4. A kapcsolati erőszak tényállása által biztosított büntetőjogi védelem
4.3. Officialitás: a kapcsolati erőszak bűncselekményének (2) bekezdése
4.3.1. A kapcsolati erőszak bűncselekmény (2) bekezdésének a) pontja
A Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontjában a jogalkotó a könnyű testi sértést, illetve tettleges becsületsértést kívánja szankcionálni többedszeri elkövetés esetén immáron magánindítvány nélkül, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztést társítva.
405 Domokos Andrea: Az erőszakos bűnözés differenciálódása és a büntetőpolitika Magyarországon. Jog-Állam-Politika III. évfolyam 2011/3. 137., 139. és 150. o.
https://dfk-online.sze.hu/images/J%C3%81P/2011/3/domokos.pdf
406 Radvánszki István: Dogmatikai és gyakorlati hibák a büntetőjogi szankciórendszerben. 2014.09.04.
https://arsboni.hu/dogmatikai-es-gyakorlati-hibak-a-buntetojogi-szankciorendszerben/
112 4.3.1.1. A könnyű testi sértés
A Btk. 164. § (1) bekezdése szerint, aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. A Btk. 164. § (2) bekezdése értelmében, ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés miatt vonható felelősségre és vétség, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg ha ugyanezen könnyű testi sértés a kapcsolati erőszak hatósugarában történik, az elkövetőt bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztésre is ítélheti a bíróság. Az emberi testet az orvostudomány akkor nevezi épnek, ha annak szervei helyesen funkcionálnak, míg az egészség fogalmán az emberi test zavartalan működése, a testet alkotó anatómiai egységek és szervek helyes funkcionálása értendő. Mindez nem jelenti azt, hogy a támadás beteg vagy sérült ember ellen nem irányulhat, a védelem tárgya a meglévő állapotra vonatkozik. A fájdalomokozás nem feltétele a testi sértésnek, viszont a bántalmazás önmagában - sérülés hiányában - nem minősül testi sértésnek, ilyenkor kísérlet megállapításának lehet helye.
Bántalmazás alatt minden olyan külső behatás értendő, amely a testen vagy annak egy részén nyomokat visszahagyó sérülést okoz.407 Testi sértés akkor valósul meg, ha ez a külső behatás érzékelhető és értékelhető. Fontos meghatározást rögzített az Egészségügyi Világszervezet, mely szerint az egészség az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát. Erre és a kialakult joggyakorlatra is figyelemmel, a lelki bántalmazások az egészségsértés körében kerülhetnek értékelésre, így a vizsgált bűncselekmény (1) bekezdése szerinti „lelki bántalmazás” ezen a ponton is összefonódik a testi sértés bűncselekményében szereplő „egészségét sérti” fordulattal. Az egészségsértés a testi bántalmazás mellett kisegítő helyet foglal el, és azokat az eseteket öleli fel, amikor az egészség sérelme nem a test közvetlen bántalmazása, hanem más okból (pl. mérgezés, más betegséggel megfertőzés, pszichikai betegség előidézése) áll elő. Úgyszintén fontos a kapcsolati erőszak relációjában, hogy az okozati összefüggés az elkövetési magatartás és az eredmény között akkor is fennáll, ha az okozati láncba az elkövető magatartásán kívül más tényezők is belejátszanak, feltéve, hogy azok a maguk összességében az eredmény beállásához vezetnek. A testi sértés enyhébb vagy súlyosabb változata elhatárolásánál a tényleges gyógytartam bír döntő jelentőséggel, melynek megállapításához rendszerint (de nem feltétlenül) orvosszakértő igénybevételére van szükség.408
407 Varga Zoltán: A büntetőjog nagy kézikönyve. Complex Kiadó, Budapest, 2007. 342. o.
408 A bűncselekmény rövid elemzésének alapja a Btk. 164. §-ához fűzött miniszteri indokolás. Wolters Kluwer Jogtár.
113 4.3.1.2. A tettleges becsületsértés
A Btk. 227. §-a rendelkezik a becsületsértésről akként, hogy visszautal a rágalmazásra, vagyis úgy fogalmaz, hogy aki a 226. §-ban409 meghatározottakon kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy a nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tényállás kapcsolati erőszak szempontjából mérvadó (2) bekezdése mondja ki, hogy a 227. § (1) bekezdése szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el. E körben is látni kell, hogy amíg a Btk. 227. §-a szerinti tettleges becsületsértésnél vétség miatt maximálisan egy évig terjedő szabadságvesztés büntetés szabható ki, addig ez a kapcsolati erőszak színterén már bűntett miatti három éves büntetési tételre ugrik fel. A bűncselekmény elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata, egyéb ilyen cselekmény elkövetése, illetve ez utóbbi tettleges tanúsítása. A becsület csorbítására alkalmas kifejezésnek tekintendő minden kifejezés, amely sérti az emberi méltóságot, azonban hogy ez mikor és milyen körülmények között valósul meg erősen szubjektív elemeket rejt magában. Tettlegesség az olyan becsületcsorbító cselekmény, amely a sértett testének célzatos érintésében vagy bántalmazásában nyilvánul meg anélkül, hogy testi sértést eredményezne, ugyanakkor valamennyi elkövetési magatartásnak a becsület csorbítására alkalmasnak kell lennie.410
Az EBH 2017.B.11. számon született döntés kifejti, hogy a rágalmazás és a becsületsértés jogi tárgya egyaránt a becsület, a két bűncselekmény elkövetési magatartásai azonban különbözőek. A rágalmazás tényállítással vagy tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával, a becsületsértés pedig a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával vagy egyéb ilyen cselekménnyel valósítható meg. A rágalmazó tényállítása eseményt, történetet tartalmaz, és ezért az objektív valóság hitelének látszatát kelti, a becsületsértés elkövetési magatartása viszont értékítéletet fejez ki. A rágalmazás tényállítása arra alkalmas, hogy annak alapján a tudomást szerző maga alkosson értékítéletet, míg a becsületsértő a saját értékítéletét adja tovább.
409 A Btk. 226. §-ában található rágalmazás bűncselekményének (1) bekezdése értelmében, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (2) bekezdés szerint a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
410 A bűncselekmény rövid elemzésének alapja a Btk. 227. §-ához fűzött miniszteri indokolás. Wolters Kluwer Jogtár.
114 A kapcsolati erőszak szempontjából kiemelendő az EBH 2017.B.17. sz. döntés is, mely szerint „A rendszeres elkövetést az ugyanazon sértett sérelmére megvalósított testi sértés és a tettleges becsületsértés akár egymást követő, ismétlődő elkövetése is megalapozza, ugyanis a Btk. 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértés beleolvad a Btk. 164. § (2) bekezdése szerint testi sértésbe, mivel a becsület csorbítására alkalmas cselekmény - a tettleges bántalmazás körén kívül eső - minden olyan gesztus, illetve sértő mozdulat, ütésre emelt kéz, lökdösődés, amely az elkövetőnek a sértettel szemben tanúsított megvető, lealacsonyító értékítéletét fejezi ki.”