4. A kapcsolati erőszak tényállása által biztosított büntetőjogi védelem
4.3. Officialitás: a kapcsolati erőszak bűncselekményének (2) bekezdése
4.3.2. A kapcsolati erőszak bűncselekmény (2) bekezdésének b) pontja
A Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontja a könnyű testi sértés bizonyos minősített eseteit, a súlyos testi sértés alapesetét, a személyi szabadság megsértésének alapesetét, illetve a kényszerítést szankcionálja (ez utóbbit Btk. szakaszszámra történő utalás nélkül), büntetési tételként pedig egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést határozott meg.
4.3.2.1. A könnyű testi sértés kapcsolati erőszakot érintő minősített esetei
A Btk. 164. §-ában szereplő testi sértés411 a kapcsolati erőszakba illesztett minősített eseteken kívül számos további, súlyosabban minősülő esetet rögzít, de nyilvánvalóan ezeket nagyobb tárgyi súlyuk miatt már nem kívánta e körbe vonni a jogalkotó. A rendszeresség spiráljába illeszkedő könnyű testi sértések sorából a kapcsolati erőszakhoz tapad az aljas indokból vagy célból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére történő elkövetés [Btk. 164. § (4) bekezdés, ott három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett); kimaradt viszont ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz [Btk. 164. § (5) bekezdés, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetettség].
411 A testi sértés alap- és minősített eseteire vonatkozó, talán máig nem csillapodó jogtudományi vitáról ld.
bővebben Pallagi Anikó: Gondolatok a testi sértés bűncselekményének minősítési problémáiról. In: Blaskó Béla (szerk.) Büntetőjogi és kriminológiai tanulmányok. Budapest, 2003/23. 28-34. o.
115 4.3.2.2. A súlyos testi sértés alapesete
A törvényhozó kizárólag a súlyos testi sértés alapesetét kívánta többszöri elkövetés esetén kapcsolati erőszak hatósugarába vonni, melynek a Btk. 164. § (3) bekezdésében rögzített büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés lehet (középmérték 1,5 év), kapcsolati erőszakként viszont ez felhúzódik egy évtől öt évig terjedőre (középmérték 3 év).
Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértésért felel. Egyes minősített esetei a kapcsolati erőszak ezen pontjával azonos büntetési tétel alá esnek, mégsem itt értékelendők: ilyen ha a súlyos testi sértést aljas indokból vagy célból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére, maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva vagy különös kegyetlenséggel követik el [Btk. 164. § (6) bekezdés). Jóval magasabb, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lehet számolni, ha a testi sértés életveszélyt412 vagy halált okoz [Btk. 164. § (8) bekezdés], így logikusnak tűnik a testi sértés ezen minősített esetének a kapcsolati erőszak bűncselekményéből történő kihagyása.
4.3.2.3. A személyi szabadság megsértésnek alapesete
A személyi szabadság megsértésének úgyszintén vannak - egyébként a kapcsolati erőszak jelen pontjával megegyező büntetési tétellel fenyegetett - minősített esetei (tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból vagy célból, a sértett sanyargatásával, védekezésre képtelen személy sérelmére, fegyveresen, felfegyverkezve, jelentős érdeksérelmet okozva vagy hivatalos eljárás színlelésével), azonban a jogalkotó úgy ítélte meg a kapcsolati erőszak tényállásának megalkotásakor, hogy ezeket sem illeszti bele a bűncselekménybe, csupán annak alapesetét. Megjegyzem, személyi szabadság megsértése esetén a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény aljas indokból vagy célból, vagy a sértett sanyargatásával is történik [Btk. 194. § (3) bekezdés], így szintén helyeselhető, hogy ez sem ékelődött a kapcsolati erőszak bűncselekményébe.
412 Ld. részletesen Tóth-Zsámboki Judit: Az életveszélyt okozó testi sértéssel kapcsolatos problémákról. Iustum Aequum Salutare V. 2009/4. 287-310., melyben a szerző a fogalmi meghatározásokon és a dogmatikai kérdéseken túlmenően részletesen elemzi az életveszélyt okozó testi sértés bűnösségi kérdéseit is.
http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20094sz/14.pdf
116 A Btk. 194. § (1) bekezdése szerint a személyi szabadság megsértését követi el, aki mást személyi szabadságától megfoszt. Adott törvényhelyen az alapeset bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg a kapcsolati erőszakba ágyazva egytől öt évig terjedő időintervallumra ugrik fel. A szabad akarat kialakulásának, a minden kényszertől mentes emberi cselekvés biztosításának az érdeke része az általános emberi szabadságjogoknak, ezért szükséges büntetőjogi oltalmat biztosítani az ember cselekvési szabadságának, mint a mozgás, a helyváltoztatás vagy a tartózkodási hely megválasztásának a szabadsága.413 Szólnék ehhez kötődően a BH 2017.82. számú döntésről, mely szerint a személyi szabadság megsértésének bűncselekménye nemcsak célzatos, hanem eshetőleges szándékkal is elkövethető; tényállásszerű a magatartás akkor is, ha annak célja nem kifejezetten a személyi szabadságtól való megfosztás, hanem a bűncselekmény felfedezésének késleltetése volt.
4.3.2.4. A kényszerítés
Végezetül a kapcsolati erőszakba illesztett utolsó (bűn)cselekményként a kényszerítést kell szemügyre venni. Azt a kényszerítést, amelyet a jogalkotó egyedüli kivételként nem látott el a vizsgált tényállásban Btk. §-ra hivatkozással, hanem csupán a „kényszerítés” szót illesztette a szóban forgó deliktumba. Ettől függetlenül azonban valamennyi jogalkalmazó a Btk. 195. §-ában szereplő kényszerítés bűncselekményét lapozza fel már csak annak okán is, hogy a keresett fogalom a kódex záró részének értelmező rendelkezései között sem szerepel. Ennek definícióját sem a Btk., sem két elődje nem határozta meg, jogértelmezési kérdéseiről azonban bőséges irodalommal rendelkezünk.414 Az emberi szabadságjogok többirányú, eltérő lehetőséget biztosító büntetőjogi oltalmat igényelnek, ezek közül a kényszerítés az ember cselekvési szabadságát a legtágabb körben védi, adott törvényhelyen viszont csak olyan erőszakkal vagy fenyegetéssel véghezvitt támadásokkal szemben nyújt védelmet, amelyek egyéb törvényi tényállásokba nem ütköznek.415 A Btk. 195. §-a szerint, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg,
413 A bűncselekmény rövid elemzésének alapja a Btk. 194. §-ához fűzött miniszteri indokolás. Wolters Kluwer Jogtár.
414 A kényszer fogalmára vonatkozó egyes értelmezéseket ld. Deák Zoltán: A kényszer, az erőszak és a fenyegetés fogalma és jelentősége a magyar büntetőjogban. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés. 22. o.
415 A bűncselekmény rövid elemzésének alapja a Btk. 195. §-ához fűzött miniszteri indokolás. Wolters Kluwer Kft. Jogtár.
117 bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezzel szemben viszont ha az elkövető kapcsolati erőszak keretében valósítja meg a kényszerítést [Btk. 212/A § (2) bekezdés b) pont], egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.