dnk volt

A

Tiszavölgy rendezését illetügyekbena vezérelvek végle-gesmegállapítása.

Az

alapszabályoktárgyalása.

A

költségelésrendénekelintézése és evvel együtt a társulat pénzügyi dolgainak rendezése.

A

Tisza folyón egy próbahajózásgzösön.

A munkába veend

tervek a helyszinéni megvizsgálása s a közvetlen érdekeltekkihallgatása.

A

társulatiosztályok alakítása ott, hol a

munka megkez-dend

volt.

A

külföldi szakértvel a Tiszavölgy beutazása ésa technikai

munkák

vezérelveinek megállapítása.

A munkák

több pontoni megindításához szükséges pénz megszerzéseéseszközökkiállítása.

Ennyi

munkának

akitzött rövid

id

^alattibevégzésére csak Széchenyi grófvállalkozhatott.

Esezlehetségesislettazö sajátságosmunkafelosztási rend-szerével,mely

nem

mulasztottsemmit,minek

meg

kellétörténni,de

nem

isanticipáltsemmit, mire

még idnk

volt,hogyérleljük.

Napjainkbanépen,hol a Tiszaszabályozásügye

mind

techni-kai,

mind

szervezetitekintetbenújalakitásokküszöbénáll,

nem

tar-tom

érdekkivülinekazakkor megalapítottvezéreszmékrövid vázla-tát adni,mint

minden

részleteiben az sajátképi vállalkozási con-ceptióját.

A

nagyszervállalatota «Tiszavölgy rendezésének)) nevezte, melytág keretben amagyaralföld valamennyi folyói,a vizmun-kák valamennyi nemei^:átvágások,töltésezések, kiszárítás, lecsapo-lás,csatornázás, öntözési készülékekstb.benfoglaltatnak.

Az

út,melyen ezen évtizedekre terjed czélokat létesitni akarta,egyedül atársulati látszotthelyesnek.Ezenokból,mint

már

fennebbemlítem,ésmertsehol a világon

nem

látunk

nagyobbszer

közgazdagsági fejldést keletkeznimintanépbenfeltámadt érdek-letéskifejtettértelem mellettmindig

önmaga

anép által.

A

kor-mányok

ilyféleközvetlen

mködését

csak egészen fejletlen barbár népeknéltaláljuk,aculturalisviszonyok

más

utatminta közvetlen érdekeltekgondozásaáltal vezetett

mködést sem nem

ismernek, de

nem

^istrnének.

A

társulati

mködés

melletta gróf a

kormány

avatkozásá-nak a felügyeleti jog korlátai közt olyhatást szabottki,melyet a

56

mai alkotmányos kormányzat is inkább szknek, mint tágnak tekintene.

A

költségelésrendére nézve telállitottau

teend munkák

két cathegoriáját.

Egyik: mely tülnyomólag a közlekedési czéloknak, másik

:

melyinkább amivelhetlöldmentesítésénekszolgál.

A elsnem munkák

költségeiaz államot, amásodika meg-mentetttold birtokosát,a nyerthaszon arányában,illetik.

Mennyi valósággalaz áttér és

min

osztályozástkellezekben felállítani,mikéntkellaz érdekeltségek csoportozását megállapítani, hogyazegyvidékiosztálybatartózok valósággal egyesítve legyenek, mindez ésszámtalan evvel kapcsolatos kérdés sok elmunkálato-katéséveket kívánnak.Addigis

késbbi

kiigazításfentartása mel-lettalapulállítja felatársulat,hogy

:

veszi a vidéki osztályokat a mint azok maguktól most ön-kényt csoportosulnak, ügyelve azonban,hogyazérdekeltségekigen fel ne apróztassanak.

Most egyelre lévén a társulatnakévi 150ezer forintja,mely

nem

visszatérítendösszeg,ezen alapbólfedeziatársulatiközponti ésamérnökikiadásokat, valamint az átmetszésekköltségeit.

A

töltésezések kiadásaira fogszolgálniazonkölcsön,melya

kormány

közvetítése mellett

már

biztosítva van,mely kölcsönök azonvidéki érdekeltek által lesznek törlesztendk,kik ezt földeik megmentésérefelhasználták.

Kimondatott vezérelvül az is, hogya külföldiszakértáltal felülvizsgálttechnikaitervek anagygylésáltal fognak felveikben megállapíttatni.

Az

ezek alapján készítend helyi tervek avidéki osztályok kiliallgatásával fognak elintéztetni és ígyvégrehajtásul kiadatni.

