Minősítési hibák az erőszak formája és a tényállás kapcsolatában

a) A könnyű testi sértés és az erőszakos magatartás elhatárolása

A Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti könnyű testi sértés, illetve az (1) bekezdés a) pontja szerinti erőszakos magatartás elhatárolása az egyes ügyekben nehézséget okozott.

Több ügyben látható, hogy a vádlott eleinte becsmérli, szidalmazza a sértettet, a bútorokat rongálja, ajtó- és ablaküvegeket tör be, majd ezek a dolog elleni erőszakos magatartások

551 11/2003. (ÜK.7.) LÜ utasítás 37. § b) pont III. fordulata alapján / hatálytalan 2018.07.01. napjától.

552 Barcsi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály 14020/15/2017. bü., Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség 142/2017., Barcsi Járásbíróság 1.Bpk.21/2017/2.

171 később áttevődnek a személyekre is - megvalósítva ezzel már a Btk. 212/A. § (2) bekezdését.

A minősítés több ügyben mégis az (1) bekezdés a) pont maradt, ahol viszont a tettlegesség szóba sem jöhet. Megjegyzendő, mindennek nemcsak a törvényes minősítés fontossága, hanem a későbbi előzménypriorálás, és a közhiteles bűnügyi nyilvántartási rendszer (bűntettesek nyilvántartása, ún. priusz) helyessége⁵⁵³ miatt is kiemelt jelentősége van.

Így például:

aa) A vádlott édesanyjával szemben tanúsított erőszakos és megalázó magatartást („vasutas kurvának”, „vén kurvának” nevezte, azt mondta rágyújtja a házat, folyton ennivalót és pénzt követelt tőle), majd később már fojtogatta is, három alkalommal pedig pofon ütötte. Ennek ellenére az eljáró ügyészség mégis a Btk. 212/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt emelt vádat, és a minősítést a bíróság sem helyesbítette.⁵⁵⁴

ab) Egy másik ügyben úgyszintén az (1) bekezdés a) pontja miatt mondta ki a vádlott bűnösségét a bíróság, de korábban az ügyészség is eszerint minősített: vádlott az élettársát nyakánál fogva megragadta, konyhaszekrénynek lökte, tenyérrel testszerte megütötte úgy, hogy a sértett a földre esett. A jogerős ítélet rögzíti, hogy „A vádlott cselekménye folytán a sértett 8 napon belül gyógyuló, zúzódásos, felületes sérüléseket szenvedett.”⁵⁵⁵

ac) A vádirattal egyezően a jogerős ítélet rögzíti, hogy „K. Ferenc vádlott és K.né Sz. Ildikó házassága megromlott, heti szinten robbant ki közöttük veszekedés. Ezen alkalmakkor gyakran előfordult, hogy vádlott feleségét trágár szavakkal illette, több alkalommal tenyérrel testszerte megütötte, a fülét megcsavarta, a lábára taposott (…) máskor pedig feleségét hajánál fogva a földre rántotta és a konyha padlóján néhány métert húzta. Ezt követően, pár nappal később a nyakánál fogva a falnak nyomta és pár percig így is tartotta.

Ezen veszekedések során egy-két alkalommal a vádlott le is köpte a sértettet.”⁵⁵⁶

b) A könnyű testi sértés és a kapcsolati erőszak törvényi egysége

Általános, úgyszintén sűrűn előforduló gyakorlatként rögzíthető, hogy a kapcsolati erőszak mellett halmazatban megjelennek olyan cselekmények, amelyek egyébként a kapcsolati

553 A bűnügyi nyilvántartási rendszerben lévő az adatokat a nyilvántartó szerv kezeli, a rendszerből adatot továbbít, valamint a kezelt adatokról hatósági bizonyítványt állít ki. Az adatkezelés célja többek között a büntetett előélet tényének igazolása, és a nyilvántartás tartalmazza a bűncselekmény megnevezése mellett többek között annak Btk. szerinti minősítését. Ld. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 3. és 9-11. §-ok.

554 Szolnoki Járási és Nyomozó Ügyészség B.611/2016., Szolnoki Járásbíróság 16.B.867/2016/15.

555 Hódmezővásárhelyi Járási Ügyészség B.1089/2016., Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 5.Bpk.91/2017/2., Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 8.Pk.50.064/2016/3.

