Bejelentők / feljelentők - a büntetőeljárások megindítása

Ami a bejelentők, feljelentők arányát illeti, a kutatással érintett időszakban az alábbi személyek, szervezetek és hatóságok észlelése / jelzése alapján indultak a büntetőeljárások:

3. ábra: A büntetőeljárások kezdeményezői a bírósági döntéssel befejezett ügyekben (db/3 év)

A vizsgált ügyek 55 %-ában (n=441) a sértett döntött úgy, hogy feljelentést tesz a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt, a fennmaradó esetben ezt valaki másnak kellett - bejelentéssel, jelzéssel, átirattal, névtelen telefonnal vagy levéllel - kezdeményezni.

242

157 Nagymértékben felvállalták ezt a sértett hozzátartozói is, olyan családtagok, akik már nem tudták tovább elnézni, hogy gyermeküket, unokájukat, menyüket, testvérüket vagy éppen nagynénjüket bántalmazza az elkövető. Az egyik ügyben e-mail üzenet érkezett a rendőrségre, amelyben a bejelentő azt írta: „Többször is jelentettük már (összesen 4-szer), hogy S. László Mihály fizikailag bántalmazza G. Annát. Bírósági tárgyalás is volt ez ügyben, ahol közölte a bíróság, hogy ha S. László 6 hónapig bármilyen fizikai erőszakot alkalmaz, akkor börtönbüntetés vár rá (nekem legalábbis a hölgy ezt mondta). Azóta ismételten bántalmazta a hölgyet, de ő ezt azért nem jelentette, mert nagyon fél az illetőtől! Ez többször bebizonyosodott már. Remélem most már tesznek valamit ez ellen.” Így indult el a büntetőeljárás, melynek kezdetén a rendőrjárőr megjelent a sértett lakásánál és felajánlotta hatóságuk segítségét.⁵¹⁷ A hozzátartozók után legtöbbször a kormányhivatalok szerveitől, a gyermekvédelmi gondoskodásban résztvevő intézményektől érkezett jelzés, ugyanakkor ezekben az ügyekben a család már valamilyen oknál fogva a hatóságok látókörében volt, a gyermek(ek) veszélyeztetettségét nyomon követték, vagyis volt valamiféle kapcsolat a család és a jelzőrendszer között.⁵¹⁸ A gyámhivatalok felelősségére a BH 2020.40. alapján külön is felhívnám a figyelmet, mert hatóságuk feladata annak eldöntése, hogy szükség van-e a gyvan-ermvan-ekvédvan-elmi gondoskodás kvan-ervan-etébvan-e tartozó hatósági intézkvan-edésvan-ekrvan-e, van-errvan-e a polgári perben eljáró bíróság nem adhat felhívást, és különösen nem adhat utasítást a gyámhatóság eljárására. Úgyszintén említést érdemelnek a szomszédok, akik nem feltétlenül közönyösek a körülöttük történő agresszív magatartásokkal szemben. Amennyiben a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság hivatalból észleli a bűncselekmény megvalósulását, ez a tényező is büntetőeljárás megindulását vonja maga után. Többször előfordult, hogy a folyamatban lévő magánvádas eljárásban, a személyes meghallgatás alapján észlelte az eljáró bíróság, hogy a magánvádló elmondása szerint bántalmazása nem egyetlen alkalommal történt, ezért a bíróságok megküldték ezen iratokat az ügyészségek részére: „A vádlott cselekménye a Btk.

212/A § (2) bekezdése szerint minősülő kapcsolati erőszak bűntette gyanúját kelti, mely bűncselekmény közvádas, így nyomozás lefolytatása szükséges.⁵¹⁹ Vagy: „A személyes meghallgatás során a feljelentő úgy nyilatkozott, hogy a fia rendszeresen bántalmazza.