Ezenvezérelvek megállapítása után

nem

maradtegyél) hátra, mint anagytársulat

bens

szervezeténekrészletes tárgyalása.

E

])onton jutottunk ismét azon térre, melyen az

els

pesti nagygylés alkalmával a kiküldött bizottság két ellentétes részre-oszlott ésmegegyezni

nem

tudott.

E

nyáriülésen ami

—

az akkori ellenzék

—

helyzetünk némi-leg nehezedett,mert gr.Dessewffy Emil

már

rendezési tervezetét alapszabályok alakjában kidolgozva,

még

a márcziusi ülésen bi-nyujtolta, s az a központi választmány által tárgyalás alapjául kitzve nvomtatásbankiosztva Ion.

Mi ez által túl voltunk szárnyalva, de ennek ellenében is

megtartottukrégiálláspontunkatéskijelentettk, hogyezen terve-zet alapelveivel

nem

értvénegyet,miaz egészetésmindenrészeit eltbgadhatlannaktartjuk,smíga központiválasztmányakét ellen-tétes ajánlat alapelveire nézve megállapodásra

nem

^jut.

nem

lát-juklehetnekazeladottterv részletes tárgyalását.

Ha

a központi választmány gr. Dessewffy rendezési elveit általánosságbanellogadja,akkorabeadotttervezetel van fogadva

minden

részeiben, mert azon elvekhez liiven van szerkesztve.

Ellenijén ha a mi nézetünk nyer elfogadást, akkor e tervezet egyetlen pontja

sem

állhatmeg.

Ez látszott épen kényesneka központi választmányra nézve smiutánavitákat ezenállásfoglalásból

nem

birtakimozdítani, az egészet vezet Széchenyi gróf pedig egészen hallgatagállást fog-lalt

—

azon expedienshez nyúltak,hogyegy albizottságotneveztek ki b.Perénvi Zsigmond vezetésealatt,hova^gr. Dessewffyíés enge-met mintakét ellentétesnézet képviselités

még

pártagot kikül-döttek: kisértenök

meg

a két nézetlehetkiegyeztetését és ezáltal készitenök

el

a központi választmányhatározatát.

Gr.Dessewffyis ép úgy belátta mint mie kísérlet sikerte-lenségét, de elfogadtuk végkép épazért,hogya központi választ-mánytérdemleges határozatraszorítsuk.

Ma

isszinteelismeréssel emlékezem visszaDessewffyEmil erélyes,de

minden

tekintetben loyaliséskifogástalaneljárására e vitában. Hévvel és

meggyzdésének

egész erejével védte állás-pontját, de elismerte, hogy ezzel ellentétes nézetek pendittetvén meg,az érdekeltek várakozásai magasabbra hangoltattakésmost

már

a felkeltett remények a szigorubljmegoldástigen

megnehe-zítették.

B.PERÉNYinél kezdetben mindjárt elismerte gr.Dessewffy, hogy köztünk az összeegyeztetés lehetetlen.

Compromissum

nézeteink körül alig lehet, itt

más

nincs, mint a kiindulási alapok közt egészben ésösszeségben választani,csakha ez meg-történt, lehet a részletekrl szó. Módositványok a részleteknél csak megrontanák az egészet s élvezhetlen zagyvalékot állitná-nakel.

Ezzel az albizottság beérte s ezt terjesztettea központi vá-lasztmány elé,ajánlva az alapelvek^felettiáltalános véghatározást.

A

központi választmány,melySzéchenyigr.vezetésealattsoha

sem

decretáltvalamit többséggel,

hanem

a legtürelmesebb vitákban kimerítve atárgyat,szokottvolt közmegnyugvássalállapodásaihoz jutni, most

sem

nyúlt ezen eszközhöz, a többség határozatához.

E

helyett Széchenyi gróf indítványozá, hogy miután mostnincs kilátás a nézetekkiegyeztetésére,készíttessékelmindkétalapon a szervezésimunkálatésapár hét

múlva

tartandó debreczeni nagy-gylés eltti napokon vétessék végleges tárgj'alás alá aközponti választmányáltal, s úgyterjesztessékanagygyléselé.

Ezen megállapodás ésgr. Dessewffy szintesége

keznkbe

adtaagyzelmet.