556 Tamási Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály 17050/926/2014. bü., Tamási Járási Ügyészség B.284/2015., Tamási Járásbíróság 20.Bpk.103/2015/2.

172 erőszak törvényi egységébe tartoznak. „A kapcsolati erőszak bűncselekményének törvényi tényállási elemei között rögzített rendszeresség következtében a folytatólagosság megállapítása kizárt, illetve a kapcsolati erőszak bűntettének a Btk. 212/A § (2) bekezdés a) pontjában rögzített alakzatával a testi sértés bűncselekmény halmazatban nem állhat, a testi sértés vétségét képező cselekmény a kapcsolati erőszak bűntettébe beleolvad.”⁵⁵⁷ (megj.:

természetesen ez csak az azonos sértett sérelmére elkövetésnél igaz). Ennek ellenpéldája is megtalálható, amikor a bíróság szétválasztotta az együttélés alatt, illetve után elkövetett cselekményeket, holott a törvényszöveg e vonatkozásban kifejezetten rögzíti az

„elkövetéskor vagy korábban” együttélést (így a vádlottat bűnösnek mondta ki kapcsolati erőszak bűntettében és könnyű testi sértés vétségében is). Indokolásában kifejtette: „A vádlott azzal a cselekményével, hogy a sértettet rendszeresen bántalmazta, megalázó kifejezéssekkel illette, illetőleg többször le is köpte, és a sérelmére becsületsértést és könnyű testi sértést is elkövetett, elkövette a terhére rótt bűncselekményt. A vádlott azzal a cselekményével, hogy a sértettet egy alkalommal arcon ütötte oly módon, hogy azzal 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott, elkövette a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés vétségét.”⁵⁵⁸ Ezt a minősítést korrigálta a II.

fokú bíróság azzal, hogy az ítéletet megváltoztatva K. Ernő cselekményeit egységesen a Btk.

212/A § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kapcsolati erőszaknak minősítette.

c) A bűncselekmény megjelölése, feltüntetése

Mind az ügyészségek, mind a bíróságok gyakran rögzítik azt, hogy a vádlott a Btk. 212/A § (2) bekezdés a) és b) pontját is elkövette, ugyanakkor a helyes minősítés meghatározása ekkor a b) pontos, hiszen a súlyosabbat kell figyelembe venni. Úgyszintén jellemző a minősítések megjelölése kapcsán, hogy az (1) bekezdést, illetve annak valamely pontját is feltüntetik akkor, amikor a vádlott a (2) bekezdésben írt bűncselekményt is elkövette.

Számos ilyen esetben kitérnek a törvényszékek arra, hogy a vádlottak terhére megállapított kapcsolati erőszak minősítésének jogszabályi alapja körében szükségtelen utalni a Btk.

212/A. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjára akkor, ha a vádlott nemcsak az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás tanúsításával valósítja meg a

557 Mezőkövesdi Járási Ügyészség B.535/2014., Mezőkövesdi Járásbíróság 5.B.233/2015/5., Miskolci Törvényszék 7.Bf.1165/2015/5.

558 Szerencsi Járási Ügyészség B.108/2016., Szerencsi Járásbíróság 5.B.38/2016/2., Miskolci Törvényszék 7.Bf.129/2016/9.

173 bűncselekményt, hanem a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában írt bűncselekmények valamelyikét (vagy azokat váltakozva) is elkövette.⁵⁵⁹

Az egyik törvényszék kiemelte: „A cselekmény jogi minősítése törvényes, ugyanakkor egyetértett a törvényszék a főügyészség azon álláspontjával, mely szerint a Btk. 212/A § (1) bekezdésére történő utalás szükségtelen. A 61/2008-as Büntető Kollégiumi vélemény a bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről rögzíti, hogy az ítélet rendelkező részében szöveges minősítés után zárójelek közé foglalva kell feltüntetni, hogy a bűncselekmény hogyan minősül, ennek során pedig azokat a rendelkezéseket, amelyek a törvényi tényállást és a büntetési tételt megadják. Tekintettel arra, hogy a Btk. 212/A (2) bekezdés a) pontja a törvényi tényállást és a büntetési tételt is tartalmazza, így a Btk. 212/A

§ (1) bekezdésének feltüntetése szükségtelen.”⁵⁶⁰