Elmondta, hogy már tett feljelentést a fia ellen, de akkor visszavonta feljelentését, mert a fia

517 Budapesti Rendőr-főkapitányság IX. Kerületi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály 01090/1822/2014. bü., Budapesti IX. Kerületi Ügyészség B.IX.2885/2014., Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.B.31.618/2016/20.

518 Az iratok szerint még mindig nem egyértelmű és nem tisztázott a gyakorlatban, hogy hol vannak a kompetencia-határok, hol van az a pont, amikor már jelezniük kell, és hogy meddig vehetik figyelembe a sértett ez irányú kifejezett tiltakozását.

519 B.148/2016., Bajai Járásbíróság 12.B.351/2015/4-V., Bajai Járásbíróság 12.B.153/2016/41.

158 megígérte neki, hogy vállalja a pszichiátriai kezelést, de nem tette meg, azóta is sokszor bántalmazta. A bíróság megítélése szerint az eset körülményei alapján nem zárható ki a cselekmény súlyosabb minősítése. Figyelemmel arra, hogy az iratok alapján közvádra üldözendő bűncselekmény megállapításának a lehetősége is szóba jöhet.”⁵²⁰

A családi bíróságok képezik a gyermekvédelem alapját, tehát be kell tartaniuk azt, amit az eljárási törvény előír - hívta fel a figyelmet prof. dr. Ludwig Salgo jogtudós. Véleménye szerint a gyermekvédelemért felelős személyek nem engedhetik meg maguknak, hogy sztereotípiás eszmék vezessék őket, mivel az erőszaknak számos arca van, minden esetben a színfalak mögé kell nézniük.⁵²¹ Az egészségügyi szolgáltatók körében kiemelném, hogy a kórházak, illetve a sértetteket ellátó kórházi orvosok kizárólag azokban az ügyekben tettek jelzést, ahol 8 napon túl gyógyuló, és egyértelműen bántalmazásra utaló sérülés történt, vagy amelyekben a sértett nem tagadta azt, hogy őt hozzátartozója bántalmazta, és elmondta sérülése keletkezésének folyamatát. Itt kell megjegyezni, hogy súlyos sérülés észlelése esetén az orvosoknak jelzési-jelentési kötelezettsége van, azonban a sértettek elmondása szerint ez a gyakorlatban „csak papíron létezik”, mert ennek többnyire nem tesznek eleget.⁵²² Az érintett személy első ízben történő orvosi ellátásakor - ha 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye - a kezelőorvos haladéktalanul köteles a rendőrségnek bejelenteni az érintett személyazonosító adatait - írja az OKIT. Kiskorú érintett esetén pedig - ugyancsak az első alkalommal történő egészségügyi ellátáskor az orvos köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíteni, ha feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye, valamint ha a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást. Ilyenkor az adattovábbításhoz az érintett személy beleegyezése nem szükséges.⁵²³

520 Balassagyarmati Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Vizsgálati Alosztály 12020/314/2014. bü., Balassagyarmati Járási Ügyészség B.735/2014., Balassagyarmati Járásbíróság 20.B.266/2014/12., Balassagyarmati Törvényszék 4.Bf.281/2014/5. Az elsőfokú bíróság a vádlottat - mint különös visszaesőt - szülei sérelmére 2 rb. kapcsolati erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek, és 2 év szabadságvesztés mellett 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, amelyet megváltoztatva a törvényszék 3-3 évre súlyosított.

521 Arztekammer Nordrhein: „Gewalt in der Familie wird von Kindern als existenzielle Bedrohung erlebt“.

Düsseldorf. 31.01.2019. https://www.aekno.de/aerzte/rheinisches-aerzteblatt/ausgabe/artikel/2019/02-2019/gewalt-in-der-familie-wird-von-kindern-als-existenzielle-bedrohung-erlebt

522 Elmaradt a jelzés H. Ildikó esetében is, akinek az utolsó bántalmazást követően szájsebészeti műtéten kellett átesnie, illetve az álkapcsában élete végéig egy szegecset fog viselni. Kutatási interjú (saját): H. Ildikó.