Ö

jóhiszemlegaggódott a vállalat menetén, haaközponti választmány a hatalmat megosztja az érdekeltek tömegével.Eltte a

kormány

és

megyék

fennállóviszonyalebegett,s

nem

hitte

lehe-tnek

anyugalmas kormányzásta vidékiosztályok

—

bár szabályo-zott

—

beavatkozása mellett.

O

neki a magyar Bonfin nemzete volt: «jugiimpatiens,lihcrtatisincapax»,melyet

elbb

ki kell ne-velni.

Még

Bach korszakának

els

éveibeniskétkedett:vagyunk-e eléggémaczerálvamár,hogyeszünkretérjünk.

Azonban

bírt elég ügyszeretettel bevallani,hogymiután az

els

nagygylésen eszmék támasztattak az érdekeltekben,melyek

ma már erre

kaptak,

nem

tagadhatja

maga

sem,hogytervezete

már

mosta várakozástkielégíteni alig fogja.

Eza központi választmányt a végelhatározásban habozóvá, Széchenyi grófot decidáltabbá tette, ki

midn

a fennebbi indít-ványttette, jól tudta,hogyadebreczeni atmospherában hova fog adolog eldlni.

így^lettadebreczenigylésaszervezetikérdések

eldönt

szín-helyeés ottelisdlt,úgy mintóhajtottukazérdekeltekovátiói közt.

Ha

ma, 34évmúlva, visszaidézemképzeletemben azon vitat-kozások emlékeit, melyek a szervezkedési kérdéstannyi értelem-mel és élénkséggeltárgyalták,

ma

issajnálnom kell,hogya napi-sajtó akkori tartózkodó állása mellett a tanácskozásokaz ország figyelmébe

nem

jutottak, éscsak ajelenlevkbenhagyhattak

mara-dandóbb

nyomokat.

Annyit önérzetes elégltséggel

mondhatok ma

is,hogy ezen viták azépen

sznyegen

forgó legvítalisabb

érdek

kérdések

köri

a legélénkebb részvétmellett folyván,annyi kölcsönöstisztelettel és loyalis tárgyilagossággal vitettekafelekáltal,hogy

sem

a csa-tázok, sem a nagy hallgatóság részérl,mely pedig a debreczeni

város-teremben

még

a collegiumifjúságábólis

nem

csekély contin-genst foglalt

magában

; a mindenki irántgyöngédfigyelemésaz érzületnyilvánulásaiban azillemsoha megsértve

nem

lettés

még

csakelnöki intelemre

sem

adott alkalmat.Mipedig

amaz

izgalmas

idkben

acsodákközévoltsorozható.

A

^{vitákban gr. Dessewffy Emil a} centralizált állami kor-mányzat álláspontját védelmezte olyszabatosfelfogással,hogyaz az akkor

modern

doctrina

minden

hivét kielégíthettevolna. Báró Eötvös és Szalay

maga

afranczia iskolagyönyörködhetett volna eladásaiban.

Az

elvei szerint ezlettvolna atársulatszervezete:

A

^{nagyg}'léslettvolna amillió} érdekeltnek jogosult képvi-selete,mely fictione jurisatársulat

minden

hatalmánakegyedüli forrása.

A

központi választmányt, mint a társulati ügyekközponti kormányátfelakartaruházni atársulat hatalmánakminden attri-bútumaival,minta melyatársulatiügyekbenrendelkezikés vég-rehajt, és eljárásárólaz évenkintinagygylésnekbeszámol.

A

^vidéki osztályokban

mköd

^{közegek tehát}

nem

lettek volna egyebek, mint a központi választmány vidéki expositurái, melyeket nevezésfizet,kikkel egyedülrendelkezik.

E

mellett a vidékiosztályokérdekeltjeineknémifelügyeleti és ellenrködési jogot adott volna,melylyel esetleges rendetlen-ségeket ésvisszaéléseketönérdekükben megakadályozhattakésa központnaksegítségérelehettekvolna.

Más

oldalon álltunkmi úgynevezett municipalisták.

Az

elté-rések

köztnk

ezek voltak

:

Miaz egész végrehajtás kezelésétsazavval járóminden fele-lsséget a vidéki osztályokrafektettük, nekikadtukáttisztviselik megválasztását, a pénztárszabályszerkezelését és

minden

a végre-hajtás körülirendelkezést.

Fentartottuk a központi választmánynak a felügyeleti és ellenrködési jogot azon biztosítékkal, hogy ha a vidéki osztály

nem

^akarná vagy

nem

képes kötelességét teljesíteni,a központi választmányveszi átazintézkedést.

