselédsé-günk sorbakerültágyba, a grófkedves komornyikját

már

Tisza-Bn

^elhagytuk ideges lázban. Szegeden alul

már

csak az én legényem volt egyedül

még

épen a hajón, a többiek

mind

kidltek.

Szegeden ismét gzhajóra szálltunk. Innen lefelé

már

éle-tünk csendesebb folyást vett. Kíséretünk nagyrészeelmaradt,a grófon,Paleocapáuésrajtamkívülgr. Szapáry,Illéssyvál. tagok, SzALAYIstvánésSaskuKároly maradtak mindvégigútitársaink.

Engem

a gróf komolyan féltett. Igazán is ily életmódhoz szokva

nem

voltam.

A

hol kiszálltunk, egyesek vagy községek csaptak vendégséget,hajónkon egyikküldöttség a másikatváltotta fel, ott is

mindennap

lakmároztunk.

A

debreczeninagyg>-úléstöl kezdve,párnapotkivéve, igyfolytezmindennap.Emellettagrófon és rajtam fordult

meg minden munka. A

gylésielterjesztések, az alakítássaljáró magyarázatok ésutasításokiránt,mindenki

t-lünk kívántfelvilágosításokat,nekünk

mondta

elkétségeit.

Betegek

nem

lettünk, de kimerülve voltunkés éreztük,hogy néhánynapipihenésreszükségünk van.

Erre volt is alkalom, mert PALEocAPÁnak nemcsaka Tisza beszakadásáta Dunába, dea

magyar

vizeknagy levezet csator-náját az egykori tenger áttörését az aldunai hegyeken, ezen az európai szárazföld egyik legszebbésgeológiaiszempontból legne-vezetesebb vonalát

meg

kellémutatni.

Tiszaifeladatunkban

még

csak Ó-Becseésa csajkások kerü-leteTíttelbenvolt hátra.Kiszálltunkmindkétponton,és mindeni-ken hasonló fogadtatásban részesülve, teendinket bevégeztük.

Azon

örvendetes eredménynyel zártuk be tiszai

mködésünket,

hogy

nyomunkban

sok ponton felszerelt erket,életet és

mun-kásságothagytunk hátraésazévet

már

amegkezdés

els

sikerei-velrekeszthetjük be.

Els

tiszai utazásunk kedves emlékei közt

nem

voltutolsó Paleocapa Pétertársasága.

Ö

^mély

tudomány

ésszakismeret mellett ritkamíveltséggel

birt,telettemunkás,^igenközlékenyésmindigkedvestársalgó volt.

Akkor a cs. kir. építészetiosztály

fnöke

voltVelenczében. 1848 után közlekedési miniszterés

késbb

belügyminiszterislett Olasz-honban.

Midn

^öl utazásunk

—

hajóiemlékszem

—

második napján

gzhajónkon

logadtuk,mindnyájunkat aggodalom^szálltmeg,kivált SzÉCHENYittöröttbeteges kinézése miatt.

—

Mi alighanembrével

Midn

^öl utazásunk

—

hajóiemlékszem

—

második napján

gzhajónkon

logadtuk,mindnyájunkat aggodalom^szálltmeg,kivált SzÉCHENYittöröttbeteges kinézése miatt.

—

Mi alighanembrével

In document Digitized by the Internet Archive (Pldal 123-151)