Ugyanerről számoltak be a családok átmeneti otthonában, illetve az anyaotthonokban tartózkodó sértettek is, akik sérüléseiről az orvosok tudomással rendelkeznek, azt a bántalmazott az orvosnak kifejezetten elmondta, jelzés tőlük mégsem érkezett.

523 Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat. (OKIT) A bántalmazottak segélyvonala.

http://bantalmazas.hu/hirek/9

159 Tényként rögzíthetem, hogy a pedagógusok jelzési hajlandósága az elmúlt évekhez viszonyítva sem sokat változott. Erre előzetesen azért lehetett számítani, mert a fókuszcsoportos, illetve az egyéb szakmai megbeszélések alkalmával elmondták a társszervek képviselői, hogy ők és a családorvosok azok, akik a legkevésbé adnak jelzéseket;

és ez így van akkor is, amikor egyértelmű és konkrét tudomásuk van a sértett régóta fennálló bántalmazásáról. A védőnők úgyszintén gyakorta találkoznak a sértettekkel és azok családtagjaival, jelzés tőlük mégsem, vagy nagyon ritkán érkezik. Tanúvallomásaik és az iratokban fellelhető feljegyzések megkérdőjelezhetetlenül utalnak arra, hogy az egyébként jelzőrendszeri tag tanúknak tudomásuk volt a bántalmazásról, ezt adott esetben a bíróság előtt úgyszintén elismerik, de hogy törvényben fennálló jelzési kötelezettség ellenére miért nem jeleznek, arra nincs válasz; mint ahogyan arra sem, hogy az ezért alkalmazható fegyelmi felelősségre vonások miért nem jelennek meg a legsúlyosabb, és már-már minden képzeletet felülmúló bántalmazásos ügyekben sem. A legfrissebb szakirodalmakban ugyanerre találunk utalást, így Németh Zsolt is arra hívja fel a figyelmet, hogy különösen fontos az áldozatorientált bűnmegelőzés ott, ahol a bűncselekmény elkövetése visszatérő,⁵²⁴ illetve arra is rámutat, hogy ennek maga a jelzőrendszer a legfontosabb eszköze, egyfajta helyi koordinátor lehetne, de két évtizedes fennállása alatt sem tölti be a szerepét.⁵²⁵

Semmilyen értelemben nem lehetünk elnézőek, ezért indokolt felmérnünk nemzetközi színtéren is, hogyan vélekednek minderről mások. Németországban például a közelmúltban orvosoknak, és főként egészségügyi dolgozóknak szervezett konferencián kimondták: a családon belüli erőszakot a gyermekek egzisztenciális fenyegetésének nevezik,⁵²⁶ emellett azt vallják „a gyermekek a jövőnk”, ezért meg kell törni az erőszak spirálját. Az, hogy az emberek miért élnek intim kapcsolataikban erőszakkal, egy rendkívül komplikált jelenség, viszont tényként kezelendő, hogy minden társadalmi osztályt és beavatkozásra jogosult hatóságot érint.⁵²⁷

524 Németh Zsolt: Bevezetés a bűnmegelőzésbe. In: Barabás A. Tünde (szerk.) Kriminológia MA, Dialóg Campus, Budapest, 2020. 20. o.

525 Németh Zsolt: A gyermekek és fiatalkorúak kriminológiája. In: Barabás A. Tünde (szerk.) Kriminológia MA, Dialóg Campus, Budapest, 2020. 90. o.

526 Jelentette ki Heike Reinecke, az Észak-Rajna - Vesztfália Munkaügyi, Egészségügyi és Szociális Ügyek Minisztériumának a közegészségügyi szolgálatért és a gyermekegészségügyért felelős osztályvezetője.

Arztekammer Nordrhein: „Gewalt in der Familie wird von Kindern als existenzielle Bedrohung erlebt“.