Fentartottuk a tervek egységének s összevágó kivitelének garantiájáta központi választmánykezében,de az egységes keret-benisaspeciális terveket avidéki érdekeltek közremunkálásával kívántukmegállapittatni.

Szervezetünkben is avidékiosztályokmérnöki kara a tech-nikai terv és kiviteliszabályok tekintetében a központi

fmérnök

illetleg központitestületrendelkezése alatt álltak.

Szóval szervezetünkbenmindenosztálynakmegvolt épen a központi gépezettel analóg szervezete, t. i. vidéki összgylése, választmánya, ennek vezetése alattigazgatója,pénztárnoka, ügy-védjeésjegyzjevalamintmérnökikara.

Az

rendszerükbenaközponté volt

minden

jog, de egyszer-smind minden felelsség is.

A

mi rendszerünkbena legnehezebl) felelsség a vidéki osztályokra mint közvetlen érdekeltekre lett ruházva,deegyszersmindannak megfeleljogis.

Ellenünk voltak az akkor

modern

elmélet emberei,a tiatal

kormánypárt conservativ tagjai, mellettünk a vidéki érdekeltek osztatlan érzülete,

st maga

a központiválasztmánytöbbsége igen hajlott olyszervezethez,melyrólaa terhesfelelsségsúlyát leveszi és eljárásáta vidékek panaszaitól megóvja lehet akadályok vagy esetlegesvisszaélésekesetébenis.

Természetes, hogy ily körülmények közt a mi ajánlataink jutottak túlsúlyra ésa debreczeninagygylés azokhoz járult

csak-nem

egyhangúlag,miután ellenleleink is látva a közhangulatot,

magok

kijelentették,hogy továbbellenezniadolgot

nem

akarják, atapasztalás

meg

fogjamutatni, kinekvanigaza.

Széchenyi gróf pedig,kiilydolgokbanfeletteóvatos volt,azon igen

kedvez

hangulatnak

nyomása

alatt,melylyel ami szerveze-tünk az összes érdekeltség által fogadtatott, látva ez mennyire megnyugtatja a vidéki érdekelteket, készséggel járult

maga

is

annakelfogadásához, demegnyugtatásul indítványozta,hogy szer-vezetünkelvilegelfogadtatván, miutánatiszai munkálatokat több ponton

még

azév folytában okvetlenülmegindítanunkkell,várjuk bea

jöv

évinagygylést,mikor

már

azajánlott alapokoni ügyvi-tel a gyakorlatban kimutatjaeredményeit

—

halaszszuk tehát ak-kora a végleges megersítést.

Ez lön a debreczeninagygylés egyhangúhatározata.

A

debreczeni nagygylés után azonnalmegkezdtük ezen alapon a vidéki osztályok rendezését ott,hola

munkát

megkez-detni lehetett,sazontúl

három

évigcszervezetoltalmában

mköd-tünkés

ma már mondhatom,

hogyezen egész

id

alatt

:

a központi választmányésvidékiosztályokköztaz összeüt-közésnekvagvellenszegülésnek egvetlenesete

sem

fordult el.

A munkák

haladása miattsohaaközponti választmánynak a vidékiosztályokellen

semmi

panaszra

nem

voltoka.

A

vidékiosztályok pénztáraiban, holszázezrek fordultakmeg, a kezelésolykifogástalanvolt,hogyafelülvizsgáltszámadásokban

még

csak neheztelt kiadásokesetesem fordultel, annyival ke-vésbbé merült felpanaszhelytelen vagyépen

htlen

kezelés miatt.

Késbb

hányszoremiitettefel

nekem

a gróf

bens

megelége-déssel, mennyi szerencsénk volt ezen ügy vezetésében

—

mert ez

nem

a mi

érdemünk —

ésmilymerész dologvoltilyvállalat kivitelét 13 osztálybancsupa

nem

iskolázott ésrenitentiára szok-tatott, épen

nem

fegyelmezett megyei elemekkel megkezdeni,és huzamos

idn

át

sem

legkisebb ellenkezésnek,

sem

apénzek keze-lésében a legcsekélyebb helytelenségnekesetét

nem

tapasztalni.Ez amilyváratlan,ép ^olylélekemel eredményvolt.

Igaz, hogy e viták alatt, melyeknek oroszlánrésze

nekem

jutott,agrófmindinkábbkezdékövetelni,hogya központi igazga-tás élére én álljak, sez okona központi választmány

másnézet

tagjai is engedékenyebbek lettekolyrendszeriránt,melynek sze-rintök legyzhetlennehézségeivel

nekem

kellend

els

sorban meg-küzdenisha

nem

sikerül,áldozatáulesni.