Düsseldorf. 31.01.2019. https://www.aekno.de/aerzte/rheinisches-aerzteblatt/ausgabe/artikel/2019/02-2019/gewalt-in-der-familie-wird-von-kindern-als-existenzielle-bedrohung-erlebt

527 Uo.

160

„Az anyai stressz a méhlepénnyel átjuthat a magzatra a placentán keresztül, így a korai környezeti feltételek többek között befolyásolhatják a még meg nem született gyermek agyi fejlődését, ezáltal a gyermekkori traumatikus tapasztalatok megtervezhetik a jövő generációi betegségének és egészségi állapotának útját is.” - mondta prof. dr. Claudia Buß, a berlini Charité Universitätsmedizin Orvosi Pszichológia Intézet munkatársa.⁵²⁸ A következmények tehát egy életre meghatározóak, átültetődnek a következő generációkba. Az elkövetők gyakran patológiás féltékenységet éreznek, nárcisztikus hajlamokat mutatnak, vagy éppen az élettel való csalódásukra keresnek megoldást. Az elkövetőknél nagy valószínűséggel agresszív antiszociális viselkedési rendellenességek diagnosztizálhatók, gyakran ADHD-diagnózissal rendelkeznek, de hajlamosak a depresszióra és a szomatizációra is. Ezek megoldása nem a hatóságok feladata, de a beavatkozás igen. „Ha nem avatkozunk be, a traumatikus tapasztalatok az áldozatok teljes élettartamát meghatározzák.” - fogalmazott élesen dr. Frank Bergmann,⁵²⁹ rámutatva ezzel a jelzőrendszer komoly felelősségére.

Németországban egy, az orvosok által megfogalmazott tanulmány pontokba szedte saját elsődleges feladataikat, mint a beszélgetés-hallgatás-kérdezés, a zavartalan légkör megteremtése, a kockázati helyzet tisztázása (ideiglenes elhelyezés megfontolása), az interdiszciplináris támogatás, de mindenekelőtt a dokumentálás. „Az orvosok központi szerepet játszanak az anyák és gyermekek erőszak által okozott stresszének felismerésében és a segítségnyújtásban” - mondta dr. Susanne Schwalen, az Észak-Rajna Egészségügyi Szövetség vezető orvosa, a „Családon belüli erőszak és gyermekjólét” c. rendezvényen 2018 novemberében. Az Orvosok Házában az ifjúsági jóléti hivatalokból, a tanácsadói központokból, a rendőrségről érkezők, valamint a szülésznők, ápolók és oktatók jelenlétükkel megmutatták, hogy a téma szakmaközi kérdés. Az Orvostudományi Szövetség vezető orvosa szerint a német ifjúsági jóléti hivatalok 2014-ben mintegy 124.000 eljárást indítottak a gyermek jólétét érintő kockázat felmérésére, és 2017-ben csaknem 22.000 eljárás során fedeztek fel akut gyermekjóléti kockázatot. Andreas Bothe államtitkár - az Észak-Rajna-Vesztfália Gyermek-, Család-, Menekültügyi és Integrációs Minisztériumától - hangsúlyozta, hogy az államnak be kell lépnie, ha a gyermek jóléte veszélyben van.⁵³⁰ Így vélekednek ők, ezáltal ilyen eredményeket tudnak felmutatni.

528 Uo.

529 Uo.

530 A konferencia összefoglalója: Gewalt in der Familie wird von Kindern als existenzielle Bedrohung erlebt.

https://www.aekno.de/fileadmin/user_upload/RheinischesAerzteblatt/Ausgaben/2019/2019.02.029.pdf

161 Nos hazánkban ezzel szemben számos ügyben tapasztalható, hogy a hatóságok és a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai igyekeznek elhatárolódni a családi erőszaktól, és azt - régmúlt korok emlékeként - továbbra is szeretnék tabuként kezelni. Erről beszélt Solt Ágnes is 2019 év végén egy vele készült interjúban: „A kutatás, majd az ezt követő „országjárás”

és előadás-sorozat során feketén-fehéren kiderült, milyen óriási különbségek vannak járási szinten az országban a tekintetben, hogyan működik és hogyan nem a gyermekvédelmi védőháló. Hol vannak elakadások, az együtt nem működések, az információk megrekedése.”

Tapasztalatai szerint a gyermekvédelmi rendszerben komoly feszültség húzódik, amely a folyamatos információcsere akadozására vagy hiányára, illetve a szakemberek eltérő szemléletéből fakadó együttműködési nehézségre, a rendszer mulasztásaira és rossz döntéseire vezethető vissza.⁵³¹

A bántalmazottak elmondásából kitűnik, hogy a rendőrségek ezen a ponton is bizonytalanok, a család fogalmát csak a legszűkebben értelmezik. Előfordult, hogy sokadszorra verekedett össze testvére élettársával (sógorával) az ittas elkövető, a kiérkező rendőr mégis azt mondta:

„Nem a feleségét ütötte meg, ez nem családi ügy. Próbáljanak meg kibékülni.” - és további intézkedés nélkül elmentek a helyszínről úgy, hogy az elkövető és az áldozat közös háztartásban éltek.⁵³² Az egyik szakmai fórumon arról számoltak be, hogy a gyámhatósági ügyintéző azt mondta az édesanyának: „Ha a kislány jogszabályok után akar érdeklődni, akkor fogadom magukat, de ha érzelmeket is bele akar vinni, akkor nem tudok segíteni.”⁵³³ Talán az bántja az érintetteket leginkább, hogy a bizonyítás lehetetlenségére hivatkozással megpróbálják őket lebeszélni a feljelentésről, elmondásaikat kétkedéssel fogadják, a vallomásfelvétel során közöny és nagyfokú bizonytalanság uralkodik a támogató és segíteni akaró légkör helyett. Zömmel arról beszéltek, hogy az egész eljárás során rájuk tolják a bizonyítási felelősséget, ha pedig már minden tőlük telhetőt megtettek, továbbra is „vakarják a fejüket”. Az új joganyagok és az új ORFK utasítás ellenére sem ritka, hogy a rendőrség semmiféle tájékoztatást nem nyújt a sértettek részére (távoltartás vagy anyaotthon igénybevételének lehetősége, áldozatvédelmi- és krízisközpontok stb.), sőt ameddig csak lehet, próbál távol maradni a családi veszekedésektől - ezzel pedig a hatóságok magukat tartják távol a sértettektől, és nem az elkövetőt.

531 Hornyik Zsuzsanna: Családon belüli erőszak Magyarországon - interjú Solt Ágnessel. Belügyi Szemle 68.

évf. 2020/2. https://belugyiszemle.hu/hu/node/214

532 Kutatási interjú (saját): Cs. Eleonóra.

533 Kutatási interjú (saját): G. Ibolya.

162 2.3. A cselekmények minősítése, főbb tendenciák

A jogerős ítéletek alapján a kapcsolati erőszak egyes cselekményei a vizsgált három évben az alábbi mértékben fordultak elő:

4. ábra: A kapcsolati erőszak bűncselekményének minősítései a bírósági döntéssel befejezett ügyekben (db/3 év)

Legtöbb esetben a Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontja szerint mondták ki a vádlottak bűnösségét, ami azt jelenti, hogy leginkább könnyű testi sértést és tettleges becsületsértést követtek el hozzátartozóik sérelmére. Ezt követi a (2) bekezdés b) pontjában szabályozott súlyos testi sértés alapesete, a könnyű testi sértés minősített esetei, a személyi szabadság megsértésének alapesete, illetve a kényszerítés. Az (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő, a sértett emberi méltóságát súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás elkövetésében a bíróságok 56 vádlottat találtak bűnösnek; míg 2 vádlott felelt az (1) bekezdés b) pontja szerint, mert a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javak elvonásával a sértettet súlyos nélkülözésnek tették ki. Az oszlopok összeadásával a 443 vádlott vonatkozásában összesen 474 elítélést láthatunk, ami abból adódik, hogy egyes vádlottak tekintetében a bíróságok nemcsak az egyik, hanem a másik pont szerint is kimondták a vádlottak bűnösségét.