Már

akkoris, de

ma még

inkább

meg

vagyok

gyzdve,

hogy ajókormányzástitkaabban rejlik,hogya központi hatalomsaját erejét tul ne becsülje, ésterjedtebbhatáskörtne vegyen magára, mint minek józan számítással megfelelni képes. Csak igy hárít-hatja el magától azon felelsség terhét,mely mindent tle köve-telve az elégületlenségállandó forrását képezi, és az izgatásnak

bséges

anyagotszolgáltat.

És ha a népekeulturálisfejldésének folyamatára

tigyelme-znk, nem

lehet

nem

^látnunk,hogya szükségletekfolyton szapo-rodnak, az érdekek mindinkább sokasodvaakormányzást fokon-kintszövevényesebbé ésnehezebbéteszik.

Ha

ezen fejlemény természetes menetével szemben a

kor-mány

mindinkább a gondviselés szerepét vállalja magára, t. i.

minden hatalmat

magához

vonva,

minden

felelsséget^ismagára zudit,kétnagyszerencsétlenségetidéz

el

:

a

kormány

helyzetét teszi elviselhetlenné, melyben minél inkább erlködik, annál infensusabb lesz

;

a nemzetettörpitiel,

midn

annakmindengondjaitmagára véveélhetetlennéteszi.

Ennek

jelentségét felfogja az,kipéldául a régibb

idkben

az osztrákésmagyar nép életétismeiieésösszehasonlította.

Döblingben

idztem

18ö7-ben Széchenyigrófnál.

Az idben

egy

mvelt

bécsi ifjú,kiaz irodalombanisneves volt, járthozzá sakkozni és társalogni. Beszélé

nekem

agróf, hogy azeltti nap délután szokott órájábanigen felizgultan lép behozzá.E nagy fel-indulás okát kérdezvéntle. Képzelje a gróf

— monda —

most jövök ebédrl s kicsi hijja, hogy

meg nem

mérgeztem

magamat

veszedelmes rézoldattal, mia legkínzóbb mérgekegyike. Eczetes ugorkát kértem, és hoznak

nekem

olyszépzöldet, mintha épen most szedték volna le. Lármát ütöttem, végre kisütöttük,hogy az ugorkás tartányban rézkrajczárvan.

Hogy

nepukkanjon

meg

mérgébenazember,

—

végzéelbeszélésétazifjú,

—

mikoroly

nyo-morú rendrségünk

van,hogylustaságamiatt

még

életünk^is kocz-káztatvavan.

Szegény

magyar

népünk

—

tévé hozzá a gróf

—

hátate ugorkádrakiügyelfel?Szerencséreönmagad.

A

szegény bécsinép,

még

a míveltebbje is, úgy^rászokott a rendrség gyámkodására, hogy ha

ma

apiaczot elárasztják bolondgombávalésarendrség

nem

confiscálja,utolsódarabig megeszik.Nálunk legföllebb kika-czagnákaz ügyetlent,kimagára

nem

képes ügyelni ésbolond gom-báteszik.

Nem-e

teljesen kifeszített vitorlákkalevezünk

ma

ezen

álla-potok felé. Az országpárszázhatóságaiban

minden

kihágásért a központi kormányt kárhoztatjuk.

O

hordja azemberiség bneit,

magunk nem

is gondolunk arra, hogy megóvjuk

önmagunkat

a visszaélésektl, mert számunkra a gondviselés a

— kormány

Budapesten.

V.

FEJEZET.

Azadministratori rendszer keletkezése. Gr. Dessewffy Aurél törekvése Az1844. országgylilés utáni közingerültség.Gr.ApponyiGyörgyfellépése.

HerczegMetternich levelezése a föherczeg nádorral. Politikai helyzet.

Azon

epochalisévektörténelmében, melyet

Horváth

Mihály nemzeti történészünk

»25

év történetében« mint nemzeti fejldé-sünk legnevezetesebb korszakát megirt, ezen korszakban aligha fordul

el

végzetesebb esemény, mint a hirhedt «administratori rendszert behozatala.