Rendkívül találóan fogalmaz Rotraut Oberndorfer, amikor a családon belüli erőszak kutatásairól beszámolva arra jut: a fizikai erőszak egyfajta univerzális kódex, amely kulturálisan hatékony, és amelyet minden élőlény megért, ezáltal a hatalom demonstrálásának legegyszerűbb eszköze. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a családon belüli erőszak számos esetben csak a (külön)válást követően kerül nyilvánosságra, melyben a „természet adta” gyermek védelme érdekében az államnak beavatkozási kötelezettsége

56

163 van.⁵³⁴ Az erőszakos cselekmények minden családtag számára problémát jelentenek, azonban a gyermekek nemcsak akkor szenvednek, amikor sérelmükre efféle bűncselekmény történik, hanem akkor is, amikor erőszakos magatartás tanúi - rögzíti több kutatás és tanulmány összegzéseként a Freiburgi Egyetem.⁵³⁵ Az erőszak előfordulására és gyakoriságára vonatkozó információk mellett - a pszichológiai és társadalmi helyzetek jobb megértése érdekében - további adatokat is gyűjtöttek, így vizsgálták a szülők életkörülményeit, otthonát, illetve a szubjektív magyarázatokat és értékeléseket, emellett pedig a szülőket közvetlenül is megkérdezték.⁵³⁶ Nagy László Tibor az erőszakos bűnözés trendjeit vizsgáló tanulmányában kiemelte, hogy az mindenkor a kriminalitás gerincvonalát jelenti. Ezen cselekmények - bár más és más jogi tárgyat sértenek vagy veszélyeztetnek - az összbűnözésről alkotott kép szubsztanciális összetevőjének számítanak, minőségi változásuk és eldurvulásuk pedig összességében aggasztónak tűnik.⁵³⁷ Barabás A. Tünde munkája az erőszakos bűnözés egy másik dimenzióját, a sértettek sajátosságait mutatja be, s rávilágít azokra a jellemzőkre, amelyek az erőszak áldozatait markánsan megkülönböztetik más típusú cselekmények áldozataitól, ezáltal áldozati profiljuk is másként rajzolódik ki.⁵³⁸

534 Rotraut Oberndorfer: Häusliche Gewalt im Spiegel der Forschung. Gewalt in der Familie und gesellschaftlicher. Handlungsbedarf. Tagungsdokumentation. 8. o.

https://www.ifb.bayern.de/imperia/md/content/stmas/ifb/materialien/mat_1999_4.pdf

535 Universitat Freiburg: Bestrafungsverhalten von Eltern in der Schweiz.

https://www.kinderschutz.ch/de/studie.html?file=files/media/Dokumente/Publikationen/Studien/2_Zusamme nfassung_Studie_Gewaltstudie_KS.pdf

Ld. részletesen:

- Bestrafungsverhalten von Eltern in der Schweiz Eine wissenschaftliche Begleitung der Präventionskampagne

«Starke Ideen – Es gibt immer eine Alternative zur Gewalt» Institut für Familienforschung und -beratung der Universität Freiburg, 2020 im Auftrag von Kinderschutz Schweiz.

- Brigitte Schöbi, Pauline Holmer, Angela Rapicault & Dominik Schöbi: Bestrafungsverhalten von Eltern in der Schweiz Eine wissenschaftliche Begleitung der Präventionskampagne « Starke Ideen – Es gibt immer eine Alternative zur Gewalt». Eine Studie im Auftrag von Kinderschutz Schweiz 2020

- Bestrafungsverhalten von Eltern in der Schweiz Physische und psychische Gewalt in Erziehung und Partnerschaft in der Schweiz: Momentanerhebung und Trendanalyse Institut für Familienforschung und – beratung. Universität Freiburg.