Nemcsak

hogyerendszabály a 48-ki katastrofát megelzött kétévbenazországotfokozódottizgalombantartotta ésazellenzéki szellem túlkapásainak

b

^s állandó táplálékot adott,

hanem —

tudják,kik 48-ban a válság napjaiban az események szemtanúi voltunk

—

hogy az ezen ügy ^{által szított} elkeseredés juttatta a

dönt

perczben diadalra a forradalmi elemeket és adott

történel-münknek

végzetesfordulatot.

Mikoréskinekagyábanfogamzottez eszme,

min

körülmé-nyekbefolyásahoztaazt életre, és ha

nem

volt e kérdés az

id

szükségeibenérlelve,hogyan emelkedhetettazily végzetes fontos-ságra

—

ezsennekkíséretébenszáz

más

liérdés talány

marad

a

nyomozó

történészeltt,hami,ekor emberei,

nem

adjuk az ese-ményekindokainak egyesszálaitazutókor kezébe.

A

fennebbikérdések

minden

oldalúteljesmegoldásáthiában keressük

Horváth MmÁLY

fennebb említett nagy munkájában, a legfigyelmesebbkutatás szellemvilágunk akkori mozgalmairól ezen kérdés felöligen hézagos ismeretre vezethet.

Az

emlékiratokban

sem

nyerünkelég világosságot. B. Fiáth Ferencz rendkívül becses

mvébl,

nohaezactióban neki is kiválóhelyjutott, kevés eliga-zodástnyerünk.

St

VirknerLajos udvari tanácsos emlékiratai e kérdésnél tévútraterelnek.

Pedig ezen rendszabály

nyomása

nemcsakaz egész

magyar

politikai életre hatást gyakorolt akkoron,

hanem

a mint alább látnifogjuk,magáraSzéchenyigót'

mködésére

isdöntölegbefolyt, annakérintései öt

sem

hagytákérintetlenül.

Nyomoznom

kellé tehát akkor ezen esemény forrásait, és

adom

itt akkorikutatásaim eredményeit.

Az ifjabb nemzedéktagjai, kik 48eltti magyarvilágunkat

nem

ismerték,alig fogják tudnielképzelni,hogyan lehet az admi-nistratorirendszer azon hatalmaskovász,mely egészpolitikai éle-tünket forrásba hozta, ha ^azalábbi

három

körülményt az

ese-mények

sorozatoseladásánálelfeledik.

Ezekegyikeez:az

idben

azavatottajjb löurimagyar körök-ben gyakran fordult

el

apanaszügyeink folyamatafelett.

Maga

Széchenyi boszankodva emliti fel,hogy mi

nem

istudhatjuk dol-gaink eldöntése végelemzésben kin fordul meg. Ferencz császár életében ha sikerült

t

bizonyos dologban megnyerni

—

ellett a dologintézve.Most épen

nem

tudni kihez forduljon azember.

Ha

a fherczeg nádorhoz fordulunk, az Bécsre utal.

Ha

Bécsben hg METTERNicahez megyünk,az

magyar

ügybenanádorra utal vissza.

Ha

gr.

KoLOWRAxnak

szólunk, az fherczeg LAJoshoz

utasít,ezvégképGervayudvari tanácsoshoz, acsászáriiroda

fnöké-hez

—

szóval Pontiustól Pilátushoz, anélkül,hogy

ma

tudnók, hol fordulnak

meg

végleg dolgaink.

A

magyar fcancellár a magyar

kormány

feje,de

ma

a legszánandóbb helyzetben van. Reviczky fcancellár

még

mindentacsászárralszemélyesenvégzett.

Ma, haa cancellár valami^resolutiótakar küldeni,száz retor-tánkeresztül kellannak menni, és ha egyik befolyást kifeledne, bizonyoslehet, hogy ügye megakad,ski

nem

mozdítja helyébl.

Ilyen volt

kormányunk

helyzete azidben.

A

másik körülményez:KossuthLajos visszalépvén a Pesti Hirlapszerkesztésétl, épen

midn

e lap minta szabadelv el-lenzékközlönye, azországbannagyonelterjedt,annakszerkesztését báróEötvösésSzalayvették át és programúiként kihirdették a kormányzati centralisatió elvét, természetesen képviseleti

A

másik körülményez:KossuthLajos visszalépvén a Pesti Hirlapszerkesztésétl, épen

midn

e lap minta szabadelv el-lenzékközlönye, azországbannagyonelterjedt,annakszerkesztését báróEötvösésSzalayvették át és programúiként kihirdették a kormányzati centralisatió elvét, természetesen képviseleti

In document Digitized by the Internet Archive (Pldal 58-73)