- Dominik Schöbi, Susanne Kurz, Brigitte Schöbi, Gisela Kilde, Nadine Messerli, Brigitte Leuenberger:

Bestrafungsverhalten von Eltern in der Schweiz Physische und psychische Gewalt in Erziehung und Partnerschaft in der Schweiz: Momentanerhebung und Trendanalyse. Eine Studie im Auftrag von Kinderschutz Schweiz 2017

- Dominik Schöbi & Meinrad Perrez: Bestrafungsverhalten von Erziehungsberechtigten in der Schweiz Eine vergleichende Analyse des Bestrafungsverhaltens von Erziehungsberechtigten 1990 und 2004 im Auftrag des Bundesamts für Sozialversicherung unter der Leitung von Meinrad Perrez. Universität Fribourg 2004 https://www.kinderschutz.ch/de/studie.html?file=files/media/Dokumente/Publikationen/Studien/2_Zusamme nfassung_Studie_Gewaltstudie_KS.pdf

536 Kinderschutz Schweiz: Studie zum Bestrafungsverhalten von Eltern in der Schweiz.

https://www.kinderschutz.ch/de/studie.html

537 Nagy László Tibor: Az erőszakos bűnözés trendjei az ERÜBS-adatok alapján. Bűncselekmények és elkövetőik 1995-2005. In: Országos Kriminológiai Intézet Kriminológiai Tanulmányok Budapest, 2008/45.

13. o. http://www.okri.hu/images/stories/KT/kt45_2008_sec.pdf

538 Barabás A. Tünde: Az erőszakos bűncselekmények sértettjei (1995-2005) In: Országos Kriminológiai Intézet Kriminológiai Tanulmányok Budapest, 2008/45. 43-72. o.

164 2.4. Elkövetési magatartások

Az eljárás összes szereplője (elkövető, védő, sértett és a hatóság) számára kardinális kérdés már a büntetőeljárás legelején, hogy a bíróság milyen konkrét magatartás esetében látja megvalósítottnak adott bűncselekményi fordulatot? Az alábbiakban azokat a gyakorlatban legjellemzőbb elkövetési magatartásokat ismertetem először általánosságban, majd a fejezet további részében konkrét jogeseteken keresztül - olykor célzottan szó szerinti idézetekkel -, amelyek megalapozták az egyes bekezdések és pontok alkalmazását:

a) Btk. 212/A (1) bekezdés a) pont,

az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás:

- becsmérlő kifejezések és trágár szavak használata (pl. semmit érő, dologtalan, nyomorék, buzi, rohadt geci, köcsög, kurva, ringyó, ribanc)

- törés-zúzás, tányérok és poharak dobálása, bútorzatok és használati tárgyak megrongálása, összetörése, rugdosása

- folyamatos dührohamok (kiabálás, üvöltözés) - ablakok, nyílászárók betörése

- tettleges bántalmazás nélküli rövid ideig tartó dulakodás

- számonkérések és ellenőrzések különböző formái (a sértett elszámoltatása szabadidejéről, családi és baráti kapcsolattartás akadályozása, megfigyelő kamerák felszerelése, a sértett helymeghatározási adatainak nyomon követése - gps, lakáskulcs és mobiltelefon elvétele / használatának megtiltása stb.)

- mobiltelefon és egyéb tárgyak, étel, ital kézből való kilökése

- a ruházatok, illetve használati tárgyak összevágása, elégetése, kidobása - a személyes iratok elvétele az eltávozás / menekülés meghiúsítása céljából - nyaklánc, karlánc, fülbevaló elszakítása

- kozmetikai és higiéniai szerek megsemmisítése „Levágom az ujjaidat egyenként!”

- kozmetikai és higiéniai szerek megsemmisítése „Levágom az ujjaidat egyenként!”

In document A kapcsolati erőszak „szövődményei” - egy nóvum hatása és joggyakorlata - (Pldal 170-184)